Az online környezetben mutatott menedzselési stratégiák szoros össze- össze-függésben vannak az online környezetben mutatott tanulói tevékenységekkel (H8)

A hallgatóknak számos online tevékenységet felsoroltunk a kérdőívben, és azt kértük tőlük, hogy jelöljék be, milyen gyakorisággal végzik az adott online tevékenységet. Ezt megtettük részben ál-talános célú tevékenységek esetében, részben pedig kifejezetten tanulási tevékenységek eseté-ben is. Arra kerestük a választ, hogy a különböző, akár tanulási, akár szabadidős, vagy szórakozási online tevékenységek végzésének gyakoriság milyen kapcsolatban van a menedzsment képessé-gekkel.

A vizsgált minta általános időmenedzsment képessége a felmérések alapján nagyon ala-csony. Az általános időmenedzsmentet mérő kérdéscsoport kiértékelése után a hallgatókat három kategóriába soroltuk: (1) teljes mértékben jó időmenedzsment képesség; (2) részben jó időmenedzsment képesség – de érdemes lenne időmenedzsment technikákat alkalmaznia;

(3) teljesen rossz időmenedzsment képesség – segítségre lenne szüksége. A gyakorisági eloszlások alapján azt látjuk, hogy az egyes kategóriába senki nem tartozik, a kettes kategóriába a válaszadók 4%-a (N = 17), míg a hármas kategóriába a többiek. A hallgatók 96%-a (N = 413) tehát gyakorlatilag nem rendelkezik általános értelemben vett időmenedzsment képességgel, ami az egyik

legmeg-lepőbb eredmény a teljes vizsgálatot tekintve. Az okok, amelyek az eredmény mögött húzódhat-nak, részben kereshetők a mérőeszközben, részben pedig maga a minta egyéb jellemzői is okot adhatnak rá. A mérőeszközről és annak megbízhatóságáról már írtunk a 3.2.1.1. fejezetben, és to-vábbra is úgy értékeljük, hogy a próbakitöltés, a Cronbach-alfa érték mind amellett szólnak, hogy a kérdéscsoport itemei rendben vannak. Ami a minta egyéb jellemzőit illeti, vannak időbeosztással kapcsolatos adatok róluk, ezen kívül is. Tudjuk például, hogy a megkérdezettek egyharmada napi 1-2 órát, míg másik egyharmada napi 3-4 órát tölt online. Azt is megkérdeztük, hogy a vizsgált kurzusra mennyi időt fordítottak a hallgatók, és az alábbi mintázatot rajzolják ki az eredmények.

18. ábra: A kurzusra fordított idő mennyisége A grafikonon jól kirajzolódik az, hogy a kurzus típusa erős mértékben befolyásolja, hogy a hallga-tók kampányszerűen tanulnak-e vagy sem. Alapvetően ezzel nem mondunk újat a pedagógiában, ugyanakkor kapunk egy indokot arra, hogy ha valóban igaz, hogy a vizsgált minta általános érte-lemben vett időmenedzsment képessége gyenge, akkor annak egy oka lehet az is, hogy a kurzu-sok egy részénél nincs is szükségük arra, hogy ezt a képességüket heti szinten gyakorolják, mert elég, ha kampányszerűen tanulnak.

A korrelációs összefüggésvizsgálatokat tekintve, azt mutatják a kapott adatok, hogy az általános időmenedzsment képesség több online tevékenységgel negatív irányú szignifikáns ösz-szefüggést mutat, és csak egy tevékenység esetében fordul ez pozitív összefüggéssé.

A vizsgált minta eredményeit tekintve kijelenthetjük, hogy annál gyengébb a hallgatók idő-menedzsment képessége, minél több időt töltenek:

• videonézéssel (pl. film vagy YouTube): r = -0,119; p < 0,01

• online térkép használatával, útvonalkereséssel: r = -0,145; p < 0,01

• online játékokkal: r = -0,131; p < 0,01

Érdemes megnéznünk, hogy ennek a három fenti tevékenységnek van-e olyan közös jegye, ami összefoglalná azt, hogy mi befolyásolja a személy gyenge időmenedzsment képességét. Nehéz ilyen közös tulajdonságot említeni, de egyik lehet a multimodalitás, a másik pedig a szórakozási, kikapcsolódási funkció. Amikor az ember kikapcsolódik, akkor ritkán törődik az idővel, vagy

legalábbis nem az időbeosztás válik kulcskérdéssé. Talán ez okozhatja, hogy az ilyen típusú tevékenységek gyengítik az időmenedzsmentet.

Az egyetlen tevékenység, amellyel az időmenedzsment pozitív szignifikáns összefüggést mu-tat (r = 0,113; p < 0,01), az az online végzett tanulási tevékenység: minél gyakrabban végez ilyet a hallgató, annál fejlettebb az általános időmenedzsment képessége. Ez közvetve azt is jelentheti, hogy az online tanulási tevékenység segíti az időbeosztást, hozzájárul ahhoz, hogy az egyén jól tudja menedzselni – időben – a tevékenységeit.

A kereszttábla elemzések és a χ² értékek azt is kimutatták, hogy az időmenedzsment képes-ségben viszont nincs különbség azon hallgatók között, akik például írták a Facebook-ot, mint a legtöbb időt elrabló tevékenységet (χ²=1,531; p > 0,05). Van különbség azonban a hallgatók kö-zött atekintetben, akik a Google keresőt (mint hatékony tanulási alkalmazást) említették vagy sem (χ²=4,165; p < 0,05). Ez az egyetlen olyan alkalmazás, ahol a statisztikai eljárások bármiféle össze-függést mutattak az időmenedzsmenttel.

A tanulásmenedzsment, azaz a tanulásszervezési nehézségek viszont több helyen mutatnak együttjárást az online tevékenységekkel.

Nézzük meg előbb, hogy a minta hogyan írható le a tanulásmenedzsment képességeit tekint-ve. A felmért 3 faktor mentén az alábbi átlageredmények születtek (az 1-6-ig skálán, ahol 1 = teljes mértékben nehézséget okoz; 6 = egyáltalán nem okoz nehézséget):

• a tanulási-tanítási folyamatba való bevonódással kapcsolatos nehézségek: 3,96

• a tanulási források használatával kapcsolatos nehézségek: 4,25

• a tanulás szervezésével kapcsolatos nehézségek: 3,89

Tanulásmenedzsment képességeik tehát nem teljes mértékben jók, de inkább jók, mint rosszak;

mérvadó különbségek viszont nincsenek a faktorok között, és egy változóként kezelve a tanulási tevékenységek menedzselésében mutatott nehézségeket, a hallgatók körében 4,05 átlagértéket mértünk, azaz többnyire nincsenek nehézségeik.

A tanulásmenedzsment és a digitális tevékenységek között, a teljes mintára nézve, alapvetően nincsen szignifikáns összefüggés, vagyis a hipotézist nem sikerült igazolni. Egy-két olyan item van, ahol szignifikáns értékeket látunk, és ezeket azért érdemes megemlíteni. Így például az emailezés, a netes szörfölés, és a tanulási tevékenység három olyan tevékenység, amelyek pozitív szignifikáns összefüggést mutatnak a tanulásmenedzsment képességgel:

• emailezés: r = 0,150; p < 0,01

• netes szörfölés: r = 0,148; p < 0,01

• tanulási tevékenység számítógéppel: r = 0,124; p < 0,01

Ez tehát azt jelenti, hogy minél többet végzi a fenti tevékenységeket a hallgató, annál kevésbé lesznek tanulászervezési nehézségei. A számítógéppel támogatott tanulási tevékenység esetében ez az összefüggés könnyen érthető, de vajon mi a helyzet az emailezéssel és a netes szörföléssel?

Miért és hogyan segíthetik (indirekt módon) a tanulásszervezést? A konkrét választ erre nagyon nehéz megadni, azonban az kétségtelen, hogy átlagos számítógép-felhasználó esetében ez a két leggyakrabban végzett tevékenység: az email küldés és a netes böngészés. Ha ezt elfogadjuk, ak-kor azt is mondhatjuk, hogy a gyakran, mindennapi szinten, rutinszerűen végzett – nem tanu-lási – számítógépes tevékenységek segíthetnek abban, hogy az egyénnek kevesebb nehézsége támadjon a tanulási tevékenységeinek megszervezésekor. Az együttjárás oka az is lehet, hogy

a tanulásszervezési kérdéscsoport itemei között több olyan van, amely közös jegyeket mutat az emailezési vagy szörfölési tevékenységekkel: például „Egyedül, egyénileg felfedezni azokat a for-rásokat, eszközöket, amiket a tanárok a tanuláshoz javasolnak.” (ld. netes szörfölés); „Használni azo-kat a digitális technológiáazo-kat, amelyek a kurzus teljesítéséhez szükségesek voltak.” (ld. emailezés).

A további értelmezéshez segíthet az is, ha észrevesszük, hogy van egy olyan tevékenység is, amellyel ellentétes korrelációt mutat a tanulásszervezés, ez pedig az online játék tevékenysé-ge (r = -0,106; p < 0,05). Vagyis minél gyakrabban játszik az egyén online játékokkal, annál több tanulásmenedzsmentbeli nehézsége lesz. Az online játékok egyértelmű negatív hatását azért per-sze nem jelenthetjük ki, hiper-szen sok olyan játék is létezik, amely kifejezetten a stratégiai gondolko-dást, és ementén szervezési készségek fejlesztését is lehetővé teszi. Sajnos a vizsgálatnak nem volt tárgya, hogy a konkrét online játékalkalmazásokra is rákérdezzen, de érdekes lenne a továbbiak-ban, ha lenne arról információnk, hogy mely játékok azok, amelyeknek túlzott használata negatív irányba befolyásolja a tanulásmenedzsment képességeket.

3.4.4.2. Az online környezetben mutatott menedzselési stratégiák szignifikáns