A makrogazdasági összteljesítményt mérő mutatók adatbázisa

A szakirodalommal szembeni egyik kritikai észrevétel megállapította, hogy túlnyomó többségük a GDP-vel mérte a gazdasági növekedést. Ez indukálta azt kérdésfelvetést, hogy az aggregált makrogazdasági teljesítményt mérő mutatók közül valóban a GDP-e a legrelevánsabb mutató a napelemek mennyisének vizsgálatakor? Az első hipotézis sze-rint nemleges a válasz.⁶⁰

Milyen indikátorokkal lehet helyettesíteni a GDP-t? Vagy egyéb SNA (System of National Accounts) mutatókkal, vagy az SNA rendszeren kívüli indikátorokkal.

11. ábra: A nemzeti számlarendszer (SNA) fő indikátorai

Bruttó …

+ elsődleges jövedelem külföldről (primary incomes receivable from the rest of the world) - elsődleges jövedelem külföldre (primary incomes payable to the rest of the world) Bruttó nemzeti jövedelem

(Gross National Income)

Nettó nemzeti jövedelem (Net National Income) + folyó transzferek külföldről (current transfers receivable from the rest of the world) - folyó transzferek külföldre (current transfers payable to the rest of the world) Bruttó nemzeti rendelkezésre

Saját készítésű ábra. Forrás: Eurostat, 2012; European Commission, 2009; Eurostat, 2012; KSH, 2012

60 K1.1. Az ország napelem-volumene melyik aggregált teljesítményt mérő makrogazdasági mutatóval függ össze?

H1.1. Található olyan makrogazdasági mutató, amelyik erősebb kapcsolatot mutat a napelem-volumennel, mint a GDP.

- amortizáció (consumption of fixed

capital)

A 11. ábrán láthatók a fő SNA mutatók (GDP, GNI, GNDI, és ezek amortizációval csökkentett részei: NDP, NNI, NNDI), valamint ezek egymásból történő származtatásá-nak módja. A Világbank adatbázisa tartalmazza a GDP-t az ország hivatalos folyó és konstans pénznemében (LCU⁶¹), folyó és 2000-es konstans USD-ben, valamint az egy főre jutó GDP-t vásárlóerő-paritáson (PPP) alapuló mutatókban is: folyó nemzetközi valutában és konstans 2005-ös nemzetközi valutában. Az adatbázisban a GDP-n kívüli fő SNA mutatók közül csak a GNI érhető el az ország hivatalos konstans pénznemében, valamint a kiigazított NNI⁶² konstans 2000-es és folyó USD-ben. A nemzetközi összehasonlításra a PPP alapú, egy főre jutó mutatók a legmegfelelőbbek. Annak ellenére, hogy a GDP ismert ebben a formában (2005-ös nemzetközi $-ban), nem lehet az alábbi képlettel, azaz egyszerű arányosítással következtetni az összes többi SNA indikátor PPP-n alapuló értékére. Például a GNI-t – ami csak az ország hivatalos konstans pénznemében érhető el – nem lehet ilyen egyszerűen átkonvertálni PPP-alapúra:

GNI (PPP, 2005-ös nemzetközi $) GNI (konstans LCU)∙GDP (PPP, 2005-ös nemzetközi $) GDP (konstans LCU)

Újból a már említett Oblath Gábor „Mire jó a vásárlóerő-paritás?” című írására hivat-kozva, a helyes számításokhoz csak az adott összetevőre vonatkozó vásárlóerő-paritási szorzókat szabad alkalmazni, amelyek viszont nem érhetőek el. A Világbank adatbázisa is tartalmaz bizonyos mutatókat vásárlóerő-paritáson számított értéken (pl. GDP), azon-ban nem ad elegendő információt valamennyi mutatójának erre való átszámításához. Az összefoglalt szakirodalomban a pénznemeket változatos módon használták, bizonyos szerzők által konstans (2000-es vagy 2005-ös) USD-vel, mások által folyó USD-vel kerültek megállapításra. Előzőhöz igazodva, valamint a hiányzó vásárlóerő-paritási szorzók miatt, a Világbank statisztikáiból a konstans 2000-es USD-ben nyilvántartott GDP, GNI és NNI került be a kutatás adatbázisába.

A 2.3.1 alfejezetben már említett SNA-n kívüli indikátorokat (például ISEW, NEW), azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy a fenntartható fejlődést a GDP-nél jobban mérjék. Azonban ezek nem kerülhettek átvételre, mivel nem számszerűsítették őket

ténylegesen, legfeljebb egy-két ország néhány (nem egymást követő) évére vonatkozó-an. A Nettó Gazdasági Jólét Mutatót (NEW vagy MEW) 1972-ben publikálta Nordhaus és Tobin, majd az ENSz továbbfejlesztette 2003-ban. Számításához a szabadidő értéké-vel és a feketegazdasággal korrigált GNP-ből levonjuk a környezeti károkat.⁶³ A Daly és Cobb által 1989-ben kifejlesztett Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (ISEW⁶⁴) a háztartások fogyasztását igazítja ki pozitív és negatív irányban. Előbbinél veszik figye-lembe például a házimunka értékét, utóbbinál a környezetszennyezést és ettől elkülönít-ve a természeti tőke csökkenését. Az Általános Fejlődés Mutató (GPI) az ISEW tovább-fejlesztéseként született 1995-ben, Cobb, Halstead és Rowe által.⁶⁵ A GPI a jólétet hét gazdasági, kilenc környezeti és tíz társadalmi részmutató eredőjeként méri. A gazdasági és társadalmi jólétből olyan környezeti hatások értékét vonják le, mint a víz-, levegő-, zajszennyezés értéke, a vízi élőhelyek, mezőgazdasági földterületek, erdők és az ózon-réteg csökkenésének költségei, a szén-dioxid kibocsátás és a nem megújuló energiafor-rások kimerülése. Léteznek olyan fenntarthatósági mutatók is, amelyek nem a GDP-ből vagy egyéb SNA változóból indulnak ki. Ezek közül a legismertebbet, a hektárban mért ökológiai lábnyomot is csökkentik a napelemek. Akár az eredeti – Wackernagel és Rees által – 1996-ban publikált, nemzeti szinten mérő mutatót értjük alatta, akár Simmons által 2000-ben továbbfejlesztett változatát, amely az egy vagy több ember által történő fogyasztás megtermeléséhez, majd az ebből származó hulladék elhelyezéséhez, illetve ártalmatlanításához szükséges földterületet méri. Mivel a fosszíliákat helyettesítő nap-elemek nem okoznak a környezetben negatív externáliákat, amelyeket az összes említett fenntarthatósági index negatív tételként vesz figyelembe, így a napelemek elterjedése növeli az ezeken keresztül mért jólétet.

A NEW, ISEW, GPI és az ökológiai lábnyom indikátorokból számos egyéb mu-tató született, azonban ténylegesen csak utóbbiról léteznek nemzetközi nyilvántartások, viszont utoljára 2010-ben hozták nyilvánosságra az országok 2007. évi ökológiai láb-nyomának mértékét⁶⁶. A NEW, ISEW, GPI mutatókat általában egy-egy országra vo-natkozóan egy-egy folyóiratcikk keretein belül számszerűsítik, széleskörű nemzetközi adatbankjuk nincs. Az egyetlen SNA-n kívüli mutató, amelyről rendelkezésre állnak statisztikák, a HDI. Nemcsak az SNA mutatók vezethetők vissza a GDP-re, hanem a

63 Forrás: https://unstats.un.org/unsd/environmentgl/gesform.asp?getitem=745 és http://www.nber.org/chapters/c7620.pdf Letöltés ideje: 2014.03.20.

64 Forrás: http://unstats.un.org/unsd/environmentgl/gesform.asp?getitem=656 Letöltés ideje: 2014.03.20.

65 Forrás: http://unstats.un.org/unsd/environmentgl/gesform.asp?getitem=565 Letöltés ideje: 2014.03.20.

66 Forrás: http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/footprint_data_and_results/ Letöltés ideje: 2014.03.20.

HDI is, amely az egy főre jutó PPP alapú GDP-vel mért életszínvonalon kívül a szüle-téskor várható élettartamot, és az oktatást veszi figyelembe. Utóbbit a felnőttek körében meglevő analfabétizmus, és az alap-, közép-, felsőfokú oktatási rendszerbe történő beis-kolázási arányokon keresztül. (Garami, 2009). Az ENSZ 1990 óta számítja a HDI-t, az életszínvonal, a hosszú és egészséges élet és az iskolázottság mutatók átlagolásával.⁶⁷ A HDI a GDP-hez hasonlóan nem számol a környezetszennyezéssel. Bár a HDI az ENSZ Fejlesztési Programja honlapján⁶⁸ minden, a kutatásban vizsgált országra megtalálható, a kutatás számára releváns tizenhat évből (1996-2011) csak az alábbi nyolc évre vonat-kozóan vannak számszerűsítve: 2000, 2005-2011. A 2000-es évet megelőző adat 1990-re vonatkozik. Ennek ellené1990-re a meglevő nyolc év indexe beépítés1990-re került a kutatás adatbázisába. Érdekes megjegyezni, hogy a világ összes országát nézve a HDI az évek során egyre inkább korrelál az egy főre jutó PPP alapú GDP logaritmusával (12. ábra).

12. ábra: GDP – HDI, 2011

Ábra forrása: GAPMINDER⁶⁹

67 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel308042.pdf Letöltés ideje: 2014.01.23.

68 Forrás: http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2011_EN_Table2.pdf Letöltés ideje: 2013.02.27.

Ez arra vezethető vissza, hogy az egészségesebb és jobb oktatási rendszerrel rendelkező országokban (azaz ahol a HDI nagyobb), ott pont ezen jellemzők miatt a GDP is na-gyobb lesz. Mindemellett a fordított kapcsolat is feltételezhető, tehát magas GDP-jű országban jobb az egészségi állapot és az oktatás színvonala is (emiatt a HDI is maga-sabb lesz).

A kutatás vizsgálni kívánja, hogy az országok napelem-állománya szorosabb kapcsolatban áll-e a versenyképességi rangsorokkal, mint a GDP-vel. A legismertebb rangsorok között szerepel a Világgazdasági Fórum (WEF, World Economic Forum) GCI (Global Competitiveness Index) mutatója⁷⁰ és az IMD (International Institute for Management Development) WCO (World Competitiveness Online) adatbázisa⁷¹. A GCI-t eddig öt évben hozták nyilvánosságra, a 2008-9, 2009-10, 2010-11, 2011-12, 2012-13 évekről. A WCO 1989-től tartalmaz adatokat, azonban ingyenesen csak a 2011, 2012, 2013-as évekre érhető el. Tekintettel a kutatás 1996 és 2011 közti időinter-vallumára, a WCO statisztikái közül csak a 2011-es rangsor napelemekkel való latának erősségét lehetne összehasonlítani ugyanezen év GDP-jével mutatkozó kapcso-latával. Ennél kedvezőbb a GCI adatbázis, amelyből négy év adatát lehet felhasználni (2008-12). A GCI számításához az országokat több mutató alapján pontozzák, majd ezek összesítése alapján állítják fel a versenyképességi rangsort.

A 19. táblázat foglalja össze az 1.1. hipotézis⁷² vizsgálatára felépített adatbázis változóit, mértékegységét és az éveket, amelyekre az 1996-2011-es időszakon belül elérhetők a statisztikák. A változók értékei között nincs negatív.

19. táblázat: Az adatbázis változói: makrogazdasági összteljesítményt mérő muta-tók

rövidítés mértékegység évek

SNA fő indikátorai

GDP 2000-es USD / fő

1996-2011

GNI 2000-es USD / fő

NNI 2000-es USD / fő

SNA-n kívüli indikátorok

HDI [0; 1] 2000, 2005-2011

GCI pontszám 2008-2011

Saját készítésű táblázat.

70 Forrás: http://www.weforum.org/reports?filter[type]=Competitiveness Letöltés ideje: 2013.10.22.

71 Forrás: http://www.imd.org/wcc/wcy-world-competitiveness-yearbook-online/ Letöltés ideje:

2013.10.22.

72 H1.1. Található olyan makrogazdasági mutató, amelyik erősebb kapcsolatot mutat a napelem-volumennel, mint a GDP.