Kiemelt képzőművészeti alkotások

Zsolnay kerámia – 1853-ban Zsolnay Miklós alapította Pécsett a porcelán üzemet, amelyet fia, Vilmos virágoztatott fel a fagyálló pyrogránit csempék gyártásával, vala-mint a porcelánfajsz előállításával. Wartha Vince nevéhez fűződik az egyedülálló eozin máz alkalmazása a kerámiákon, ami világhírnevet szerzett az üzemnek. Hungarikum.

Herendi porcelán – 1826-ban Stingl Vince a Veszprém megyei Herenden alapította az üzemet, melynek kézzel, művészi igénnyel festett virágos, lepkés mintájú termékei világhírűvé váltak, különösen, miután az 1851. évi Világkiállításon maga Viktória ki-rálynő is rendelt tőlük egy készletet. 1884-ben állami kézbe került az üzem, ahol 1925 után kisplasztikákat is kezdtek gyártani. Az exportra jelentős mennyiségben termelő gyárat 1993-ban privatizálták, de helyi és negyedrészben állami tulajdonban maradt.

Szintén hungarikum.

Ajkai kristály – az 1878-ban Neumann Bernát által alapított bakonyi üveggyár ma csaknem kizárólag exportra termel igényes kivitelű káli- és ólomkristály kelyheket, tá-lakat, korsókat és díszmű üvegeket.

Hollóházi porcelán – a Zempléni-hegységben, a mai Magyarország legészakiabb fek-vésű település kőedény-gyárát 1832-ben létesítették. Istványi Ferenc irányítása alatt

188

1860-1902között a termékek művészi színvonalra emelkedtek, elkezdték a finomkerá-mia és a porcelán gyártását is. Az államosítás (1948) után 1977-ben Szász Endre festőművész irányításával az üzem termékei visszanyerték művészi kvalitásukat, s sa-játos grafikával díszítve világhírnévre tettek szert. Jelenleg (2018) a Szász-féle grafi-kával ellátott hollóházi porcelán előállítása a gyár és az örökös vitája miatt szünetel. A hollóházi porcelán hungarikum.

Halasi csipke – Európában méltó versenytársa a brüsszeli és a velencei csipkének, több világkiállításon is díjakat nyert. 1902-ben az erdélyi Dékáni Árpád (1861-1931) és a kiskunhalasi Markovits Mária (1875-1954) kezdték el a kunsági népi motívumok megjelenítését a csipkevarrásban. 1952-től háziipari szövetkezetként, 1992-től alapít-ványi keretek között történik a világhírű hungarikum előállítása.

Nagy magyar festők életművei

2009-ben a Virág Judit Galériában „A 121 legszebb magyar festmény” című válogatás lehet egyik támpontja annak, hogy melyek azok a világhíres művek, amelyeket min-denképpen kiemelt nemzeti értékek a festészetben. A legismertebb festőink:

Markó Károly (1791-1802), Barabás Miklós (1810-1898), Zichy Mihály (1827-1906), Than Mór (1828-1899), Madarász Viktor (1830-1917), Lotz Károly (1833-1904), Székely Bertalan (1835-1910), Benczúr Gyula (1844-1920), Munkácsy Mihály (1844-1900), Mészöly Géza (1844-1887), Szinyei Merse Pál (1845-1920), Paál László (1846-1879), Deák-Ébner Lajos (1850-1934), Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919), Feszty Árpád (1856-1914), Rippl-Rónai József (1861-1927), Csók Ist-ván (1865-1961), Fényes Adolf (1867-1945), Szőnyi István (1894-1960), Czóbel Béla (1883-1976), Derkovits Gyula (1894-1934), Egry József (1883-1951).

Képek forrása: Internet Munkácsy Mihály világhírű Trilógiája, a magyar és a nemzetközi festőművészet legnagyszerűbb alkotása. 1. Krisztus Pilátus előtt (1881). 2. Golgota (1884). 3. Ecce homo (Íme, az ember 1896.)

Debrecen: Déri Múzeum.

Képek forrása: Internet Egyedülálló festészeti alkotás Feszty Mihály 120 méter (!) hosszú körképe, amely a Vereckei hágónál

ábrázolja A magyarok bejövetelé-t. Ópusztaszer: Nemzeti Történelmi Emlékpark.

Részlet:

189

A legismertebb magyar festmények közül néhány:

Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo (Munkácsy Mihály Trilógiája). Ásító inas, Siralomház, Vihar a pusztán, Rőzsehordó, Tépéscsinálók, Éjjeli csavargók, Köpülő nő, Honfoglalás, Fasor (Munkácsy Mihály). Majális, Pacsirta, Lilaruhás nő, Szerelmespár (Szinyei Merse Pál). Magányos cédrus, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, Római híd Mostarban (Csontváry Kosztka Tivadar). A magyarok be-jövetele (Feszty Árpád körképe). Budavár visszavétele, Vajk megkeresztelése, Hu-nyadi László búcsúja (Benczúr Gyula). Hunyadi László a ravatalon, Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, Zách Felicián (Madarász Viktor). Egri nők, II.

Lajos holttestének megtalálása, Dobozi Mihály és hitvese, Zrínyi kirohanása (Székely Bertalan). Testvérek, Napszámos, Kosarat vivő parasztlány, Babfejtők (Fényes Adolf), Ménes a zivatarban, Fürdő után, Borúra derű – az MTA emblémá-jának festménye (Lotz Károly). II. Rákóczi Ferenc képmása (Mányoki Ádám). Haza-térő aratók, Esküvői menet, Baromfivásár, Falu széle (Deák-Ébner Lajos). A menyasszony érkezése (Barabás Miklós). Diana a vadászaton, Visegrád, Magyar alföldi táj gémeskúttal (Markó Károly). Balatoni halásztanya, Faluvége, Vándorci-gányok, Balaton öble az akarattyai partokkal, Halászok kompja (Mészöly Géza).

Reggel (Paál László). Bíró előtt (Bihari Sándor).

Majális

(Szinyei) Budavár visszavétele

(Benczúr) Lilaruhás nő

(Szinyei) Siralomház

(Munkácsy) Szerelmespár (Szinyei)

Honfoglalás

(rész-let) (Munkácsy) Zrínyi kirohanása

(Székely) Testvérek

(Fényes) Menyasszony

ér-kezése (Barabás) Magányos cédrus (Csontváry)

Faluvége

(Mészöly) Bíró előtt

(Bihari) Ásító inas

(Munkácsy) Ménes a

zivatar-ban (Lotz) Vajk megkeresz-telése (Benczúr)

Egri nők

(Székely) II. Lajos holttestének

megtalálása (Székely) Rőzsehordó

(Munkácsy) Hunyadi László a

ravatalon (Madarász) Hunyadi László búcsúja (Benczúr) Képek forrása: Internet TOP 20 Néhány, a legértékesebbnek tartott híres magyar festmények közül

190

Szobrászat

A hazai szobrászat két nagy korszakra osztható, úgymint az államalapítástól a XIX.

századig („magyarországi” szobrászat), a második az azóta eltelt időszak, amelynek már nemzeti jellege van („magyar” szobrászat). A legnevesebbek közül néhány: a Gel-lérthegy tetején álló „Szabadságszobor” (a béke pálmaágát tartó, 14 m magas női alak) alkotója, Kisfaludy Stróbl Zsigmond. A legnagyszerűbb magyar szobor kompozíció egyike a kolozsvári Mátyás király emlékmű, alkotója Fadrusz János. A budapesti Hő-sök terén a történelmi szoborcsoport tervezője, és nagy részben alkotója Zala György.

Az Aradon, a magyar Golgotán található kiemelkedő szépségű, mostoha sorsú, alle-gorikus szoborkompozícióját is Zala György készítette a Magyar Szabadság címmel.

A kisplasztikai porcelán másolatokban rendkívül népszerű Búsuló juhász alakjának és a budapesti Petőfi szobornak a megformázója, Izsó Miklós. A városligeti Anonymus szobor és a porcelán kisplasztika másolatokban szintén nagyon népszerű Déryné c.

szobor alkotója Ligeti Miklós. Európa legnagyobb bronzmadara a 14 méter széles tatabányai Turul emlékmű alkotója Donáth Ferenc, aki a Budai Várban lévő turul szob-rot is készítette. Petőfi mellett a legismertebb magyar köztéri szobrok Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Széchenyi Istvánt, István királyt és Rákóczi Ferencet formázzák. Meg-említhető a sárospataki Iskola-kert – mint szobor park – és Budapesten a szocialista periódusban készült politikai témájú, a rendszerváltás után eltávolított köztéri szobrok gyűjteménye, a Memento Park a XXII. kerületben.

Képek forrása: Internet A leghíresebb magyar szoborcsoportok

Mátyás emlékmű (Kolozsvár), Szabadság szobor (Arad), a hét vezér (Hősök tere, Budapest)

Képek forrása: Internet A leghíresebb magyar szobrok

Szabadság szobor (Gellérthegy), Gábriel arkangyal (Hősök tere) és a két legnépszerűbb szobor, melyek porcelán kisplasztikái számos magyar háztartásban megtalálhatók:

Déryné (Horváth-kert) és a Búsuló Juhász (Magyar Nemzeti Galéria)

191

Építőművészet

Az ókori és középkori műemlékektől eltekintve a magyar települések épületállományá-ban a XIX. századi klasszicista irányzatú műremekei maradtak fenn Péchy Mihály (1755-1819: a Debreceni Nagytemplom építője), Pollack Mihály (1773-1855, például:

a Nemzeti Múzeum, a Sándor palota a budai Várban, a Ludovika az Orczy-kertben) és Hild József (1789-1867, például: az Esztergomi bazilika, a Szent István bazilika, az egri székesegyház) művészetében. A XIX. század közepén megjelent a romantika ha-tása, melynek mestere Fesztl Frigyes (1821-1884, például a Vigadó, a Kálvin téri templom) volt. Szintén a romantikából táplálkozott a dualizmus legjelentősebb építé-sze, Ybl Miklós (1814-1891, például: az Operaház, a Károly palota és a Fővámház – a mai Corvinus Egyetem) neoreneszánsz művészete. A neogótika, neoromantika és a neobarokk legismertebb képviselői Schulek Frigyes (1841-1919, például a Halász-bástya, a János-hegyi kilátó, a lőcsei Városháza, a jáki templom) és Steindl Imre (1839-1902, például az Országház – Európa és talán a világ legszebb parlamenti épü-lete – és a Rózsák terei Szent Erzsébet templom) voltak. A különféle stílusokat ötvöző századfordulós eklektikus építészet mellett Lechner Ödön (1845-1914, például: Ipar-művészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár, a kőbányai Szent László templom, a Kecskeméti Városháza, a Szegedi Városháza) hozta létre a sajátos magyar népi épí-tészeti formakincs elemeit felhasználva a magyar épíépí-tészeti szecessziót. Ennek leg-szebb hazai példája a kecskeméti Cifrapalota (Márkus Géza).

A XX. század elején megjelentek a Bauhaus eszmék a magyarországi építészetben (például a régi Ferihegyi repülőtér, a Városmajori Plébánia templom). A II. világháború után a szocialista realizmus eklektizáló klasszicizmusban nyilvánult meg (például a Műszaki Egyetem „R” épülete, vagy a gödöllői Víztorony). 1956 után megjelent az épí-tészetben a funkcionalista, előre gyártott betonelemekkel operáló tevékenység, mely-nek eredményei a nagy panel lakótelepek (például Békásmegyer, Káposztásmegyer, Leninváros – a mai Tiszaújváros, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló lakótelepei, az úgynevezett „szocialista” városok. A művészeti igényt a századfordulón Makovecz Imre (1935-2011: például a piliscsabai egyetemi campus épületei, a paksi Szentlélek templom, a sárospataki művelődési ház, a Sevillai Világkiállítás Magyar pavilonja, für-dőépületek, templomok, középületek szerte az országban) és követői valósították meg, az úgynevezett organikus építészettel.

Kép forrása: Internet A magyar Országház – sokak szerint a világ legszebb parlamenti épülete

192 Debreceni

Nagytemplom Egri

székesegyház Esztergomi

bazilika Fertődi

Esterházy kastély Gödöllői Grassa-kovich kastély

Halászbástya

(Budavár) Iparművészeti

múzeum (Bp) Kassai Szent

Erzsébet dóm Kecskeméti

Cifrapalota Keszthelyi Feste-tics kastély

Lánchíd

(Budapest) Mátyás templom

(Budavár) Nemzeti

múzeum (Bp) New York palota

(Budapest) Nyugati pályaudvar (Bp)

Operaház

(Budapest) Szent István

bazilika (Bp) Szegedi dóm,

fo-gadalmi templom Vásárcsarnok

(Vámház körút) Zsinagóga (Dohány utca) Képek forrása: Internet TOP 20 A magyar identitást talán leginkább kifejező 20 épített értékünk

Megjegyzések: a kassai dóm altemplomában található II. Rákóczi Ferenc és anyja, Zrínyi Ilona – ma-gyar szabadsághősök – sírja. A Nyugati pályaudvart a francia Eiffel tervezte; a Dohány utcai

zsina-góga a legnagyobb zsidó imaház Európában.

Képek forrása: Internet Magyar érték: Makovec Imre építőművészi életműve és iskolája

193

In document Hungarikumok és nemzeti értékvédelem (Pldal 187-193)