A trienti sz. zsinat
I. Hfy. Venerabili Clero Almae Dioecesis Al~
baregalensis Salutem in Domino Se mp iter nam ! Quod Vobis Venerabiles Fratres ! ex ephemeridibus publi-cis indubie iam innotuit : id, pro muneris Mei ratione, offi-ciose etiam annuncio, nempe, Sacratissimam Caesaream et Regiam Apostolicam Maiestatem, vigore Altissimae Suae, ddto 1-ae Junii a. c. emanatae Resolutionis, Me Episcopum Quinque-Ecclesiensem clementissime nominasse. Hanc Mei ad Sedem Episcopalem Quinque-Ecclesiensem translationem Sanctissimus Dominus Noster Pius Papa Nonus, in Consisto-rio, Romae die 25-a Junii a. c. habito, suprema sua, qua in Ecclesia Christi pollet auctoritate, ratihabere dignatus est.
Cum itaque e dispositione providentiae divinae, dul-cem, qui inter Me et Almám Dioecesiin Albaregalensem hactenus viguit, officiosae necessitudinis nexura rumpi, Me-que ad aliam Dominici gregis portionem pascendam, hinc migrare sitnecesse: in procinctu itineris nihil aliud Mihi superest, quam, ut naturalem cordis Mei affectum secutus, intimas ex animo agam gratias pro amoris, fidueiae, et ad-haesionis innumeris documentis, quibus per breve, quo in Cathedra Episcopali Sanctae Ecclesiae Albaregalensis sedi, tempus, tarn Venerabiiis Clerus, quam populus fidelis, longe ultra canonicae obedientiae et reverentiae postulata, Me assidue cumulare aemulabatur.
Horum omnium, prout et eximiae, Cleri populique fi-delis, pietatis, quae praesuleum cor ineum, non una vice, svavissiino replevit solatio, meinoriam, quoad vixero, gra-tus semper recolam, imo tumulo Mecum inferam.
Pietas vero haec Mea amorque, etiam extra limites Almae Dioecesis Albaregalensis perennatura, nihil aliud sibi rependi optant, quam, quod Apostolus etiam iis, qui-bus 8ecus nihil debemus, reddi iubet, nempe dilectionein, et huius, si sincera est, naturalem fructum, piam in precibus et sacrificiis memóriám, ut, quod reliquum est vitae Meae, in Dei hotninumque servitio utiliter transigere, ac tandem
in Dei gratia aancte finire valeam.
Ita, etsi loco et spatio ab invicem separati, charitatis tarnen vinculo uniti manebimus, donee post consummatum peregrinationis nostrae cursum, in Deo, qui Charitas est, sempiterno dilectionis foedere iungemur.
„Et nunc commendo Vos Deo, et verbo gratiae ipsius, qui potens est aedificare, et dare haereditatem in sanctifica-tis omnibus."
„Mementote praepositorum vestrorum."
Gratia Domini nostri Jesu Christi cum omnibus Vo-bis. Amen. — Albae-Regiae, die 29-a Junii 1877.
Ferdinandiis, Eppus.
47
I I . flff. Fundatio Emerici Venoxz publica-tur. Reverendissimus Dominus Emericus Venosz, Abbas S.
Crucis de Vértes-Keresztur, Cathedralis Ecclesiae Albare-galeneis Cantor et Canonicus, nexu ddto 30-ae Junii a. c.
exaratarum literarum, Mihi praesentavit literas fundationa-les super decern mille florenis A. V., in obligatorialibus pri-vatis a 6°/0 penes sufficientem securitatem hypothecalem elocatis, quos ex incidenti i n s t a D t i s festi saecularis Almae Dioecesis Albaregalensis, die 11-a Junii a. c. ceu anniver-saria clementissimae nominationis Mei in Episcopum Alba-regalensem, Yenerabilis Capituli Albaregalensis exclusivae administrationi sub sequentibus conditionibus irrevocabili-ter submisit:
1-o. U t post ipsius obitum, interusuria, detracta prius consveta quota administrationali, in sex dividantur partes.
Quinque partes percipiant illi DD. Parochi Dioecesis Al-baregalensis, qui tenuiora possident bénéficia, quosve pro-bata ac disciplinaris vita commendaverit, et qua tales Ven.
Capitulum dignos subsidio repererit; ita tarnen, ut illi DD.
Parochi, qui in tali tenui beneficio positi, munus Vice-Ar-chi-Diaconale ad complacentiam Ven. Officii Dioecesani obierint, praeferentiain habeant. — Non minus autem 100 florenis currentis monetae singillatim trahant ; sexta pars vero interusuriorum, accrescat capitali.
2-0. Si Ven. Capitulum ipsum per iniquam nefors eventuram spoliationem opis indigum fuerit : quinque par-tes interusuriorum ipsi Rssmi DD. Capitulares in aequali-bus percipiant ratis. Sexta pars, ut puncto superiore dictum habetur, capitalisabitur.
Imminente momento, dum dulcem, quo Almae Dioe-cesi Albaregalensi hactenus iunctus eram, nexum rumpi ne-cesseerit: nihil iucundius Mihi contingere potuit, quam Meo in Alma hac Dioecesi muneri Episcopali, splendidae funda-tionis huius publicatione coronidem imponere.
Est fundatio haec fructus iustae et honestae parsimo-niae, actus generosi animi, documentum filialis erga Matrem Ecclesiam Albaregalensem pietatis, et signum actuosae erga Fratres in Christo charitatis ; quam dum praesentibus cum intitno cordis Mei solatio ad publicam notitiam perferre propero : eandem una potentissimum incitamentum ad fo-venda erga tantum benefactorem pietatis et gratitudinis sensa, sequendaque pro modulo virium magnanimi fundato-ris vestigia fore confido.
Ita fiet, ut Alma Dioecesis Albaregalensis, novella haec Ecclesiae Hungaricae plantatio, eum sensim attingat virium gradum, qui ad honeste providendos defatigatos in vinea Domini operarios sufficiet; quod sicut summopere optandum est: ita nonnisi iunctis studiis obtinebitur.
Ceterum pro hoc grandi pietatis, charitatis et devoti-onis opere, Reverendissimo Domino Fundatori a Me con-dignas ex animo persolutas fuisse gratias, per se intelligitur.
Albae-Regiae, die 29-a Junii 1877.
Bajorország. A f e k e t e és a f e h é r k ö n y v . Az egyháznak szomorú helyzetét mi sem jellemezhetné jobban, mint azon hir, mely legújabban több bajor s osztrák katho-likus lapot bejárt, anélkül, hogy eddig meghazudtoltatott volna. E hir ugyanis sem többet, sem kevesebbet nem mon-dott, mint annyit, hogy a cultusministeriumban, de még a
nyolcz helytartói kerületnek elnöki irodáiban egyegy fekete és fehér könyv létezik, melybe a katholikus papok iratnak be, aszerint, a mint politikai magatartásuk a kormánynak tetszik-e vagy sem. Ezt az ,Augsb. A. ZS már régebben emii-tette, legújabban pedig Weckert, passaui püspök, intésül egynémely papjának nyiltan megmondta, ugy, hogy már most e hirnek hiteles volta iránt mi kétség sem lehet. Ter-mészetes, hogy a fekete könyvbe mindazon katholikus pa-pok iratnak be, kik például az országgyűlési s egyéb válasz-tások, az egyházpolitikai, házassági s iskolai kérdésekben oly értelemben s irányban ,agitáltak', mint a műszó hang-zik, mely a kormánynak nem tetszik; más szóval: kik mind eme kérdésekben az igazság s az egyház törvénye mellett kardoskodtak, s nem hajlandók, meggyőződésöket s köte-lességöket emberi melléktekintetekből feláldozni vagy épen elárulni, Judásokká válni.
E fekete könyvben, — a bajor papságnak becsületére legyen mondva — sokkal többen vannak, mint a fehérben ; de azok, kik a fehérben vannak, a kormánynak választottjai, kedvenczei, kiknek adandó alkalommal biztos kilátásuk van, az .agitátorok' ellenében, még ha sokkal fiatalabb, ke-vésbé érdemesek, sőt ha egyenesen rosz viseletüek lenné-nek is, pártoltatni, valahol a királyi kinevezéstől függő élő-léptetésről szó vagyon, sőt a püspöki kinevezéseknél is ; mert Bajorországban a püspöknek van ugyan ,joga' valakit a saját kegyurasága alatt álló plébániára ,kinevezni', de ha a cultusministernek nem tetszik e kinevezést helybe hagyni, akkor — semmis, s akkor amolyan ,fehér könyv-beli' egyénre kerül a sor. E fehér könyvben ennél fogva a restek állanak, a gyávák, az árulók s a kéteserkölcsüek, kik mindnyájan a liberális államnak kedvenczei ; mert ez államnak szüksége van a clerusnak corrnptiÓjára, hogy végczélját elérhesse.
Hogy ezáltal nem csak, s bizonyosan nem annyira a papság rontatik el, mint inkább a hivatalnok-seregnek azon része, mely a papok feladogatásával felsőbb helyen érdemeket szerezhet, azt ezer példával is be tudnám bizonyítani. Legio azon ügyetlen, gyanús erkölcsű, a közönség előtt alaposan megbélyegezett birói, rendőri s közigazgatási hivatalnok-nak száma, — hogy a tanítókat se feledjem el — kik egy pár denunciatio által kieszközölték, hogy számos öregebb s érdemesebb hivataltársnak átugrásával fényes előmenetelt tettek. Így látjuk, hogy a liberális állam az erkölcstelensé-get s a jellemtelenséerkölcstelensé-get minden téren nemcsak felhasználja, hanem jutalmazza is, s tekintve, hogy mi jel sem sejteti a közeli jobbrafordulást, méltó aggodalommal kérdhetjük : mivé leszünk.
IRODALOM.
Középtanodai Értesítők.
I. A rozsnyói kath. főgymnasium Értesítője az 1876/7.
tanévre n. 8-r. 66 1.
Igazgató : Nátafalussy Kornél ; a tanári személyzet 8 prern. kanonokr., 5 rozsnyóegyhm. áld., s két világi tanárból áll. A tanuló ifjúság létszáma a II. félévvégén 204, ezek kö-zül 121, több mint fele, tandíjmentes; ösztöndíjas 7 ; kath.
203; érettségi vizsgálatot tett 15, ezek közül kitüntetéssel 1.
Értekezés : Az erély megmaradásának elve s annak ér-vényesülése a természetben; irta Turcsányi Béla.
II. Ertesitvény a pannonhalmi sz.-Benedek-rend győri főgymnasiumáról az 1876/7 tanév végén, k. 8.-i\, 148 1.
Igazgatói Vaszary K0I09; a tanári személyzet 13 sz.-benedek-rendi áld. s két világi tanárból áll ; a tanuló ifjúság létszáma a II. félév végén 339, katholikus 203 ; érettségi vizsgát tett 5, ösztöndíjas 20, köztük 7 főapáti dij 200-, 200 forinttal.
Értekezés : Nevelés a rómaiaknál, irta Szabó Szilveszter.
III. Jézustársasága kalocsai érseki főgymnasiumának értesitvénye az 1876/7 tanévről, k. 8.-r. 51 1.
Igazgatói Hennig Alajos; a tanári személyzet 17 J . t.
áld. s 1 világi tanárból áll ; a tanuló ifjúság létszáma s II.
félév végén 395, katholikus 352 ; érettségi vizsgát tett 11, ezek közül kitüntetéssel egy. Ösztöndíjas 56 ; segélyképen teljesen élelmeztetett a Jézustársasága házában 16, a ft. ka-nonok uraknál 10, a papneveldében 7. Tandíj alól felmen-tetett 74; az év végén jutalmaztatott 42.
Értekezés ; Az eposz korszerűsége, feltüntetve Arany János epikájában; irta Rosty Klmán J . t. (Szemelvény szer-zőnek munkában levő ily tanulmányából: „Szépészeti leve-lek Arany János hős költészetéről.")
IV. É rtesitvény a köszeghi kisgymnasiumról, 1876/7., n. 8.-r. 40 1.
Igazgatói dr. Stern P á l ; a tanári személyzet 6 sz.-be-nedek-rendi s 2 világi tanárból áll ; a tanuló ifjúság létszáma a II. félév végén 142, katholikus 137. Jutalmak : a helybeli takarékpénztár 45 ftot szokott évenkint utalványozni, mely összegen könyvek vásároltatván, azok 17, jó előmenetelt ta-núsított ifjúnak jutalomképen adattak át. Ugyanazon taka-rékpénztári bizottmány által alapitványozott 500 ftnyi se-gélyezési alapnak 25 ftnyi kamatjában egy IV. osztályú ifjú részesittetett. Ezenkívül voltak még könyvadományok, s a helybeli polgármester urnák 1 db. ar. jutalma oly német-ajkú tanuló számára, ki a lefolyt tanévben jó magaviselet mellett dicséretes haladást tanúsított a magyar nyelvben.
Értekezés: Az ember története, irta Stern P.
V. A pannonhalmi szent-Benedek-rend esztergomi fő-gymnasiumáról az 1876/7 tanév végén; n. 8-r., 72 1.
Igazgató : Fehér Ipoly ; a tanári személyzet 13 szent-benedek-rendi és 3 világi tanárból áll ; a tanuló ifjúság lét-száma 248, katholikus 201 ; érettségi vizsgát tett 31 (ezek közül 20 az érseki papnevelde növendéke), kitüntetéssel 1.
Jótékonyság és adakozási Főmagasságu Simor János, bi-bornok-herczegprimás ur 4 tanulót részesített pénzbeli se-gélyben ; az esztergomi mlgos főkáptalan kezelése alatt levő alapítványokból 14 tanuló részesült segélydijban ; mlgos Kántz Lázár cz. püspök urnái 2, ngs Juriga János kano-noknál 6 s a papnöveldében 8 tanuló nyert az éven át ellá • tást. Ezenkívül számos alkalmi, pénz- s könyvadomány. A főgymnasiumi segélyző-egylet 65 alapító tagjai közt, 0 Fő-magasságán, a bibornok-herczeg prímáson kivül, ki IOOO fo-rinttal lépett azok sorába, 34 egyházi egyént találunk, kik az összesen bejött 5490 ftból magok 3490-et adakoztak.
Értekezési A főgymnasiumi segélyző-egylet alakulása, Fehér Ipolytól.
VEGYESEK.
— Mily tisztán lát a római szentszék Oroszország ál-lítólagos ,közeledése' tárgyában, mutatja azon körülmény, hogy Simeoni bibornok, a római lapok tudósításai szerint, igen tartózkodólag viselte magát Urussoff herczeg irányá-ban. A társalgás ugyan a lengyel katholikus egyháznak sorsa körül folyt ; a herczegnek hoszasb szószaporitására pedig, melyben többi közt azt is említette, hogy bizony Oroszországnak is volna ám oka a szentszékre panaszkodni, a bibornok szárazon csak ennyit felelt: „Mon Prince, don-nez moi des faits, mais pas des paroles" — Tényeket kérek, herczeg ur, nem szavakat ! . . . .
= E napokban Pécsről 16 tagu bizottság járt Fejér-vártt, mlgos Dulánszky Nándor, újonnan kin. pécsi püspök előtt a megye hódoló üdvözletét kifejezendő. A küldöttséget ft. dr. Feszti Károly, pécs-9zékesegyházi kanonok ő nga
vezérlete alatt a következő urak képezték: dr. Baán József és dr. Lechner János kanonokok, Pécsy József és Mendlik Ágoston prépostok, Gundy Mihály, Kohn András, Babócsai Pál, Horváth László, Szigvárt Ignácz, Szepelt János, Regen Antal esperes-plebánosok, dr. Szeredy József, dr. Szilvássy Mihály s Rézbányai János tanárok, Prantner Ferencz kar-káplán. Ö Méltósága uj nyája ezen képviselőit szokott szí-vélyes leereszkedésével fogadta.
— A ,titkos papok' legújabban nagy bajt okoznak a porosz hatóságoknak. „Az ultramontanistnus legbuzgóbb s Iegfeláldozóbb agitátorai" — irj-i egy culturharczos porosz lap — „azon ujmisés papok, kik a májusi törvények hoza-tala óta szenteltetvén fel, a törvényes államvizsgát le nein tették s igy egyházi hivatalokra nein alkalmazhatók. Ilyen ujmisés pap jelenleg 46 van a posen-gneseni megyében, kik elöljáróságuk meghagyásából titkon működnek, mint a papnélküli községek lelkészei, melyeknek száma körülbelül 70. Ebben az ultrainontán földbirtokosok nagyszerű segít-ségökre vannak, mert többnyire mint ,házi tanítók' vagy ,gazdatisztek' maguknál tartván őket, nem csak anyagi ellá-tásukról gondoskodnak, hanem a rendőrség szemei elől is elrejtik őket. Van uri ház, melyben 3—4 ilyen ,titkos pap' van, kik titkon excurrendo a körülfekvő vidéken mint lel-készek működnek."
Hogy ily körülmények közt az irodalmi zsidóság is nagyterjedelmü kémszolgálatot tesz a rendőrségnek, az magától érthető. Ennek köszönhette a ,Stettiner Ztg.', hogy nem régen örömmel jelenthette olvasóinak: „E napokban a Warthe melletti Schwerinben Loga nevű pap fogatott be, ki egy évnél tovább titkon mint az ottani katholikus köz-ségnek papja működött. A helyiség, hol ténykedéseit vé-gezte, naponkint igen aürüen látogattatott, s mégis egy esz-tendő telt le, míg a hatóság e törvényellenes üzelmek (!) nyomára juthatott, mert Loga urat a be nem avatott világ
— sertéskereskedőnek tartotta."
— Lilieben m. hó 25-én azon kórház nyittatott meg, melyet az ottani katholikus egyetem a várostól vett át, hogy ezáltal a törvény azon rendeletének tegyen eleget, melynél fogva minden egyetem mellett egy, legalább 120 ágygyal biró kórháznak kell lenni. A lillei katholikus egyetem most egészen a törvény követelményei szerint van szervezve s felszerelve, mit a bukott ministeriumnak belügyminiatere az utolsó perczben az által akart meghiúsítani, hogy azon szerződés ellen szólalt fel, melynek erejével az egyetem a kórházat a várostól átvette. A szerződő felek azonban az államtanácshoz felebbeztek, hol ügyök a minister ellenéra döntetett el.
— Amerikai állapotok! A St. Louisban megjelenő ,Stimme der Wahrheit' beszéli, hogy a dutzowi sz. Vincze-község négy év alatt uj templomot épített magának, 147 lábnyi magas toronynyal, uj tágas iskolaházat s a plebánia-házat is tetemesen átalakitotta. Mindezen épületek kivül belül igen csinosak s rendeltetésűkhez méltóan feldiszitvék.
Az ingyen tett kézimunkán kivül a község tagjai mind-ezekre 19,100 dollárt fordítottak készpénzben, azaz, tekintve, hogy az egész község csak 40 családból áll, átlagosan min-den egyes család, annak daczára, hogy e négy év alatt két-szer igen rosz termésök volt s a Missouri kiöntései három, egymásután következett esztendőben nagy károkat okoztak neki — ugyanennyi idő alatt majdnem ezer forintot áldozott egyházi s iskolai czélokra.
Kiadó-tulajdones s felelős szerkesztő: báró Hornig Károly, hittudor, m. k. egyetemi tanár.
Nyomatott Budapesten 1877. Kocsi Sándor nyomdájában, országút 39. szám
alatt-Megjelenik e lap heten-kint kétszer : szerdán és szombaton.
Előfizetési dij : félévre helyben s
posta-küldéssel ü ft.
Szerkesztői ZaMs.Budán yiziváros .főutca 221 .hova alap szellemi részétillető minden küldemények
in-íézendők.
_J
RELIGIO.
KATH. E G Y H Á Z I S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
H A R M I X t 7 - H A T O l H K É V F O L Y A M .
r
Előfizethetni minden kir.
postahivatalnál : Budán a szerkesztőnél. Pesten Kocsi Sándor nyomdai | irodájában.országut 39-k szám alatt, hova a neta- ! láni.nyitottlevélbenber- | mentes reclamatiók inté- |
zendők.
Pesten, julius 25. 7. II. Félév, 1877.
Tartalom. A trienti sz. zsinat „ex informata conscientia"-féle felfüggesztési határozatáról. —A budapesti kir. egyetemi alap jogi természete. — A katholikus olvasóközönség és a ,liberális' hipok. — Szent-István-Társulat. —• Egyházi tudósitá-8ok: Pest. A munkások pere. Erdély. Meghívó a status-gyülésre. Marnez. Báró Ketteler Vilmos E manuel és kora.—
Irodalom. — Vegyesek.
A trienti sz. zsinat
„ex informata conscientia "-féle felfüggesztési határozatáról.
3. §. Az extraiudicialis eljárásban szükséges bizonyítékok.
A püspöknek nem kell azon bizonyítékokat, melyek öt a szenvedőleges alany bűnös v o l t á r ó l meggyőzik, birói vizsgálat u t j á n (ex iuridica infor-matione) megszereznie. Ezt m a g á b a n f o g l a l j a m á r az extraiudicialis e l j á r á s fogalma.
De abból, hogy a püspök perbeli bizonyítás-hoz kötve nincsen, m é g nem következik, hogy pusz-t á n m a g á n pusz-t u d o m á s b ó l szabad v a l a k i pusz-t fölfüggesz-tenie.1) Megkívántatik ugyanis, hogy oly bizonyíté-kok á l l j a n a k rendelkezésére, melyek ne csak öt győz-zék meg az illető egyházi egyén bűnös voltáról, hanem elegendő bizonyító erővel b í r j a n a k a S. Con-g r e Con-g a t i o előtt is uCon-gy, hoCon-gy folyamodás esetére a püspök e l j á r á s á t igazolni képes legyen. Ha ily bizonyitékok nem állanak rendelkezésére, tartóz-kodnia kell a fölfüggesztés k i m o n d á s á t ó l .
XIV. Benedek p á p a s z e r i n t2) u g y látszik, hogy e bizonyítékoknak még sem kell alakilag oly
telje-seknek lenniök, m i n t minőket a rendes per megkí-ván s rendes ítélőszék követel. Mert a p á p a idézett helyen csak az e l j á r á s t m o n d j a m e g r ó v a n d ó n a k ,
') Bouix i. m. 2. fej. 3. sz. : „Unde v. gr, quod Titius clericus episcopo suo privatim absque testibus delictum suum confessus sit, est probatio, quae certum facit episco-pum de illo delicto : nihilominus si episcopus ex hac sola probatione suspensum pronuntiaret, et Titius ad sedem apo-stolicam recurrens, negaret, se unquam hoc delictum pa-trasseaut confessum fuisse, S. Congregatio Concilii eo, quod de delicto quoad ipsam non satis constaret, sententiam non confirmaret : nisi forte tanta esset episcopi auctoritas et in-tegritatis fama, ut ipsa eius affirmatio pro sufficienti pro-batione Em. Patribus habenda videretur."
2) De synodo dioec. 1. X I I . c. 8. n. 6. idézve jelen ér-tekezés II. fej. 31. jegyzetében.
melylyel a püspök a megyei zsinaton m i n t e g y kér-kedik h a t a l m á v a l : de nem v o n j a kétségbe e hatal-mat azon esetre sem, ha a v é t s é g rendes törvényszék előtt teljesen (concludenter) be nem bizonyítható.
4. §. Az „ex inform. consc."-féle eljárásnak tárgya.
A vázlat 3. p o n t j á b a n fölállított tétel l e g t ö b b nehézséggel t a l á l k o z o t t s azért szükséges, hogy vele b e h a t ó b b a n foglalkozzunk . . . Lássunk tehát min-denek előtt a tétel bebizonyításához.
A mi a t é t e l első részét illeti, hogy t. i. a püs-pök ex i n f o r m a t a conscientia eltilthat valakit a rendek fölvételétől, vagy f ö l f ü g g e s z t h e t i a m á r föl-vett rendek g y a k o r l a t á t ó l , az egyházi h i v a t a l és méltóságtól titkos bűntény m i a t t : az n y í l t a n ki van m o n d v a a t ö r v é n y szövegében. U g y a n a r r ó l bizony-ságot tesznek a t r i d e n t i zsinatot m a g y a r á z ó sz. Congregatio döntvényei. (1. I. f. §. 3.) E t á r g y b a n a j o g -tudósok is egyetértenek.
A tétel második részében azt á l l í t j u k , hogy a püspök élhet ezen h a t a l m á v a l nyilvános bűntény ese-tében is, ha fontos oknál fogva nem t a r t h a t ó meg a rendes perfolyam.
Bebizonyítjuk ezt :
1) a t ö r v é n y czéljából. A t r i d e n t i sz. zsinat e h a t a l o m m a l azért r u h á z t a föl a püspököket, hogy alattvalóiknak vétségeit szabadabban megróhassák és ebben semmi szín alatt ne a k a d á l y o z t a s s a n a k . Hogy pedig a t r i d e n t i sz. zsinat atyái nem csak a titkos b ű n ö k r ő l szólanak itt, az k i t ű n i k az előszó következő szavaiból: „Nam si eos (i. e. clericos) pravis et corruptis m o r i b u s esse p e r m i t t a n t , quo pacto laicos de ipsorum vitiis r e d a r g u e n t , qui uno a b e i s s e r m o n e convinci possent, quod clericos ipsis p a t i a n t u r esse d é t é r i o r é s ? " A mi nyilván föltéte-lezi, hogy a világiak tudomással birnak a p a p vétségéről.
4
2) a t ö r v é n y szövegéből. Tekintettel a S. Con-gregatio Concilii fönnebb k ö z ö l t3) döntvényére, bizo-nyos, hogy a t ö r v é n y szövege igy é r t e n d ő : „Ei, cui ascensus ad s. ordines a suo praelato ex q u a e u n q u e causa, etiain ob occultum crimen, quomodolibet, etiam e x t r a i u d i e i a l i t e r f u e r i t interdictus, a u t qui a s m s ordinibus seu g r a d i b u s vei d i g n i t a t i b u s eccle-siasticis ex q u a e u n q u e causa, etiam ob occultum crimen, quomodolibet, etiam e x t r a i u d i e i a l i t e r fue-r i t s u s p e n s u s " . . . . T e h á t h a t a l m u k van a püspökök-nek titkos b ü n miatt is felfüggeszteni valakit birói e l j á r á s nélkül, a miből világosan következik, hogy ezt megtehetik, ha a bün nem titkos.4) Nem tudom,
hogy lehetne, erőszakos elferdités nélkül, ezen té-telt m á s k é p értelmezni és érteni. Ha pl. fölhatal-mazzák a vizsgáló birót, hogy házmotozást rendel-het el akármi oknál fogva, puszta g y a n ú b ó l is. bár-mikor, éjfélkor is: ki f o g j a ezt u g y érteni, tehát csak g y a n ú b ó l rendelhet el házmotozást é j f é l k o r ? U j o l a g ismétlem azonban a föltételt, mely a l a t t v i t a t j u k , hogy a püspöknek van h a t a l m a nyil-vános b ű n t é n y esetében is e x t r a i u d i e i a l i t e r e l j á r n i : akkor t. i. ha a rendes perfolyam akadályozná bár-m i l y szin alatt czélja elérésében. Mert bár-minden bár-más esetben a t r i d e n t i sz. zsinat atyái h a t á r o z o t t a n kí-v á n t á k , hogy a rendes perfolyam tartassék meg.5)
H a a vétség titkos és fenyítése szükséges, m á r ez maga elégséges ok arra, hogy extraiudicialis el-j á r á s t kövessen a püspök. Nyilvános b ű n t é n y ese-tében megkívántatik, hogy azon föltételek megle-gyenek, melyeket f ö n n e b b elősoroltunk ama kér-d é s n é l : m i k o r lehet r e n kér-d k í v ü l i eszközökkel élni.6) Sok h e l y ü t t megeshetik, hogy á m b á r a vétség köz-t u d o m á s ú , a rendes perfolyam mégsem érvényesíköz-t- érvényesít-hető ; pl. ha a püspök t u d j a , hogy a t a n u k nem
fog-nának megjelenni s a világi kar segítsége igénybe nem vehető ; v a g y azon veszély f o r o g fön, hogy a lelkész fölfüggesztése szakadást idézne elő a
köz-3) L. I. fej. 3. §. 2. p.
4) „Nam ubi de aliqua specie aliquid affirmatur cum particula „etiam", affirmatio cadit, et fortius, in alias omnes species, prout sensus g r a m m a t i c a l indicat, et docent com-muniter canonistae." Bouix i. m. II. kt. 330. 1.
5) V. 5. Session. 24. c. 5. de reform.: . . . „et constitu-t e sub Innocenconstitu-tio I I I . in consilio generali, quae incipiconstitu-t
„Qualiter et quando", quam S. Synodus in praesenti inno-vât, ab omnibus observetur." — Az idézett constitutio a Corpus Juris-ban található c. „Qualiter et quando" 17. X . de Accusât. (V. 1.)
6) L. I. fej 1. §. — „Judicialis forma, saltern suraria pro delictis publicis in praxi adhibeatur ad praescriptmn Cone. Trid. nisi ob populi commotionem, ob gubernii minas, aliasque graves causas iudiciali statutae formae locus dari non possit." Vechiotti-Soglia i. m. 337 1. II. kt.
6) L. I. fej 1. §. — „Judicialis forma, saltern suraria pro delictis publicis in praxi adhibeatur ad praescriptmn Cone. Trid. nisi ob populi commotionem, ob gubernii minas, aliasque graves causas iudiciali statutae formae locus dari non possit." Vechiotti-Soglia i. m. 337 1. II. kt.