Kreatív gazdaság és városfejlesztés a terület- és településfejlesztési politikában

szintű terület- és településfejlesztési dokumentumokat, amelyek a témakörben relevánsak, tehát egyrészt a kreatív gazdaság fejlődését befolyásolták és napjainkban is meghatározzák, másrészt Budapest városfejlődésének alapelveit rögzítik.

3.5.1 Nemzeti politikák és stratégiák

Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (2014)

A kreatív gazdaság helyzetével kapcsolatban a fejlesztési koncepció megállapítja, hogy a kreatív gazdaságban a magas hozzáadott értéket képviselő, tudásra épülő digitális ágazatok fejlesztését kell szem előtt tartani (pl. bionika, gyógyszergyártás, orvosi berendezések, környezetipar, IKT, kreatív ipar). Magyarországon kiemelkedő szerepe van az információs és kommunikációs technológiák fejlődésének. Az IKT szektor a rendszerváltozás után robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Az infokommunikációs technológiák meghatározó szerepét jelzi, hogy a 2000-2010 közötti időszakban ez az ágazat adta a hazai gazdasági növekedés csaknem 25%-át. Ennek ellenére a digitális írástudás szintje hazánkban még mindig nagyon alacsony. A koncepció a kreatív ipart is fontos versenyképességi tényezőnek tekinti.

A magyar vállalkozások K+F tevékenysége elmarad az európai átlagtól és a vállalatok K+F ráfordítása is alacsony. Fontos a K+F+I szektor fejlesztése, mivel Magyarország ezen a téren jelentősen elmarad az EU27 átalgától. Ehhez elengedhetetlen a KKV-szektor

tudás-intenzitásának és innovációs képességének a növelése. A koncepció a kreatív gazdaság fejlesztésének a kulcsát az egyetemek-kutatóintézetek-ipar együttműködésének a megvalósításában, a mikro- és kisvállalkozások támogatásában, a klaszteresedés és a különböző digitális platformok támogatásában, a digitális infrastruktúra és az IKT eszközökhöz és megoldásokhoz való hozzáférés fejlesztésében, a digitális írástudatlanság felszámolásában, valamint a filmipar fejlesztésében látja.

A koncepcióban a városi térségek a területi fejlődés meghatározó egységeiként tűnnek fel.

Fontos megállapítása a koncepciónak, hogy a város nem tekinthető a tér önálló, független entitásainak, hanem a vonzáskörzetükkel együtt kell őket fejleszteni, tehát nagyvárosaink esetében városrégió szintű fejlesztést kell megvalósítani. A belső városgyűrű települései számára városfejlesztési profilokat vázol fel a koncepció. A városhálózat fejlesztésében nagytérségi és városi szinten a policentrikus modellt, vagyis a többközpontúság kiépítését preferálja a koncepció.

A városfejlesztésben a városrehabilitációs tevékenység hatékonyabb működtetését, integrált városfejlesztési koncepciók és stratégiák készítését és a várostérségek együtt-tervezését ösztönzi a koncepció. A városfejlesztés célja az épített örökség és műemléki épületek állapotának javítása, a városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, a barnamezős területek előnyben részesítése a zöldmezős beruházásokkal szemben, komplex örökségvédelem, a közterületek állapotának és színvonalának javítása, illetve a zöldterületek minőségi bővítése. Ebben a folyamatban a települést használó célcsoportok igényeire reagáló keresletorientált várostervezés és -fejlesztés megvalósítását látja célravezetőnek.

A támogatott projektek közül a városfejlesztés terén kiemelhetjük a 2015-ben indított Modern Városok Programot, amelynek teljes keretösszege 4000 milliárd forint. Ebből több mint 1500 milliárd forint értékű fejlesztés 75 projekten keresztül már megvalósult, elsősorban a megyei jogú városokban, többek között Érden, Kaposváron, Nyíregyházán, Debrecenben és Zalaegerszegen. A tudásintenzitás és innovációs képesség javítására alakult a Mobil Innovációs Központ, amely egyetemek, akadémiai kutatóintézet, iparvállalatok, szolgáltatók, valamint tudományos kutatással vagy innovációval foglalkozó szervezetek együttműködésére épül. A K+F+I szektort érintő beruházások közül kiemelhetjük a Generációváltást jelentő elektronmikroszkóp beszerzését a magyar anyagtudomány open laboratóriuma számára (480 millió Ft).

A Széchenyi 2020 fejlesztési terv (2014-2020)

A Széchenyi 2020 fejlesztési terv a 2014-2020 közötti időszak fejlesztési célkitűzéseit foglalta össze. A terv kreatív gazdaság fejlesztésével összefüggő fő célkitűzései a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése, az IKT-hoz való hozzáférés, valamint a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének a javítása voltak. A fejlesztési terv összesen 9 operatív programot tartalmazott, ezek közül a kreatív gazdaságfejlesztését a következő operatív programok támogatták: 1) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amelyben a fő beavatkozási területek a K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése, az integrált infokommunikációs fejlesztések, valamint általában az IKT szektor fejlesztése voltak; 2) a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), amelyben a fő beavatkozási területek között szerepelt a regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudásgazdaság, kreativitás, innováció); 3) a

Vidékfejlesztési Operatív Program (VP), amely kiemelt figyelmet fordított a K+F+I-t, a tudásátadást, képzést, készségek javítását, erősítését célzó fejlesztéseknek az agrár- és élelmiszergazdaságban. A városfejlesztéssel kapcsolatos beavatkozásokat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), valamint az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) találhattuk.

A Széchenyi 2020 fejlesztési terv keretösszegeit és a támogatott pályázatok számát a 27.

táblázatban foglaltam össze.

27. táblázat A 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó indikatív támogatási összegek

Operatív program Támogatási keretösszeg (milliárd Ft)

Támogatott projektek száma (db)

EFOP 1 012 5 569

RSZTOP 36 9

GINOP 2 633 22 727

TOP 1 310 8 621

VEKOP 271 2 457

IKOP 1 275 119

KEHOP 1 194 1 500

KÖFOP 302 1 308

VP 1 370 121 260

Forrás: 1152/2020. (IV.14.) Korm. határozat 1. melléklete és https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso

A kreatív gazdaság fejlődését közvetlenül, vagy közvetve érintő nagyobb támogatott projektek közül példaként említhetjük az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

„Kiemelt növekedési és innovációs potenciállal bíró feldolgozóipari KKV-k azonosítása, felmérése, motiválása, támogatása nemzetközi versenyképességük és hálózatosodásuk elősegítése” című projektjét (GINOP – 5,77 milliárd forint támogatás), a Vay Ádám Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium „Agrár Ágazati Tudásfejlesztés a Keleti Régióban” projektjét (VP – 1 milliárd forint támogatás), a Bólyi Ipari Park fejlesztése (IV. ütem) projektet (TOP – 800 millió forint támogatás), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium „Út a munkaerőpiacra” című projektjét (VEKOP – 17,8 milliárd forint támogatás).

3.5.2 Regionális és helyi fejlesztéspolitikák, stratégiák

Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) (2014–2020)

A VEKOP átfogó célja az volt, hogy biztosítsa a Közép-magyarországi régió fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, valamint a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését. A VEKOP az Európai Uniós célkitűzésekhez kapcsolódóan három stratégiai célt fogalmazott meg:

1) A regionális gazdasági teljesítmény intelligens és fenntartható növelése. Alapvetően ehhez a stratégiai célhoz kapcsolódtak a kreatív gazdaság fejlesztésével összefüggő lépések, lévén ide tartoztak a tudásgazdaság, az innováció, a vállalkozói környezet, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a turizmus és az infokommunikációs beruházások támogatása. A stratégiai cél elérését az operatív program a kutatás-fejlesztésben és innovációban érintettek együttműködése révén tervezte megvalósítani.

2) A foglalkoztatás növelését segítő társadalmi környezet fejlesztése;

3) A versenyképességet és a társadalmi együttműködést is szolgáló közösségi fejlesztések egy élhetőbb környezet kialakulása érdekében. Ehhez a stratégiai célhoz kapcsolódtak többek között a közlekedéssel és a városrehabilitációval összefüggő fejlesztések. Az operatív program összesen 9 prioritási tengelyt határozott meg, ezek közül a 2. és 3. prioritás, vagyis a Kutatás, fejlesztés és technológiai innováció, valamint az Infokommunikációs fejlesztések közvetlenül összekapcsolódtak a kreatív gazdaság fejlesztésével. A Vállalkozások versenyképességének javítása című 1. prioritás is tartalmazott a kreatív gazdaság fejlesztésével közvetetten, áttételesen összefüggő elemeket. Az operatív program a Kutatás, fejlesztés és technológiai innováció prioritáson belül többek között a fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák, az IKT (infokommunikációs technológiák) és szolgáltatások valamint az Intelligens technológiák területén végzett rendszerszemléletű kutatásokat, intelligens gyártást és a fenntartható társadalom biztosítását célzó projekteket támogatott. A fő célkitűzések a vállalati K+I aktivitás növelése, a Stratégiai K+I hálózatok számának növelése, valamint a K+I kapacitások megerősítése voltak. Az Infokommunikációs fejlesztések prioritás alapvetően az IKT szektor, azon belül is a szektorban működő kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképességének növelésére helyezte a hangsúlyt.

Budapest Területfejlesztési koncepciója (2014-2020)

A koncepció három általános fejlesztési alapelvet fogalmazott meg a főváros fejlesztésében: élhetőség, fenntarthatóság és esélyegyenlőség. A koncepció a fejlesztési alapelvek figyelembe vételével összesen 9 célkitűzést irányzott elő, ezek közül a 2. Tudásalapú, versenyképes, innovatív és “zöld” gazdaság és az 5. Hatékony városszerkezet kialakítása - kompakt város voltak azok a célkitűzések, amelyek a kreatív gazdaság fejlesztésével és a városfejlődés földrajzi alapjaival hozhatók kapcsolatba.

A kreatív gazdaság fejlesztésével kapcsolatban a koncepció kiemelte, hogy Budapest és térségének célja a gazdaság innovatív, energiahatékony, „zöld” szemléletének biztosítása, valamint a befektetőbarát üzleti klíma és a vonzó gazdasági környezet megteremtése. Mindehhez előnyben kellett részesíteni a gazdasági környezethez alkalmazkodni képes, magas hozzáadott értéket létrehozó ágazatokat, valamint erősíteni kellett a fejlődést biztosító egyetemvárosi, K+F+I és vállalkozásbarát közeget. A célkitűzést elsősorban a technológiai innováció és tudástranszfer hatékonyságának javításával és felhasználóbarát városkormányzással próbálta megvalósítani a város.

A városfejlesztési célkitűzéssel kapcsolatban hangsúlyozta a koncepció, hogy a város akkor fenntartható, ha kompakt, vegyes használatú szerkezettel rendelkezik, valamint erőforrásaival észszerűen gazdálkodik. Ennek érdekében a város belső tartalékterületeinek fejlesztésére, kihasználásra kellett fókuszálni. Olyan vegyes funkciójú, kompakt városi területhasználatot és hálózati rendszert kívánt kialakítani, amely a megőrzésre érdemes természeti és épített környezetet is figyelembe veszi. A célkitűzést a Duna menti területek fejlesztésével és a barnamezős területek funkcióváltásával, valamint környezeti és közlekedési fejlesztésekkel próbálta elérni a város.

Budapest 2030 – Hosszú távú városfejlesztési koncepció

Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepciója összesen 17 fejlesztési célt fogalmaz meg. A kreatív gazdaság és a város fejlesztésével, illetve városrehabilitációval összefüggő célkitűzések több célban is visszatérően megfogalmazódnak. A kreatív gazdaság fejlődésében a koncepció a hangsúlyt a jelentős hozzáadott értéket képviselő tudás‐intenzív ágazatok (K+F+I, IKT, egészséggazdaság) fejlesztésére, valamint a klaszteresedés folyamatának a támogatására helyezi.

Fontos célkitűzés emellett Budapest kulturális központ szerepének, sokszínű kulturális kínálatának, valamint a város kulturális intézményrendszerének a megőrzése és fejlesztése. A kreatív gazdaság fejlesztésében a koncepció nagy szerepet szán a tudás‐, készség‐ és zöldalapú gazdaságfejlesztésnek, a technológiai innováció és tudástranszfer biztosításának, a gazdasági szereplők, a képző‐ és kutatóhelyek közötti kapcsolathálók kiépítésének, üzleti inkubációs és szolgáltató központok létrehozásának, a vállalkozásbarát területek kialakításának, az agglomerációs gazdaság erősítésének, valamint az együttműködésnek és a partnerségnek. A koncepció a városfejlesztésben és a városrehabilitációban a fő hangsúlyt a hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet kialakítására, vagyis a kompakt város eszményéhez való visszatérésre helyezi. A folyamatot elsősorban integrált városfejlesztési és városrehabilitációs beavatkozásokkal kell támogatni.

A Budapest 2020 Integrált Területfejlesztési Stratégiában gyakorlatilag ugyanezek a fejlesztési célkitűzések jelennek meg, a két dokumentum között nagyfokú koherencia van.

A Fővárosi Önkormányzat adatbázisa szerint 2010 és 2018 között 1.339.184 millió forint támogatásból összesen 244 projekt valósult meg Budapesten, ezek közül 218 fővárosi, 22 állami és 4 közös finanszírozású projekt volt. A városfejlesztési projektek közül kiemelhetjük Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Szociális városrehabilitáció megvalósítása Békásmegyeren című projektjét (VEKOP – 709 millió forint támogatás), a Pesti rakpart és környezetének megújítását a XIII. kerületben, a Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó kialakítását, valamint az Ericsson K+F központjának megépítését, amely az újbudai kutatás-fejlesztési park első ütemét képezi.

A bemutatott nemzeti, regionális és helyi stratégiáknak köszönhetően számtalan sikeres fejlesztés valósult meg az elmúlt évtizedben Magyarországon és a budapesti agglomerációban.

Kétségtelen, hogy a stratégiai tervezés a városfejlesztésben is tudott jelentős sikereket felmutatni, ugyanakkor meglátásom szerint a különböző szintű stratégiákban továbbra is erősen visszaköszön a magasabb szintű stratégiák és direktívák befolyása. A fejlesztési források lehívása és pályázati elnyerése érdekében a stratégiák és politikák kidolgozása során gyakorlatilag minden adminisztratív és területfejlesztési szint felfelé igazodik, ami miatt erős top-down hatás érvényesül a tervezésben. A területi tervezést és a területfejlesztést még mindig a különböző szintű szereplők közötti elégtelen koordináció jellemzi, amelyben a rövid távú politikai érdekek gyakran felülírják a hosszú távú stratégiai gondolkodást. A kiéleződő gazdasági versenyben ugyanakkor csak azok a városok lehetnek sikeresek, ahol az alul szerveződő bottom-up kezdeményezéseket sikeresen integrálják a tervezésbe és figyelembe veszik a helyi szükségleteket. Szerencsére egyre több erre utaló jelet tapasztalunk, de a tervezés és fejlesztés folyamata még távol áll az ideálistól.