A fejezet önálló feldolgozását segítő kérdések, feladatok
3. EGÉSZSÉG COACHING
A krónikus állapotok számának növekedése, az egészségügyi ellátás költségeinek emelkedése, az egészséggel kapcsolatban érzett egyéni felelősség hangsúlyozása új, hatékonyabb egészségnevelési/egészségfejlesztési módszerek alkalmazása felé irányítja a szolgáltatók figyelmét. Az egészség coaching az egyéni fókuszú egészségfejlesztés egy új megközelítési módszere. A korábbiakban az egészségfejlesztést egy olyan folyamatként definiáltuk, amely révén az emberek képesek egészségük feletti kontroljukat növelni, így javítani a saját egészségüket.
3.1. Az egészség coaching lényege
Rollnick, Mason és Butler (1999) az egészségügyi coachingot olyan beszélgetésnek nevezi, amely egy speciális stílust vagy keretet használ a viselkedésváltozás kiváltására azáltal, hogy segítik az egyéneket ambivalenciájuk feltárásában és feloldásában (idézi Huffman, 2010).
Segíteni az embereket abban, hogy maguk kontrollálhassák egészségi állapotukat, esetleges krónikus betegségüket, és változtatni tudjanak az életmódjukon/életvitelükön/életstílusukon egészségi céljaik elérése, jóllétük javítása érdekében (Palmer, Tubbs és Whybrow, 2003). A coach az együttműködés révén segítséget nyújt a kliensnek személyes céljainak felismerésében és motiválja őt céljainak elérésében. Az egészségi coachingot értelmezhetjük „motivációs interjúként” (Bennett, Perrin, és Hansen, 2005). Duke Egyetem Integratív Orvostudományi Központ (2006) meghatározásában az egészség coaching egyfajta strukturált, partneri kapcsolat a coach és a kliens között, mely hatékonyan ösztönözi a klienst a viselkedésváltozásra (idézi Huffman, 2010). Az egészségügyi coaching egy módszer arra, hogy másokat bevonjon és arra ösztönözzön, hogy „felfedezzék” és kezeljék saját ambivalenciájukat az egészségmagatartás változásával kapcsolatban (Huffman, Bello és Bissontz, 2008 idézi, Huffman, 2010). Az egészség coaching tehát segít a kliensnek felfedezni az életstílus-változással szembeni saját ambivalenciáját, a változást gátló problémákat, hiedelmeket stb.
102
3.2. Az egészség coaching gyökerei
Ossman (2004) szerint az egészségi coaching gyökerei a motivációs interjú alkalmazását folytató pszichológusok munkájával függ össze (idézi, Huffman, 2007). A módszer kialakításában jelentős szerepük volt a motivációs interjút alkalmazó pszichológusoknak, akik direktív, ügyfélközpontú tanácsadási stílusként írták le a módszert. A viselkedésmódosítást azzal próbálják előidézni, hogy segítik a klienseket a problémájukkal kapcsolatos ambivalenciának a feltárásában és megoldásában (Rollnick, Mason és Butler, 1999 idézi Huffman, 2007). Az 1990-es években alkoholbetegeknél alkalmazott módszerek közül a Motivációs interjú ugyanolyan hatékony volt, mint a többi kezelésként alkalmazott beavatkozás, de a motivációs interjú segítségével a motiváció fokozásával időt és pénzt lehetett megtakarítani. Ezek az előnyök irányították az érdeklődést a módszer iránt. További kutatások felhívták a figyelmet a módszer alkalmazására az olyan krónikus állapotok vonatkozásában, mint a cukorbetegség, az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek (Huffman, 2007).
A motivációs interjú egy direktív, kliensközpontú tanácsadási forma, ahol a cél a viselkedésváltozás elérése úgy, hogy segíti a klienst felfedezni, megérteni és megoldani az ambivalenciát. Az aktuális és vágyott viselkedés előnyeinek és hátrányainak mérlegelése kulcsfontosságú feladat. A tanácsadó bátorítja a kliens abban, hogy azonosítsa attitűdjeit és viselkedését az egészség felé, valamint feltérképezze az akadályokat és a személyeket, akik segíteni tudnak a viselkedésváltozásban. A tanácsadó és kliens egyenlő felek. Az alapelvek közé tartozik az empátia kifejezése, a diszkrepancia növelése, az ellenállással való munka, a vita kerülése, és az énhatékonyság támogatása. A következő stratégiák szükségesek ezekhez:
nyitott kérdések, összefoglalás, megerősítés és támogatás, változásbeszéd kiváltása és reflektív figyelem. Mindez segít a változásbeszéd kiváltásában és az ellenállás csökkentésében. A felsorolt stratégiák mára részét képezik az egészség coachingnak.
3.3. Különbség az egészség coaching és a hagyományos egészségnevelés/egészségfejlesztés között
Hagyományos megközelítésünk elsősorban a szolgáltatásra összpontosít, a betegre, a családra vagy a gondozóra irányított oktatás. A középpontban a szakember áll. A probléma megoldására fókuszál. Lényegében megmondja, hogy mit tegyen a beteg. A miért kérdések középpontjában
103 a jelen és a múlt áll. Célja a kliens működési szintjének a visszaállítása. Ezzel szemben az egészség coaching a beteg fejlődési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt, partnerként kezeli a beteget, az optimális fejlődésre összpontosít, a hogyan kérdések a jelenre és a jövőre fókuszálnak. Célja a kliens személyes teljesítése, optimális teljesítményének elérése. Az egészség coaching egy keretet ad az egészségügyi szolgáltatók számára, amely megmutatja, hogyan lehet elérni, hogy a betegek felismerjék viselkedésváltozásuk útjában álló akadályokat (problémák, hiedelmek), továbbá, hogy hogyan támogathatják a beteg életmódváltását, növelhetik egészségükért érzett felelősségüket (Huffman, 2007).
3.4. Az egészség coaching során alkalmazható stratégiák, technikák és módszerek
A beszélgetés megkezdéséhez a következő kérdéseket ajánlják (Huffman, 2010):
− Mit szeretne leginkább megváltoztatni az egészségén, amelyről úgy gondolja, hogy a mindennapok szempontjából is segítene?
− Mi foglalkoztatja leginkább az egészségi állapotával kapcsolatosan?
− Mi a legfontosabb az ön számára egészsége szempontjából?
Miller és Rollnick (1990) javasol egy olyan stratégiát, amelyet ők OARS technikának neveznek, a változásról folytatott beszélgetések megkönnyítésére, a beteg bevonódásának segítésére. Az OARS alkalmazása:
• Open-ended questions – Nyitott kérdések pl.: „Hogy érezte magát, amióta a legutóbb találkoztunk?” (Ez a kérdéstípus a beteg figyelmét önmagára irányítja, elgondolkodtat, előmozdítja a beszélgetést. Olyan információszerzésre irányuló törekvés, amely során a beteg a megválaszolandó témát szabadon fejtheti ki. Jellemzője, hogy bővebb kifejtést igényel a megválaszolása.)
• Affirmation of the person’s strengths – Megerősítések pl.: „Nagyszerű dolog, hogy továbbra is gondolkodik azon, hogyan mondhatna le a cigarettáról.” (Hitelesítik azokat a belső és külső erőforrásokat, amelyekre alapozva a páciens tovább tud lépni.)
• Reflective listening – Visszatükrözések (átfogalmazás, átkeretezés is lehet). (A betegre irányuló fokozott figyelem és az általa elmondott információk aktív feldolgozása, megértése, rövid közbevetések és metakommunikációs eszközök segítségével. Nem arra reagálunk, amit
104 mond, hanem arra, amit gondolunk, hogy gondolt, de ez nem értelmezés! csak egy hipotézis megfogalmazása nem kérdés! Az állítás célja: közvetíteni a kliens számára, hogy jelen vagyunk és figyelünk, illetve a beszélgetés továbblendítése.)
• Summary – Összegzések, összefoglalások. (Lehetővé teszi a szakember számára megismételni a főbb szempontokat, kimutatni a beteg aggodalmai iránti érdeklődését.
Ossman (2004) által javasolt produktívabb interakció a fenti technikához nagyon hasonló, ahol a cél nem csak az egészségügyi tények megadása lenne hanem
• segítheti a beteget problémáinak azonosításában,
• megfelelő információkat szolgáltat,
• kiváltja a beteg reakcióját az információkkal kapcsolatosan (Huffman, 2007).
A beszélgetés további részét képezik Motivációs interjú 2-4. lépése (2. Fókuszálás – Összpontosítás a viselkedésváltozás konkrétumaira; 3. Változás motivációjának előhívása – Annak előmozdítása: „change talk” – változásbeszéd; 4. Változás tervezése – Célok meghatározása és konkrét cselekvési terv megfogalmazása)
Gordon és munkatársai (2017) által kidolgozott coaching programja sikeresen integrálta a már általunk is ismertetett Motivációs interjút, a viselkedésváltozási modellek közül a Szociális-kognitív modellt és a Transzteoretikus modellt, valamint a Felnőttkori tanulás elméletét.
A fejezet önálló feldolgozását segítő kérdések
• Mi az egészség coaching lényege?
• Milyen előzményekre vezethető vissza az egészség coaching alkalmazása?
• Milyen különbségek vannak az egészség coaching és a hagyományos egészségnevelés/egészségfejlesztés között!
• Milyen módszerek alkalmazhatók az egészség coaching során?
• Gondolja végig, hogyan alkalmazható az egészség coaching a dentálhigiénikus munka során?
• Keressen külföldi cikkeket az egészség coaching gyakorlati alkalmazhatóságáról!
105
Felhasznált irodalom
Bennett, J. A., Perrin, N. A., Hanson, G. (2005): Healthy Aging Demonstration Project: Nurse coaching for behavior change in older adults. Research in Nursing and Health, 128(3), 187-197.
Gordon, N.F., Salmon, R.D., Wright, B.S., Faircloth, G.C., Reid, K.V., Gordon, T.L. (2017):
Clinical Effectiveness of Lifestyle Health Coaching Case Study of an Evidence-Based Program. American Journal Lifestyle Medcine, 11(2): 153–166.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6125027 (Utolsó letöltés időpontja:
2021.03.14.)
Huffman, M. (2007): „Health coaching: a new and exciting technique to enhance patient self-management and improve outcomes”, Home Healthcare Nurse, 25 (4): 271–276.
Huffman, M. (2010): Health Coaching A Fresh Approach for Improving Health Outcomes and Reducing Costs. American Association of Occupational Health Nurses Journal, 58(6):245-Miller, W., Rollnick, S. (1990): Motivational interviewing: Preparing people for change. New 50
York: Guilford Press
Palmer, S., Tubbs, I., Whybrow, A. (2003): Health coaching to facilitate the promotion of healthy behavior and achievement of health-related goals. International Journal of Health Promotion and Education, 41(3), 91-93
106