Kiemelt természeti értékek

Világörökségünk

Az UNESCO 1972-ben alkotta meg az „Egyezményt a világ kulturális és természeti örökségének védelméről” és a világörökség kritériumait, melynek alapján 2016-ig 153 ország 1004 helyszínét vették fel az úgynevezett Világörökség (World Heritage) Lis-tára. Ebből 771 kulturális – építészeti érték, 203 pedig természeti érték kategóriában került felvételre. További 30 világörökségi helyszín besorolása vegyes kategóriába tör-tént, mivel ezek egyformán képviselnek kulturális és természeti értéket – mint például a kultúrtáj elnevezés.

A Világörökségi Listára való felvételről az UNESCO Világörökség Bizottsága dönt, amely évente egyszer ülésezik. Nemzetközi szinten ez a legjelentősebb eszköz, ame-lyet a népek közössége valaha is megalkotott egyetemes értékei védelmére. A Világ-örökség Egyezmény aláírásával az illető ország kötelezettséget vállal arra, hogy a te-rületén található világörökségi helyszíneket óvja, megőrzi és fenntartja a későbbi

ge-156

nerációk számára. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezmény-hez. Az UNESCO Világörökség helyei (World Heritage Sites) Magyarországon az alábbi kilenc hely:

1. 1985 Hollókő, palóc múzeumfalu, melynek különlegessége, hogy a település „Ófa-luja” nem csak egy egyszerű skanzen – ami múzeumként mutatja be a népi hagyomá-nyokat –, hanem ma is élő falu, ahol a hagyományok a mindennapok részévé váltak, s a látogatók „működés” közben tekinthetik meg. 67 műemléki épületéből 55 a lakóház.

2. 1987 Budai Várnegyed és Pesti Duna-part. A Várban a Budavári Palota a Nemzeti Galériával, a Sándor palota, a Mátyás templom és a Halászbástya, valamint az összes műemléki épület a Világörökség tagja. A budai Duna parton a Műegyetem központi épülete, a Gellért fürdő és a Gellérthegy a Citadellával, a sétányokkal és a Szabadság szoborral, valamint a Lánchíd tartozik ide. A pesti Duna parton a Margit-híd és a Petőfi-híd közötti korzó és a palota sor, kiemelve az Országházat, mint Európa legszebb par-lamenti épületét, a Magyar Tudományos Akadémia székházát, a Gresham-palotát és a Vigadót.

3. 1995 Aggteleki és a Dél-szlovák karsztvidék összefüggő barlangrendszere, ame-lyet azért vettek fel a világörökség listára, mert a felszín alatti világ természeti formái-nak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége garantál-hatónak tűnt. A mészkőben összesen 712 barlang képződött ezen a területen, s ebből 273 nyílik a magyar oldalon. A legismertebb, nagyrészt magyar területen található, 25 km hosszú Aggtelek-Jósvafői Baradla-Domica barlangrendszer, a Béke-, a Meteor-, a Vass Imre és a Kossuth-barlang, szlovák oldalon pedig a Gombaszögi-barlang és az impozáns Szádelő-völgy.

4. 1996 Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese, amely a Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az idők során barokk és klasszicista épületrészekkel egészült ki. A Könyvtár 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaság található. Az épületegyüttes fölé a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony emelkedik.

5. 1999 Hortobágyi kultúrtáj. Ide tartozik az egész Hortobágyi Nemzeti Park területe, mint a szikes puszta, az ártéri ligeterdő és a lösz puszta sajátos növény- és állatvilága, valamint területet átalakító történelmi pásztorélet emlékei és az ősi háziállatok génál-lományai. Látogató központja a híres „Kilenclyukú-híd.”

6. 2000 Pécs (Sopianae) ókeresztény síremlékek a IV. századból a belváros alatt.

Pécs 2000 éve folyamatosan lakott város. A leghíresebb értékek: az Ókeresztény ma-uzóleum, az ókeresztény temetőkápolna, a Cella septichora, a Szent Péter-Pál sír-kamra, a Korsós sírsír-kamra, a Cella trichora stb.

7. 2001 Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj központi értékét a Neusiedler See – Seewinkel bioszféra-rezervátum, Rust óvárosa az osztrák oldalon és a tavat körülölelő nádas je-lenti. A Fertő Európában a legnyugatibb szikes sztyepptó az alpesi, a pannon és a mediterrán állat- és növényvilág találkozóhelye, valamint a településeinek kulturális hagyományait tekintve a germán, a szláv és az urál-altáji (magyar) folklór találkozási helye is.

157

8. 2002 Millenniumi földalatti, Andrássy út, Hősök tere. 1896-ban a kontinentális Európában elsőként átadott földalatti motorvasút az Andrássy út alatt épült; s ez a világ második földalattija. Az 1885-ben kiépített Andrássy út kétoldali eklektikus palota so-rából leghíresebb az Operaház. A Hősök terén a magyar történelem kiemelkedő alak-jainak a szobrai állnak, két oldalt a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeummal, mögötte a Városligettel és a Vajdahunyad várral.

9. 2002 Tokaj-Hegyalja kultúrtáj történelmi borvidék, amely egy 1737-ben született rendelet szerint a világ első zárt borvidéke, híres pincékkel, 9 központi és 18 védőzó-nás településsel (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, Tokaj, valamint Sátoraljaújhely, Sárospatak, Tolcsva, Hercegkút és to-vábbi 14 hegyaljai település a védőzóna tagja.) A vitis tokaiensis és a ma is élő vad-szőlő, a vitis sylvestris őshonos a területen.

A világörökségi várólistán szerepel többek között a Mezőhegyesi Állami Ménesbir-tok; a Tihanyi-félsziget; Budán a Rózsadomb aktív termálvizes mészkőbarlangjai; a komáromi erődrendszer – mint Európa leghatékonyabb védelmi funkciós építménye –, amelyet 39 alkalommal ostromolta ellenség sikertelenül; a Dunakanyarban az esz-tergomi vár és bazilika meg a visegrádi palotarom és fellegvár; valamint a Tapol-cai-medence vulkáni hegyei és a Hévízi-tó – a világ legnagyobb meleg gyógyvizes forrástava.

Képek forrása: Internet Magyarország legszebb tájai: a Dunakanyar és a Balaton-felvidéki vulkáni hegysor

Képek forrása: Internet A világhírű tokaj-hegyaljai bortermő vidékünk jelképe a felhőben úszó Tokaji-hegy; és legnagyobb

ter-mészeti kincsünk, az Aggtelek-Jósvafői Baradla-barlang Hangverseny-terme.

158

Egyéb különleges természeti értékeink

Képek forrása: Internet A Miskolctapolcai Barlangfürdő – egyedülálló a világon

A Miskolctapolcai barlangfürdő – a világ egyetlen aktív hidrotermális barlangfürdője.

A Balaton – a „Magyar Tenger” Közép-Európa legnagyobb, 77 km hosszú tava. A Tisza-tó amely – bár víztárolónak, horgász- és üdülőtónak szánták, mégis –, Európa egyik legjelentősebb vízi- és gázlómadár rezervátuma, illetve vándormadár pihenőhe-lye lett. A Dunakanyar – a Duna festői áttörése az Északi-középhegységen, Európa egyik tájképi „találkozópontja” ahol négy eltérő arculatú természeti régió találkozik: az Északi-középhegység (a Börzsöny és a Visegrádi-hegység), a Dunántúli-középhegy-ség (Pilis), a Kisalföld (Dél-szlovák alföld) és az Alföld (Szentendrei-sziget). A lillafüredi Anna-barlang – amely egyedülállóan szép mésztufa, azaz a vízeséseknél a növé-nyekre kiülepedő édesvízi mészkővel megkövesedett növényi képződményeiről híres.

Az aggteleki Baradla-barlang, amely a világ 10 leglátványosabb cseppkőbarlangjai-nak egyike.

Geotermális vizeink

Magyarország területét és lakosságát tekintve a világon meleg gyógyvizekben a leg-gazdagabb ország, melynek turisztikai potenciálja a legnagyobb erőforrásunk. A föld-kéreg a jelenleg is süllyedő Kárpát-medence alatt viszonylag vékony, ezért a geoter-mikus gradiens értéke nagy, ami azt jelenti, hogy a mélységgel és a nyomással együtt a földkéreg, s benne a mélységi vizek hőmérséklete nagyon gyorsan növekszik (az európai átlagértékhez képest, ahol 33 méterenként nő 1 Celsius fokkal a hőmérséklet, Magyarország alatt ez csak 20 méter). Egy adott helyen az évi középhőmérsékletet meghaladó hőfokú forrásvizet szubtermális víznek nevezi a szakirodalom, s ezek ná-lunk télen sem fagynak be. 20 Celsius fok és 30 fok között termálvízről, 30-99 Celsius közötti vízhőmérséklet esetén pedig hévízről beszélünk. Ha egy liter víz 200 mg-nál több oldott ásványi anyagot tartalmaz – hőmérsékletétől függetlenül –, ásványvíznek tekinthető, ha pedig valamilyen gyógyhatását klinikai kísérletekkel igazolták, gyógy-vízről beszélhetünk. A víz gyógyhatását alkalmazó gyógymód a balneológia. Az Or-szágos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) az illetékes hatóság,

159

amely az egyes mélységi rétegvizek ásványvízként és/vagy gyógyvízként történő elis-merését tanúsíthatja. Az országban több mint 1300 regisztrált termál- vagy hévizes kút, és több mint 150 meleg vizes gyógyfürdő található.

A gyógyvizek fajtái:

1. Savanyú (vagy szénsavas) vizek, amelyek hidrogén-karbonátot tartalmaznak (pél-dául Répcelak, Mihályi, Kékkút, Balatonfüred).

2. Földes–meszes vizek, amelyek kalcium, magnézium és hidrogén-karbonát ionokat tartalmaznak (például a budai gyógyvizek: Gellért, Rudas, Rácz, Császár, Lukács, il-letve Pesten a Széchenyi-fürdő, vagy a Dunántúlon Bükfürdő és Észak-Magyarorszá-gon Egerszalók).

3. Alkalikus vizek, amelyek nátrium hidrogén-karbonátot tartalmaznak (például a bükkszéki Salvus, Zalakaros, Csisztapuszta, Igal, Gunarasfürdő, Sikonda, Gyopáros-fürdő, Gyula, Nagyszénás)

4. Sós (vagy kloridos) vizek, amelyek nátrium- és klorid ionokat tartalmaznak (például Cserkeszőlő, Eger, Nyíregyháza-Sóstó, Sárvár).

5. Keserűvizek, amelyek szulfátot, glaubersót, nátriumot és magnéziumot