• Nem Talált Eredményt

KISEBB KÖZLEMÉNYEK Halottaink

In document A Tenger 23. évfolyam 1933 (Pldal 85-92)

Az 1933. esztendőben, Gonda Béla halálán kívül más érzékeny veszteségek is érték a M a g y a r Adria Egysületet.

A nyár folyamán elhunyt Marschall Werner báró nyug. sorhajókapitány, a Magyar Adria Egyesület tiszteletbeli t a g j a , aki egyesületünk két tengerkutató ú t j á n a „Najade" expediciós-hajó p a r a n c s n o k a volt. Marschall báró, aki a komárommegyei Acs községben született, a fiumei tengerészeti akadémián vé-gezte felsőbb tanulmányait, s miután itt 1891-ben felavatták, azonnal megkezdte szolgálatát a volt cs. és kir. haditengerészetnél. 1919-ben történt nyugalomba-vonulásáig, tehát 28 éven át, teljes o d a a d á s s a l élt katonai hivatásának s mindig kedvelt és nagyrabecsült t a g j a volt a tengerésztiszti karnak. Az egész h á b o r ú t az arcvonalban küzdötte végig, s mint az „Uskoke" kis torpedóromboló, m a j d a

„Triglav" n a g y romboló és végű légy könnyű cirkáló p a r a n c s n o k a , több ízben annyira kitüntette magát, hogy a különféle fokozatú katonai érdemkereszteken, vitézségi érmeken és a német vaskereszten kívül a Vaskoronarend 3. és 2. osz-tályával is j u t a l m a z t á k . A háború után Budapestre, a hadügyminisztériumba

• osztották be szolgálattételre, innen ment 1919 végén nyugalomba. Mint nyug-díjas, teljes visszavonultságban élt a fővárosban, s csak olykor, egy-egy egész-ségi okból tett utazásán elevenítette fel a tengerhez fűződő sok szép emlékét.

A katonaember kemény akaraterejével viselte betegségének é s nehéz életviszo-nyainak a terhét és az egész lényét eltöltő úri szerénységgel h a g y t a itt a s z á m á r a mind súlyosabbá váló földi életet. A Magyar Adria Egyesülettel az 1913 őszén és 1914 tavaszán rendezett Adria-kutató expedíciók hozták Marschall bárót köze-lebbi kapcsolatba. Miután ez a rendkívül képzett, komoly tengerésztiszt meg-előzően már az osztrák Adria-egyesület időszaki k u t a t ó ú t j a i n is p a r a n c s n o k a volt a k u t a t á s céljaira rendelkezésre bocsátott „Najade" h a d i h a j ó n a k , a hadi-tengerészet vezetősége a M a g y a r Adria Egyesület tengerkutató útjain is reá bízta a „Najade" vezetését. S elmondhatjuk, hogy a M a g y a r Adria Egyesület e n a g y vállalkozásának szép sikerében tekintélyes része volt Marschall bárónak, aki nemcsak tengerészi tudását, t a p a s z t a l t s á g á t , komoly m e g f o n t o l t s á g á t állította az expedició szolgálatába, hanem a h a j ó p a r a n c s n o k köteles előzékenységén messze túlmenő m a g y a r o s vendégszeretetét és csöndes humorú, finom modorú egyéniségének minden kedvességét is. A M a g y a r Adria Egyesület egyik leg-értékesebb b a r á t j á t gyászolja benne, s emlékét annaleszeinek ama lapjain őrzi, amelyek történetének legszebb, legmozgalmasabb és legeredményesebb periódusát örökítik meg.

A M a g y a r Adria Egyesület súlyos veszteségei közé számít Czölder Dezső festőművésznek, egyesületünk egyik legrégibb és leglelkesebb t a g j á n a k az

el-7 4 K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K részben u g y a n c s a k a „Challenger"-expedició, részben pedig a monacoi herceg

„Princess Alice" j a c h t j a által az Atlanti- é s a Csendes-óceánból gyűjtött összesen 28 iszappróbát vizsgálta át, m í g Piggot a „Carnegie" k u t a t ó h a j ó csendes-óceáni iszapgyűjtését (28 p r ó b á t ) tanulmányozta rádiumtartalom s z e m p o n t j á b ó l . Piggot a vizsgálatairól szóló t a n u l m á n y á b a n (C. S. Piggot: Rádium content of ocean-bottom sediments. N a t i o n a l Research Council, T r a n s a c t i o n s of the Ameri-can Geographical Union, 1932.) egyúttal v i l á g o s összefoglaló képet ad az eddigi három rádium-vizsgálatról é s kellő ó v a t o s s á g g a l bizonyos következtéteseket von. tesz ki é s a legnagyobb érték egészen 50X10-1 2 g-ig emelkedik. A tengeri üle-dék nagy r á d i u m t a r t a l m á t a kutatók egy része úgy m a g y a r á z z a , hogy a tengeri planktonlények a tengervízben oldott rádiumsókat, avagy a rádium ő s a n y a g á -nak, az u r á n n a k oldott vegyületeit előszeretettel a d s z o r b e á l j á k ; a radioaktív anyag ezeknek a parányi élő lényeknek az elpusztulása után az oldhatatlan váz-részekkel a tengerfenékre kerül s ott az üledék nagy r á d i u m t a r t a l m á t b i z t o s í t j a . E feltevésnek azonban ellene mond az a körülmény, hogy a túlnyomórészt ásványi eredetű tengeri „vörös i s z a p " á t l a g o s r á d i u m t a r t a l m a a vizsgálatok szerint, mintegy háromszor n a g y o b b , mint a szerves eredetű globigerina-iszap rádium-tartalma. De ellene mond az előbbi feltevésnek az a m e g á l l a p í t á s is, hogy a

KISEBB K Ö Z L E M É N Y E K 7 5

kitörések alkalmával az izzó láva és a tengervíz érintkezésekor rendkívül e r ő s hidrolitikus folyamatok állnak elő s ezeknek végső termékeként rádiumban és u r á n b a n g a z d a g csapadék m a r a d vissza. Piggot ezt a m a g y a r á z a t o t — a feltéte-lezett f o l y a m a t s o r o z a t n a k nagyon is hipotetikus és ellenőrizhetetlen voltára való • tekintettel — valószínűtlennek t a r t j a és a tengeri üledék nagy rádium- vagy urán-t a r urán-t a l m á urán-t az uránvegyüleurán-tek kémiai viselkedésével igyekszik m e g m a g y a r á z n i . Ismeretes, hogy az urán, a vas és a mangán elemek abban hasonlítanak, e g y m á s -hoz, hogy oxidjaik a legkevésbbé oldható vegyületeik közé t a r t o z n a k . Ha fel-tesszük, hogy a tengervíz u r á n t a r t a l m a — a rádiumtartalomból számítva — a 6X10-8 gt/cm3, megértjük, hogy a tengervíz n a g y oxigéntartalma mellett az oceánok fenekén az uránoxid eléri a telítési f o k á t és kiválik a tengervízből, akárcsak a tengerfenék i s z a p j á b a n gumócskák a l a k j á b a n található v a s o x i d és m a n g á n -oxid .Az így felszaporodó urán-oxid mellett a vulkáni por, a detritusz és az el-pusztult planktonlények vázai csak m á s o d s o r b a n játszanak szerepet a rádium-tartalom növelésében. ((Annalen der Hydrographie und maritimen Meteorologie,.

61. évf. 3. füzet.)

*

A Falkland-szigetek centennáriuma. A déli Atlanti-óceánban, a délamerikai parttól mintegy 500 kilométerre fekvő Falkland-szigetek száz esztendővel ezelőtt kerültek angol birtokba. A kis g y a r m a t székhelyén, Port Stanley-ben meg is ün-nepelték a századik évfordulóját a n n a k a nevezetes napnak, amelyen egy angol : h a d i h a j ó kikötött Soledad község mellett, s az angolok történelmi j o g a i r a való hivatkozással eltávolította a kikötőből az argentin lobogót és kitűzte az angol színeket. A történelmi jog, amire az angolok a Falkland-szigetek megszállásakor hivatkoztak, azon alapult, hogy a szigeteknek John DűWs-től 1592-ben történt felfedezése után két évvel Sir Henry Hawkins elhajózott a szigetcsoport mellett s a n n a k legnagyobb szigetét Erzsébet angol királynő tiszteletére Maidenland-nek nevezte el. A szigetcsoport később Falkland lord után kapta mai nevét. A sziget-csoport két nagyobb és mintegy 200 kisebb szigetből áll; szorosan a sarki-jég téli h a t á r á n fekszik s állandóan ki van téve a sarki viharoknak. Területének t á j i jellege megfelel a délargentinainak. Gyér l a k o s s á g a úgyszólván kizáróan juh-tenyésztéssel foglalkozik gyapjutermelés céljából ( a z egész juhállomány 600.000 ' d a r a b r a becsülhető). A kis fővárosnak, Stanley-nek 1200 lakosa v a n . A kis szi-getbirtok, mint flottabázis, a világháború alatt nagyon jó szolgálatot tett az entente tengeri haderejének s teljes mértékben igazolta az angol tengerész poli-tikát, amely a g a z d a s á g i tekintetben úgyszólván értéktelen sziget birtokbavételét sürgette. g y o r s a b b torpedónaszád-rombolónak, a francia Cassarűí-nak, a tíz év előtti leg- leg-nagyobb teljesítménnyel való összehasonlításából. Míg ugyanis tíz év előtt a 33—34 csomó óránkénti sebesség volt a „rekord", a d d i g a Cassard (vízre b o c s á -tották 1931-ben, 2700 t o n n á s ) már ment 43.4 csomó sebességgel is é s az átlag-sebessége 43 csomóra tehető. A l e g g y o r s a b b angol torpedónaszád-romboló, a Codrington (vízre bocsátották 1929-ben, 2000 t o n n á s ) maximális sebessége 40 csomó, á t l a g a 38 csomó. (Marine Rundschau, 38. évf. 5. füzet.)

KÖNYVISMERTETÉSEK

K Ö N Y V I S M E R T E T É S 7 7

7 8 K Ö N Y V I S M E R T E T E S

K Ö N Y V I S M E R T E T É S 7 9

8 0 E G Y E S Ü L E T I É L E T

In document A Tenger 23. évfolyam 1933 (Pldal 85-92)