A hozzáférési pontok (besorolási adatok) és a bibliográfiai rekordok kapcsolata

Mint korábban említettem, az FRBR tanulmány élénk reakciókat váltott ki a katalogizáló könyvtárosok között. Ennek egyik kézzel fogható jele a tanulmánnyal kapcsolatban megjelent publikációk nagy száma, illetve a modell hatása a nemzetközi egységesítési törekvések más kezdeményezéseire is (pl. ISBD, IME ICC, FRANAR). A modell továbbfejlesztésére az IFLA 2003-ban egy értékelő munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata – többek között – útmutatás nyújtása az FRBR modell alkalmazására a katalogizálásban (bibliográfiai és besorolási rekordok előállításában), a modell terjesztése a munkacsoport honlapján keresztül, és a modell továbbfejlesztése, valamint a születendő új dokumentum publikálása. A vizsgáló csoport különös figyelmet szentel a „kifejezési forma” entitás példákkal történő megvilágítá-sára, a folytatódó kiadványok vizsgálatára, a modellnek képzés útján történő megismertetésé-re és a „tárgyi” kapcsolatok további részletezésémegismertetésé-re.¹⁶⁸

A munkacsoport összegyűjtötte a különböző publikációkban az FRBR modellel foglalkozó észrevételeket és fejlesztési javaslatokat, ezeket egységes formában honlapján közzé is tette.¹⁶⁹ Sőt, ennél is tovább lépve felhívja a téma iránt érdeklődő szakembereket további változtatási és kiegészítési javaslatok megtételére. Ez a dokumentum azért nagyon érdekes, mert az észrevételek a modell különböző elemeinek kiegészítését, továbbfejlesztését javasolják, és ahhoz bárki szabadon hozzászólhat. A munkacsoport ezzel a lépéssel a világ szakmai nyilvánosságát közvetlenül is bevonta a fejlesztésbe. A legtöbb észrevétel a FRANAR (Functional Requirements and Numbering of Authority Records) munkacso-portjától érkezett, mint látni fogjuk, nem véletlenül.

8.3. A hozzáférési pontok (besorolási adatok)

Françoise Bourdon 1993-ban jelentette meg tanulmányát, amelyben a besorolási rekordok nemzetközi cseréjének lehetőségeit vizsgálja.¹⁷¹ Véleménye szerint a GARE útmutató legnagyobb hiányossága, hogy nem teszi lehetővé a nemzeti szerzők elkülönítését, mert a felmérések szerint a „nemzeti authority rekordnak” nevezett listák – már ahol léteznek – általában a nemzeti bibliográfiákban szereplő személy- és testületi neveket tartalmazzák. Ezek pedig értelemszerűen nem korlátozódnak a nemzeti szerzőkre, hiszen pl. a Magyar Nemzeti Bibliográfia jogosan tartalmazza Homérosz Iliász című műve magyar nyelvű fordításának bibliográfiai leírását, ugyanúgy, mint a francia nemzeti bibliográfia József Attila valamely verseskötetének francia fordítását. A probléma tehát nem is a besorolási rekordok adatelemei-nek egységesítésében rejlik, hanem a „nemzeti szerző” fogalmának definíciójában, és még a meghatározásnál is nagyobb gondot jelent a definíció alkalmazása. Bourdon a nehézségek megoldására elegendőnek tartotta, ha a besorolási adatrekordban helyet kap egy, a szerző nemzetiségére vonatkozó adatmező, ennek alapján az illetékes nemzeti bibliográfia hatás-körébe – és így gondozásába – kerül saját „nemzeti szerzője”, de csakis az. Homérosz – gondolom – a görögöké, József Attila a magyaroké, de mi legyen pl. Mózessel, Comeniussal, II. János Pállal (pápasága előtt lengyel, azután vatikáni?) és az Interneten álnéven publikáló (nemzeti hovatartozásukat sem közlő) szerzőkkel? Melyik mozaik-szeletbe tartozzanak: azaz ki legyen a felelős a nemzetközi szervezetek és a webhelyek egységes névalakjainak összegyűjtéséért és karbantartásáért?

Véleményem szerint ezt a javaslatot lehetetlen teljes körűen megvalósítani. Az elképzelés szoros gondolati összefüggésben áll az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel filozófiájával, amely – mint a nemzeti bibliográfia gyűjtőkörének taglalásakor láttuk – egyre inkább porladóban van, elsősorban a világhálón megjelenő publikációk, az új típusú dokumentumok nagy tömegű, és a nemzeti jelleget egyre kevésbé azonosítani képes megjelenése következ-tében. A „nemzeti szerző” definíciójának problematikája hasonló a patriotikumok kapcsán már felvetett kérdések teljes körűen megoldhatatlan megvalósításához. Ugyanakkor éppen a patriotikumok esetében láthattuk, hogy pl. Ausztrália és Németország jelentős eredményeket ért el összegyűjtésükben nemzetközi együttműködés keretében. A nemzeti authority fájlok kidolgozása során felhalmozott tapasztalatok bizonyára segítenek a nemzetközi szintű egységesítés kialakításában, amire modellként használható lehet például a már szintén említett

„Kárpát-medence könyvtörténeti bibliográfiája” című, éppen megkezdett munka.

A GARE tanulmányban vetették fel egy nemzetközi authority-szám bevezetésének szüksé-gességét, amely alapján minden authority rekord azonosítható lenne (International Standard Authority Data Number – ISADN).

Napjainkban a nemzetközi szóhasználatban a katalóguscédulák beosztását felidéző „besoro-lási adat” helyett új terminológia kezd meghonosodni: a „hozzáférési pont”. Ez az elnevezés találóbban jellemzi az egységesített adatok funkcióját, nevezetesen azt, hogy – többek között – rajtuk keresztül érhető el biztonsággal a rekordok tartalma. A hozzáférési pontok személynevek esetében az álneveket, az eredeti családnevet, az írói nevet stb., jelentik, tehát valamennyi lehetséges névváltozatot, amelyen keresztül a szerző személye megközelíthető.

Egy másik olvasatban ez a fogalom azt is jobban kifejezi, hogy vannak olyan pontok, amelyek feltétlenül szükségesek egy rekord tartalmának eléréséhez. Az újabb szabványokban már ezt a terminológiát használják.

171 Bourdon, Françoise: International cooperation in the field of authority data. An analytical study with recommendations. München, 1993. Saur (UBCIM publications N.S. 11)

A FRANAR munkacsoport tevékenysége

Az FRBR tanulmány megjelenése, illetve a modell kialakítása nagy hatással volt a hozzáféré-si pontok egységesítéhozzáféré-si és fejlesztéhozzáféré-si irányainak alakulására is. A modell nyomán alakította meg az IFLA a Functional Requirements and Numbering of Authority Records (FRANAR) – Besorolási rekordok funkcionális követelményei és számozása elnevezésű munkacsoportját, amelynek fő feladata, hogy a nemzeti hozzáférési pontokra épülve elősegítse a virtuális, osztott besorolásiadat-állományok minél teljesebb megvalósulását.

A FRANAR munkacsoport az FRBR tapasztalatai és megállapításai alapján kezdte meg a besorolási adatok funkcionális követelményeinek vizsgálatát. Először definiálták az egységes besorolásiadat-állomány (authority file) funkcióit. Ezek röviden a következők:

• A katalogizálók döntéseinek elősegítését szolgálja a katalógusokban és az azokhoz kapcsolódó referencia-rendszerekben használt hozzáférési pontok kialakítása során;

• Referencia eszközként szolgál a katalogizálók számára a megfelelő hozzáférési pont(ok) kiválasztásához. (A katalogizáló az egységes besorolási rekordban rögzített információkat felhasználja pl. az egyes személyek, testületek megkülönböztetésére);

• Ellenőrzési lehetőséget biztosít a hozzáférési pontok formájára vonatkozóan;

• Támogatja a felhasználó hozzáférését a bibliográfiai rekordokhoz, információkat és hivatkozásokat nyújtva a keresés során a különböző hozzáférési pontok közötti eligazodáshoz.¹⁷²

Az egységes besorolásiadat-fájlok szerepe a webes környezetben gyökeresen megváltozott.

Eredetileg a könyvtárak saját katalógusaik és bibliográfiáik számára készítették el authority fájljaikat, de ma – a hálózati lehetőségek elterjedésével – új dimenziók nyílnak a hasz-nosulásra. A nemzeti bibliográfiai ügynökségek által előállított nemzeti besorolásiadat-fájlok széles körben hozzáférhetővé váltak, lehetővé téve a hasonló nemzetközi eszközök létrehozá-sát, amelyeket a résztvevő intézmények közösen fejleszthetnek és használhatnak.

A jövőre nézve több lehetséges forgatókönyv képzelhető el:

• A hálózatot használó nemzeti bibliográfiai ügynökségek és az egyes könyvtárak külső forrásokból nyerik az authority rekordokat, amelyeket azután saját bibliográfiai vagy katalógusrekordjaikba építenek;

• A hálózatot használó könyvtárak hozzájárulnak a közösen létrehozott egységes besorolásiadat-fájl(ok) fejlesztéséhez, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

• A különböző forrásokból származó és nem egységes authority rekordok linkekkel való összekapcsolása, egyenértékű visszatükröztetése (pl. ugyanahhoz a személyhez vagy testülethez tartozó, de különböző katalogizálási szabályzatok alapján, nyelveken és írásmódban készült rekordokból párok vagy csoportok alkotása).

Mindhárom felsorolt lehetőség esetében közös a különböző authority fájlok közötti műveletek elvégzése: a keresés, az azonosítás és az adatok beillesztése.

A fájlokkal kapcsolatos tevékenység általában kereséssel kezdődik. Ha egy könyvtár külső forrásból szerzi meg a számára megfelelő besorolási rekordokat, először keresést kell

172 Functional requirements for authority records. A conceptual model. IFLA UBCIM Working Group on Functional Requirements and Numbering of Authority Records (FRANAR). Draft 2003-12-18.

4. p.

végeznie a szükséges adatok megtalálása érdekében. Hasonlóképpen igaz ez arra az esetre is, ha egy könyvtár hozzájárul a nemzeti vagy nemzetközi besorolásiadat-fájl építéséhez, hiszen meg kell bizonyosodnia, vajon az újonnan létrehozandó besorolási rekord nem szerepel-e már az authority fájlban. A többnyelvű nemzetközi fájl létrehozásáért felelős ügynökségnek pedig meg kell bizonyosodnia arról, hogy létezik-e adatbázisában olyan rekord, amelyhez a más forrásból megszerzett besorolási rekord illeszthető (linkelhető). A műveletek második lépcsőfoka tipikusan a keresési eredmények értékelése, azonosítása a téves találatok kiszűrése érdekében. Ez a kereséshez hasonlóan mind a három lehetséges forgatókönyv esetében érvényes, mint ahogy az adatok integrációja, honosítása is a könyvtárak saját rendszereibe.

A FRANAR munkacsoport készülő tanulmányában több kiegészítést javasol a korábban nyilvánosságra hozott FRBR tanulmányhoz. Ezek között új entitásokra és ismérvekre tett javaslatok is szerepelnek.

Néhány FRANAR-javaslat az entitások körének bővítésére: név, család, azonosító, hozzá-férési pont stb. Az ismérvek közül a személyhez kapcsolódóan a következő új attribútumok bevezetését javasolják (a teljesség igénye nélkül): a személy neme, születési helye, halálának helye, állampolgársága, tartózkodási helye, tevékenységi területe, foglalkozása stb.

Általánosságban megállapítható, hogy feladatából következően a FRANAR munkacsoport a legtöbb javaslatot a besorolási adatokkal kapcsolatos ismérvek módosítására tette.¹⁷³ A tanulmány végleges formában dolgozatom e fejezetének megírásakor (2005 májusa) még nem volt elérhető.