Globális gyorsjelentés az (elektromos) energia termeléséről

Az országokat rangsorolva a 2012-ben, illetve 2012-ig telepített, megújuló energiát hasznosító berendezések kapacitása szerint, szinte minden egyes megújuló energiaféle TOP5 élenjáró országai között szerepel Németország, Kína és az USA. A 2. mellék-letben látható energiafajtánkénti rangsorokból a 2. táblázat a napelemeket emeli ki.

Akár a 2012. év beruházásait tekintve, akár ez év végéig összesen üzembe helyezett napelemek kapacitásának országos összes nagyságát vagy lakosságszámra vetített érté-két, a listát Németország vezeti, majd őket Olaszország követi.

2. táblázat: A napelemek felhasználásában élenjáró 5 ország, 2012 helyezés

2012.

évi új beruházások alapján év végi teljes kapacitás alapján összesen 1 főre jutó

1. Németország

2. Olaszország

3. Kína USA Belgium

4. USA Kína Csehország

5. Japán Japán Görögország

Forrás: REN21, 2013

A továbbiakban a nemzetközi energiahelyzet összefoglalásának fókusza az országok összes energiaimportja, -termelése, -fogyasztása, valamint az áramtermelés mutatói lesznek. Mivel a 2. fejezetben részletes vizsgálatokra kerül sor, ezért jelen áttekintés alapját csak a Világbank legfrissebb¹⁴, 2011-es évre vonatkozó keresztmetszeti statiszti-kái jelentik. A 3. táblázatban azon harmincnégy ország adatai szerepelnek, amelyeknél hiánytalan volt ez az adatbázis. Mivel a kutatás szempontjából a megújuló energiákból fejlesztett áram a legrelevánsabb (a 3. táblázat 11. oszlopa, amely a geotermikus-, nap-, árapály-, szélenergiát és a biomasszát foglalja magában), ezért az országok a 11. oszlop szerint csökkenő sorrendben vannak feltüntetve.

3. táblázat: Nemzetközi gyorsjelentés az (elektromos) energia forrásairól

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

ssz. orsz.

kód

Energia Áram termelés

import termelés fogyasztás

(kWh/

*fossz.: a táblázatban fosszíliák alatt a szén, olaj, petróleum és földgáz értendő.

Saját szerk. Az alapadatok forrása: http://www.worldbank.org/ Letöltés ideje: 2013.02.17.

Elsőként fontos megjegyezni, hogy a harmincnégy ország közül a Világbank csak Chilét (CHL), Mexikót (MEX) és Törökországot (TUR) sorolja azon országok közé, amelyeknek jövedelme a felső középosztályba esik, az összes többi országot a magas jövedelmű OECD országok között kategorizálja. Az előző oldali táblázatban szereplő országok közül négy amerikai, négy kelet-ázsiai, a többi az eurázsiai régió tag-ja. Az egyes országok adatai átlagosan (négyzetes átlaggal számolva) leginkább az im-portból származó energia esetében térnek el az átlagtól (487%-kal), legkevésbé pedig a fosszíliák energiafogyasztáson belüli aránya esetén (24%-kal).

A 3. oszlopban szereplő negatív adatok jelzik azt az öt országot, amelyek nettó energiaexportőrök. Azonban sem pozitív, sem negatív irányú kapcsolat nem sejthető az országok külföldtől való energiafüggősége (3. oszlop) és aközött, hogy az ország az áramtermelésének mekkora hányadát fedezi megújuló energiákból (11. oszlop) – lega-lábbis a szélsőségeket tekintve. Az import szerinti sorrendet a nettó exportőrök vezetik.

Norvégia (NOR) 5,56-szor annyi energiát exportál, mint amennyit felhasznál, őket kö-veti Ausztrália (AUS) 1,57-es, Canada (CAN) 0,6-os, Dánia (DNK) 0,23-as és végül Mexikó 0,22-es szorzóval. Magyarország (HUN) a középmezőnyben foglal helyet 57%-os importfüggőséggel, a sort Luxemburg (LUX) zárja, ahol ez az arány 97%.

Az egy főre jutó energiatermelés (4. oszlop) Luxemburgban a legkisebb, csupán 0,2 toe¹⁵, és mindössze négy országban haladja meg a 4 toe-t: az Egyesült Államokban (USA: 5,8 toe), Kanadában (11,9 toe), Ausztráliában (13,6 toe), Izlandon (ISL: 16 toe) és Norvégiában (39,6 toe). Hazánkban ez a mutató 1,1 toe/fő, amellyel a 12. legkeve-sebb energiát előállító országnak számítunk, Szlovákiával holtversenyben.

Az egy főre jutó energiafogyasztás, ugyanúgy, mint az egy főre jutó áramterme-lés Törökországban és Mexikóban a legkevesebb, Izlandon a legnagyobb. Hozzánk ké-pest csak öt országban kisebb az egy lakosra jutó energiafogyasztás, valamint csak két országban kisebb az áramtermelés.

A fogyasztáson belül a fosszíliák arányában Izland és Izrael jelentik a véglete-ket, 16% , illetve 97%-os részarányukkal. Országunk a 12. a 73%-os megoszlás alapján.

A vízi erőművekben fejlesztett áram aránya öt országban elhanyagolható (egész-re ke(egész-rekítve 0%), Magyarországon 1%, míg Norvégiában a legnagyobb: 95%. Nukleáris energiát tizenhat országban már nem használnak. Az atomenergia áramtermeléshez való

hozzájárulása nálunk 43%, amelyet csak Belgium (BEL: 55%), Szlovákia (SVK: 56%) és Franciaország (FRA: 79%) halad meg.

A szén, gáz és olajszármazékokból történő áramgenerálás Izlandon már majd-nem megszűnt (egészre kerekítve 0%), Izraelben pedig szinte csak ezekből a források-ból állítják elő az elektromos energiát (99%). Hazánk Izland után a 12. a sorban 49%-kal.

A megújuló energiák áramtermeléshez való hozzájárulása Izraelben és Dél-Koreában a legkevesebb (ISR, KOR: 0,5%), Dániában a legnagyobb (40,1%). Magya-rország a rangsor közepén található 6,7%-os arányával.

4. táblázat: A nemzetközi gyorsjelentés korrelációs mátrixa 3-11.: a 3. táblázat Színek jelentései: a kapcsolat

0,9 ≤ | r | igen erős

0,7 ≤ | r | < 0,9 erős 0,4 ≤ | r | < 0,7 közepesen

erős 0 < | r | < 0,4 gyenge

Saját készítésű táblázat. Adatok forrása: 2. táblázat.

A 4. táblázat foglalja össze a 3. táblázat 3-11. oszlopaiból képzett páronkénti Pearson-féle korrelációs mutatókat (r). Csak három változópár esetében találni nagyon szoros kapcsolatot, egy esetben erőset, tizenkét esetben közepesen erőset, a többi eset-ben pedig csak gyengét.

Az (igen) erős kapcsolatok mindegyikét evidensnek minősíthetjük. Negatív irá-nyú kapcsolat mutatkozott az ország energiaimportja és saját energiatermelése között (r

= –0,95), hiszen ha egy ország nem képes saját forrásaiból előállítani az energiaigényét,

akkor azt importból fedezi. Szintén igen erős, de pozitív irányú kapcsolatot találni az egy főre jutó energiafogyasztás és áramtermelés viszonyában (r = 0,91), valamint a fosszíliák energiafogyasztásbeli aránya és áramtermeléshez való hozzájárulása között (r

= 0,90). Erősen és negatívan korrelál egymással az áramtermelésen belül a vízi - és fosszíliákból történő áramfejlesztés (r = –0,72), mely szintén nem meglepő. Ha egy or-szág földrajzi adottságai miatt alkalmas nagy teljesítményű vízerőművek telepítésére, akkor értelemszerűen kevesebb energiát kell előállítania más forrásokból, például fosszíliákból.

A dolgozat szempontjából a mátrix 11. sorának kiértékelése érdemel különös fi-gyelmet, mivel ez a megújulók (geotermikus, nap, árapály, szél, biomassza) aránya az elektromos energia termelésében. Ez az egyetlen olyan dimenziója a mátrixnak, amely-ben az összes érték nagyon gyenge kapcsolatra utal. Tehát a 3. táblázatban nincs olyan változó, amely legalább közepesen erős összefüggést mutatna azzal, hogy adott ország-ban az áramnak mekkora részét állítják elő megújuló energiaforrásokból. Ez maga után vonja azt a kérdést, hogy akkor mivel magyarázható az országokban a megújuló energi-ák áramtermeléshez való hozzájárulásának aránya? A disszertáció nagy része e kérdés megválaszolásával foglalkozik, ezen belül is a napenergia felhasználására koncentrál.