Környezetre irányuló hatások

A XX. század második felétől a turizmus nagy tömegeket mozgat meg, ezáltal hatással van környezetére. A turizmus környezetének (fizikai) hatásait a kutatók a tömegturizmus megjelenésének idejétől vizsgálták tudományos igényességgel (Newsome & Moore, 2012). A szakemberek felhívják a fi-gyelmet a turizmus természeti és ember alkotta környezetre gyakorolt negatív és pozitív hatásaira (Scott & Becken, 2010). A kutatók szerint a turizmus pozitív környezeti hatásai közül kiemelésre érdemes, hogy hozzájárul a

kör-29

nyezet-tudatosság kialakulásához, segíti a természeti értékek felismerését, hozzájárul a környezet megtisztulásához, ösztönzi az infrastruktúra fejlődé-sét, segít a védett területek meghatározásában. A turizmus negatív környezeti hatásai főként a közlekedés, a víz és a szárazföld használatából erednek, va-lamint az épületek és létesítmények energiahasználatára vava-lamint a hulladék-kezelés problémakörére vezethető vissza. A turizmus hatásmechanizmusának feltárása arra hívja fel a figyelmet, hogy a turizmus fejlesztése nem lehet ön-célú. Álláspontom szerint a fejlesztéseknek megalapozott elvek és egyértel-mű iránymutatások alapján a helyi erőforrásokra kell épülniük, a helyi közös-ség érdekeinek figyelembe vételével. A turisztikai fejlesztések során figye-lembe kell venni a helyspecifikus gazdasági, társadalmi-kulturális és környe-zeti szempontokat, tér-idő aspektus alapján. Meglátásom szerint, a gyógyfor-rásokra alapozott túlzott gyógyturisztikai szolgáltatásfejlesztés is okozhat fenntarthatósági problémákat, mely a vízbázis károsodásához vezethet.

2.4. Az egészségturizmus életminőség-befolyásoló hatása

Az egészségturizmus gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti ha-tásai által befolyással van a résztvevők életminőségére, legyen az az utazás résztvevője vagy a célterület lakója (Coskun et al., 2003). Az egészségturiz-mus rendkívüli összetettsége miatt nincs nemzetközileg elfogadott definíciója (Rulle & Brittner, 2011). Magyarországon az ország sajátosságait (különös tekintettel a gyógyvíz-adottságokat) figyelembe véve alakult ki konszenzus az egészségturizmus értelmezéséről.

Az egészségturizmus a gyógy-, prevenciós- és rekreáció-turizmust fog-ja át, melyben a turista fő motivációfog-ja az egészségi állapotának fog-javítása és/vagy megőrzése, vagyis a gyógyulás és/vagy a betegség megelőzése,

30

melynek érdekében a célterületen való tartózkodása alatt egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t vesz igénybe (Cassens et al., 2012).

Az egészségturizmus egyik fő ága a gyógyturizmus, mely alágai a gyó-gyászati turizmus, és a természetes gyógytényezőkre épülő gyógyturizmus.

Minden kutató egyetért abban, hogy a természetes gyógytényezőkre (gyógy-víz, -iszap, -gáz, -barlang, -klíma) épülő gyógyturizmusnak része, deklarált zászlóshajósa a gyógyvízre alapozott gyógyturizmus (6. ábra).

6. ábra: Az egészségturizmus rendszere (Szabó, 2011b alapján)

31

A gyógyvízre alapozott gyógyturizmusban, a turista, a gyógyászati szolgálta-tó helyen vagy gyógyüdülőhelyen általában meghatározott minimális tarszolgálta-tóz- tartóz-kodási idő alatt gyógyvízalapú és egyéb rendelkezésre álló szolgáltatásokat vesz igénybe (Gutenbrunner et al., 2010) (7. ábra).

7. ábra: Gyógyvízben végzett gyógytorna a harkányi gyógyfürdőben (Harkány Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, 2013)

A gyógyászati turizmus során, a turista orvosi (például: fogászati, szemészeti, plasztikai sebészeti) szolgáltatásokat is igénybe vesz (Bookman & Bookman, 2007). A medical wellness turizmus az egészségturizmus új trendje, mely kombinálja a természetes gyógytényezőkre épülő szolgáltatásokat a wellness szolgáltatásokkal (Pilzer, 2007). Az egészségturizmus globalizációja a piac és a technológia fejlődésével, valamint a német nyelvterület irányából érkező új trend hatására, Magyarországon, a gyógyvízre alapozott gyógyturizmus

kitá-32

gul az orvosi szolgáltatások és a medical wellness szolgáltatások irányába, ami az életminőségre van hatással (Polgár, 2007).

Az életminőség kérdéskörének kutatása csak néhány évtizedes múltra tekint vissza, melyet először a gazdasági növekedés fenntarthatatlanságának kritikájaként használt néhány kutató, majd egyre szélesebb körben terjedt el (Kovács, 2006). Az életminőség a boldogsággal azonos, vagyis az élettel való elégedettséget vagy elégedetlenséget jelenti. A téma jelentőségét mi sem mu-tatja jobban, mint az, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban használják a köznyelvben is ezt a kifejezést (Kopp & Kovács, 2006).

Az életminőség meghatározása nagyon összetett kérdéskört ölel fel, így a mai napig nem lelhető fel általánosan elfogadott definíció. A téma kutatói-nak (közgazdász, szociológus, orvos) egybehangzó véleménye, hogy az élet-minőség az objektív életkörülmények keretén belül az emberek szubjektív észlelése szerint alakul és több tényezőből áll (társadalom, gazdaság, környe-zet) és több tényező befolyásolja (például: egészségturizmus) (Veenhoven, 2012). A magyarországi életminőség és utazás összefüggéseit feltáró legje-lentősebb kutató Michalkó Gábor szerint az életminőség egyik alapja a jólét, a másik a jóllét. A jólét (welfare) az életminőséget meghatározó objektív té-nyezők (életmód, életkörülmények, életszínvonal), a jóllét (well-being) a szubjektív tényezők (közérzet, elégedettség, boldogság) (Michalkó, 2010).

Az életminőség az idődimenziót figyelembe véve változik, ezért statikusnak semmi esetre sem tekinthető. Nemzetközi és hazai kutatások bizonyítják, hogy a turizmus hatással van egyrészt a turistákra, másrészt a turisztikai tér társadalmára (Michalkó et al., 2009a; Ram, 2013). A turisztikai tér a turista és a helyi lakosság életminőségének javulását egyaránt elősegítheti, azonban kedvezőtlen változásokat is eredményezhet (Michalkó et al., 2011b). A tu-rizmuson belül az egészségturizmus az élettel való elégedettséggel szoros kapcsolatban áll (Brülde, 2007).

33

A nemzetközi és hazai kutatókkal egyetértek, mert az egészségturizmus az életminőség javításának egyik jelentős eszköze, ezért annak fejlesztése során kiemelt szerepe van az életminőséget befolyásoló tényezőknek. Az egészségturizmus alapvetően a célterületre érkező turista és a helyben élő emberek életminőségét befolyásolja.