Őrségi Nemzeti Park

Vas megye délnyugati csücskében nem csak a kaszálórétek és a Rába ártér élővilá-gát, hanem a helyi kultúrtáj népi értékeit is védi az 2002-ben alapított, Őriszentpéter székhelyű Park. A Park összefüggő területétől távolabb 2 tájvédelmi körzet felügyeletét látja el. Ezek a Kőszegi-hegységben a Kőszegi és a kisalföldi bazalt tanúhegyen a Ság-hegyi Tájvédelmi Körzetek. A Parkhoz tartozik 7 természetvédelmi terület, ame-lyek közül 4 híres botanikus kert. Ezek: a Jeli, a Kámoni, a Sárvári és a Szelestei ar-borétumok. Ezen kívül a Körmendi várkert, a Kőszegi tőzegmohás és a Nemesmed-vesi II. világháborús Történelmi Emlékhely.

Európa Diplomás területek

Az európai közösség országaiban a természetvédelmi értékeknek adományozható legmagasabb díjat 1965-ben hozták létre. A tájkép esztétikai adottsága mellett ezeken a területeken kiemelkedő jelentőségű biológia, geológiai, vagy éppen kulturális értéknek is kell lennie.

Az Európa Tanács által adományozható díjat – pályá-zat alapján –, kétféle tevékenységre adhatják: (1) ho-gyan, milyen színvonalasan tudják bemutatni az adott értéket, vagy (2) milyen tevékenységet folytatnak an-nak érdekében, hogy a kérdéses adottság fenntartható legyen? Az Európa Diploma által védett értékek védel-mét az biztosítja, hogy az adományozott évente fenn-tartási jelentést küld, s az Európa Tanács kirendelt szakemberei öt évenként helyszíni ellenőrzést is tartanak. A magyaroknak három ilyen területe van:

1. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzeten belül a Kis- és Nagy-Szénás hegyek térsége. A Nagy-Szénások dolomitkatlana volt az a hely, ahol az utolsó jég-korszakot a Pannon flóra lágyszárú növényzete átvészelte, s innen „foglalta vissza” a Kárpát-medence nagy részét. A sok vadvirág ritkaság élőhelyét a később betelepített akác és fekete fenyő veszélyezteti. A Diplomát a dolomit-gyep élőhely helyreállítási munkálataikra kapta a terület.

2. Ipolytarnóci Ősmaradványok. Ez az ősvilági „Pompeii,” ahol egy 20 millió évvel ezelőtt bekövetkezett vulkáni kitörés forró tufában konzerválta egy szubtrópusi tenger-parti élőhely növény- és állatvilágát. A Diplomát az itteni páratlan értékek, ősi marad-ványok, levéllenyomatok, megkövesedett fák, lábnyomok, cápafogak színvonalas be-mutatási módjáért kapta a Bükki Nemzeti Park.

3. A Tihanyi-félsziget Európa Diplomája a geológiai értékeket (gejzírkúpokat, kráter-tavakat) és a falu népművészeti és tradicionális, kulturális, egyházi értékekeit, em-lékekeit ötvözi a Balatonba benyúló, különleges szépségű tájképi környezettel. Ezek bemutatási módja nyerte el a díjat.

165

Kép forrása: Internet

A Kis-Szénás Európa diplomás területünk, a pilisi len egyetlen termőhelye a világon, és a „Pannon flóra bölcsője.” Az utolsó jégkorszak után a Kis-Szénás, Nagy-Szénás és az Iványi-hegy közötti kat-lanból terjedtek el újra a jégkorszakot itt átvészelő lágyszárú növények az egész Kárpát-medencében.

Ramsari területek

A legsérülékenyebb ökoszisztémák a vizenyős területeken találhatók. A lecsapolások, beépítések és szennyeződések következtében ezek világszerte veszélybe kerületek.

Egy Ramsar nevű iráni városban 1971-ben megfogalmaztak és 1975 végén életbe léptettek egy nemzetközi egyezményt, amely a vizes élőhelyek, különösen a vízima-darak élőhelyei védelmében jogi és intézményi kötelezettségeket ír elő a csatlakozó országok számára. Az úgynevezett ramsari listán mintegy 1900 vadvizes élőhely sze-repel, mint egyedi természetvédelmi érték. Közülük 28 terület Magyarországon van.

Ezek nagyság szerint a legnagyobbtól (59 800 hektártól) a legkisebbig (257 hektárig) az alábbiak:

Ramsari területek Magyarországon

1. A Balaton (1989) különös tekintettel az öblök és a Nagyberek nádasaira. (59 800 hektár) 2. A Hortobágy (1979) halastavai. (23 121 hektár)

3. A Felső-Tisza (2004) mentén az alacsony árterek. (22 310 hektár) 4. A Borsodi-Mezőség (2008) vizenyős területei. (17 932 hektár) 5. Gemenc (1997) Duna-ártéri erdei. (16 873 hektár)

6. A helyreállított Kis-Balaton (1979) a Zala mocsár- és lápvilágával. (14 745 hektár) 7. A Felső-Kiskunsági szikes puszták (2006) magas talajvízű területei. (13 632 hektár) 8. A Rába-völgy (2006) árterei. (10 961 hektár)

9. A Fertő-tó (1989) nádasai. (8432 hektár)

10. A Felső-Kiskunsági szikes tavak (1979). (6637 hektár)

11. Pusztaszer (1979) környékén a szikes tavak, úgy, mint a Fehér- és Csaj-tó, a Fertő, Sasér és a Labodár. (5000 hektár)

12. Bodrogzug (1989) a Tisza és Bodrog találkozásának alacsony ártere. (3781 hektár) 13. Az Izsáki Kolon-tó (1997) a Kiskunságon. (2962 hektár)

14. A Biharugrai halastavak (1997) Békés megyében. (2791 hektár)

15. A Mártélyi Természetvédelmi Terület (1979) a Tisza árterén. (2232 hektár) 16. Az Ipoly-völgy (2001) ártéri részei. (2227 hektár)

17. Montág-puszta (2008) időszakos mocsaras terület Tótkomlós közelében. (2203 hektár) 18. Az Aggtelek-Jósvafői Baradla-barlang (2001) vizes járatai, úgy, mint a szlovák Domica-ág; a

magyar oldalon a Styx folyosó, a Retek-ág, és az Alsó-barlang. (2075 hektár) 19. A Rétszilasi halastavak (1997) Fejér megyében a Sárvíz-völgyében. (1508 hektár) 20. Béda-Karapancsa (1997) a Duna árterén a Mohácsi-szigetnél. (1150 hektár) 21. Ócsa (1989) környékének tavai és vizenyős rétjei. (1078 hektár)

166 22. Velencei-tó (1979) a Dinnyési fertővel. (965 hektár) 23. A Csongrád-bokrosi Sós-tó (2004). (770 hektár) 24. A Kardoskúti Fehér-tó (1979). (492 hektár)

25. Pacsmagi halastórendszer (1997) Tamási közelében. (485 hektár)

26. Nyirkai-Hany (2006) Csorna külterületén Acsalag és Bősárkány települések közelében vizes hansági élőhely rekonstrukció. (460 hektár)

27. Tatai Öreg-tó (1989). (269 hektáros)

28. Szaporca-tó (1979) a Dráva egyik holtága, nádas és bokorfüzes terület. (257 hektár)

Magyarország Ramsari területei összesen: 225 148 hektárt tesznek ki.

Országos Kéktúra útvonal

A magyarországi középhegységeken mintegy 1100 km hosszan végigvezetett kék tu-ristajelzés útvonala, amely Hollóházától (a Zemplén-hegység Nagy Milic nevű hegy-csúcsától) az Alpokaljáig, Írott-kőig (a Kőszegi-hegység csúcsáig) vezet. Az 1938-ban, István király születésének 900. évfordulóján az akkori Magyar Turista Egyesület alakí-totta ki egész Európa első hosszú távú turistaútvonalaként Szent István Vándorlás néven, amelyet 1952-ben neveztek át Országos Kéktúrának. A túraútvonalat 1979-ben Rockenbauer Pál „Másfélmillió lépés Magyarországon” című, nagysikerű TV so-rozata tette igazán népszerűvé. 1996-ban kialakították az Országos Kékkört, amely a Dunántúli-dombságon, a Mecseken, a Dél-Alföldön és a Tiszántúlon át köti össze az eredeti Kék túra két végét.

Képek forrása: Internet Az Országos Kéktúra

Képek forrása: Internet Legszebb hegyeink: a „palóc Olümposz” – a Karancs – Nógrádban

és a székelység „szent hegye” – a Hargita – Erdélyben.

167

Képek forrása: Internet A Szent Gellérthegy Budapest közepén. A képen a hegy bal oldalán van a Sziklakápolna, egykor

bar-lang – régi magyar szóval: „pest” – a szemben fekvő városrész, Pest névadója. A „magyar tenger” a 77 km hosszú Balaton (délszláv nyelven mocsár: „blatno”), Közép-Európa legnagyobb tava.

Kép forrása: Internet

A legnagyobb magyar természeti értékünk az ország fekvése a medencében. Maga a Kárpát-medence – az ezeréves Nagy-Magyarország – területe a világ talán legtökéletesebb természeti kör-nyezetű országát jelentette. A fejlődést leginkább ösztönző, „télen hideg, nyáron meleg” kontinentális

övben, az ásványokban és nyersanyagokban gazdag magas lánchegységekkel határolt medence védve van az éghajlati szélsőségektől. A belső síkságokra lefutó folyók termékeny talajt biztosítanak.

A medence alatti Tiszia-masszívum miatt a földkéreg a medencében nagyon vékony, a geotermikus gradiens nagyon magas, ami a világ egyik legjobb hévíz és termálvíz ellátását jelenti földrengések és

aktív vulkanizmus kockázata nélkül.

2. Gazdasági nemzeti értékek