A kreatív és okos város közötti link: az IKT

Mint azt korábban kifejtettem, a kreatív gazdaságot a kreatív és tudásintenzív iparágak szerves egységeként értelmezem. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a tudásintenzív ipar, s különösen az infokommunikációs technológiák (IKT) megjelenése és fejlődése új fejezetet nyitott a kreatív gazdaság fejlődésében és előreláthatólag a következő évtizedek gazdasági fejlődését meghatározó szektor lesz. Az IKT álláspontom szerint kiemelkedő szerepet játszik az okos városok kialakulásában, ily módon fontos összekötő kapocs a kreatív gazdaság, illetve a kreatív város és az okos város között. Éppen ezért nélkülözhetetlennek tartom, hogy az IKT városfejlődésre gyakorolt hatásait röviden áttekintsük.

A posztindusztriális korban átalakult és még ma is változóban van a városrégiók területe.

Ezt a folyamatot a 21. században egyrészt az urbanizáció, másrészt az IKT rohamos elterjedése befolyásolta. Az urbanizáció és az IKT nemcsak a városok fizikai környezetét változtatták meg, hanem kihatottak a társadalmi és gazdasági környezet változásaira is (Portugali et al. 2012). A városok fizikai környezetében végbemenő változások egyik szembetűnő eleme volt, hogy a gyárak helyét irodaépületek és irodakomplexumok vették át. Az IKT cégek napjainkban döntően két területen koncentrálódnak: a CBD területén és a periférián (a szuburbia belső övezetében, vagy külső területeken technológiai vagy ipari parkokban). A városközpontban, gyakran felújított épületállományban, a „kiberkerületekben” találhatók a média, elektronikai és internetes szolgáltató centrumok. A periférián találhatók az e-kereskedelem nagy cégei (gyakran repülőterek közelében), az elektronikai raktáráruházak és az IKT gyártókapacitások (Dadashpoor–Yousefi 2018).

A városi tér átstrukturálódására az IKT erősen hatott, gyakorlatilag az emberi élet minden terén fontos szerephez jutott és az emberek viselkedését is jelentősen átformálta (Alias 2013;

Wiig 2014). Az emberek ugyanis mindennapi életük során a különböző infokommunikációs technológiák segítéségével (mobiltelefon, okostelefon, tablet stb.) információkat osztanak meg és végső soron bottom-up módon tudást generálnak. Amennyiben a megosztott információk georeferáltak, az emberek térhasználatáról és térbeli mozgásáról is fontos információkhoz juthatunk (Ciuccarell et. al 2014).

Sassen (2001a) rámutatott arra, hogy az IKT átalakítja a társadalom és a gazdaság térbeli szerveződését és a fogyasztási mintázatokat. Az elmúlt években viszont több tanulmány is felhívta a figyelmet az IKT ellentmondásos hatásaira a városok fejlődésében: nem tisztázott pontosan, hogy az IKT hogyan hat a városi tér átalakulására (Audirac 2005), mivel a telekommunikációs technológiák nagyon gyorsan változnak (Graham–Marvin 2002), vagy esetleg fel sem ismerjük az IKT téralakító hatásait (Firmino et al. 2006). Tény ugyanakkor, hogy az IKT hozzájárulhat a szolgáltatások és az életminőség javításához és a fenntarthatósági célok eléréséhez (Bifulco et al.

2016). Nem véletlen, hogy az IKT alkalmazása az innovatív, fenntartható és okos városok fejlődésében új várostervezési modellek elterjedéséhez vezetett (Yeh 2017).

Napjaink egyik megválaszolandó kérdésévé éppen ezért az nőtte ki magát, hogy a telekommunikáció, a kapcsolatok intenzitása és az üzleti szféra fejlődését vajon az emberek és cégek szoros fizikai kapcsolatrendszere támogatja jobban, vagy a modern IKT rendszereknek köszönhetően a virtuális kapcsolatok szerepének növekedésével a földrajzi közelség és hely szerepe egyre inkább alárendelt szerepet játszik? Utóbbi elmélet talaján olyan új tudományos spekulációk láttak napvilágot, mint a „távolság halála” vagy az IKT szektor térbővítő tulajdonsága (Cohen et al. 2004; van Geenhuizen–Nijkamp 2007).

Sokan úgy gondolják, hogy az IKT alapvetően megváltoztatja és aláássa a földrajz és a távolság jelentőségét a városfejlődésben és az IKT egyik lehetséges hatása az lesz, hogy az emberek szétszóródnak a térben és a városok mint centrumok szerepe csökkenni fog (Iammarino–McCann 2013). A közelség, elérhetőség, centralizáció és telephely szerepét az interaktív kommunikáció veszi át (Graham 1998). Cairncross (2001) szerint a térnek és a távolságnak egyre kisebb szerepe lesz a jövőben, Gillespie és Williams (1988) pedig egyenesen odáig mennek, hogy az IKT feloldja a földrajzi (területi) különbségeket. Ezzel ellentétben egyes szakemberek véleménye szerint az internet és a kibertér hatásai a tér-idő kapcsolatára fennmaradnak, így a földrajzi tér, azon belül a térbeli elhelyezkedés és távolság továbbra is meghatározó szerepet fognak játszani a városok fejlődésében (Lengyel et al. 2013; Jakobi 2013).

A szerzők többsége amellett érvel, hogy az IKT decentralizációt és a gazdasági tevékenységek térbeli szétterjedését hozza magával. Tranos (2013) felhívja a figyelmet arra, hogy az internet és a telekommunikáció továbbra is elsősorban városi jelenségek. A materiális és az elektronikus tér egyre jobban összefonódnak, együtt épülnek ki és működnek. A gazdaság teljesítménye továbbra is a helyhez kötött, materiális tereken múlik, amelyet viszont egyre jobban átsző az internet és a kiberhálózat (Graham 1998), ily módon az internet és az IKT végső soron növeli a földrajz és a távolság jelentőségét (Tranos–Nijkamp 2013). Az 1990-es évek végén több olyan munka is született, amelyek kétségbe vonják a „távolság és a tér halála” típusú megállapításokat (Gaspar–Glaeser 1998). Az IKT használata és a város között tehát nem negatív a korreláció, a virtuális és a fizikai kontaktus pedig nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást.

A fenti gondolatokat összegzendő az IKT városi térszerkezetre gyakorolt hatásaival foglalkozó elméletek négy típusba sorolhatók: 1) Centralizáció; 2) Decentralizáció; 3) Kettős hatás; 4) Nincs hatás a területi fejlődésre.

1) Centralizáció

A centralizációs elmélet támogatói azt mondják, hogy az egyenlőtlen infrastrukturális fejlődés miatt az IKT növeli a városok helyzeti előnyét és a városrégiókban található klaszterek serkentik a szemtől szembe történő fizikai kapcsolatokat. A telekommunikáció ily módon nem tudja legyőzni a város centralizáló hatásait, sőt a városok szerepe a technológiai innovációknak köszönhetően még nőni is fog (Maeng et al. 2010). A centralizációt több folyamat is erősíti:

egyrészt a hagyományos városközpontokban jobb a hozzáférhetőség az IKT-hez, s mivel az egyének és a cégek egyre jobban rá vannak utalva a hozzáféréshez, a városközpont irányába tendálnak, másrészt a high-tech cégek gyakran a városközpontban székelnek és vonzzák a kapcsolódó és kiszolgáló háttércégeket is.

2) Decentralizáció

Az infrastruktúra, a közlekedés, valamint az IKT technológiák fejlődése egyre nagyobb mozgást tesz lehetővé a városrégión belül (Audirac 2005). Az IKT elterjedése új lehetőségeket teremt a területi feszültségek feloldására, csökkenti a fizikai jelenlét szükségességét és csökkenti a szállítási költségeket (Shi et al. 2016). Az elméletet támogatók szerint az IKT fejlődése decentralizációt eredményez és végső soron a „távolság halálát” jelenti (Atkinson 1996; Lee et al. 2014; Rachmawati et al. 2015).

3) Kettős hatás

Az IKT a városközpontokban decentralizációt okoz, a városrégióban viszont centralizációt eredményez. Ez a kettős folyamat a posztindusztriális városi agglomerációkban egy alapvetően új térfejlődési folyamatot indított el és a városrégió policentrikus fejlődését hozta magával (Audirac 2005; Fernández et al. 2014; Lee et al. 2014). Anas et al. (1998) rámutattak arra, hogy a városok fejlődésében mindig jelen volt a decentralizáció, mivel a cégek CBD-ből való kifelé mozgása mindig is jellemző volt a gazdaságon belül. Napjainkban azonban a cégeknek szüksége van IKT infrastruktúrákkal jól ellátott helyekre, így a fejlődés mégsem lehet véletlenszerű, hanem egyfajta „szétszórt koncentráció” formájában megy végbe (Sohn et al. 2002). Az IKT így végső soron elősegíti az agglomerációs gazdaság fejlődését (Zhang et al. 2017). A vezetékmentes technológiák elterjedése rugalmasabbá tette és növelte a mobilitást, ami a decentralizáció irányába hat, ugyanakkor a technológiai infrastruktúrákhoz való hozzáférés centralizációt eredményez (Townsend 2001).

4) Alacsony hatás, vagy nincs hatás a térfolyamatokra

A kutatók ezen csoportja szerint az IKT-nek önmagában nincsenek térspecifikus hatásai.

Salomon (1996) szerint a városi struktúráknak éppen a fizikai kapcsolatok a legfontosabb attribútuma. Lehetséges, hogy a személyes kapcsolatokat ki tudjuk váltani IKT alkalmazásával, de az élet számtalan más terültén a személyes kapcsolatok nélkülözhetetlenek (McCann 2007).

Bár az IKT fontos tényező, de semmiképpen sem nevezhető a helyválasztás legfontosabb előfeltételének (Duvivier et al. 2017).