Kezdeti, tüneti fázis

a. Prealkoholos fázis (az ivás eseti vagy folyamatos):

- feszültség, szorongás csökkentésére fogyaszt alkoholt - tolerancia fokozódás

b. Prodromális fázis:

- italfogyasztáshoz kapcsolódó emlékezetzavar (amnézia) - titokban iszik

- az itallal való fokozott törődés - kezdeti „mohó” ivás

- bűntudat kialakulása - alkoholos téma kerülése

- gyakrabban jelentkező amnéziás állapotok 2. Kritikus fázis

- kontrolvesztés

- ivási magatartás racionalizálása

- alkoholizálása és az ennek megfelelő körülmények szociális nyomása - nagyvonalúság és v. agresszív munkamódok kialakulása

- állandó lelkiismeretfurdalás

125 - abstinens periódusok

- ivási szokások megváltozása - barátok elvesztése

- munkahelyi problémák

- alkoholra koncentráló magatartás - érdeklődés vesztése

- interperszonális kapcsolatok átértékelése - kifejezett önsajnálat

- menekülési stratégia a helyzetek megoldására (szökés) - családi szokások változása

- indokolatlan indulati reakciók - alkoholos italok tartalékolása - táplálkozás elhanyagolása - első kórházi felvétel - potenciazavarok - alkoholos féltékenység - rendszeres reggeli ivás 3. Krónikus vagy végfázis

- prolongált intoxicatiók (tivornyák) - kifejezett etikai hanyatlás

- gondolkodási zavar - alkoholos pszichózis

- szociálisan alacsonyabb helyzetű ivócimborák (dekadációs ivás) - technikai produktumok ivása (bármit megiszik)

- toleranciavesztés - indokolatlan félelmek - tremor

- pszichomotoros gátoltság - kényszeres ivás

- vallási fantáziák kialakulása

126 - a racionalizációs rendszer csődbe jutása (Az Egészségügyi Minisztérium Szakmai

Protokollja – Alkoholbetegség idézi Jellinek, 1952)

4.3.2. Az alkoholproblémák tünetei, következményei

A túlzott alkoholfogyasztás az egész szervezetre negatív hatást gyakorol, érintheti a központi-és perifériás idegrendszert, a cardiovascularis központi-és gastrointestinális rendszert, a vérképzőrendszert, a májat, hasnyálmirigyet, valamint az anyagcserét stb. Az alkohol nagy mennyiségben történő fogyasztása számos megbetegedés rizikótényezője. Az általános egészségben betöltött szerepe mellett az orális egészségre gyakorolt hatása sem elhanyagolható.

Az alkohol hatására számos tünet jelentkezhet a szájüregben, valamint több orális eredetű megbetegedés rizikótényezőjeként is számontartjuk. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás felelős lehet xerostomia, atrófiás glossitis, póknaevus, sialosis, bruxizmus, cheilitis angularis, aphtosus elváltozások kialakulásáért. Az alkoholbetegségben szenvedők körében gyakori a carieses és erosió következtében létrejövő elváltozások felismerése, a klinikai vizsgálat során jellemző a visszamaradt foggyökerek jelenléte. A fogszuvasodás kialakulására való fokozott hajlam hátterében az elégtelen étrend, a nem megfelelő táplálkozási szokások, valamint az elhanyagolt szájhigiéné áll. A dentális biofilm felhalmozódása gyulladás kialakulásához, végső soron pedig fogágybetegséghez vezet. Az alkoholtartalmú italok savas kémhatása, a gyakran tapasztalható gastrooesophagiális reflux (GERD) és a hányás következtében erosív elváltozások jelentkezhetnek a fogak, illetve a szájüreg területén. Jellemző az elhúzódó, gyér sebgyógyulás, a fekélyek, candida fertőzések és az akut nekrotizáló ulceratív gingigvitis/parodontitis (ANUG/ANUP) kialakulása. Az alkoholproblémákkal küzdők körében alacsonyabb prioritást élvez a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, ritkábban fordulnak fogorvoshoz/fogászati szakemberhez, ezáltal a kóros állapotok sokszor már kifejlett, előrehaladott állapotukban kerülnek felismerésre. Az alkohol számos daganatos megbetegedés létrejöttében rizikótényezőként szerepel. A periimplantitis esetén nem közvetlenül rizikótényező, azonban befolyásolhatja az osteointegrációt és osteoindukciót (Millar, 2016;

Murthy, 2019; Rifkind, 2011). Az alkoholbetegség súlyos formáiban májkárosodás jelentkezhet, melynek következtében alvadási zavarok jelentkezhetnek, ennek figyelembevételével fokozott vérzéskockázattal kell számolni, hiszen zavart szenvedhet az alvadási faktorok szintézise. Májkárosodás esetén kerülni kell a nem-szteroid

127 gyulladáscsökkentők (NSAID), metronidazol, mikonazol, erythromycin, tetracyclin alkalmazását, valamint csökkenteni a paracetamol és flukonazol dózisát (Millar, 2016). Az alkohol hatására számos gyógyszer farmakodinamikája megváltozhat, ezért óvatosnak, körültekintőnek kell lenni a paracetamol, NSAID, cephalosporin, erythromycin, metronidazol, tetracyclin, ketoconazol, benzodiazephinek és warfarin alkalmazásakor. Az alkoholos befolyásoltság ideje alatt megnő az orofaciális traumák száma is, melyek az enyhébbektől kezdve a komoly, életveszélyes formákig terjedhetnek (Murthy, 2019). Az elégtelen táplálkozás és rossz étkezési szokások negatív hatást gyakorolnak a szervezetre nézve. A súlyos alkoholproblémákkal rendelkezők napi kalóriabevitelének 50%-át szeszes italokkal fedezik, valamint egyszerű cukrokkal, így egyoldalúvá válik az étrend és hiányállapotok jelentkezhetnek. A nem megfelelő táplálkozás hatására csökken az ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok és fehérjeforrások bevitele. Az elégtelen bevitelt tovább súlyosbítja, hogy az alkohol hatására csökken a vékonybélben a vitaminok felszívódása, valamint a májban történő raktározódás mértéke. Az alkoholizmus hatására csökken a vér kálium, magnézium, kalcium, cink és foszforsav szintje. A kálium hiányában izombénulás, és areflexia; csökkent magnéziumszint esetén az idegrendszeri tünetek fokozódása tapasztalható. Hypocalcaemia esetén gyengeség, tetánia alakul ki; az alacsony cinkbevitel az immunrendszer romlását okozza, míg a foszfor hiánya közreműködhet szívelégtelenség, kóros agyi működés, izomgyengeség kialakulásában, valamint a fehérvérsejtek és thrombocyták működési zavarában (Morvai, 2011). Folsav (B9-vit.) hiányában nyálkahártyafekélyek képződhetnek, B2-vitamin (riboflavin) hiányában glossitis, a filiformos papillák atrophiája, valamint száraz, pikkelyes bőrtünetek jelentkezhetnek, B6-vitamin (piridoxin) elégtelen bevitele pedig vérszegénységet és szintén a nyálkahártya területén kialakuló fekélyes elváltozásokat okozhat, továbbá az E-vitamin hiányával is számolni kell alkoholizmus esetén. Az alkohol gátolja a folsav, riboflavin, niacin (B3-vit.), tiamin (B1-vit.), D- és K-vitamin felszívódását. A rossz étrend a tápanyagok megváltozott felszívódásával együtt elégtelen tápláltsági állapothoz vezet (Rifkind, 2011). Az alkoholproblémák súlyos következményekkel járnak várandósság esetén. Köztudott, hogy várandósság idején, sőt már annak tervezési fázisában is kerülni kell a dohányzást, valamint az alkoholfogyasztást is. Amennyiben az édesanya a terhesség ideje alatt sem hagy fel alkoholfogyasztási szokásaival magzati alkohol szindróma kialakulásával veszélyezteti a magzat egészségét, megfelelő fejlődését. Az várandósság alatti alkoholproblémák számos

128 rendellenesség kialakulásához vezethetnek, gyakoribb az alacsony születési súllyal világra jövő újszülöttek száma, a koraszülés, valamint a vetélés kockázata is fokozódik. A testi fejlődési rendellenességek mellett, idegrendszeri zavarok jelentkezhetnek, gyakoribbak a viselkedészavarok kialakulása. Jellemző az érzékszervi-és értelmi fogyatékosság a körükben, de beilleszkedési problémákkal és a munkaképesség csökkenésével is számolni kell (Bigelow, 2006). Nagyon fontos tehát hangsúlyozni a várandós kismamák számára az alkoholfogyasztás súlyos kockázatát a magzatra nézve, és aktívan fellépni a viselkedésváltoztatást célzó motiváció erősítése érdekében.

4.3.3. A dentálhigiénikus feladatai az alkoholproblémákkal küzdő, alkoholfüggő páciensekkel kapcsolatban

A dohányzás mellett láthatjuk, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák és alkoholfüggőség is komoly rizikót jelent az egyén egészségi állapotára nézve. Noha a fogászati szakember szerepe nem egyértelmű az alkoholproblémákkal és -függőséggel szenvedő páciensek kezelésében, fontos, hogy felismerjük és megfelelő segítséget biztosítsunk az érintett betegek számára. Egészségügyi szakemberként a holisztikus szemlélet értelmében nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyén fogászati tüneteken túl jelentkező problémáit sem.

Kompetenciánknak nem képezi részét, hogy közreműködjünk az alkoholproblémákkal és -függőséggel rendelkezők terápiájában, azonban amennyiben ezek jelét, tüneteit tapasztaljuk a betegünk esetében, fontos, hogy támogassuk a gyógyulás útjára lépni, tájékoztassuk a lehetőségekről és irányítsuk a témában kompetens segítőhöz.

Fogászati körülmények között is lehetőségünk nyílik észrevenni és azonosítani az alkoholproblémák okozta általános és orális tüneteket. Az alkoholprobléma jelenléte kezdetben nehezen azonosítható. Amikor először találkozunk egy klienssel alaposan szemrevételezzük, megfigyeljük a járását, küllemét, arcát, hangját stb. Alkoholproblémák esetén bőrpír, bőrelváltozások (pikkelysömör, ekcéma), gyakori izzadás, alkoholos lehelet, halitosis, lassan gyógyuló sebek, töredező haj-és körmök tapasztalhatóak, azonban ezek még nem adnak egyértelműen okot az alkoholizmus feltételezésére. Az anamnézis felvétele során időt kell szánni arra, hogy precízen kikérdezzük az egyént alkoholfogyasztási szokásairól is, hiszen az orális állapotot és szájüregi betegségek kialakulását nagy mértékben befolyásolja. Sok esetben az egyének tagadják az alkoholfogyasztási gondjaikat, mind a környezetük, mind saját maguk

129 előtt. A gyakorlatban nagyon ritkán tapasztalható, hogy az egyének szemtől-szemben megosztanák alkoholfogyasztási problémáik tényét a fogászati team tagjaival, ezért különböző hosszúságú és részletességű, alkoholfogyasztási szokásokat felmérő teszteket érdemes segítségül hívni.

4.3.4. Az alkoholproblémák felmérésére szolgáló kérdőívek, tesztek AUDIT- AUDIT-C

Az AUDIT teszt (Alcohol Use Disorders Identification Test – Alkoholhasználati Rendellenesség Azonosítási Teszt) tíz kérdésből álló, alkoholproblémák felderítésére szolgáló kérdőív, melynek rövidített formája az AUDIT-C (Alcohol Use Disorders Iden-tification Test Consumption Questions), mely csak három kérdésre épül. Az AUDIT 8 pont elérésétől, az AUDIT-C már 2 ponttól az alkoholbetegségét fennállását jelzi.

I.táblázat AUDIT, AUDIT-C

WHO – AUDIT