BEVEZETÉS
Az Európai unió különböző szakmai testületeiben, az állam- és kormányfők tanácskozásain megszületett dokumentumok az elmúlt évek során egyértelműen jelezték, hogy a közösség egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az iskolarend-szerben és az iskolarendszeren kívül megszerezhető (nem formális, informális) tudásnak. Az elsajátított ismeretek, illetve képességek minősége, színvonala nem-csak az egyén és a munkáltatók, hanem az egész társadalom fejlődése szempont-jából kiemelkedő fontosságú. Az unió állam-és kormányfői felismerték a kérdés fontosságát és a 2005. márciusi brüsszeli találkozójukon elfogadott határozatban megfogalmazták az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) kidolgozásának szükségességét.
Az EKKR célja, hogy egy viszonyítási keretrendszer segítségével összehason-líthatóvá tegye az egyes tagországok különböző szintű és eltérő rendszerben szer-veződött képzési-képesítési struktúráját. olyan referenciakeret, amely a tanulási eredményekre (kimenetekre) épülve megteremti a különböző tanulási szinteken, formákban, képzési keretek között és nemzeti rendszerekben megszerzett képesí-tések objektív összehasonlíthatóságát. Az EKKR alkalmazásának köszönhetően a folyamatban érintett valamennyi érdemi szereplő (az egyén, az oktatási és képző intézmények, a munkaadók) számára könnyebben értelmezhetővé válnak a saját és más nemzeti oktatási, képzési rendszerek keretei között megszerzett képesí-tések. Az EKKR hangsúlyos átfogó célja, hogy eszközrendszerével hatékonyan segítse az egész életen át tartó tanulás európai stratégiájának megvalósítását.
Magyarország kezdettől fogva hivatalosan is támogatta az EKKR létrehozását és deklarálta az ahhoz történő csatlakozási szándékát. A csatlakozás feltételeinek megteremtése azonban megköveteli egy, az EKKR-rel kompatibilis hazai képesí-tési keretrendszer megteremtését.
Magyarországon 2005 szeptemberében kezdődött meg az EKKR hazai meg-ismertetését, értelmezését és adaptálását segítő szakértői munka az oktatási és
Vissza a tartalomhoz
Kulturális Minisztérium (oKM)1 támogatásával és irányításával. A fejlesztő munka azóta is folyik. Ennek köszönhetően 2010-ben – a TáMoP 4.1.3. (A fel-sőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése) keretében – elkészült az országos Képesítési Keretrendszer (oKKR) első vitaanyag változata, amely alap-ját jelentheti a hazai képesítsek rendszerezésének, illetve megteremtheti a lehető-ségét ezen képesítések nemzetközi összevethetőségének és elismertethetőségének.
Az oKKR létrehozása nemcsak ez európai keretrendszerhez történő csatlako-zást teszi lehetővé, hanem fejlesztően hathat az oktatási és képzési rendszer tel-jes vertikumára. ösztönzően hathat a magyar oktatási, képzési rendszer alága-zataiban folyó reformértékű fejlesztések megvalósítására (kimeneti szabályozás egységesítése, minőségértékelési és biztosítási, pályakövetési, pályaorientációs, rendszerek kiépítése stb.). Előmozdíthatja az egész életen át tartó tanulás gya-korlatban történő megvalósulását, hozzájárulhat az alágazati fejlesztések össze-hangolásához. Elősegítheti a nem formális és az informális tanulás keretei között megszerzett tudás és képesség elismertethetőségéhez szükséges feltételrendszer kialakítását. Mindemellett javítja az oktatási és képzési rendszerek átláthatósá-gát, átjárhatóságát. Kedvezően hathat a magyar diákok és munkavállalók európai mobilitására, érdekeik érvényesítésére. (Falus I. 2009) A rendszer működtetése hosszabb távon növelheti a tanulás vonzerejét, erősítheti annak munkaerő-piaci relevanciáját (1. táblázat).
1. táblázat. Az Európai Képesítési Keretrendszer és az Országos Képesítési Keretrendszer kapcsolata Európai Képesítési Keretrendszer
(EKKR, EQF) Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR)
olyan átfogó keretrendszer, amely vilá-gossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál.
Egységes leírás, amely nemzeti szinten az egész oktatási-képzési rendszerre vagy annak egy részére, nemzetközileg is érthető, illetve koherens módon hatá-rozza meg és illeszti össze valamennyi képesítést, és meghatározza az adott rendszerben megszerezhető képesítések egymáshoz való viszonyát.
Kiemelt célok:
– LLL megvalósulásának támogatása,
– az Európában megszerezhető képesítések összehasonlíthatóságának támogatása, – a munkaerő mobilitásának elősegítése
1 2010 júniusától Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) oktatási államtitkársága
AZ oKKR KIdoLGoZáSáNAK KIHíVáSAI A KöZoKTATáS SZEMSZöGÉBőL
Mivel az oKKR tervezett 1–8. szintje a teljes oktatási rendszert átfogja és az okta-tás valamennyi alágazatát érinti, ezért a közoktaokta-tásban is meg kell vizsgálni a bevezethetőség és a működtethetőség feltételeit. Ehhez kapcsolódóan szüksé-gessé vált a közoktatás működését szabályozó dokumentumok, a jelenleg érvé-nyes mérési-értékelési rendszer szerkezeti-szervezeti felépítésének, funkciójának, illetve a rendszert működtető intézményi háttérnek a képesítési keretrendszer szempontjainak megfelelő áttekintése.
Egyértelművé vált, hogy az 1–4. kimeneti szintek jellemzőinek leírásában a közoktatásnak lehet kulcsszerepe, de ebben a munkában szorosan együtt kell működnie más alágazatokkal, elsősorban a szakképzéssel és a felnőttképzéssel.
A közoktatás szabályozórendszerének jellemzői
A közoktatás esetében az oKKR kidolgozása, összekapcsolása az egyes képzési, illetve oktatási szakaszokkal látszólag kisebb problémát okoz, mint a jóval szer-teágazóbb szakképzésben, illetve a felsőoktatásban. A dokumentumok elemzése ugyanakkor rávilágított azokra a sajátos körülményekre is, amelyekkel eddig nem kellett szembesülnie a közoktatásnak. Ezek közé tartozik az egyes oktatási szakaszhatárokhoz kapcsolódó tanulási eredmény alapú kimeneti követelmény megfogalmazásának hiánya, illetve ezek szükségességének kérdése. Ez a felvetés a közoktatásban zajló tantervi reformok tükrében különösen aktuális.
A közoktatás hazai szabályozó eszközeire a kettősség jellemző, azaz egya-ránt épít a flexibilis bemeneti, illetve a kemény kimeneti szabályozásra. (Vass V.–Vágó I. 2006) Alapdokumentumai bemeneti oldalon a Nemzeti alaptanterv (NAT), valamint az iskolák tanterveit tartalmazó helyi pedagógiai programok.
A Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai programok közötti kapcsolatot akkredi-tált kerettantervek biztosítják. A Nemzeti alaptantervben meghatározott oktatási szakaszok2 lezáráshoz azonban nem kapcsolódik a tudás és a képességek szintjére utaló konkrét leírás. Különösen igaz ez az alaptanterv 2003-as és 2007-es módo-sított változataira. A tanulási eredményekkel kapcsolatos információkra elsősor-ban az akkreditált kerettantervekben, illetve a helyi pedagógiai programokelsősor-ban
2 Bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz. Forrás: A kormány 202/2007. (VII. 21.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2002. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról.
megfogalmazott követelményekből (minimális teljesítmény, továbbhaladás felté-tele stb.) következtethetünk.
A kimeneti szabályozás rendszere a közoktatásban csak egy ponton, a középis-kolát lezáró kétszintű érettségi vizsga jogszabályban rögzített követelményeiben működik. A valójában soha be nem vezetett, de kidolgozott alapműveltségi vizsga (10. évfolyam) eredeti funkciója megszűnt. A szabályozórendszerből oktatáspoli-tikai döntés értelmében törölték.
A közoktatás tartalmi szabályozásáról szóló elemzések3 azt bizonyították, hogy a szabályozás eszközrendszere nem működik eléggé összehangoltan és kellő hatékonysággal. Ezért az egységes, valamennyi ágazatra kiterjedő képesítési keretrendszert kidolgozása elengedhetetlenné teszi a közoktatás számára is, hogy meghatározza a releváns kimeneti pontokat, illetve megfogalmazza az azokhoz tartozó szintleírásokat (deszkriptorokat). Ezek hiányában ugyanis megkérdőjele-ződhet a szakképzéshez, illetve a felsőoktatáshoz kapcsolódó szintleírások egysé-ges rendszerbe történő becsatornázása is.
A szabályozórendszer oKKR szempontjából releváns elemei Az oKKR közoktatás szempontjából releváns 1–4. szintjeinek megfelelő
kép-zési szakaszhatárok kijelölésekor az alágazat szakértői elsősorban a hazai méré-sek (pl. országos kompetenciamérés 6., 8., 10. évfolyam, 6. és 8. osztályos felvé-teli vizsgák), illetve az érettségi vizsga rendszeréből, leírásaiból indultak ki. Ennek megfelelően a közoktatásban jelenleg érvényes mérési eljárás időrendje, illetve a NAT-ban megfogalmazott oktatási szakaszhatárok együttesen jelentették az ala-pot a lehetséges kimeneti pontok kijelöléséhez. (1. ábra)
Az ábra alapján megállapítható, hogy az oKKR kimeneti pontjainak kijelö-lésekor a szakértők nem tekintették tényleges kimeneti pontnak az első mérés idejét (4. évfolyam). Ennek az az oka, hogy az alapozó szakasz tényleges lezá-rása – a közoktatásban bekövetkezett változások hatására – későbbre tolódott.
Valójában a 6. évfolyam végéhez kapcsolódó tudás és képességszint megfogal-mazások jelenthetik a közoktatás első tényleges kimeneti pontját. A szakképzés szintleírásaival összevetve is valójában ez a tudás- és képességszint jelölheti azt az első kimeneti pontot, amelyet a szakképzés az alapfokú végzettséghez nem kötött szakmák elsajátításhoz szükséges elemi ismeret- és képességszintként fogalmaz meg (Modláné G. I. 2010).
3 A közoktatás tartalmi szabályozásának rendszere Magyarországon. Az oktatáspolitikai Elemzések Központja nyilvános közpolitikai elemzése. Bp. 2003. oKI; Kerber Zoltán (szerk.): Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Bp. 2004. – összefoglaló elemzés a tantárgyi obszervációs vizsgálatokról; Jelentés a magyar közoktatásról 2006: Az oktatás tartalma, Bp. 2006, oKI
országos
Kompetenciamérés 2006-tól
Kétszintű érettségi 2005-től
1. 2. 3. 4.
1. ábra. Mérési pontok a közoktatásban és az OKKR tervezett kimeneti pontjai
Évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
2. táblázat. A lehetséges kimeneti pontok leírását segítő dokumentumok OKKR
szint
Az egyes szintekhez legjobban illeszkedő
kimeneti pont
A deszkriptorok leírásához felhasználható dokumentumok 1. 6. évfolyam vége NAT 20074: kulcskompetenciák leírásai
NAT 2003: a szakaszhatárokhoz rendelhető fejlesztési követelmények
országos kompetenciamérés háttéranyag: szö-vegértési és matematikai kompetenciák leírása 2. 8. évfolyam vége NAT 2007: kulcskompetenciák leírásai
NAT 2003: a szakaszhatárokhoz rendelhető fejlesztési követelmények
országos kompetenciamérés háttéranyag: szö-vegértési és matematikai kompetenciák leírása 3. 10. évfolyam vége NAT 1995, illetve a kerettanterv
NAT 2007: kulcskompetenciák leírásai országos kompetenciamérés háttéranyag: szö-vegértési és matematikai kompetenciák. Az alap-vizsga követelményei.
4. 12. évfolyam vége –
az érettségi vizsga Vizsgakövetelmények
4 A Nemzeti alaptanterv 2011-es felülvizsgálata, illetve átdolgozása az alapdokumentum ismételt elemzését teszi szükségessé.
Az eddigi elemzések, vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a közok-tatás jelenlegi szabályozórendszerének, mérési-értékelési gyakorlatának szá-mos elemét figyelembe lehet, sőt kell is venni az oKKR 1–4. szintjeinek leírá-sakor. A fejlesztés során – vitaanyagként – elkészült szintleírások is a hazai szabályozási rendszer jellemzőinek figyelembevételével alakultak ki (2. táblá-zat). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a végleges szintleírások elkészítéséhez a szabályozó dokumentumok – elsősorban az érettségi vizsgakövetelmények –, további részletes elemzésére lesz szükség (ütőné V. J.–Horváth Zs. 2010).
A közoktatásban megszerezhető végzettségek és az oKKR kapcsolata
A közoktatásban megszerezhető végzettségekről és képesítésekről a közoktatás-ról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban Ktv.) rendelkezik. A közok-tatásban megszerezhető végzettségek részben egyes képzési szakaszok teljesítésé-hez, részben állami vizsga letételéhez kapcsolódnak. (Palotás, 2007) Az oKKR kidolgozásához kapcsolódóan érdemes számba venni ezeket a végzettségeket.
Egyrészt azért, mert segíthetnek a kimeneti pontok, illetve az ezekhez kapcso-lódó szintleírások (deszkriptorok) meghatározásában, másrészt azért, mert a keretrendszer elfogadása és majdani működtetés során a megszerzett végezettsé-geket be kell tudni sorolni ebbe a rendszerbe.
Alapfokú végzettség
Az alapfokú végzettség megszerzése alapesetben a 8. évfolyam elvégzéséhez kap-csolódik. A 8. évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. (Megjegyzendő, hogy ezt a ren-delkezést a 10. évfolyam végéhez kötődő, 2006-ban eltörölt alapvizsga sem módo-sította volna.) Alapfokú iskolai végzettség az alapesettől eltérően is megszerezhető (a szakképzéssel összekapcsolt felzárkóztató képzés, híd program). Ezt a jelenleg érvényes Ktv., illetve a készülő Köznevelési törvény is egyértelműen megfogalmazza.
Az alapfokú iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványt az az iskola adja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban állt. Az alapfokú oktatásban nincsenek központilag előírt képesítési (kimeneti) követelmények. A nyolcadik évfolyam elvégzésről szóló bizonyítványt az iskola akkor adhatja ki, ha a tanuló eleget tett a helyi tanterv 8. évfolyamra szóló, az intézmény pedagógiai programjában köz-zétett követelményeinek. Ennek alapja természetesen a NAT, illetve az azt közve-títő kerettantervek.
Ehhez a képesítéshez nem tartozik vizsga vagy mérés, és nincs pontosan meghatározott kimeneti követelmény sem. A végzettséghez kapcsolódó elvá-rások időnkénti felülvizsgálata sem szabályozott. Ezt a valóságban az alapfokú
végzettség hátterét jelentő Nemzeti alaptan terv jogszabályban meghatározott időnkénti felülvizsgálata tölti be.
A középfokú végzettség
A Ktv. szerint az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és a fel-sőoktatási intézménybe való felvételre, illetve szakképzésbe való bekapcsolódásra jogosít. Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit (100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet). Bár a tantárgyi vizs-gákat két szinten – közép és emelt – lehet letenni, az érettségi vizsga szintjének a végzettség tekintetében nincs jelentősége.
Alapesetben az érettségi vizsgát – a vizsgaleírás és a központi követelmények alapján – az az iskola szervezi meg, és a tanuló abban az intézményben tesz vizs-gát, amellyel tanulói jogviszonyban áll. Érettségi vizsga azonban tanulói jogvi-szony megszűnése után is tehető, ebben az esetben az oktatási Hivatal, illetve az általa működtetett vizsgabizottság végzi a vizsgáztatást.
Az érettségi vizsga hátterét jelentő követelmények elkészítése és kiadásának eljárásrendje szabályozott. A vizsgát törvényileg előírt módon és az egységes vizsgakövetelmények alapján kell megszervezni. A vizsgakövetelmények tartalmi felülvizsgálata azonban jelenleg nem szabályozott. A vizsgakövetelmények elem-zését és értékelését, illetve bizonyos szempontok szerinti hatásvizsgálatát az okta-tási Hivatal és az oktatáskutató és Fejlesztő Intézet végzi, illetve végezte.
Néhány gondolat erejéig érdemes kitérni a külföldön szerzett bizonyítványok és oklevelek elismertetésére. Ez azért fontos, mert a növekvő tanulói mobilitás, illetve a szülők külföldi munkavállalása miatt fokozatosan nő az igény a külföl-dön megszerzett bizonyítványok, végzettségek hazai elismertetésére. Ez a jól sza-bályozott folyamat tanulságokkal szolgálhat az oKKR majdani működtetése szempontjából is. Az elismerési, honosítási eljárásról a 2001. évi C. törvény ren-delkezik. A bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos feladatok ellá-tása az erre kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik. A külföldön folytatott résztanul-mányok beszámítása azonban már annak az oktatási intézménynek a hatásköre, amelyben a tanuló a tanulmányait folytatni kívánja.
Az oKKR közoktatás szempontjából releváns kimeneti szintjei A TáMoP 4.1.3. (A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése)
kiemelt fejlesztési program keretében folyó keretrendszer-fejlesztés során elké-szült az oKKR szintleírásainak első változata. A hazai keretrendszer az EKKR-hez hasonlóan 8 kimeneti szintet különít el, az egyes szintekEKKR-hez tartozó leírások a tudás, képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség szempontjából fogal-mazzák a kimeneteket (3. táblázat).
3. táblázat. Az OKKR felépítésének elve
Tudás Képességek Attitűdök Autonómia
és felelősség 1. kimeneti
szint 2. kimeneti szint
…
8. kimeneti szint
Ez a leírás némileg eltér az EKKR deszkriptoraitól (abban ugyanis tudás, készsé-gek, kompetenciák deszkriptorok szerepelnek), de a szakértők véleménye alapján jobban megfelel a hazai igényeknek és alágazati képzési hagyományoknak. A két rendszer ugyanakkor jól összehangolható. (Falus 2009)
A korábbiakban leírtaknak megfelelően a kimeneti szintek közül az 1–4. szint az, amelyik meghatározásában, leírásában a közoktatásnak van meghatározó sze-repe. de a fejlesztő munka sikere mindenképpen megkívánja az oktatási alága-zatok közötti folyamatos szakmai kommunikációt. Ez az 1–3. szintek esetében a közoktatás és a szakképzés (beleértve a felnőttképzést is, a 4. szintnél pedig a közoktatás, szakképzés és a felsőoktatás szoros együttműködésére van szükség.
A közoktatás szempontjából releváns 1–4 szintek leírásának elkészült első vál-tozata (4. táblázat) ma még csak vitaanyag, amely a következő időszak során az egyes deskriptorok meghatározásában, pontosításában, illetve az érintett okta-tási alágazatok sajátos igényeinek figyelembevételével akár még tartalmában is módosulhat.
Az oKKR szintleírásait megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok olyan álta-lánosan megfogalmazott szintleírások kívánnak lenni, amelyek megfelelhetnek a különböző oktatási alágazatok igényeinek, de ugyanakkor megfelelően tájékoz-tatnak az adott kimeneti szinthez kapcsolódó tudás és képességelemek színvo-naláról. Az elkészített dokumentum a teljes hazai oktatási rendszer (közoktatás, szak- és felnőttképzés, felsőoktatás) egésze számára kíván kimeneti támpontokat adni, de ebben a tanulmányban csak a közoktatás szempontjából fontos 1–4. szin-teket emeltük ki. Természetesen az alapdokumentum elfogadása után az egyes alágazatoknak ezt tovább lebontva – de az alapdokumentummal összhangban – el kell készítenie a saját képzési struktúrájához igazodó kimeneti leírásokat.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az oKKR nem a képzések tartal-mát meghatározó követelményrendszer, és nem is léphet ilyen szabályozó
4. táblázat. Az OKKR közoktatás szempontjából releváns kimeneti szintjeinek leírása (vitaanyag) Kompe- tenciák Szintek
Tudás Képességek AttitűdökAutonómia és felelősség 1. szint
Ismeri egy adott témakör alapvető tényeit, legfonto- sabb fogalmait. Rendelkezik az alapvető nyelvi, logikai és eszköztu- dással, ismeri a tevékeny- séghez szükséges jellemző anyagokat és eszközöket. Érti és betartja a feladat/ műveletvégzés (játék, ver- seny) végrehajtási szabályait.
A kulcskompetenciák (anya- nyelvi, matematikai-logikai) alapszintű fejlettsége jellemzi. Képes a feladatvégzés /problé- mamegoldás során szükséges tudás alkalmazására, ameny- nyiben az egyszerű, begya- korolt rutinok, algoritmusok használatát igényli.
Nyitott a feladat megér- tésére, motivált annak sikeres végrehajtására. Kíváncsisága, érdek- lődése megnyilvánul a feladat végrehajtása során. Kész a közös munkára, tudásának másokkal való megosztására.
Egyszerűbb, begyako- rolt feladathelyzetekben képes az önálló feladat- végzésre. Újszerű vagy össze- tettebb feladat esetén irányításra és folyama- tos ellenőrzésre van szüksége. Irányítással értékelni tudja saját munkáját.
Kompe- tenciák Szintek
Tudás Képességek AttitűdökAutonómia és felelősség 2. szint
Ismeri adott témakör alapvető tényeit, fogalmait, egyszerűbb összefüggéseit. Rendelkezik általános logi- kai, anyanyelvi és természet- tudományos eszköztudással, adott szakma alap- vagy egyszerű középszintű gya- korlásához szükséges elmé- leti és gyakorlati ismereteivel.
Képes egyszerűbb ok-okozati összefüggések felismerésére. Képes a témával összefüg- gésben összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés elvégzésére megadott szem- pontok mentén. Képes esetenként több összetevőből álló feladatok/ műveletsorok elvégzésére. Képes alapvető eszközök és anyagok használatára útmu- tatással. Képes a témának megfelelő írásbeli és szóbeli közlés létre- hozására, arra való reagálásra a szaknyelv használatára. Rendelkezik az együttmű- ködéshez szükséges alapvető kompetenciákkal.
Tanulási feladatokban nyitott a tudását növelő tevékenységekre. Tisztában van az alapvető erkölcsi és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelessé- gekkel.
Egyszerű feladathely- zetekben önállóan és felelősséggel dolgozik. összetettebb feladatok esetén is elégséges az útmutatás a szoros irányítás helyett. Kialakul a felelősség- tudat és megjelenik az önkontroll az elvégzett munka értékelésében.
4. táblázat (folyt.)
Kompe- tenciák Szintek
Tudás Képességek AttitűdökAutonómia és felelősség 3. szint
Ismeri az adott tanulmányi vagy szakterülethez tartozó alapvető tényeket, fogalma- kat, folyamatokat, felismeri a több tényezős összefüggé- seket A logikai, anyanyelvi és a feladatmegoldáshoz/ munkavégzéshez szükséges eszköz- és módszertudás mellett ismeri a megismerés, az önálló ismeretszerzés alapvető módszereit. Az adott, egyéni érdeklődés- nek megfelelő műveltség-/ szakterületen szélesebb körű tudáselemekkel rendelkezik. Ismeri a feladatvégzés sza- bályait.
Képes ismeretek, tudássémák összekapcsolására, új sémák kialakítására ismert kontex- tusban. Képes az egyszerűbb fel- adatok rutinszerű elvégzése mellett új, szokatlan elemeket is tartalmazó problémák megoldására. Képes a megfelelő eszközök, anyagok kiválasztására és használatára. Képes összefüggésekben, rendszerben való gondolko- dásra.
Megjelenik a kritikus szemlélet a különböző forrásokból származó információk felhaszná- lásánál. Nyitott az együttes erőfeszítésre, közös munkára, elfogadja a kölcsönös függési helyzetet. Magára nézve is érvényesnek tartja az általánosan elfogadott társadalmi normákat a mindennapi és a szakmai érintkezésben egyaránt. Az érdeklődésének megfelelő szakterület, a végzett szakma iránt elkötelezett.
általánossá válik az önkontroll és a rend- szeres reflekció a saját tanulási és munkatevé- kenységre.
Kompe- tenciák Szintek
Tudás Képességek AttitűdökAutonómia és felelősség 4. szint
Adott szakterületen (szak- tárgyon, szakmán) belül a tények, fogalmak, fontosabb folyamatok és összefüggések mellett ismeri a szakmai nyelvezetet, a szakterület terminológiáját lehetőleg idegen nyelven is. Felismeri a bonyolult, több tényezős jelenségek össze- függésrendszerét. Rendelkezik az adott terület alkalmazásához szükséges módszer- és eszköztani tudással. Ismeri és érti az adott, egyéni érdeklődésnek meg- felelő műveltség-/szakterület tudáselemeinek összefüggé- seit, struktúráját.
Képes adott témakörhöz/ szakterülethez tartozó tudás alkalmazására nem megszo- kott kontextusban. Képes a rendszerben való gondolkodásra, absztrakció bizonyos formáinak alkalma- zására. Képes új információk önálló megszerzésére és feldolgo- zására. Képes saját tanulási/ problémamegoldó stratégia megtervezésére és kivitelezé- sére, a megfelelő korrekciók elvégzésére. Szak-/tanulmányi területén problémaérzékenység jel- lemzi.
Képes adott témakörhöz/ szakterülethez tartozó tudás alkalmazására nem megszo- kott kontextusban. Képes a rendszerben való gondolkodásra, absztrakció bizonyos formáinak alkalma- zására. Képes új információk önálló megszerzésére és feldolgo- zására. Képes saját tanulási/ problémamegoldó stratégia megtervezésére és kivitelezé- sére, a megfelelő korrekciók elvégzésére. Szak-/tanulmányi területén problémaérzékenység jel- lemzi.