Egyházi beszéd, tartotta a székesfehérvári püspöki megye alapittatása száz éves forduló napján, sz. István, Magyaror-szág első apostoli királyának ünnepén a székesegyházban
1877, évben
r » e l l e t Ö d ö n ,
székesfehérvári székesegyházi idősb mesterkanonok, a B. Szűz Máriáról nevezett lucentiai apát, t. udvari káplány, zsinati vizsgáló, szentszéki
biró, egyházmegyei főtanfelügyelő és hittudor.
„Az élő Isten anyaszentegyháza az igazság oszlopa és erőssége." I. Timót. 3, 15.
Kettős ü n n e p r e v i r a d t u n k ina, az egyik szent István első, apostoli, m a g y a r k i r á l y u n k emlékének van kegyelettel szentelve s ez országos, ez nemzeti, s m i n t ilyen nemcsak a katholikusoknál, hanem az ország összes lakóinál kell, hogy h á l a a d a t o s s á g b ó l m é l t ó viszhangra találjon. Szent I s t v á n első, apos-toli, m a g y a r k i r á l y nevének emlitésére m é g ma is hevül és feldobog minden igaz és j ó m a g y a r sziv, m e r t ö volt a kereszténység terjesztése és megszi-l á r d í t á s a ámegszi-ltamegszi-l, memegszi-ly a civimegszi-lizátio édes a n y j a , a nem-zet civilizátora is. A másik ü n n e p sokkal szükebbk ö r ü : a szészükebbkesfehérvári püspöszükebbki megye a l a p i t t a t á -sának és a régi szent I s t v á n a l a p i t o t t a elsőrangú, kiváltságos, székesfehérvári, társas k á p t a l a n ú j b ó l i helyreállításának és székesegyházi k á p t a l a n n á tör-t é n tör-t á tör-t a l a k í tör-t á s á n a k száz éves forduló ünnepe ez.
A m a g y a r nemzet önérzettel tekinthet vissza m ú l t j á r a , m e r t nemcsak vitézsége-, fegyverszeren-cséje-, hódításai- és d i a d a l m a i b a n t a l á l erre jogczi-m e t : hanejogczi-m felleli azt azon állásban, jogczi-melyet később a müveit népek sorában elfoglalt, különösen p e d i g azon r e n d k í v ü l i szolgálatokban, melyeket a n y u g a t -európai civilizátiónak századokon keresztül tőn.
Krisztus születése u t á n 884-ik évben a Volga keleti t á j a i n lakó m a g y a r nép körében n a g y mozgalom u r a l k o d o t t , hét törzse a szomszéd népek által nyo-matva, felkerekedett, t ö b b más keleti nép
példá-j á r a , hogy E u r ó p á b a n u példá-j hazát keressen; 889-iki év n y a r á n értek mai hazánk határaihoz, azon nehéz f e l a d a t küszöbéhez, melyet a honfoglalás és szerve-zés n a g y m u n k á j a által megoldaniok k e l l e t t ; és a mi hihetetlen és mégis u g y van : a honfoglalás nem vesz igénybe egy évtizedet. ( 8 8 9 — 8 9 5 . Igaz, sok nehéz és véres harczaik voltak, de m i n d e n ü t t sze-rencsés győzelem kisérte fegyvereiket, zsákmány és meghódolás j u t a l m a z t a legmerészebb v á l l a l a t a i k a t . Őseink alig hét év alatt f e g y v e r e i k szerencséje s a benszülött és legyőzött lakosság i r á n t i eszélyes m a g u k t a r t á s a által uraivá lettek egy országnak, mely a K á r p á t o k t ó l A d r i á i g és a Székely-havasok-tól a Morva folyóig t e r j e d t . A rövid idő alatt kiví-v o t t n a g y eredmények természetszerűen nemcsak, hogy f e n t a r t á k és ápolták, hanem m é g fokozták is
/
bennök a harczias szellemet, melyet Ázsiából m a g u k -kal hoztak, a z é r t elérve b á r a közvetlen czélt, a honfoglalást, nem sietnek letenni a fegyvert, hanem m i u t á n u j h a z á j o k b a n ellenségre nem találnak, ré-szint csupán harczvágyból, réré-szint zsákmányszer-zés végett Német-, Olasz-, Franczia-, Spanyol- és
Görögországban l á t j u k száguldozni és t á b o r o z n i a félelmes és győzelemittas m a g y a r hadakat. A ma-g y a r név az idő alatt rettema-gésben t a r t j a kelet és n y u g o t népeit, rombolás és pusztulás jelölte min-den lépteiket.
Azonban, ha a külföldön hadakozó magyarok-nak általán véve hű b a r á t j a és kísérője volt is a szerencse, mégis azon t ö r t é n e t i igazságot sem pa-l á s t o pa-l h a t j u k epa-l, hogy szerencse-csipa-lpa-lagukat opa-lykor- olykor-olykor bizony elboritá a homály. I g y p é l d á u l 913-i évben, midőn a m a g y a r sereg Sváb- és Bajorország-ból z s á k m á n y n y a l m e g r a k v a visszafelé szoríttatott, A r n u l f német k i r á l y az I n n folyó p a r t j a i n Öttingen m e l l e t t az egész sereget szétszórta. Nemsokára,
16
egymásután, több vereséget szenvedtek Thüringiá-ban : 9 3 3 - b a n márczius hó 15-én Merzeburgnál a magyar tábor nagyrésze minden podgyászával a győző Henrik császár kezébe került, 3fj,000 halot-tat hagyván a csahalot-tatéren; 955 iki év augusztus hó 10-én Ottó mérte rájuk A u g s b u r g mellett a halálos csapást, úgyhogy a Lech hullámait az elesett magya-rok ezernyi tetemei boriták el. Ez t-k után követ-keztek a keleti vereségek, melyek gyászos emlékét fel sem ujitom.
I m m á r közel egy századon át Európában élt a magyar nemzet a nélkül, hogy a keresztény művelt-ség hatásait befogadta, áldásaiban részesült volna, sőt mi több, szilajabbakká lettek mint az ősi hon-ban és ugy látszott, hogy irtó háborút szándékoz-nak viselni a műveltebb népek ellen. De dicséretére válik magyar vérünknek, hogy a válságos pillana-tokban, józan eszével és önfentartási ösztöne által is vezettetve, ha nem is mindig, de sokszor fel tudta ismerni valódi érdekeit. A nyugot- és keleten szen-vedett vereségek, az onnan haza hozott vérző sebek nagyon sajogtak a nemzet élettestén. Belátták ők, hogy mig a folytonos harczokban maguk számra megfogynak és erejöket elfecsérlik, addig a szom-széd népek erő és összetartás által m i n d i n k á b b fé-lelmesekké válnak ; lassankint a magyar név és fegyver is elveszté varázserejét, melylyel első sike-rei környezték; jó szerencséjök, hogy annak idején meggyőződtek, miszerint eddigi kalandjaikat foly-tatva, a nemzet belső felbomlását készítik elő. vagy m a g u k r a vonják a külnemzetek egyesült támadá-sát, melynek ellentállani képesek nem lesznek. Fel-hagyva tehát külföldi harczaikkal, melyek a nem-zet európai fenállását és jövőjét már-már komolyan veszélyeztették, a békés fejlődés ú t j a i r a léptek, mit egy nagy esemény siettetett és termékenyített : A keresztény hit felvétele, mely a civilizatio édes anyja.
I. Vessünk csak egy igazságos pillanatot a po-gány világra s látni fogjuk, mennyire el volt az sü-lyedve; minél inkább jövünk visszafelé a történe-lemben a világ teremtetésétől, midőn az Isten az első embereknek nyilatkozott, annál embertelenebb népeket találunk, annál utálatosabbak voltak er-kölcseik, jobban szólva cselekedeteik, mint azt a görögök és rómaiak története bizonyítja. Tagad-hatlan, minden időben találkoztak egyes, messze-látó s éleselméjü bölcsek, kik a bűn áramlatának ellenszegültek, de ezeknek megfeszitett erői csak gyenge kis gátot vethetének az általános
elerkölcs-telenedés rohamos hódításainak, mert hiányzott a pogányoknál a felülről j ö v ő világosság, pedig min-den jó onnan felülről jő, a világosság Atyjától.
Nem ismerték az egy igaz Istent, hanem az emberi gyengeségek-, szenvedélyek- és bűnökkel undoki-tott istenek egész seregében hittek ők; hogy az ily hit miként hatott vissza a bűn miatt a roszra ainugyis hajlandóbb emberekre, azt el lehet kép-zelni. S mily utálatos volt az isteni tisztelet: pata-kokban folyt az ember-vér a pogány áldozat-oltá-r o k áldozat-oltá-r ó l ; Venus bujasággal tiszteltetett; hu pedig Bachus tiszteletét elmondanám, vér szökellenék arezotokba ; mig Molochnak, mely egy emberi törzsre illesztett bikafejű szobor volt, tüzes karjaiba zene, dobszó és örömrivalgás közt ártatlan gyermekek dobattak áldozatul; a római amphitheatrumban a legdiihösebb vadakkal kelle az erre kárhoztatottak-nak megküzdeniök, s vérszomjas örömérzettel néz-ték ezt a népek ezrei, boszankodván, ha véletlenül nem az állat, hanem az ember maradt életben. Még 1521-ben Mexiko meghódoltatásánál szemtanuk be-szélték, hogy a benszülöttek a hadi foglyokat kő-asztalra fektették, inellöket felvágták és az erőszak-kal kitépett sziv vérével kenték be Mexiko bálvány istenének képét, azt hivén, ez neki a legkedvesebb isteni tisztelet; a spártaiak a gyenge, vagy csonka-testű gyermekeket szabadon leöldözték; Chinában még ma is kiteszik a szülők gyermekeiket, ha soka-ságuk miatt nehezen t u d j á k eltartani, sőt mi több, büntetlenül vetik oda az állatoknak eledelül a cse-csemőket; a rabszolgaság nemcsak türetett, hanem még a legszabadabb államokban is szervezett
divat-o divat-o
czikk volt. Olasz- és Görögországnak több rabszol-g á j a volt mint szabad p o l rabszol-g á r a ; az erabszol-gyik lerabszol-gkivá- legkivá-lóbb polgári erényről, a takarékosságról a rómaiak fogalommal sem birtak ; igaz, hogy szerették a kin-cset és gazdagságot, de csak azért, hogy azt a leg-kiválogatottabb élvezetekben harácsolhassák el. Au-gusztus császár idejében élt Apicius hires dőzsölő, ki miután harmadfél milliónyi vagyonát eltékozolta volna, megmaradt kétszázötvenezer t a l l é r j á t mire sem becsülvén, megmérgezte magát.
Be kell azonban vallanunk, hogy őseinknek sokkal tisztább és józanabb fogalmaik voltak sok egyéb pogány népeknél az isteni dolgokról; hittek ők egy fő lényben, kit magyarok Istenének szeret-tek és még ma is szeret nevezni a tudatlan köznép ; hittek jó és rosz szellemben; tisztelték a természet elemeit és hatalmas tüneményeit, de bálványimá-dással magukat soha be nem szennyezték, isteni
123 tiszteletek leginkább állati áldozatokban állott ; és ha azon nagyszámú és súlyos vádaknak, melyekkel a X . századbeli magyarokat a korbeli történészek sújtják, hogy munkátlan, büszke, hitszegő, kegyetlen, haszonleső, torkos, káromkodó, emberfaló, buja és viszálykodó nép lett volna kivétel nélkül, helyt nem adhatok is: de pogány életet folytatva, hogy va-lami finom erkölcsüek nem voltak, azt mindenki jól tudja.
Freisingeni Ottó irja, hogy a sorsot kell vádolni, vagy in-kább az isteni türelmet csodálni, hogy oly emberi szörnyek-nek, mint a magyarok, ily kies földet adott lakhelyül ; Béla király névtelen jegyzője pedig azt állitja, hogy a X. szá-zadban a magyaroknak nem volt egyéb gondja, mint a nem-zeteket meghódítani és mások országát elpusztítani; a bar-bár név meg általános volt, melylyel illettettek, midőn pe-dig 955-ben hire futamodott az országban, hogy az Augs-burgnál tönkre vert magyar sereg vezérei a németek által felakasztattak, s a magyar foglyok a kinzások válogatott nemével végeztettek ki ; itthon német foglyaik közül, ide számítva a nőket és apró gyermekeket, huszezeret fojtottak meg; Botond vezér pedig Fulda felé működvén hadseregé-vel, nyolczezer németet fejeztetett le ; mire ugy megijed-tek a némemegijed-tek, hogy a litániájokba is felvették: „a magya • rok haragjától ments meg Uram minket."
Igy állván a dolgok, a X. század alkonya felé Gejza fejedelem lényeges fordulatot hoz létre nemzetünk európai helyzetében és korszakot alkot külső és belső életében. Ő is azon éleslátású magyarok közé tartozott, ki meggyőző-dött, hogy a hunnok és avarok végzetteljes sorsát csak a ke-resztény népekkel való kibékülés által lehet kikerülni, azért a nemzetet majd észrevétlenül egy nagy horderejű békés forradalmon vezeti keresztül ; a magyarok nem lépik már pusztítások végett könnyelműen át a határt; szívélyes ven-dégszeretettel fogadják körükbe az idegen keresztény népek hitküldéreit, s a nemzet, mely csak imént ragaszkodók még szivósan ősi vallásához, készségesen kezd meghódolni Krisz-tus tanítása előtt, mi több : kereszténynyé lett maga a fejedelem is
A Gejza fejedelem által megkezdett épület betetőzése fiára, Istvánra maradt. Szerencse! Ezer szerencséje a ma»
gyarnak, hogy e válságos pillanatban oly embert adott az isteni gondviselés a kormányra, milyen István volt, ki az apostol lángoló buzgalmával az államférfiúi bölcseséget ; a nyngati civilizatio tiszteletével a nemzeti mult és az ősi hagyományok iránti kegyeletet oly szépen tudta összefor-rasztani. Atyja halála után a kereszténység terjesztését foly-tatta és siettette ; püspökségekre osztotta az országot, kolos-torokat alapított, templomokat épitett, módositván egyút-tal a nemzet politikai szervezetét, mely a fejedelmi méltó-ságot a királyság fényének, tekintélyének és hatalmának színvonalára emelte. István egyházi intézkedései és a királyi tekintély megerősítését nem III. Ottó német császártól, ki magát az Ö3szes keresztény világ fejének tartá, s bizonyos fönnhatóságot negélyzett az ujon megtért nemzetek felett, hanem II. Sylvester római pápától kéri, kinek hatalmas pártfogásában vallásos lelkülete az ég áldásainak, politikai belátása az európai államokkal szemben a tökéletes függet-lenségnek biztositékát ismerte fel. Készségesen teljesité a pápa István kérelmeit, megerősítvén az általa alapitott
ér-sekségeket, püspökségeket, kitűnő előjogokkal ruházta fel őt és utódait, hogy magokat apostoli királyoknak czimezhessék, ünnepélyes alkalmakkor a kettős keresztet mint egyházi hatóságuk jelvényét maguk előtt vitethessék ; ugyanakkor gazdag arany koronát küldött neki, mely az Isten helytar-tója által megáldott királyság jelvényeül szolgált, melynek még ma sem évült el becse és értéke mint sok más népek-nél, mert még mindig uralkodó azon felfogás, hogy csak az az igazi, apostoli, magyar király, ki e koronával meg lőn koronázva. Európa egy népe sem hódolt meg oly könnyen a kereszténységnek mint a magyar, egy nép sem ment át oly rövid idő alatt azon culturai processuson, melyet a
keresz-ténység magával hozott; 973-ban jelennek meg az első hit-téritők Magyarországban és egy félszázaddal később már keresztény állam az minden izében. Az egyház ép oly vi-rágzó kifejlődést nyer áldásdus intézményeivel és fényes dómjaival, nagyszámú kolostoraival és iskoláival, ép ugy civilizálja az egész országot és lakosait mint Német- és Francziaországban, — valóban a kereszténység a civiliza-tio édes anyja ! (Vége köv.)
A nagyszombati kir.-érs. convictus programmja az 1877/8. iskolai évre.
Magyarország herczeg-primása, főmagasságu Simor János, bibornok és esztergomi érsek a vallás-erkölcsös nevelés ügyét szivén viselvén atyai gondjainak kiváló t á r -gyává tevé, hogy a már 26 év óta fenálló s közbizalommal kisért nagyszombati érseki convictus a kor s józan nevelé-szet igényeinek teljesen megfeleljen, és a növendékeknek mind szellemi, mind tes.i képzése legczélszerübben eszkö-zöltessék E czélból ö fömagasságának kegyelmes megha-gyása folytán a nevezett intézetnek az 1877/8 tanévre szóló jelen programmja az illető t. szülők és gyámok
figyel-mébe ajánltatik.
A szellemi s különösen az értelmi képzésre nézve kivá-lólag azon előnyös körülmény nyújthat a t. szülőknek biz-tosítékot, miszerint a convictusban az érseki egyházmegye ugyanazon áldozárai kezelik a nevelést, kik egyszersmind a convictushoz szorosan kapcsolt érseki főgymnasiumnak nárai, s mind a tanitás, mind a nevelészet terén szerzett ta-pasztalataik* és átérzett hivatásukuál fogva az erkölcsi, tu-dományos és testi nevelést a legsikeresebben vezethetni reménylik.
A z értelmi képzésnek t ö b b r e n d k í v ü l i segédszerével b í r
az intézet, u. m. az idő czélszerü beosztása, a tantárgyak gyakorlati alkalmazása, könyv-, természet- és mértani gyűjtemények.
Az érseki főgymnasium által kiadott osztály- és
érett-ségi bizonyítványok t e l j e s á l l a m é r v é n y e s s é g ü e k . A z előadási
nyelv a tanodában a magyar ; a convictusban azonban a ma-gyar nyelven kívül a német nyelvre is különös gond fordit-tatik, és az aestlietilcai bővebb kiképzés végett a növendékek a franczia nyelv-, rajzolás-, szépirászati-, nmének- és test-gyakorlati oktatásban szintén külön dij nélkül vesznek részt ; a zenében pedig mindegyik a t. szülők kívánatára mérsékelt külön dij mellett nyerhet az illető mesterektől oktatást.
A növendékek erkölcsi viselete-, tanulmányokbani 1 6 *
előmenetele- s egészségi állapotáról a t. szülők az intézet elöljárói által havonkint értesíttetnek.
Az intézeti épület már keletkezésekor a dicsőemlékü Mária Terézia királyné által e czélra állittatván, a maga nemében páratlan és legezélszerübb szerkezetű, melyhez közvetlenül a szórakozásra alkalmas kert és tágas gymnas-tikai tér van csatolva ; valamint a gyinnasiumi tanoda és házi kápolna is egy födél alatt közvetlen összeköttetésben áll a növeldével. Az ét-, tan- és hálótermek terjedelmesek, szárazak, könnyen szellőztethetők és télen fűttetnek. A há-lótermekben az ágyak deszkafalazat- és függönyökkel van-nak egymástól elkülönözve, és a termek éjjel lámpával világitvák.
Az élelmezést illetőleg délben rendesen három, csütör-tök-, vasárnap- s ünnepeken négy, estve pedig mindig leves és még egy tál ételből álló elégséges, egészséges és tisztán kezelt élelemről, valamint a reggeli kávé- s az uzsonnái zsemlyéről az intézet gondoskodik.
A fehérruha minden héten legalább kétszer, az ágy-ruha minden harmadik héten váltatik.
A tisztaság és egészség tekintetéből a növendékek gyakrabban láb-, és nyáron kádfürdőt vesznek, a házi kert-ben töltik a szabad időt, naponkint a szabadban nagyobb sétát tesznek, és mind egészséges, mind beteg állapotban a kellő felügyelet és gondviselésben részesülnek.
A városi főorvos, mint az intézetnek is orvosa, napon-kint egyszer, ha szükséges, többször is látogatja az intéze-tet, és egészségi szempontból befoly tanácsaival az élelme-zés-, a helyiség rendezése- és az egyes növendékeknél egész-ségi szempontból tán szükségesnek mutatkozó gyakoribb séták száma- és idejére.
Külön kimenet a városba csak a szülők vagy rokonok kívánságára engedtetik meg. D o O
A gymnasium minden osztályába vétetnek fel növen-dékek kellő tanodai bizonyítványok mellett.
Az évpénzt illetőleg fizettetik :
Élelmezés, mosás, orvoslás, gyógyszerek, szolgálat, rajzolás, műének, szépirászat, gymnastika s a franczia nyelv-beni oktatás nevében egész iskolai évre 330 ft. o. é. — Ha tán a növendék hosszasb betegsége tetemesb költséget igé-o r " O O
nyelne, ezeket részben a szülők pótolják.
Ezen évpénz fele a felvételkor tétetik le a kormányzó-nál, a másik fele pedig januarhó végén kézbesitendő.
Az iskolai könyveket vagy a szülők, vagy azok megbí-zásából az intézeti felügyelők szerzik meg.
Az írószerek- s egyéb apró szükségletekre megkíván-tató költséget a tiszt, szülők szintén az illető felügyelőnél tehetik le.
Elhozandó tárgyak-, legalább 2 lepedő, 2 fejvánkos, 4 vánkoseziha, 1 paplan, 2 paplanlepedő, 1 ágyterítő, 1 mat-racz, télre 1 pakrocz vagy dunya, 8 pár fehérruha, 12 zseb-kendő, 6 törülköző, 12 pár harisnya vagy kapeza, 4 asztal-kendő, 2 fésű, 1 haj-, 1 fog-, 1 ruhakefe, 1 köpeny,legalább 2 téli és 2 nyári felső öltöny, egy atilla s fekete nadrágból álló ünnepies öltözék, és 3 nadrág, 3 pár lábbeli, 3 nyakkendő.
A felvételi véghatáridő f. é. szeptember 1. — Mindaz-által felszólittatnak a t. szülők, kik gyermekeiket ez inté-zetbe adni kivánják, hogy ebbeli szándékukról
biztosság-okáért augusztus 15-ig tudósítsák a „convictusi kormányzó-ság"-ot, s e tudósításhoz a bejelentett ifjú utolsó iskolai bi-zonyítványát legalább másolatban okvetlenül csatolni szí-veskedjenek ; a válaszban tudtul fog adatni a t. szülőknek, mily szám jegyeztessék a felvett növendék minden egyes ruhadarabjára.
Kelt Nagyszombatban, márczius 1-én 1877.
Graeffel János,
sz. széki ülnök, főgymn. igazg. s convictusi kormányzó.
Az ember története.
IV. Az emberi nem természettani jellegei.
Az általános kérdések tárgyalása után az embertan az ember jellegeinek elemzésére megy át. Ezen jellegek ré-szint testiek, réré-szint lelkiek. Ezen utóbbiakat azonban, t. i.
az értelmi, erkölcsi és vallási jellegeket Quatrefages külön felolvasásban tárgyalja. Maradjunk tehát mi is egyelőre a terinészettaniaknál, azon jellegeknél t. i., melyeket az em-beri test nyújt.
Az embernél valamint az állatoknál a test részek — vagyis szervekből áll. Ezeket vagy összletökben tekintjük, vagy egyenkint véve, továbbá vagy külsejüket vizsgáljuk, vagy a test belsejébe is hatolunk ; és ez a boneztan — ana-tómia — feladata. Ezen kutatás alkalmával szemügyre ve-hetjük a szervek alakját és helyzetét, vagy pedig egyszer-smind teendőiket és rendeltetésöket is, és akkor a boneztan élettanná — physiologia — lesz. De ezen szervek működése különféle kórállapotok által meg lehet zavarva, — ezen be-teges szervek tanulmányozása alkotja a kórtant — pathologia.
Qu. a természettani jellegek vizsgálatában mind a négy szempontból indulva ki, külön tárgyalja: 1) a külső ; 2) a boncz — ; 3) az élet — ; 4) a kórtani tüneményeket.
1. Külső jellegek. Az első, ami az ember vagy állat szemlélésénél felötlik, a termet. Tudjuk, hogy minden állat-fajban vannak kis- és nagytermetű egyedek; igy van ez az embernél is. Az emberi termetet illetőleg két irányban tör-tént túlzás, és alig van nemzet, mely nem hitt törpe vagy óriás népségben. Ezen mesés hiedelmek néhányát talán nem lesz érdektelen előadnunk.
A görögök hitték egy általuk pygmaeusoknak nevezett nép létezését, melynek hazáját különféle tájakra, de minden-kor az általuk ismert földtájak határain kivül helyezék.
Ezen kis, körülbelöl 34 centimeternyi emberek gabnájukat fejszékkel aratták le és folyton a darvak ellen kelle harczol-niok. A régi görögök ezen meséjét felujiták a mult század-beli utazók a Madagaskar szigetén lakó Kymos vagy Quimos nevü népségben. Szükségtelen megjegyeznünk, hogy köze-lebbről szemlélve mind a pygmaeus — mind a Kymos — mese eltűnt.
Ezen hiedelemnek mintegy ellenlábasa az óriásokról szóló. Az első utazók, kik Amerika déli csúcsát megkerü-lék, nagytermetű patagonokktl találkozván, nagyságukat szerfölött tulozák. Pigafetta, Magellánnak 1520-ban a fold körül tett első utazásábani társa, állitá, hogy maga és társai alig érék el a patagonok övmagasságát. Loyse Jofre, ké-sőbbi utazó még tovább menvén állitá, hogy a spanyolok alig értek fejőkkel a patagonok lábczombjaihoz. Igy tehát ezen népség 4—5 méternyi emberekből állana. Az idő és
125 tudomány azonban lassankint leszálliták ezen mesés túlzá-sokat. — De lássuk, melyek valóban az emberi termetre nézve a szélső határok.
Mellőzve a minden emberfajnál és földrészben s igy nálunk is kivételképen mint természeti ritkaságok előfor-duló Tom-Pouce-, Kis Jancsi-, Jean Piccolo-, vagy Mur-phyféle egyéneket, vegyük szemügyre a legkisebb és legna-gyobb emberi termeteket, amint azok bizonyos népségek-nél rendszerint feltűnnek.
Az eddig ismert legkisebb emberfaj a déli Afrikában lakó buhsman (boschismen), a legnagyobb pedig a déli Ame-rika csúcsán lakó patagon. Barrow, angol utazó, legnagyobb pontossággal mért meg igen sok bushinant, — d' Orbigny Alcide, franczia utazó pedig ép oly tüzetesen mérte meg a patagon faj számtalan egyéneit.
Ezen mérések eredményeül kitűnt, hogy a boschismen közép termete 1.31'»/, a patagonoké pedig 1.73«/. A közép különbség tehát a legnagyobb és legkisebb emberfaj közt 0.42«/, ami viszonyitva az emberi faj közép termetéhez, mely 1.60«/, nem túlságos nagynak mondható.
Ezen mérések eredményeül kitűnt, hogy a boschismen közép termete 1.31'»/, a patagonoké pedig 1.73«/. A közép különbség tehát a legnagyobb és legkisebb emberfaj közt 0.42«/, ami viszonyitva az emberi faj közép termetéhez, mely 1.60«/, nem túlságos nagynak mondható.