Hodács János.
A negyvenes években a szegedi hadtest parancsnokság gépkocsi előadója (Martonyi Laci, volt Marcsek Laci százaaos) mellett teljesítettem szolgálatot. Itt Ismertem meg Hodács János tartalékos hadnagyot, ki időn-ként szintén több alkalommal szolgált a hadtestnél. Apja a híres szegedi kocsi gyáros volt, de a világháború, majd az autó tönkre tette a hintó, meg a homokfutó kocsigyártást. Jánosnak sem sikerült semmi vállalkozása, így mindig kapható volt a katonai szolgálatra. Igen jó munkaerő és meleg szívű, jó bajtárs volt. 1945-ben otthon maradt ,nem hallottam semmit se róla.
Itt Clevelandban 1950-ben barátkoztunk össze dr.Kölcsey Laci orvossal, akinek Pista fia egyidős volt az én Pisti fiammal. Kiderült hogy dr.Kölcsey Laci felesége Hodács János testvére. Tőle tudtam meg azt Is ,hogy János odahaza Szegeden öngyilkos lett.
---ooo---
Juhász János m. kir. honvéd hadbiztos százados
A szegedi V. hadtest parság hadbiztos főnöke volt. Itt barátkoztunk össze. Még a múlt században ki-vándorolt szülőktől az USA.ban született, ott is végezte az iskoláit, csak az első világháború után repatriált szüleivel együtt. Leérettségizett, elvégezte a jogot és hadbiztos lett. Meleg szívű, derék jó bajtárs volt. Akcentu-sán megérzett az angol iskola. Bár semmi tehetsége nem volt a mulatáshoz, mégis velünk tartott és néha elérzé-kenyedve énekelte el a nótáját, hogy: „Én az állatok királya, legeltetem nyájam !”
A Don mentire kivonult Grassy könnyű hadosztálynak János lett a hadbiztos előadója, betegen került haza.
Az ötvenes években találkoztunk újra Buffalóban, hová feleségével együtt kivándorolt .
Becsületes magyar lelke vitéz Kovács Gyula mögé állította és igy lett Batta Palival együtt a Magyar Felszabaditó Bizottság igazgatósági, ahol becsülettel próbáltunk szolgálni, míg vitéz Kovács Gyula halála sírba tette a MFBt is, aminek vezetése az Eszterhás Pista alatt álló clevelandi főrendiházi tagság (Elv: tagdíj fizetés nélkül 10 szavazattal kormányozni) kezeire csúszott át, mi pedig kiléptünk.
---- ooo----
Ez ötvenes években valami raktárban volt keresni valóm, ami a belső tiszta fekete Woodlandon volt.
Beszerezve a nyomdapapírokat vártam a kifelé jövő autóbuszra, amikor megáll egy autó és egy férfi magyarul invitál, hogy szálljak be, haza visz. Megköszöntem és beszálltam és megkérdeztem, hogy kinek köszönjem meg a szívességét.
„Nem csudálkozom, hogy nem tetszik megismerni, de az apám autóbusz bérkocsis volt. Ö vitte az urakat a kirándulásokra, amit a kecskeméti Gazdasági Egyesület rendezett időnként, én meg tizenegynéhány esztendős voltam és écsapám néha magához vett és elvitt.” Jól emlékezett a bábolnai, meg a Balaton körüli pár napos kirándulásókra, amikor Fejér Pali ügyvéd, Muraközy Józsi, Csák Gyuri barátaim, öcsém és még sokan mások együtt töltöttünk pár felejthetetlen szép napot.
Ki gondolta akkor, mikor az autóbuszban nagyokat nevettünk, arra hogy Clevelandban fog emlékez-tetni egy kis kölök, aki akkor csudálkozva nézett föl reánk, ma meg felvesz a kocsijába itt a világ másik felén Clevelandban. Dehát kicsi a világ.
--- ooo ---
Amerikába kerülve az öreg amerikások között nem is kerestem régi ismerőst, annyira biztosan tudtam, hogy nem csak a családom tagjai közül, de még az ismerőseim között sem volt kivándorló. Férfiak között nem is találtam semmi régi kapcsolatot, annál inkább meglepett, hogy női ismerőseink között kettő is akadt, kinek rokonnával még odahaza találkoztam.
Az egyik volt Kállay Elemérné, Dobay Ilma, mindenki tudta az öreg Kállay Elemerről, hogy zsidó
141
és semmi köze sincs a Kállayakhoz, akiknek a nagy pecsétgyűrűjét hordta a középső uján. Nagyokat hantázik, senki sem hiszi el, de Így kerek a világ. Egy alkalommal feleségének, aki intelligens, úri asszony volt egy régi fényképet mutattam, ahol egy bugac - bócsai lovas kiránduláson hancúrozunk.
A nyakamba ugrott, megölelt, hogy hát akkor maga Pista ismerte az unoka testvéremet Dobay Károly rendőr tanácsost, meg a rokonomat urai Csák Gyurkát, meg a feleségét? Hát már hogyne ismertem volna.
A másik, Szántó Ernő felesége volt. Ernő bácsit a Csutoros egyháznál ismertem meg, hol ő jegyző volt, én pedig újdonsült presbiter. Igen megszerettem szerény, kedves modoráért. Megismerkedtünk később feleségével is, aki Mokcsay Erzsébet volt, Mokcsay Zoltán volt kunszentmiklósi országgyűlési képviselő (1920-as években) unokahúga, aki mivel Kerekegyháza a kunszentmiklósi kerülethez tartozott sűrűn volt ven-dégünk .
A hölgyek múltja Iránt nem Ildomos dolog érdeklődni. Én sem tettem ilyesmit, azért foglalkozom velük itt, ahol „Kicsi a világ”.
1949 nyarán Schoelinger Joe amerikai katona segítségével az elsők között kerültem ki az Egyesült álla-mokba. Három hónapos farm munka után kerültem Clevelandba, hol első szállásadó házigazdám lett, bérelt lakásában Hetessy Gyuszl bácsi öregamerikás gyógyszerész (nyugdíjban) javíthatatlan vén bohém, aki felesé-gével együtt szívesen láttak bennünket és bevezettek a Buckeye Rd-i magyar életbe. Vili zsidó kocsmájába, ahol magyar kocsmáros magyaroknak mérte a bort, ahol csak magyar szó hangzott. Gyuszi bácsival különösen akkor barátkoztunk össze, amikor elmesélte ,hogy a század forduló legelején ő is a kecskeméti kollégium diákja volt, a még általam is ismert Baktay professzor úrnák volt a kosztos diákja az Őz utcában. Kecskeméti emlékeiről többet tudott mesélni, mint hogy hol és merre járt Amerikában. Bizony kicsi a világ.
Clevelandba érkezésünk idején 1950-ben a Buckeye Road még magyar volt. Magyar templomokkal, egyesületekkel, kocsmákkal, üzletekkel, hol mindenütt magyarul beszéltek: Mindjárt a Buckeye Rd. elején volt a Verhovay fraternális biztosító Társaság emeletes székháza. Az egyesület nevét egy antiszemita képviselőtől kapta, aki a századforduló elején otthon élt. Ennek az egyesületnek volt igazgatósági tagja dr. Kovács Bandi öregamerikás orvos, kivel jobb oldali gondolkodása alapján igen összebarátkoztam. Bandi kb.egykorú volt ve-lem ,az első világháború után orvosi tanulmányait Budapesten végezte.
Ugyancsak itt barátkoztunk Össze Jackovlcs Lajossal, ki Clevelandban született, de szüleivel az első világháború előtt repatriált, érettségit a debreceni kollégiumban szerzett, majd mint amerikai állampolgár önként jelentkezett katonának és 1918-ban mint sebesült hadnagy nótázott és muzsikált. A felvidék elvesztése után visszajött Clevelanba, hol közjegyzői irodája volt. Bohém művészlélek volt, festett és muzsikált.
A hatvanas években a Millam Pen (azelőtt Verhovay) clevelandi fiók elnöke volt Juhász Miklós, aki az első világháborúban még csatázott az olasz fronton, mint császárvadász. Nagyon összebarátkoztunk, én hosszú évekig voltam az egyesület fiókjának jegyzője.