Az országos statisztikai hivatal mellett korán megalakult a székesfőváros statisztikai hivatala is. Ez a hivatali alapítás szerencsésen igazodott a nem-zetközi trendekhez: az 1860-as években több városi hivatal alakult – első-sorban német nyelvterületen (Bréma, Berlin, Frankfurt, Ham-burg stb.).
A fővárosi hivatal 1869-es alapítása után azonban még hosszú ideig nem tudott kellő emberi erőforrással és infrastrukturális feltételekkel működ-ni. A hivatal vezetésére Fényes Elek is pályázott, azonban „hajlott koránál fogva alkalmatlannak látszott a hivatal szervezésére.”208 Több más, a szak-mában ismert jelölt különböző okú lemondása után végül az akkor fiatal és kevés szakmai tapasztalattal rendelkező Kőrösi (később Kőrösy) Józsefet választották az újonnan alakuló városi hivatal élére.
A kezdeti mostoha körülmények ellenére a városi hivatal megalapítása több szempontból is előnyére vált a hazai statisztikának. Egyrészt a korban
207 Hajós Istvánné, „Új raktározási és feldolgozási rendszerünk”, in A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának évkönyve, 1956–57, szerk. Kovacsics József (Budapest: Statisztikai K., 1958), 15–26.
208 Thirring Gusztáv, Budapest székes főváros statisztikai hivatalának története, 1869–1894 (Budapest: Grill, 1894).
kiemelten fontos városiasodásra jobban koncentráló intézmény jöhetett létre. Másrészt az országos és a városi hivatal egyfajta versengése jelentősen előremozdította a statisztika és különösen a statisztikai kiadványok fejlő-dését az országban.
A városi hivatal megalakulásakor éveken keresztül három, majd négy munkatárssal működött. Ugyanakkor már 1870-ben létrehozták a hivatal könyvtárát.209 Az anyagi források csekély volta, az országos hivatallal való kimondatlan versengés azonban ezen a téren is segítette a hivatalt. Kiadvá-nyainak nagy részét nemcsak magyarul, hanem franciául is megjelentette, így már a kezdeti időszakban élénk nemzetközi cserekapcsolatokat ápolt külföldi statisztikai hivatalokkal.
Ha a könyvtárat eleinte nem is gondozta főállású könyvtáros, az állomány szakrend szerinti beosztását, a nemzetközi cserekapcsolatokat, az állomány gyarapítását a hivatal munkatársai rendben elvégezték. A városi hivatal könyvtárának felépítése sokban emlékeztetett tehát az országos statisztikai hivatal könyvtárára: a cserekapcsolatok, a térképgyűjtemény létrehozása, a kötelespéldányok iránti igény megjelenése mind visszatükrözi az országos hivatal könyvtárának állapotát, fejlődési lépéseit.
A fővárosi hivatal könyvtára 1877-ben 3711 kötettel, 1894-ben már 14 790 kötettel rendelkező gyűjtemény volt.210 Fennmaradt a szakrendek beosztása is. A köteteket az alábbi szakok szerint rendezték a gyűjteményben:
• Enciklopédiák
• Filozófia
• Nevelés, oktatás, közművelődés
• Sematizmusok
• Jogtudomány
• Államtudomány
• Nemzetgazdaság
• Pénzügy
• Statisztika és földrajz
• Történelem és segédtudományai
• Természettudomány, matematika
• Technikai tudományok
• Hadtudomány
209 Thirring Gusztáv, Budapest székes főváros statisztikai hivatalának története, 1869–1894 (Budapest: Grill, 1894).
210 Nemes Erzsébet, „Kőrösy József szerepe a Fővárosi (ma Fővárosi Szabó Ervin) Könyvtár megalapításában”, Statisztikai Szemle 85, 10–11. sz. (2007): 965–983.
• Nyelvészet
• Színházak és egyéb művészet, irodalom
• Vegyes
A beosztáson jól érződik a gyűjtemény statisztikai jellege – annak ellené-re, hogy a „statisztika” kifejezést a gyűjteményben még a leíró statisztikai iránnyal azonosítva a földrajzi kötetek mellett szerepelteti. Külön szak-rendbe osztották a sematizmusokat (név- és címtárakat), amelyek összeál-lítása a korban a statisztikai hivatal egyik fontos feladatát jelentette.
Az országos hivatal szakkönyvtárának korábban bemutatott 1898. évi szakrendje némiképp eltér a városi gyűjteménytől. Az országos hivatal könyvtára a sematizmusokat jellegüktől függően a közművelődés vagy az enciklopédikus művek közé sorolta. Ennél is szembetűnőbb, hogy a városi hivatal könyvtára elsősorban a társadalomtudományi területen valósított meg mélyebb szakrendet, azonban egyik gyűjteményben sem kapott mé-lyebb és részletesebb felosztást a gazdasági vonatkozás.
A fővárosi hivatal könyvtára az 1900-as évek elején igen mozgalmas idő-szakon ment keresztül. A főváros a városi könyvtár létrehozásának szándé-kával előbb szerette volna beolvasztani a városi levéltár könyvtárába, majd hosszas egyeztetések és tárgyalások után inkább a levéltár gyűjteményét olvasztották a városi statisztikai hivatal könyvtárába. Ezzel azonban a hiva-tal lett a városi könyvtár fenntartója, Kőrösy József pedig a könyvtár igaz-gatója (1903 és 1906 között). Az újonnan kialakult városi–hivatali könyvtár azonban csak 1911-ig működött összevonva. Addigra a fenntartó is belátta, hogy a városi könyvtár szükségszerű önállósága nem várható el egy hivatali keretek között működő, statisztikai célokat szolgáló gyűjteménytől. 1911-ben tehát a korábban összevont gyűjteményeket szétválasztották. Az újabb átalakulásnál a hivatali gyűjtemény több közművelődési szempontból is hasznosítható kiadványa a városi könyvtárnál maradt. Így a hivatali könyv-tár a többszöri átalakulás után a korábbi állapotához képest szegényebben, az elsődleges statisztikai jellegét hosszabb időre megosztva, gyűjtőkörét és állományát tekintve rendezetlenebb állapotban jutott vissza a hivatalhoz 1913-ban.211
A fővárosi hivatal szakkönyvtára ezután nem jutott vissza arra a szakmai szintre, amelyen korábban állt. A cserekapcsolatok az átalakulásokkal
meg-211 Nemes Erzsébet, „Kőrösy József szerepe a Fővárosi (ma Fővárosi Szabó Ervin) Könyvtár megalapításában”, Statisztikai Szemle 85, 10–11. sz. (2007): 965–983.
lazultak, majd a világháború kitörésével megszűntek.212 Az állománygyara-pítás visszaesett. Bár 1943-ban már 41 046 kötetet számlált a gyűjtemény, de a fővárosi hivatal újabb átalakulásával és 1950-ben a Központi Statisz-tikai Hivatalba történő beolvasztásával a könyvtár anyaga felszámolásra került. Az állomány beolvasztása egyrészt az országos hivatal, másrészt a fővárosi levéltár gyűjteményébe történt. Így a fővárosi statisztikai hivatal egykori szakkönyvtára egységesen nem maradt fenn: egyes állományegy-ségei a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárban, más állományrésze a Budapest Főváros Levéltárában, megint más állományegységei pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban találhatók meg.