4. Kötelespéldány-szolgáltatás és nemzeti bibliográfia
4.5. Kötelespéldány-szabályozás Magyarországon
alapján ezeket a kérdőjeleket csökkentheti: konkrét megoldásokat alkalmaz, amelyekből mindenki okulhat, tisztul a kép. Az önkéntes kötelespéldány-kódex létrejötte azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a fentebb említett kiadói fenntartások ellenére létrejött a konszenzus a kiadói és gyűjteményi szféra között. Kötelező jogszabály nélkül feltehetően szilárdabb partneri viszony alakulhatott ki a felek között, és elkezdett működni a rendszer.
állományba vételének megszűnése. Bevallva vagy nem, az eddigi 16 kötelespéldány sok könyvtárt mentesített a magyar könyvek megvásárlásától, hiszen az OSZK-ba érkező példányokból a nemzeti könyvtár a kijelölt könyvtáraknak továbbosztott példányokat, illetve a fennmaradó példányokból sok egyéb gyűjtemény gyarapító könyvtárosai is válogathattak. A magas kötelespéldány-szám arra is lehetőséget nyújtott az OSZK-nak, hogy szervezetten, és a dokumentumok viszonylag nagy mennyisége miatt gondoskodjon a határon túli magyar könyvtárak támogatásáról.
A beszolgáltatások elmaradása miatti áldatlan állapotok ellen a könyvtáros szakma egyre erőteljesebben tiltakozott. A szaksajtó keretein túllépve a vita a napilapokban is terítékre került70 és sorra készültek a tervezetek az új jogszabály tartalmára vonatkozóan. Sonnevend Péter tervezetében a törvényi szintű szabályozás szükségességét, a kötelespéldányok körének meghatározását, a szolgáltatásra kötelezettek csoportját, a példányok elosztásának kérdését és a kormányzati tennivalók számbavételét fogalmazta meg.71 Az Országos Széchényi Könyvtárban egy munkacsoport alakult a jogszabály előkészítésére, a tervezet 1995-ben jelent meg a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban.72
Hosszas előkészítő egyeztetések után végül csak 1998-ban született meg a várva várt jog-szabály: igaz, nem törvényi szinten.
A 60/1998-as kormányrendelet a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról:
A rendelet73 a felsorolja kötelespéldány-szolgáltatás céljait, amely a megőrzést, a nemzeti bibliográfiai nyilvántartást, a dokumentumszolgáltatást, a statisztikai számbavételt és egyéb igazgatási feladatok ellátását foglalja magában. Kötelespéldányt kell szolgáltatni a legalább 50 példányban sokszorosított, Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott sajtó-termékből (beleértve azok elektronikus változatát is), valamint példányszámtól függetlenül a filmből, video- és elektronikus dokumentumból. A több médiumon megjelenő dokumentu-mok valamennyi kiadási és előállítási változata beszolgáltatás-kötelessé vált. A korábbi rendelkezésekhez viszonyítva jelentősen csökkent a kötelespéldányok száma, a sajtótermé-kekből hat példányt kell ingyenesen szolgáltatni az Országos Széchényi Könyvtárnak, vala-mint ezen felül a megyei könyvtáraknak, illetve a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárnak 1-1 példányt a helyi vonatkozású sajtótermékekből. Három példány beszolgáltatása kötelező pl. a nem nyomtatott dokumentumok közül a CD-ROM-okból, kompaktlemezekből (CD-k), mág-neslemezekből, multimédia dokumentumokból, oktató videokazettákból és videolemezekből, valamint a tájékoztató videokazettákból és videolemezekből. Szintén új elem a jogszabályban,
70 A teljesség igénye nélkül néhány cikket válogattam a napilapokból: Tóth Lajos: Nem kötelező a kötelespéldány? [Riporter] Turcsányi Tibor - Népszabadság. 1991. febr.12. 10. p.; Sonnevend Péter:
Éppen fordítva! - Népszabadság. 1991. márc.1. 8. p; Hanák Gábor: Lesz magyar mozgó-képgyűjtemény! [Riporter] D[evich] M[árton] - Magyar Nemzet. 1992. dec.10. 10. p.; Bóday Pál Péter: "Kárpótlási törvényt" a könyvtáraknak is! - Magyar Hírlap. 1993. szept.13.; Fehér foltok a köteles példányok körül. A könyvtárosok új rendelkezések ügyében fordultak a művelődési tárcához - Hajdú-bihari napló. 1994. okt.19. 7.p. stb.
71 Sonnevend Péter: A tudományos célú köteles példányok szolgáltatását szabályozó törvény koncepciója – Könyvtári Figyelő, 1994. 2. 175-181. p.
72 Gajtkó Éva: A kötelespéldány törvény tervezete + [Részletek a tervezetből] – Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1994. máj. 3-8. p.
73 A Kormány 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelete a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgálta-tásáról és hasznosíszolgálta-tásáról – Magyar Közlöny, 1998. 26. 2775-2779. p.
hogy a videodokumentumból az OSZK mellett a Magyar Filmintézet is kap egy példányt, és a filmeket, filmplakátokat szintén ide kell beszolgáltatni.
Nem kell kötelespéldányokat szolgáltatni a sugárzott vagy vezetékes továbbítású rádió- és televízióműsorokból, gazdálkodó szervezetek irattári jellegű dokumentumaiból, ügykezelési nyomtatványokból, tervdokumentációkból, munkatérképekből és. A Nemzeti Audiovizuális Archívummal (NAVA) kapcsolatos jogszabály74 rögzíti a sugárzott dokumentumok beszolgáltatásának és szolgáltatásának szabályait.
A rendelet részletesen szabályozza az OSZK-ba eljuttatott hat kötelespéldány felhasználásá-nak, illetve elosztásának rendjét. Eszerint a nemzeti könyvtár egy példányból előállítja a nemzeti bibliográfiát, majd ezt a példányt archiválja, egyet szolgáltatásba helyez, a további példányokból egyet elküld a Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának. Az Országgyűlési Könyvtár és a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat gyűjtőkörének megfelelően egy-egy példányban megkapja a kötelespéldányokat a nemzeti könyvtártól. Két nagy vidéki egyetemi könyvtár: a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára közösen kapnak egy példányt minden beérkezett sajtó-termékből. Az egy példány – tartalomtól függő – elosztását a két intézmény között külön megállapodás rögzíti. Azokból a dokumentumokból, melyek nem tartoznak az Országgyűlési Könyvtár vagy a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat gyűjtőkörébe, a két könyvtár vagy bármelyike nem tart rá igényt, gyűjtőkörük szerint részesülnek az országos szak-, illetve állami egyetemi könyvtárak.75
Az 1998-as magyar jogszabály többé-kevésbé megfelel az európai normáknak, hiszen céljaiban, valamint a benne foglalt dokumentumtípusok vonatkozásában is megfelel a nemzet-közi elvárásoknak.
Ha felidézzük a korábban ismertetett 1996-os CDNL ajánlásokat, valamint a 2000-ben közzétett IFLA irányelveket az elektronikus dokumentumok kötelespéldány-szolgáltatásával kapcsolatban, azt kell mondanunk, hogy a magyar jogszabályalkotók „megfogadták”, illetve
„megelőlegezték” azt az ajánlást, hogy az elektronikus dokumentum fogalmát minél általáno-sabban, átfogó módon rögzítsék a rendeletben. A rendelet definíciója szerint „elektronikus dokumentum: a csak számítógéppel olvasható (mágneslemezen, CD-ROM-on vagy egyéb digitális formában [kiemelés tőlem] megjelenő) dokumentum, beleértve azt a szoftvert is, amely az elektronikus dokumentum része, illetve annak használatához szükséges”.76 Mivel azonban az „egyéb digitális forma” kategória tartalmát nem pontosították, jelenleg a gyakorlatban a kötelespéldányok szolgáltatása és feldolgozása néhány kivételtől eltekintve a fizikai hordozón megjelent elektronikus dokumentumokra korlátozódik.
Jóllehet elvileg a fogalomba beletartozik bármilyen, a weben megjelenő dokumentum, a három példányban beszolgáltatandó típusok között ezeket a jogszabály nem említi. Ha nem is kerül a rendeletben megnevezésre a távoli hozzáférésű dokumentum, elvileg – mivel az
„elektronikus dokumentum” fogalmába ez a típus is beletartozik – az előállítóknak
74 2004.évi CXXXVII. Törvény a Nemzeti Audiovizuális Archívumról. – Kulturális Közlöny, 2005.
február 2. 113-118. p.
75 Az OSZK honlapján 2003 januárjában jelentek meg azok a táblázatok, amelyek ETO szakrend szerint tüntetik fel, mely könyvtárak részesülnek még a hat példányban beérkezett könyvekből http://www.oszk.hu/frame_hu.htm?hun/helyi/koteles/koteles_index_hu.htm
76 A Kormány 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelete a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgál-tatásáról és hasznosításáról – Magyar Közlöny, 1998. 26. 2778. p.
(közreadóknak) ezekből is kellene kötelespéldányt küldeni, az OSZK-nak pedig fogadni, regisztrálni és raktározni azokat. Ez azonban nem történik meg olyan formában és teljességgel, mint a fizikai hordozón megjelent dokumentumok esetében. A beszolgáltatás akadozásának több oka is van. A kiadók nyilvánvalóan nem szívesen adják ki kezükből kereskedelmi forgalomba kerülő online termékeiket, ugyanakkor a nemzeti könyvtár sincs még felkészülve ezek teljes körű fogadására, raktározására és hozzáférhetővé tételére – bár ezzel kapcsolatban már jelentős lépéseket tett szerver-kapacitásának bővítésére, és a raktározás technikai hátterének előkészítésére. Nem tisztázott, hogy ha kötelespéldányként beszolgáltatják ezeket az online forrásokat, milyen formátumban tegyék, hogyan archiválja azokat a fogadó intézmény, és a beszolgáltatandó körbe tartoznak-e azok a források is, amelyek nyomtatásban egyáltalán nem jelentek meg.77 A külföldi példák vizsgálata is azt mutatja, hogy a távoli elérésű (online) dokumentumok begyűjtése, regisztrálása és raktározása a világban ma teljeskörűen sehol nem megoldott, ugyanakkor nagy erőfeszítések történnek a kérdés rendezésére. A dokumentumok megőrzése érdekében rendkívül fontos a rendelet pontosítása az elektronikus dokumentumok beszolgáltatandó típusainak meghatározásával.
A rendelet – mint említettem – a sajtótermékek elektronikus változatainak beszolgáltatását is előírja. Egy 2001-ben keletkezett kimutatás szerint az OSZK állománya 1710 olyan kurrens nyomtatott periodikumot tartalmazott, amely weben is elérhető.78 Ezek beszolgáltatása a fentebb említett nehézségek miatt nem rendszeres, feldolgozásukat és raktározásukat a később ismertetendő, a Magyar Elektronikus Könyvtár keretei között létrehozott Elektronikus Periodika Adatbázis – EPA részben tudja csak megoldani.
Manapság Magyarországon alig, vagy talán egyáltalán nincs olyan nyomtatott dokumentum, amely nem számítógépen, szövegszerkesztő segítségével készül. Mivel a „kézirat” nem kerül nyilvánosságra, nem nevezhető a kiadvány elektronikus verziójának és ezért nem beszolgál-tatás-köteles. Ennek ellenére – éppen a kötelespéldány-rendelet bizonytalansága miatt – az OSZK fontosnak tartaná a kiadványok elektronikus kéziratainak begyűjtését, hogy így biztosítsa digitális raktározásukat, illetve a későbbi digitalizálás költségeinek megtakarítását.
Ezért tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesüle-tével az elektronikus kéziratok átadásáról, amely azonban szervezett formában még nem valósult meg.
77 Berke Barnabásné: Helyismereti elektronikus gyűjtemények – az elektronikus dokumentumok kötelespéldányainak megőrzése – Helyismeretei könyvtárosok IX. országos tanácskozása. Vác, 2002. július 17-19. Vác, 2003. 17. p.
78 Az OSZK állományában lévő, web címet közlő kurrens nyomtatott periodikumok betűrendes jegy-zéke. 1710 tétel. (Az IKB – Magyar Periodika Adatbázis alapján) OSZK Gyűjteményfejlesztési Főosztály és Nemzeti Bibliográfiai Központ. 2001. 237 p. (Kézirat)