Az első hosszabb ideig üzemelő statisztikai szakkönyvtár Magyarországon a statisztikai hivatal szakkönyvtára volt, ami már a Keleti Károly vezette hivatal megalakulásával együtt létrejött. Eleinte az igazgató magángyűjteményeként, majd hamar önálló gyűjteményként üzemelt. A hivatal létrehozásáról szóló első tervezetében Keleti 85 300 forintos éves költségvetéssel számolt, amely-ből 2 500 forintot képzelt el könyvek és folyóiratok beszerzésére. (Ebamely-ből vé-gül 1000 forint valósult meg 1871-ben.) 1867-ben egyszerre hozták létre a statisztikai hivatalt (akkor még mint statisztikai szakosztályt a minisztériu-mon belül) és a statisztikai tanácsot. A két szervezet szoros együttműködé-sére jó példa, hogy a tanácsot létrehozó rendelet külön kiemeli, hogy a tanács tagjai jogosultak a hivatali szakkönyvtár használatára. Keleti visszaemlékezé-se szerint a „könyvtár …. eleinte pár visszaemlékezé-segédkönyvnek gondos megőrzéséből, a … szervezett statisztikai tanfolyam nyomtatványaiból s a »Hivatalos sta-tisztikai Közlemények« és évkönyvek összegyűjtéséből alakult.”196
194 Bokor Gusztáv, A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szerkezete (Budapest:
Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1896).
195 Bokor Gusztáv, A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szerkezete (Budapest:
Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1896).
196 Bokor Gusztáv, A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szerkezete (Budapest:
Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1896).
Keleti és munkatársai 1868 októberében indították el Magyarországon az első statisztikai szaktanfolyamot. A 44 sikeres vizsgázó egyike volt Findura Imre, aki 1869-től a statisztikai hivatal kötelékében tevékenyke-dett, és 1871-től már mint könyvtáros dolgozott a hivatalban. Munkája biztosan volt a gyűjteménnyel, hiszen már 1871-ben megszövegezték az első könyvtári szabályzatot, amely rendelkezik az állományleltárról, a kata-lógusról, illetve a kölcsönzési rendszerről, amely a ma is használatos őrlapos rendszerrel nagy rokonságot mutat. A könyvtár ekkor még nem volt nyil-vános: a szabályzat szerint használatára csak a hivatal munkatársai, illetve a statisztikai tanács tagjai voltak jogosultak.197
1871-ben a népszámlálás és a nemzetközi szőlészeti statisztika kidolgozá-sa által egyre inkább leterhelt statisztikai szakosztály önálló intézménnyé vált. A régi–új intézmény ügykezelése rendelkezett arról, hogy továbbra is gyarapítsák a könyv- és térképgyűjteményt. A könyvtárat szervezetileg nem sorolták az intézmény nyolc osztálya közül egyikbe se, közvetlenül az igazgatóság alá tartozott. Az 1874-es statisztikai törvény is megerősítette a könyvtár helyzetét és nem nyilvános voltát.198
Findura 1871-ben tette közzé az első könyvlajstromot a Statisztikai közleményekben, amely 350 kiadványt tartalmazott. Mielőtt továbbmen-nénk könyvtári munkásságának taglalásában, nézzük meg, hogy mit tu-dunk a hivatal első könyvtárnokáról.
Findura Imre 1844. október 23-án született Gömör megyében, Rima-szombaton. Alap- és középfokú tanulmányait Rimaszombaton, Lőcsén, Vácott, Egerben és Esztergomban folytatta. 1865–69-ig Pesten jogot ta-nult, 1868–69-ben elvégezte az első Magyarországon szervezett statisztikai szaktanfolyamot. 1869-től a statisztikai hivatal munkatársa, 1871–1904-ig a hivatal könyvtárnoka. Statisztikai és helytörténeti munkássága mellett képzőművészeti, néprajzi, történeti és irodalomtörténeti témában is készí-tett írásokat. Cikkei többek között a Pesti Napló, a Földrajzi Közlemé-nyek, a Kelet Népe, a Fővárosi Lapok, a Budapesti Hírlap című lapokban jelentek meg. Vác helytörténeti gyűjteményének tanácsosa volt, 1891-ben részt vett a régészeti és művészeti kiállítás rendezésében, illetve a váci mú-zeum létrehozásáért felelős testület munkájában. Főbb művei: Magyaror-szág helyzete és nagysága Szent László korában (1864), Vácz története rövid
197 Findura Imre, szerk., Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal könyvtárá-nak és térképgyűjteményének czímjegyzéke 1867–1884 (Budapest: Országos Ma-gyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1885).
198 Nemes Erzsébet és Rettich Béla, „A könyvtári tájékoztatás eszközei - a könyv-tárlajstromtól az integrált könyvtári rendszerig”.
előadásban (1875), Rimaszombat története (1876), Úttörő statisztikusaink emléke (1877), Az országos magyar királyi statisztikai hivatal könyvtárának és térképgyűjteményének czímjegyzéke 1867–1884 (1885). Nevét Vácott utca őrzi, illetve a KSH Könyvtár Findura Imre-terme és könyvtár munkatár-sainak odaítélhető Findure Imre-díszoklevél. Tevékenységéhez fűződik a könyvtár anyagának kialakítása és rendezése, az első katalógus létrehozása, a többes példányok kiszűrése, illetve a nemzetközi cserekapcsolatok irányí-tása.
A könyvtár már az első évben megindította a nemzetközi kapcsolatokat.
A magyar statisztika a történelmi események miatt csak későn kezdhet-te meg intézményi szintű működését. Annál nagyobb energiával kezdték meg szereplésüket a kor magyar statisztikusai a nemzetközi tudományos életben: részt vállaltak a nemzetközi statisztikai kongresszusokon, amely-nek kilencedik ülését 1876-ban Budapesten tartották. A magyar statisztika ezen „aranykora” a cserekapcsolatokra is jó hatással volt. Nemcsak azért, mert más országok is kiemelt figyelemmel kísérték a magyar eredménye-ket, hanem azért, mert a magyar statisztikai kiadványok jelentős része né-metül és franciául is megjelent, ami kiváló cserealapot biztosított a külföldi intézmények felé.199
Már 1867–1868-ban 35 kiadvány érkezett külföldről, elsősorban bécsi, drezdai, brémai és további német hivatalok jóvoltából. A következő évek-ben további német nyelvterületi statisztikai intézményekre – München, Berlin, Lipcse –, majd 1870-től már teljes Európára kiterjedtek a kapcso-latok, így vált igen korán cserepartnerré a francia, portugál, spanyol, olasz, holland, finn és román statisztikai hivatal. 1884-ben már Észak-Ameri-kától Görögországig minden jelentős nemzeti statisztikai hivatallal cse-rekapcsolatban állt a könyvtár. Az 1897. évi második statisztikai törvény végrehajtási rendelkezése a hivatal saját hatáskörébe utalta a cserepéldá-nyok számának megállapítását. A cserekapcsolat megindítása a hivatal igazgatójának jogköre volt, aki a könyvtárnok javaslata alapján dönthetett a kapcsolat megindítása felől. Az 1880-as években már nemcsak statisztikai hivatalokkal, hanem további intézményekkel – minisztériumokkal, tudo-mányos társaságokkal, kutatóintézetekkel – is létesültek cserekapcsolatok.
Az 1890-es évekre pedig kiépült a statisztikai hivatal teljes világot átfogó cserekapcsolati hálózata, amely már Japánnal, az Amerikai Egyesült Álla-mokkal, Oroszországgal és Ausztráliával is rendszeres kapcsolatot jelen-tett. Findura Imre már olyan könyvtárat hagyhatott hátra, amely az egyes
199 Domonkos Lászlóné, Pásztor Angelika és Lencsés Ákos, „Nemzetközi cserekap-csolatok egy országos szakkönyvtár életében: A KSH Könyvtár nemzetközi gyűjteménye”, Könyvtári Levelező/lap 24, 11. sz. (2012): 31–35.
országok évkönyveiből, illetve népszámlálási anyagaiból pompás nemzet-közi gyűjteményt kínált a hivatal munkatársainak és az érdeklődő kutatók-nak.200
A változások természetesen a könyvtár életére is hatással voltak, amit jól tükröz az „új”, 1898-as használati szabályzat. Elődjétől eltérően ez már nem szűkszavúan rögzíti egy zárt szakkönyvtár munkafolyamatait, hanem 34 paragrafusban tér ki minden felmerülő kérdésre. Ezek között megtalál-hatók a könyvtár használatára vonatkozó általános rendelkezések, a gyara-pításra, cserére, selejtezésre vonatkozó szabályzatok (egészen a leltárkönyv felépítéséig), a katalógus és a folyóiratok rendben tartásának, illetve a be-iratkozásnak, kölcsönzésnek és a ruhatár használatának kérdései. Nem ma-radtak személyes visszaemlékezések a könyvtárosok mindennapjairól, ám az új szabályzat néhány mondata sejtetni engedi, hogyan zajlott könyvtáros elődeink napi munkája.
„Czímtárak – czímek tömeges kiírása végett s üzleti czélra – nem adatnak ki.”
„Munka közben tintát használni, a térképeket átrajzolni nem szabad.”
„A könyvtári személyzet a rendes hivatalos órák alatt a könyvtári helyisé-gekben köteles tartózkodni. E tekintetben elkövetett mulasztásokból eredhető károkért anyagilag felelős.”
„Egymásután többféle könyv kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kívánal-mak teljes rendszertelenséget és kapkodást árulnak el.”
„Sikertelen intés után [a könyvtárnok] tartozik azonnal megindítani a bírói eljárást a könyv árának megtérítése iránt.”
„A székes főváros közönsége ugyanis, a melytől báró Dániel Ernő kereske-delemügyi minister úr a statisztikai hivatal czéljaira egy alkalmas teleknek kedvezményes áron való átengedését kérte, szem előtt tartva azon utóbbi időben kitűzött elvet, hogy akár ingyenes, akár kedvezményes módon való telekátengedések ezentúl csak kulturális czélok érdekében történjenek, a statisztikai hivatal részére szükségelt területet csak azon feltétel alatt volt hajlandó majdnem ajándékszámba menő kedvezményes áron rendelkezésre bocsátani, ha a statisztikai hivatal a nagyközönségnek is szabad haszná-latára álló nyilvános könyvtárat fog fenntartani, illetőleg eddigi szorosan hivatalos jellegű könyvtárát a közhasználatnak megnyitja.”201
200 Domonkos Lászlóné, Pásztor Angelika és Lencsés Ákos, „Nemzetközi cserekap-csolatok egy országos szakkönyvtár életében: A KSH Könyvtár nemzetközi gyűjteménye”, Könyvtári Levelező/lap 24, 11. sz. (2012): 31–35.
201 Jekelfalussy József, „Előszó”, in A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal Nyilvános Könyvtárának és Térképgyűjteményének czímjegyzéke (Budapest:
Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1898).