A hazai elektromos energia piacának rövid története

Magyarországon a közcélú áramszolgáltatást 1888-tól számítják, amikor Mátészalkán több utcányi területen egy malmi generátor segítségével megoldották a világítást. Buda-pesten 1918-ra fővárosi tulajdonba került az eredetileg osztrák érdekeltségű Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság és a Magyar Villamossági Részványtársulat (MV Rt., Ganz magyar erőműve). (Luspay, 2003)

A ma is működő regionális szolgáltató vállalatok közül az ELMÜ a 20. század első fele óta létezik, az ÉDÁSZ, ÉMÁSZ, DÉDÁSZ, DÉMÁSZ és a TITÁSZ 1951-ben alakult. A rendszerváltás után 1992-ben a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. mint tulajdonos és irányító alá kerültek az erőművek és az áramszolgáltató vállalatok, majd 2003-tól a rendszerirányító szerepét a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (MAVIR) Rt. tölti be. Az azóta eltelt időszakban három villamos energia törvény szüle-tett meg: 1994-ben, 2001-ben és 2007-ben.¹⁶ A 2001-es törvény alapján 2003-tól

külön-vált a rendszerirányítói és a kereskedői szerep (Stróbl, 2004). A Magyar Energiahivatal és a MAVIR honlapján elérhető legfrissebb statisztika a 2011-es évre vonatkozik¹⁷. Ek-kor a MAVIR irányítása alatt négy elosztói joggal rendelkező vállalat volt (DÉMÁSZ, E.ON, ELMŰ, ÉMÁSZ), amelyek területi szolgáltatói hatáskörei az 1. ábrán láthatók.

Az elosztókon kívül 2011-ben 3 magánvezeték üzemeltető társaság létezett, az energia-termelő cégek közül 14 darab legalább 50 MW teljesítőképességű erőművet működte-tett, és 268 társaság 389 kiserőműve 50 MW-nál kisebb teljesítményű egységet. (MA-VIR, 2011)

1. ábra: Áramszolgáltatói hatáskörök a magyar piacon

Forrás:

http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/tobb_aramszolgaltato_is_konkret_dijcsokkentest_jelentett_be.

133975.html Letöltés ideje: 2013.02.18.

A magyar villamosenergiapiacot alapjaiban változtatta meg az Európai Bizott-ságnak a 2003/54. számú irányelve, amely e piacok liberalizációját írta elő 2007. júliusi hatállyal. Hazánk ezt 2008-tól alkalmazza. Ekkortól dönthetnek szabadon a fogyasztók, hogy melyik áramszolgáltatótól kívánják e jószágot megvenni (Szolnoki – Tóth, 2008).

A kötelező piacnyitás várható hatásairól a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (REKK) számos tanulmányt készített. Közvetlenül a 2008-as piacnyitás után úgy látták, hogy a háztartások kivételével ez a modellváltás inkább a monopolisztikus helyzetet erősítette a liberalizáció helyett (REKK, 2008).

Ugyanekkor a hazai szabadpiaci áram árát 2009-re a megfelelő német árral azonosnak prognosztizálták (Kaderják – Paizs, 2008). Ezzel ellentétben a hazai nagykereskedelmi árak jelentősen meghaladták a német árakat, ráadásul a liberalizáció hatására a kiskeres-kedők árrése kb. ötszörösére nőtt. (Kaderják, 2009). 2012-ben még mindig közepesnél nagyobbnak mondható a piaci koncentráció, a transznacionális piaci szereplők domi-nanciája jellemző (Kádárné, 2012).

17 Utolsó frissítés: 2013.08.04-én

A dolgozat szempontjából hangsúlyos, hogy a 2007. évi villamosenergia törvény (VET¹⁸) bevezette a háztartási méretű kiserőmű fogalmát: „olyan, a kisfeszültségű háló-zatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t” (VET 3. § 24.). 2008. január 1-i hatálybalépését követő-en a háztartások nemcsak megválaszthatják a szolgáltatójukat, hanem „a háztartási mé-retű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási pon-ton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni”

(VET 13.§ (9)). Így akár a háztartások egy-egy napelemmel is csatlakozhatnak a köz-ponti áramhálózatra. A VET „A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert ener-giával termelt villamos energia termelésének elősegítése” alfejezetben (9-13. §) határol-ja le a megújuló energiákból termelt áram kötelező átvételi rendszerének fő elemeit. E törvény bizonyos részei legutóbb 2014. 05. 01. hatállyal változtak, azonban ez nem érinti az említett alfejezetet. A változások csupán a számlázást végző informatikai rend-szer biztonsági követelményeire vonatkoznak (a 43. § eddigi három bekezdése további három bekezdéssel bővült), amely előírások teljesülésének igazolását két egymást köve-tő évben más-más tanúsító szervezettel kell végeztetni. A VET-ben sokat hivatkozott kötelező átvételi rendszerben alkalmazott átvételi árakról külön jogszabályok rendel-keznek.¹⁹

Hazánk napenergia potenciálja, mint minden országé, a közvetlen és a szórt nap-sugárzás összegeként kialakuló globál nap-sugárzástól függ. Az egyes napelemek által előál-lítható villamos energia mennyisége ezen túl még olyan tényezőknek a függvénye, mint annak hasznos felülete, teljesítménye és telepítési sajátosságai (például tájolás, dőlés-szög). Pálfy Miklós okleveles villamosmérnök számításai szerint a vízszintes felületen mért globál sugárzás alapján a hazánk „területére beérkező energia … az ország éves villamos energia fogyasztásának 2900 szorosa” (Pálfy, 2005, pp. 293). Bár ez egy 2005-ös kalkulációja, és lehet vitatkozni a számítás alapját képező egyes paraméterekről, any-nyi megkérdőjelezhetetlennek tűnik, hogy napelemekkel az ország áramfogyasztását fedezni lehetne. A kérdés, hogy mennyibe kerül ez, illetve milyen távon térülne meg.

18 2007. évi LXXXVI Törvény a Villamosenergiáról. Forrás:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700086.TV&timeshift=0 Letöltés ideje: 2014.04.25.

19 Egyrészt a 389/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról. Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700389.KOR

A magyar háztartások egy főre jutó kiadásainak legnagyobb részét 2000-ben élelmiszerre költötték (31%), majd háztartási energiára (19%) és közlekedésre (11%).

2009-re az első két „helyezett” holtversenybe jutott (20%), 2011-re pedig megfordult az arány, ekkor már a háztartási energia jelentette a kiadásaik legnagyobb részét (23%), ezt követte az élelmiszer (22%), majd a közlekedés (12%).²⁰ Az energiával kapcsolatos kiadásokon belül az áramra a legtöbb évben 25-26 %-ot fordítottak. Ez az összkiadásaik 4-6 %-át jelentette. A 2011-es kiadások megoszlása látható részletesebben a 2. ábrán, valamint a teljes 2000-2010 közti idősor adatok megtalálhatók a 3. mellékletben.

2. ábra: A magyar háztartások kiadásainak részletezése, 2011

Saját készítésű ábra. (Adatok forrása: 3. melléklet)

20 A KSH úgynevezett COICOP-féle jószágcsoportjai alapján képezve a kiadási kategóriákat. Ez egy SNA kategória, ami az egyéni fogyasztás rendeltetetés szerinti osztályozását jelenti (Classification of Individual Consumption by Purpose).