„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell,”*98 (Wittgenstein)
E t ik a v a g y ir o d a lo m ? E b b en a fe je z e tb e n ir o d a lm i m ű v e k b e n r e jlő e tik á k r ó l e s ik s z ó . A 1 9 -2 0 . sz á za d b a n a m a g y a r k o r s z e lle m é r z é k e n y a la k ító i k ö z ö tt tö b b o ly a n ír ó t, k ö lt ő t ta lá lu n k , a k ik e g y b e n rejtőzködő- filo z ó f u s o k is v o lta k . M e g p r ó b á lta k r á lá tn i az em b eri é le tr e , sőt: a z e m b e r is é g t ö r té n e lm é r e , az e m b e r i k ö z ö s s é g e k é s a z e g y e s e m b e r v isz o n y á r a . I r o d a lm i a lk o tá s o k b a s z ő tté k fi
lo z ó f ia i g o n d o la t a ik a t , élet- é s e g z is z te n c iá l- f ilo z ó f ia i e lk é p z e lé s e ik k e l kísérleti gondolkodást fo ly ta t t a k . A h o g y é p p e n e z az id ő s z a k s z ü lt e N y u g a t o n is a z e m lí
t e t t f ilo z ó f ia i u ta k n a g y a la k j a i t - g o n d o lj u n k p é ld á u l K ie r k e g a a r d , N ie t z s c h e , B e r g s o n , H e id e g g e r é le tm ű v é r e - , t ő lü n k k e le te b b r e n é z v e p e d ig D o s z t o j e v s z k ij e g z is z t e n c iá l- f ilo z ó f ia i k é r d é s e k k e l v ív ó d ó r e g é n y a la k ja ir a , é s fo ly ta th a tó a f e ls o r o lá s K a fk a , M u s il m ű v e in e k e m lít é s é v e l. A m a g y a r s z e lle m i é le tb e n u g y a n c s a k m e g t a lá lh a tó k e z e n filo z ó fia i-ir o d a lm i ir á n y z a t sa já to s m ű v e lő i, k ís é r le t e z ő i. E b b e n a fe je z e tb e n f ilo z o fik u s ir o d a lm i a lk o tá s o k s z e r e p lő in e k e r k ö l c s i v ilá g á t , m o r a litá sá t p r ó b á lo m lá tta tn i. M a d á c h I m r e , K a r in t h y F r i
g y e s é s O t t l ik G é z a m ű v e i s e g ít s é g é v e l te s z e m ez t. 497 498
497 Ebben a fejezetben felhasználtam néhány, korábban már publikált - Madách Imre, Karinthy Frigyes, Ottlik Géza munkáságával foglalkozó írásomat, így:
Előszó in: Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban. Madách Irodalmi Tár
saság, Szeged-Budapest, 2011.
,■Jobbak leszünk tőle.” Miért is?- Ottlikiász: a tízezer lelkű ember(ek) személyiségetikája.
In: „Csinálj vele amit akarsz, édes öregem!” - Ottlik Géza (újra)olvasásának lehetőségei 2007. Savaria University Press, Szombathely, 2009. 74-85.
,f!em az idő halad: mi változunk” - A Tragédia főszereplőinek eltérő „ittléte” és ennek néhány következménye. In: XVI. Madách Szimpózium 2008. Madách Irodalmi Tár
saság, Budapest-Balassagyarmat, 2009. 90-105.
Lánc, lánc, háló-lánc II. - A nem időben, hanem térben megírt Tragédiáról - bevezetésként.
In: XV. Madách Szimpózium 2007. Madách Irodalmi Társaság, Budapest-Balassagyar
mat, 2008. 141-158.
Lánc, lánc, háló-lánc... Mű és valóság viszonyáról Madách Imre, Karinthy Frigyes és Ottlik Géza írói világában. In: Filozófia és költészet. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2007.
89-107. [ http://filozofia.ektf.hu/anyagok/2007/nagy%20edit.rtf] [2012. 04. 06.]
498 Wittgenstein, L.: Logikai-Filozófiai értekezés (ford.: Márkus György), Akadémiai Ki
adó, Bp., 1989. 90.
196
M a d á c h Im r e T r a g é d iá já t, K a r in th y F r ig y e s M e n n y e i r ip o r tjá t v a g y O t tlik G é za r e g é n y v ilá g á t - e lső so r b a n az I s k o la a h a tá r o nés B u d ac ím ű ír á sa it - m e g is m e r v e e lm o n d h a tju k , h o g y e z e n ir o d a lm i m ű v e k b e n e r ő te lje s e n é r z é k e lh e t ő a f ő s z e r e p lő (k ) v a g y n é h á n y s z e r e p lő ’ig é n y e ’ a saját m o r á l, v a g y is a s z e m é ly is é g e tik a m e g te r e m té s é r e . M a d á ch m ű v é b e n A d á m szá m á r a m e g a d a tik a fe le lő s c s e le k v é s le h e tő s é g e , m a jd a T ra g éd ia h a tá sá r a /ih le té sé r e s z ü le t h e t e t t a T r a g é d ia - r a jo n g ó K a r in t h y F r ig y e s írása, a M e n n y e i rip o rt. K a r in t h y ú g y v é lte :
„ H a M a d á c h m a é ln e , A z e m b er tr a g é d iá já t n e m id őb e n ír n á m e g , h a n e m tér
b e n [ .. .] .”499 M a jd p e d ig m e g ír ta r e g é n y é t, a m e ly b e n ő fo g a lm a z ta m e g - n e m id ő b e n , h a n e m té r b e n - A z e m b e r tr a g é d iá já n a ke g y sa já to s, K a r in t h y -f é le v á l- to z a tá t/le n y o m a tá t. M ű v é b e n saját s o r so t, saját m e n n y o r s z á g o t v á la s z t/te r e m t a m a g a m a r k á n s s z e m é ly is é g e tik á já t k ia la k ító fő sz e r e p lő . A s z in t é n T r a g é d ia r a j o n g óO t tlik G é za p e d ig - a k i m e lle s le g K a r in th y F r ig y e s ír á sa in a k is , k ü lö n ö s e n a z í g y ír to k tic ím ű ir o d a lm i k a r ik a tú r a -g y ű jte m é n y n e k a la p o s is m e r ő je , n a g y k e d v e lő je v o lt - , az I s k o la a h a tá r o n c ím ű r e g é n y é b e n s z e r e p e lt e t i a tí z e z e r le lk ű e m b e r t. O t tlik G éza e m ű v é n e k h a tá sá r ó l ír ta K e le c s é n y i L á s z ló ir o d a lo m tö r t é n é s z , h o g y o lv a s v á n „Job bak le s z ü n k t ő le .”500 H o g y a n ? C sa k e l k e ll o lv a s n i, és e lo lv a sá sá v a l m e g ja v u l, job b á v á lik az em b er ? M é g is c s a k ig a z v o ln a a sz ó k r a té s z i g o n d o la t k é n t e lh ír e s ü lt - a jó tu d á sa e le g e n d ő a jó t e v é s é h e z - á llítá s? B iz o n y á r a n e m m e g y ily e n e g y s z e r ű e n , a jo b b á v á lá s h o z n e m le h e t e le g e n d ő e lo lv a s n i v a la m it, b iz o n y á r a r e jlik e b b e n v a la m if é le t ito k , já rju n k h á t u tá n a K e le c s é n y i L á s z ló k ije le n té s é n e k . É r d e m e s v é g i g g o n d o ln i, m ily e n m ű v e k e t is a lk o to t t O ttlik G éza , é s m i le h e t a z alap ja, m i le h e t a z o k a a n n a k , h o g y a lk o tá s a jo b b á t e s z i/t e h e t i az o lv a só já t. É s p e r s z e , a k k o r m á r c é ls z e r ű n e m c s u p á n a z O ttlik - v ilá g b a n , h a n e m M a d á c h Im r e e r k ö lc s i k o z m o s z á b a n 501, A z e m b e r tr a g é d iá já b a n , és akár K a r in t h y F r ig y e s M e n n y e i r ip o r tjá b a n is k e
r e s n i a z o k a t a c s a lá d i h a s o n ló s á g o k a t- h á th a v a n n a k ily e n e k - a m e ly e k jo b b á t e s z n e k /t e h e tn e k b e n n ü n k e t.
S h a m á r az e m lí t e t t ir o d a lm i m ű v e k e tik a i v o n a tk o z á s á r ó l s z ó e s e tt: v a jo n m i k ö z e v a n a z id ő h ö z e z e n ír á so k n a k ? A z e m lít e t t s z e r z ő k a m o r á lr a /m o r a - litá sr a v a ló e r ő te lje s e b b r á k ö z e líté s ü k m e lle t t a lk o tá s a ik b a n a te m p o r a litá sr a , v a g y is a z id ő b e lis é g r e is n a g y o b b h a n g s ú ly t h e ly e z te k . Itt m o s t c s u p á n n é h á n y e lő z e te s m e g j e g y z é s t e m líte k a h á ro m s z e r z ő id ő -k e z e lé s é r ő l: M a d á c h d rá m a i k ö lte m é n y é b e n m á r a s z e r k e z e t is - a k e r e ts z ín e k és az á lo m s z ín e k r e n d je - az
499 Karinthy Frigyes: Kaleidoszkóp. In: Karinthy Frigyes: Minden másképpen van (Öt
venkét vasárnap), Akkord Kiadó, 2004. 292.
500 Kelecsényi László: A szabadság enyhe mámora. Ottlik Géza életei, Magvető', Bp. 2000.
159.
501 Ld. erró'l: Palágyi Menyhért: Madách Imre élete és költészete. Atheneum Kiadó, Bp.
1900. 283.
13. Kitekintés - Úton a személyiségetika felé
id ő b e l i s é g s z o k a t la n stru k tú rá já t te r e m ti m e g ; to v á b b á : a fő s z e r e p lő k e lté r ő m ó d o n v i s z o n y u ln a k a z id ő b e lis é g h e z . „ N e m a z id ő h a la d : m iv á lt o z u n k .” -m o n d ja L u c if e r , -m a jd íg y fo ly ta tja :
„Minden mi él, az egyenlő soká él, A százados fa, s egynapos rovar.
Eszmél, örül, szeret és elbukik,
Midőn napszámát, s vágyait betölté.”502
Á d á m p e d ig - a p a r a d ic so m i e g y id e jű sé g b o ld o g je le n id e jé b ő l k iű z e tv e - íg y fo g a lm a z :
„Könnyű neked beszélni türelemről, Előtted egy öröklét van kitárva, De én az élet fájából nem ettem, Arasznyi lét, mely sietésre int.”503
Á d á m v is z o n y u lá s a a z id ő h ö z - a m ű c s e le k m é n y é n e k k ib o m lá s a so r á n - m é g to v á b b v á lt o z i k , a n n a k k ö v e tk e z té b e n , h o g y a z id ő n e k k is z o lg á lta t o t t lé n y m e g t a n u l s z e lle m s z e m e kkel is lá tn i. É p p e n e z á lta l le s z f e le lő s az é le té é r t, v á la s z tá s a ié r t. É v a s z á m á r a p e d ig n in c s id ő , ő az ö r ö k je le n b e n él.
K a r in t h y e m l í t e t t T r a g é d ia -á tfo r d ítá sa - a M e n n y e i r ip o r t - p e d ig akár o ly a n r e g é n y k é n t is le ír h a tó , a m e ly b e n a s z e r z ő a z id ő é s a tér k ö z ö t ti s z e r e p c s e r é v e l já ts z ik , s K a r in th y m ű v e is t ú lm u ta t a je le n v ilá g á n é p p e n ú g y , m i k é n t a T r a g é d ia t e s z i; továb b á tö r té n e te is h a s o n ló m ó d o n k e r e ttö r té n e tb e á g y a z o t t , e z é r t a z i d ő i v is z o n y o k a t s o k fé le k é p p e n j e le n ít i m e g .
A h a r m a d ik s z e r z ő t , O ttlik G é zá t p e d ig n e m v é le t le n ü l a p o sztro fá ljá k id ő r e g é n y ír ó ja k é n t is - az id ő b e lis é g k e z e lé s e m in d az I s k o la a h a tá r o n , m in d p e d i g a B u d a c í m ű r e g é n y é b e n n e m a r e g é n y e k b e n m e g s z o k o t t, o b je k t iv it á s ra t ö r e k v ő , h a n e m e r ő se n s z u b je k t u m h o z ille s z te tt . A lin e á r is id ő k e z e lé s t, a m e ly a z e s e m é n y e k e t e g y m á s u tá n is á g u k r e n d je s z e r in t m o n d ja el, O t tlik n á l a m in d e n m e g v a n e g y id e jű s é g e v á lto tta fel. M in d e n , a m it a z e g y é n m e g é lt, a m i m e g t ö r t é n t v e l e , e g y s z e r r e v a n je le n : „A h á r o m é v p é ld á u l e g y á lta lá n n e m t e lt e l, h a n e m v a n ; m in d e n p illa n a ta á ll e g y h e ly b e n , k iv e t ít v e a m in d e n s é g k é p e r n y ő j é r e , s z é le s e n , m in t e g y d iv e r g e n s su g á r n y a lá b m e t s z ő p o n t j a i s z fé r i
k u s f e l ü l e t e n .” 504 A z i d ő s z u b je k tiv itá s a n e h e z í t i e g y m á s m e g é r t é s é t, a t ö r té n te k e lb e s z é lé s ét. A sz e r e p lő k - m ik ö z b e n ú jab b é s ú ja b b k ís é r le te t te s z n e k az e s e m é n y e k p o n t o s r ö g z íté s é r e - , e r ő s e n r e fle k tá ln a k az id ő b e lis é g r e :
502 Madách Imre: Az ember tragédiája. Szépirodalmi Kiadó, 1964. 49-50.
503 Madách Imre: A z ember tragédiája. Szépirodalmi Kiadó, 1964. 49.
504 Ottlik Géza: Iskola a határon, Magvető, Bp. 1975. 130.
198
„Nem így telt velünk az idő. Nem cselekményszemen, nem áttekinthetően. [...]
Elmondtam időrendbe szedve három nap mozzanatait, szombat délutántól [hétfő délelőttig]. Nem így telt el ez a három nap. Nem ilyen gyorsan, nem ilyen összefüggően, s egyáltalán nem ez történt. ”505
M in d e z p e r s z e c s u p á n k ü ls ő d le g e s n e k tű n ik a z e tik a sz fé r á já h o z il l e s z t v e , m é g is v a n k ö z e a m o r a litá s h o z , v a n k ö z e a sz á m u n k r a lé n y e g e s e b b id ő v o n a tk o z á s h o z , az ú j e g y id e jű s é g je le n s é g é h e z , a m e ly je le n s é g k o r u n k b a n , a m á s o d la g o s s z ó b e lis é g k o rá b a n a m o r á l/m o r a litá s v ilá g á t is a la k ítja , a z id ő h ö z v a ló v is z o n y u lá s a z e m b e r e k h e z v a ló v is z o n y u lá s t is tü k r ö z i.
M A D Á C H ER K Ö LC SI K O Z M O SZA506
A M a d á c h I m r é r ő l é s a T r a g é d iá r ó l m o n o g r á fiá t ír ó P a lá g y i M e n y h é r t (1 8 5 9 - 1 9 2 4 ) e r k ö lc s i k o z m o s z m e g a lk o tá s á n a k ig é n y é t tu la jd o n íto tta M a d á c h n a k . A M a d á c h I m r e élete és k ö lté s z e te c ím ű , 1 9 0 0 -b a n m e g j e le n t e t e t t k ö n y v é b e n m e g fo g a lm a z ta , h o g y a T ra g éd ia m e g s z ü le t é s é h e z m e n n y ib e n já r u lh a to tt h o z zá a t e r m é s z e te t r e n d e z e tt e g é s z k é n t b e m u ta tn i s z á n d é k o z ó t e r m é s z e t t u d o m á n y o s m ű : H u m b o ld t K o s m o s507c ím ű m u n k ája:
505 Ottlik Géza: Iskola a határon, Magvető, Bp. 1975. 132.
506 Palágyi Menyhért írt arról, hogy Madách Imre erkölcsi kozmoszt készült megalkot
ni drámai költeményében. Ld.: Palágyi Menyhért: Madách Imre élete és költészete.
Atheneum Kiadó, Bp. 1900. 283.
507 Alexander von Humboldt ezt a címet adta nagy munkájának, melyben a világ
ról való ismereteket egységes képpé akarta összefoglalni. Mattias Mattussek így ír róla: Alexander von Humboldt, a zseniális világutazó [...] Elkezdte írni könyv- sorozatát, amelyet egyszerűen és fennkölten Kozmosz címen emlegetett. »Az az ó'rült ötletem támadt, hogy az egész anyagi világot, mindazt, amit manapság a világűr térségeiről és Földünk életéről tudunk [...] egyetlen műben foglaljam össze.« Életének utolsó három évtizedében ez az őrült ötlet mindvégig foglalkoz
tatta. Kilencezer tudományos munkát értékelt ki a Kozmosz megírásához. [...]
A Kozmosz című munkájában a világegyetem tervrajzát kívánta felvázolni, amely
ben a mindenség és az ember szakadatlan kölcsönhatásban áll egymással. Az volt a vágya, hogy számos tudományágban nyújtsa korának a legkiválóbb ismereteit - a geológia tudásanyagát éppúgy uralta, mint a növénytanét, az állattanét, a kozmoló
giáét, az elektromosságtanét, a meteorológiáét és az idegfiziológiáét. [...] A meteo
rológia, a vízgazdálkodás, a békekutatás, az egyetemes könyvtár programja, a világ
háló és a Panama-csatorna terve is Humboldt elgondolásaira nyúlik vissza. Vagyis manapság ismét frissnek és újnak tetszik Humboldt, a nagy polihisztor, holott a különböző tudományágak szakosodásának előrehaladtával már nem létezik olyan ember, aki a világ összes tudását képes lenne áttekinteni.” Mattussek, M.: Alexander