A kérdést a biztonság oldaláról célszerű megközelíteni. A biztonság ma komplex fogalom és állapot, „a politikai, gazdasági, katonai, szociális, humanitárius, környezetvédelmi szférákra, valamint a katasztrófa elhárításra egyaránt kiterjed.” A biztonságot egyéni, társadalmi, regionális és állami szinten, továbbá a nemzetközi rendszer szintjén vizsgálhatjuk.
Az egyes szinteken a biztonság több dimenzióban is értelmezhető, bár a köznyelvi szóhasználat a biztonság fogalmához jobbára csak a katonai és a külpolitikai vonatkozásokat társítja. A II. világháború után a fogalom fokozatosan bővült, napjainkban már politikai, külpolitikai, gazdasági, katonai, társadalmi, humanitárius és környezetvédelmi biztonságról is beszélhetünk.
A hidegháború időszakában a biztonság jórészt a katonai biztonságra korlátozódott, míg napjainkra multidimenzionális (többjelentésű) fogalommá vált.
A biztonság abból a szempontból is komplex jelenség, hogy több szinten lehet értelmezni. Bár a politikai kapcsolatok főszereplője napjainkban még mindig az állam, egyre inkább teret nyernek az állam feletti (szupranacionális) és állam alatti (szubnacionális) szereplőket figyelembe vevő gondolatok.
Az állami szinten kezelt biztonságpolitika fő célja az állam fenntartása és védelme. Ez a túlélésre, működő gazdaságra, politikai függetlenségre és az ország jó politikai hírnevének megőrzésére egyaránt irányul. Ehhez a diplomácia, a gazdaság illetve a katonai erő eszköztárát alkalmazhatja.
A nemzetközi rendszer keretein belül értelmezett biztonságfogalom a nemzetközi intézmények szerepét kutatja. A nemzetközi intézmények kiterjedésük szerint lehetnek globálisak (NATO) vagy regionálisak (EBESZ), funkciójuk szerint pedig gazdaságiak, biztonságiak vagy katonaiak. A nemzetközi intézmények hatékony és eredményes működésének feltétele az, hogy a felek tiszteletben tartsák a nemzetközi jogot és tartózkodjanak a szabályok egyoldalú felrúgásától.
Történelmileg az egyén szintjén értelmezett biztonságot ismerték fel legkésőbb.
Az egyén biztonságát az ENSZ Alapokmánya és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata tartalmazza.
173
A társadalmi csoportok biztonságának feltétele egyrészt az, hogy az etnikai, vallási és kulturális közösségek zavartalanul fenntarthassák szervezeteiket, másrészt, hogy az egyének csoporthoz tartozását és az önazonossághoz való jogot ne fenyegesse veszély. A fenyegetés megnyilvánulhat az elnyomó állam vagy az intoleráns többségi nemzet képében.
7.2.1 A biztonság elemei nemzeti dimenzióban (nemzeti biztonság) Politikai biztonság
A politikai biztonság elsősorban egy adott ország szuverenitásának fokában fejeződik ki. Helyzetét egyfelől a külső befolyás megléte vagy hiánya, illetve a befolyás mértéke (korlátozás, önkorlátozás) jellemzi. Általában az adott ország belső stabilitásában, valamint konszolidált, a fenyegetést kizáró külkapcsolataiban, nemzetközi pozíciójában valósul meg.
Gazdasági biztonság
A gazdasági biztonság megítélésénél alapvetően a gazdasági függés (nyersanyagok, energiahordozók, hozzájuk való jutás, adósság, ipari vagy mezőgazdasági monokultúra, pénzügyi kiszolgáltatottság, cserearányok, piacok, árviszonyok, állami befolyás, stb.) mértékét kell vizsgálni. Azt is vizsgálni kell, hogy a gazdasági biztonság veszélyeztetettsége objektív (pl. nyersanyag vagy energiahordozók hiánya), vagy szubjektív (pl. más hatalmak szándékos nyomásgyakorlása, bojkott, embargó, szankciók) okok miatt áll fenn. A gazdasági biztonság további fontos eleme a szociális dimenzió. Az infláció, a munkanélküliség, a belső piaci egyensúly, a tulajdon biztonsága, a demográfiai helyzet, az állampolgárok egzisztenciális biztonsága, a technológiai szint, az infrastruktúra, a kommunikáció helyzete, stb. rossz esetben veszélyeztetik az adott politikai rendszer stabilitását, illetve kihatnak valamennyi biztonsági dimenzióra is.
A gazdasági biztonságnak van olyan eleme is, amely közvetlenül összefügg a katonai szférával. Ilyen a hadigazdaság állapota, teljesítőképessége, átállási, illetve konverziós lehetőségei, valamint a fegyverkereskedelemben elfoglalt pozíció.
Környezetbiztonság
Ebbe a körbe szokás érteni a környezetvédettséget, a környezeti ártalmak általános fokát, a katasztrófa-, vízrajzi-, meteorológiai-, közegészség- és járványügyi
174
helyzetet, illetve a védekező mechanizmusok, prevenciós rendszerek meglétét és állapotát.
Közbiztonság
A szélesen értelmezett közbiztonság egyik legfontosabb dimenziója a nemzetközi és szervezett bűnözés helyzete, egy országban való megjelenési lehetősége és az elhárító rendszerek működőképessége. Ide tartozik az ország veszélyeztetettsége a terrorcselekményekkel szemben, a felderítés, megelőzés, a terrorizmust esetlegesen kiváltó politikai magatartás helyzete is. Ehhez szorosan kapcsolódik a maffiajelenség, a korrupció, amely erősen érintheti a szociális és pénzügyi biztonságot is. Ide sorolható a határrendészet, határőrizet, az illegális migráció, az illegális munkaerő-, áru- és kábítószer-kereskedelem helyzete és lehetősége is csakúgy, mint a politikai tartalommal bíró szélsőséges mozgalmak, nemzeti, etnikai, vallási konfliktusok lehetősége, illetve kezelésének lehetőségei.
Katonai biztonság
A katonai biztonságról, illetve annak hiányáról akkor beszélünk, amikor fennáll (vagy úgy érezzük) a fegyveres erőszakkal való olyan, külső fenyegetettség (agresszió) lehetősége, amelynek elhárításában a katonai erő alkalmazása – még ha végső eszközként is – szerepet kap. Itt tehát az esetleges ellenség felismeréséről (hírszerzés), támadásáról való lemondásra késztetéséről (elhárítás), visszatartó erőkről (többek között a védelemre alkalmas hadsereg) és az egyes hiányok pótlását garantáló nemzetközi támogatás meglétéről és annak állapotáról van szó. Fontos megjegyezni, hogy a katonai biztonságot nem az erő alkalmazása, hanem a szükséges mértékű megléte szavatolja. Az alkalmazás már a biztonság hiányát fejezi ki.
175
7.2.2 A biztonság elemei nemzetközi dimenzióban (nemzetközi biztonság) Globális biztonság
Amikor a globális biztonságról beszélünk, akkor az olyan kihívásokról van szó, mint a világméretű konfliktusok lehetősége, a nukleáris fegyverek és szennyező források, az éhségzónák megléte, jelentős embertömegeket megmozgató szélsőséges ideológiák agresszív aktivizálódása, és a nemzetközi terrorizmus, határokon átnyúló szervezett bűnözés, informatikai rendszerekkel kapcsolatos veszélyek (sebezhetőség, túlterhelés, vírusterjesztés, információlopás, dezinformáció, stb.) és egyebek.
Kontinentális biztonság
Kontinentális biztonságról akkor beszélünk, amikor az egyes földrajzi térségek biztonsági egységet képeznek. Ilyen értelemben beszélhetünk az európai térség, az amerikai kontinens, a Távol-Kelet, az euró-atlanti térség biztonságáról.
Megnyilvánulásai a globális biztonságnál felsoroltak lehetnek.
Regionális biztonság
A regionális biztonság kérdéseiről akkor van szó, amikor veszélyek és kockázatok egy bizonyos (sajátos) földrajzi, gazdasági és etnikai közegben jelentkeznek. Ilyen a Közel-Kelet, a Balkán, a Kaukázus, az iszlám térség, stb. Itt az adott térség államaiban folyó rendszerváltozásokról, társadalmi-szociális ellentmondásokról, megoldatlan vallási, etnikai, kisebbségi, egymástól lényegesen eltérő életviteli problémákról beszélhetünk.
A klímaváltozás biztonságra gyakorolt hatását az alábbi területeken vizsgáljuk:
A klímaváltozás hatásai a katonai biztonságra;
A klímaváltozás hatásai a katasztrófavédelemre;
A klímaváltozás hatása a környezetbiztonságra.
176