A papírvezetést illetőleg két alfajra oszlik a körforgógép, úgymint szalagvezetésü és szalagvezetés nélküli gépekre. A szalagvezetéssel ellá
tott gép a nyomtatott papírt rögtön a nyomás után vagy legalább az első hajtogatás előtt egyes ívekre vágja, mig ellenben a szalagnélküli gép a az első haránthajtás után is mint végnélküli papírt vezeti és csak azután, a többnyire több rétegből álló papírból vágja le az egyszer már hajtoga
tott példányokat.
Körforgógépek különféle nagyságban és kivitelben készülnek hírlapok számára: 4 és 8 oldalas egytekercsü szalagvezetéses gép; 8, 16, 24 és 32
oldalszámok gyakran változnak. Például egy 32 oldalas ikerkörforgógép, 26 és 30 oldal nyomásának kivételével, 2— 2 oldalnyi változatban, minden oldalszámot előállít.
A szalagnélkülí körforgógép pedig ott, hol nagy példányszám, csekély oldalszám változattal fordul elő, feltétlenül helyén való.
A papír és annak vezetése. A körforgógép papírtekercsének tömören és tökéletesen gömbölyűén gombolyitottnak kell lenni és két oldalának pár
huzamos egyenes síkot kell képezni. A papírtekercs átmérője, a gép papír- állványainak térviszonyaitól van függővé téve, de átlagosan 80— 100 cm.
átmérőben helyezhetők el. A papírtekercs tömör gombolyitásáról úgy győződ
hetünk meg, ha valamely kemény tárgygyal a felületét megkopogtatjuk. Az éles hang mindig a tömör gombolyitás jele, a laza gombolyag tompa hangot ad. A lazán gombolyított papírtekercs könnyen eltolódik és már a papír- vezető tengelyre való megerősítésénél nehézségeket okoz. Az ilyképpen deformálódott papírtekercs oldalai nem képeznek párhuzamos vonalt, hanem inkább homorú vagy domború alakot nyernek, minek következtében a papír egyenletes irányban nem vezethető, ami viszont a margó egyenetlen
!9 6 . á b r a . A p a p írte k e rc s b a lirá n y u m o z g a s s a l.
megosztását vonja maga után. Az ily módon jelentkező margókülönbőzetek ugyan könnyen helyreigazíthatok, mert a papírtekercs tengelye oldalirányú beállításra van berendezve, mely által a gép működése alatt is könnyen szabályozható a tekercs állása oldalirányban.
A papírtekercs egy fékkoronggal ellátott tengelyen nyer megerősítést, melynek két végén kúpos rögzítő csavarjai vannak. A tengely a tekercs is eléggé biztos állásban maradhasson.
A papírtekercs kellő állásban nyerjen elhelyezést a tengelyen, hogy a legombolyító csiga vonala mindig egy meghatározott irányt kövessen, például: vagy jobb
oldali (796. d&rű) vagy pedig baloldali forgást végezzen (796a dAra). A papírtekercsnek helyes mozgási iránya a fékezés szempontjából nagyon lényeges, azért a féke
zésnél szem előtt tartandó a papírtekercs forgatási sebessége, valamint tömör gombolyitása. Minél na
gyobb a papírtekercs átmérője s továbbá minél gyor
sabb a hajtógép vagy transzmisszió járása, valamint azoknak gyorsasági differenciái, annál erősebb fékezés szükséges, mert a nagy átmérőjű papírtekercset már maga a súlya is lendületre készteti és igy kelletténél gyorsabb forgást kap; ennek folytán egy bizonyos lökésszerű mozgás támad a papírtekercsen, mely nem
csak szakadást, hanem az áztatásnál, nyomásnál, vágás
nál és hajtogatásnál is bajokat okozhat. Minél kisebb rendes, feszes helyzetbe állítani elfelejtettük. Nehogy a papírfék, melynek munkája elég nagy, a folytonos súrlódás által szenvedjen, a szorgalmas olajozást vagy zsirrral való ellátást mellőzni nem szabad.
pap/r dzía/dsa. Majdnem minden körforgógép papíráztató készülékkel van ellátva, melynek használatát csak nagyon puha papírnál, amely a fes
téket amúgy is könnyen és jól felveszi vagy simított papírnál lehet mellőzni.
A papíráztató készüléket általában nem igen működtetik a gyakorlatban,
) 9 7 . á b ra . H u m m e l-f é le p a p írá z ta tó k é sz ü lé k .
mert szerkezetük kezelése nagy időveszteséggel jár. A gyakorlatnak inkább megfelelő áztatókészüléket a König és Bauer-gyár alkalmazza körforgógépein, amely minden forgóhenger vagy más gondos kezelést igénylő részek nélkül van szerkesztve. (79.7. á&raj
Az ilyen áztatókészülék, melyet inkább gőzszekrénynek lehetne nevezni, főbb részeiben egy mindig egyenletes gőzzel telt vasszekrényből áll (a a), mely alul és felül egy kis nyílással bir, melyen keresztül a hosszirányban futó papír útját megteszi. Hogy a papír könnyen bevezethető legyen, a szekrény elülső oldalfala, az ábrában megjelölt pontozott irányban fel
nyitható (^), további célja még az, hogy kinyitásával, a gép hirtelen meg
állításánál, a felesleges gőzt ki lehet bocsátani. A gépszekrény hosszirányá
ban négy gőzvezető cső van elhelyezve, melyek a gőz egyenletes elosztása és kieresztése céljából lyukakkal és a végein igazító szelepekkel van ellátva.
Oly nyomdában, ahol külön gőzfejlesztőt nem rendelnek, de a légszesz rendelkezésre áll, csak egy viztartálylyal ellátott gőzszekrényt kell alkal
mazni. Alsó részében a víztartály foglal helyet, melynek tartalmát egy sor légszeszégő gőzzé fejleszti.
Ha puha, felszivóképességü papír, valamint szapora festék áll rendel
kezésre, akkor áztatlan papírral is szép eredményt lehet elérni. A papír- áztatással a lemezek kímélve lesznek, ami nagyobb példányszámnál jelentős körülmény. (79#. és /99. d&ra.)
!9 8 . á b r a . B r a g a r d -f é le á z t a t ó k é sz ü lé k .
v4 nf/omd/tenger. Minden közönséges körforgógépnél, melynél a papír vágása annak nyomása után történik, a papírtekercsről legombolyitódó papírszalag először az első nyomást végző nyomóhenger felé szalad és onnét megy a szomszédságban levő második nyomást adó nyomóhengerre. E nyomó
hengerek szerkezetileg egyszerűbbek, mint a rendes gyorssajtóké, mert ezeken ivfogok, illetőleg punkturák stb. nincsenek. A közönséges körforgógép nyomóhengere többnyire csak két rudat foglal magába, amelyek a nemez
vagy vászonboritás megerősítésére szolgálnak, továbbá két, rögzítő kerekekkel ellátott feszitőorsót, melyekkel a felhuzatok kifeszitését végezzük. Mind a négy rúd egy keskeny hosszirányú hasítékban a nyomóhengerben van elhelyezve.
Minél keskenyebb a hasiték, annál nagyobb a kihasználható nyomófelület s eszerint annál keskenyebb lehet a fej- vagy harántbeosztás, azaz annál közelebb juthat a nyomás a vágóvonal felé.
A változó alakú körforgógépeknél a nyomóhengerek sokkal kompli
káltabbak (lásd változó alakú körforgógép), mert a papírnak nyomás előtti vágása folytán, annak elvesztésére alkalmas berendezéssel kell hogy bírjon,
mint például tűk, szívó
gerei átmérőben aránylagosan kisebbek, mint a rendes gyorssajtó nyomó
hengere, mert a borítás azokon leginkább erős és eléggé sűrű nemezből folytán a papír, vágóhenger és a második nyomást végző nyomóhenger között nem eléggé feszesen szalad és nem eléggé vágja el. Oly körforgógépeken, amelyen a nyomóhengerek nagyon szorosan egymás mellett vannak elren
dezve, a tulvastag borítás következtében a nyomóhengerek egymást érintik, mely körülmény az első nyomás lehuzódását vonná maga után.
Ha vékonyabb a borítás, akkor a fentemlitett nyomásbeli tüneteken kivűl a nyomóhenger és vágóhenger között vezetett papírszalagon nagyobb feszültség áll be, úgy hogy a papír engedni kénytelen és beszakad. A második nyomást végző nyomóhengeren — ott, ahol a lehuzódást meggátló papírtekercs nélkül dolgoznak — (lásd lehuzódást meggátló papírtekercs) természetszerűleg sok festék lerakódik, úgy hogy azáltal az elsőnek nyomott oldalak lehuzódnak.
E lehuzódás meggátlására vagy redukálására némely gyáros a második nyomást végző nyomóhengert még egyszer oly nagy átmérőjűnek alkalmazza,
13
mint az első nyomást végző nyomóhenger átmérője, hogy ezáltal csak minden második nyomás érintse a borítás egy és ugyanazon helyét. Az ilyen nyomóhengerrel ellátott gépnél, magától érthető, hogy egyengetést igénylő formáknál az egyengetés kétszer végzendő, mert a nagy átmérőjű nyomó
lemezzárókészűlékbe illeszkednek, amelyekkel a lemezek a henger felüle
tére felfeszitve megrögzittetnek. (2 0 0 . dAraJ
A lemezek pontosan egyensoru elhelyezésére a nyomandó lemeznél alacsonyabb két léc szolgál, melyek a henger közepén hosszirányban vannak megrőgzitve és a megerősitendő lemezek támaszát képezik. Az esetleg nem eléggé erősen megrögzitett lemez a gép járata alatt recsegésével, piszki- tásával, az oldalszélek kopásával elárulja helytelen mivoltát, ugyanígy a lemezhenger kerületéhez nem tökéletesen hozzáilleszkedő lemez is.
.<4 /es/é&sszerkezet. A körforgógépnél — hasonlóan a rendes gyorssajtóhoz — a festékszerkezet feladata az, hogy az önműködőleg leadott festéket szét
dörzsölje és a feladóhengerek közvetítésével a formának átadja. Általában a kővetkező főalkatrészekből áll: ]. a /csíc&sze&rcnt/, mely tulajdonképpen
festéktartály, melyet a festék fogyasztásához mérten időközönként vagy kézzel vagy pedig szivattyúval friss festékkel kell ellátni; 2. o yes/é&yze&rént/
/tengere, mely a mögötte lévő festékszekrénynek egyik oldalfalát képezi, köz
vetlen érintkezésben van a festékkel, amely ilyen formán a henger kör
forgását követve, egyenlő festégréteggel vonódik be ; 3. a nyc/o/tenger, mely a festékszekrény hengerétől, a dörzshengerek felületére a szükség szerinti mennyiségű festéket átviszi és 4. ű ^örzs- és 7^/^°/'^^''^- f20/., 2 0 2 ,, 2 0 3 ., 2 0 4 . és 2 0 5 . d & aj
A festékszekrény hengere a körforgógépeknél is egy kézzel forgatható kapcsoló szerkezettel van ellátva, melylyel szükség szerint a hengert meg
állítani vagy megindítani lehet, miáltal a festékezés hirtelenében megváltoz
tatható, anélkül, hogy a festékléniát állásában megbolygatni kellene. Ezen elrendezés azért is hasznos, mert sok körforgógépnél lehetetlen a festék- szekrény hengerének működését a gép járása alatt megváltoztatni. Különösen
a munka kezdeténél megkönnyíti a festékadást, ami idő- és selejtmegtakaritást eredményez. Az ily elrendezésnél a festékszekrény szabadon fekszik, miáltal az ólomtömbök elrendezése, valamint a festékszekrény tisztítása meg van könnyítve.
Miután a körforgógépek egy adott időben tízszer annyit produkálnak, mint az egyszerű gyorssajtók, ennek következtében annyival több festéket is használnak fel. Már az első körforgógép építésénél arra gondoltak, hogy a festék pótlását legcélszerűbben és minden veszedelem nélkül erre alkalmas szivattyúval lehetne eszközölni. Az ilyfajta szivattyú a festéket egy a géphez csatolt és alkalmas helyen a padlón elhelyezett vastartályból fel
szívja és önműkődőleg felnyomja a gép magasabb helyén fekvő festék
szekrénybe mindaddig, mig a gépmester meg nem állapítja, hogy a szekrények festékkel telve vannak és a szivattyút elállitja. Ha ezt figyelmen kivűl hagyná, akkor a festék a szekrényből kifolyik és a gépet bepisz
kítja. A festékszerkezetről még megemlítendő, hogy az összes dörzs- és feladóhengerek csapágyai olyképpen vannak szerkesztve, hogy a gép működése közben, minden veszély nélkül, utánaállithatók.
Ha a gép működésében nagyobb szünet áll be, akkor az összes ruganyos hengerek elállitandók, nehogy a vashengerekkel való érintkezés folytán lapos sáv képződjön rajtuk. Mivel a ruganyos hengerek úgy átmérőben, mint az orsók vastagságában egyenlők, azért felcserélhetők egymással. Célszerű oldala a dolognak az, hogy a már inkább elhasznált, vagy hiányos^hengereket dörzshengernek, a még jó állapotban lévőt pedig feladó hengernek lehet által megkeményedett anyag, a feladóhengerekhez pedig ruganyosabb, tapadó képességűbb anyag használandó.
A festékezés mindig csak mérsékelten végezendő, mert ellenkező esetben tisztátlan nyomást, valamint a vezetőszalagok időellőti piszkitását idézik elő.
udgo- és per/ord/dJ?éázúVéÁ:. A körforgógépeken működő
perforáló-készülékek, tulajdonképpen vágóperforáló-készülékek, melyek úgy vannak beállítva, papír mozgó irányával, a második esetben pedig harántirányban nyer elhelye
zést a vágókés.
A vágás irányának sorrendje nem minden körforgógépnél egy és ugyanaz;
állandó alakokra berendezett gépeknél hol a hosszirányú, hol a harántvágás történik előbb, csak változó alakokra berendezett körforgógépeknél előzi meg
a harántvágás a hossz fekszik, melyek párhuzamos szegecskékkel olyképpen vannak & A lécekkel összekötve, hogy — amennyiben a második henger ezt meg nem
helyezzük el a henger felülete felett. Ujabb időben a ruganyos léceket teljesen megfeszitik, minek következtében a megperforált helyen elszakad. Az ívek tehát csak akkor szakadnak el egy
mástól, ha az első vége a szakító- hengerek közé ér. (2 0 7 . d&raj A vágó
hengerek által megperforált papír összetartásának nem szabad oly gyen
gének lenni, hogy az ív biztos veze tűk még a gép változó gyorsasága mellett is mindig pontosan beilleszkedjenek keskeny üregükbe, szükséges, hogy mindkét henger kapcsolókerekeinek foga
zatai között ne túlsók hézag legyen, illetve a fogak egymásba való kapasz
kodása minden felesleges mozgási tér nélkül történjék. A kerekek fogai között idővel beálló kopások kiigazítása céljából a vágóhenger fogaskorongja két lapjával összetett darabból áll, melyek a szükség szerint eltolhatok. Ily módon a fogak kiszélesednek és a perforálókés helyes működése, pontos találkozása az orrokkal biztosítva van.
A perforálókés helyes beállítása a gép működésére nagy fontossággal bír, ami a gép működése alatt, többek között a vágás pillanatában hallható csattanásról is megítélhető. Kézzel való keresztűlhajtásnál pedig a lyukak
mélysége vagy szakítópróba által lehet meggyőződni a vágás helyességéről és aszerint, amint a lyukasztás erős vagy gyenge, kell a kést beállítani.
Arra különösen figyelni kell, hogy a kés az ívet egész hosszában egyen
letesen lyukaszsza, mert máskülönben a szakítóhengerek képtelenek az íveket egyenletesen tovább vezetni, azok ferde állásba kerülnek, megakadnak és eltőmődést okoznak. f2 0 & ű&ra. ^fú7on/e/e /t/u&aszM&ése&J
A hosszirányban vágó kés azonos a közönséges gyorssajtókon alkal
v4z f'ue/osz/d. Az ívelosztót többnyire gyorsjáratú körforgógépeken hasz
nálják, hogy a nyomott és vágott ívek a több helyen működő hajtogató és kirakó készülékekhez juthassanak. Mialatt az egyenletes körforgást végző nyomó
hengerek — még a legnagyobb gyorsaság mellett is — minden megerőltetés nélkül működhetnek, addig a mindig ingó hajtogatónak és kirakónak lehe
tetlen a nyomóhenger gyorsaságával lépést tartani. Ezért vált szükségessé a körforgógépeket több hajtogató- és kirakószerkezettel ellátni és a nyomó
2 0 8 . á b r a . K ü lö n fé le fo rm á jú ly u k a s z tó k é s e k . 2 0 7 . á b ra . V á g ó h e n g e r é 3 s z a k ító h e n g e r e k a s z a k ító s z a la g o k k a l.
hengertől szállított nyomott íveket köztük egyenlő arányban elosztani. Az ívelosztónak — mely vagy lendűlőhenger vagy lendülőék alakjában készül — célja az egyes íveket a főszalagvezetékből két vagy több egymástól független szalagvezetékbe vezetni. Az ívelosztó hengerek Aíarmont által találtattak fel, azért Marinoni-elosztónak is neveztetnek. Az ilyfajta ívelosztó egy szalag
csoportból áll, melynek mindkét kivezető hengere két, az előzőtől független és nyitott szalaghengerpár előtt úgy mozog fel és alá, hogy az egymásután kővetkező ívek felváltva hol az egyik, hol a másik szalagcsoportba kerül
hetnek. (2/0. d&ra.)
A feltüntetett ábrában a szalaghengertől (c) vezetett és (a és A) hengerek közt útját végző ív jobboldal felé mozog. Ha most a kivezető hengerek (a és A) felső állásban vannak, akkor az odavezetett ív a felső ( J és e) szalagvezetékbe kerül. De alig hogy a felső szalagvezetékbe került ív a (a és A) hengereket elhagyja, a szalagcsoport (7)) körhagyó által alsó állásba jut, úgy hogy az f/g) a szalagcsoporttal szemközt állva, a kővetkező ív felvételét az alsó szalag
vezetékben lehetővé teszi. A z ilyen, máskülönben egész megbízhatóan működő ívelosztónak az a hátránya, hogy nagy helyet és sok szalagot igényel, az utóbbinak pedig elasztikus tulajdonsággal kell bírnia, hogy a henger mozgó útját követni tudja, azaz a szükség szerint hol tágulni, hol összébb- huzódni képes legyen. E folytonos mozgás következtében a Marinoni- ívelosztó nem működhet oly gyorsan, mint az amerikai eredetű /enJű/ó' c&a/a&u /ue/osz/d. (2//. a&a.)
Ezen típusnál az egymást követő ívek a (A és c) hengerektől az 1. és H.
szalagvezetésbe kerülnek. A vágókés és a gyorsforgásu szalagcsopott fa) által egymástól elválasztott ívek bizonyos távolságban egymástól a szalag- hengereken (A és c) keresztülvezettetnek. Az ékalaku ívelosztó a
2 0 9 . á b r a . H o s s z ir á n y b a n v á g ó k ö r k é s .
2)0 . á b r a . ív e lo s z tó s z a la g o rs ó k k a í.
2)). ábrában feltüntetett állásban az ív útját lefelé irányítja, mely igy az és n) vezetőpléhek közt a (7) és szalaghengerek által alkotott (H) szalagcsoportban a nyíllal jelzett útját folytatja. Ha pedig az ék ftf), mely fe) tengelyen mozgathatóan van elhelyezve, alsó állásba kerül, úgy hogy az a (c) hengert érinti, akkor a következő ív (g és hengerek által az előbbihez hasonló módon útját a (1) szalagvezetékbe veszi. Az ily módon szerkesztett ívelosztó leginkább oly gépeken talál alkalmazást, ahol a
hajtogató szerkezetek szalagvezetése (1 és 1!) más gyorsasággal műkődnek, mint a fa) szalagcsoport, melynek gyorsasága egyenlő a nyomóhenger gyorsaságával. Ha ez a tény nem áll fenn, akkor a 212. ábrában feltűn
tetett ívelosztó szerkezetet alkalmazzák, ahol a vezetőpléhek vezetőszalagok által vannak helyettesítve. Az elosztásra szánt ívek (a) irányból és c) hengereken keresztül futnak, mely hengerek megfelelő helyein több csatorna
szerű mélyedéssel vannak ellátva. A fc) pontnál mozgathatóan elhelyezett elosztó ék hol a felső, hol az alsó csatornákba mélyed és eszerint hol és g) között az !., hol (7) és közt a H. szalagcsoporthoz tereli az ívet,
amelyek aztán a megfelelő hajtogató- és kirakószerkezetekhez vezetik.
(2/2. és 2/3. dAra.)
y4z /ügt/ü/^ó'szer^eze^. Ivgyüj tőszerkezet alatt azon mechanizmus értendő, mely két vagy több egymásután következő hajtogatott vagy hajtogatatlan ívből egy szabályos kis csomagot alkot, amelyet közvetlenül a kirakóknak, vagy ujabbi hajtogatás céljából a hajtogatószerkezethez juttat. Az ivgyüjtő célja az is, hogy a kirakószerkezet munkáját csökkentse, a többi különálló íveket sorrendben összegyűjtse és teljes ujságpéldánynyá képezze. Az ivgyüjtő amerikai találmány és azon elven alapul, hogy a hozzá alkalmazott henger vagy dob kerülete éppen olyan nagy, vagy inkább valamivel nagyobb, mint a gyűjtendő ívnek hossza legyen. Gyűjtődobnak oly mélyedésekkel ellátott hen
gert vagy dobot neve a gyüjtődobról a kirakó- vagy hajtogatószerkezethez vezető szalagvezetésbe irányítja. A 214. ábrában feltűntetett (c és c) leszakítóhengerek a vágókéstől
az összegyűjtőn ivcsomagot hol közvetlen, hol pedig a* hajtogatókésen keresztül a kirakóhoz vezetik.
Hogy a nyelvek zavar nélkül helyezkedhessenek el, szükséges, hogy a vezetődob kerülete legalább 10 centiméterrel nagyobb legyen a kivezetendő iv hosszánál, hogy igy a nyelvek elhelyezkedése, a csomag irányítása szinte nélkülözhetetlen, minthogy általa a lap expediálása egyszerűsítve van. A hajtogatószerkezetek különfélék és a hajtogatókés mozgási mód
jához képest három főcsoportba oszthatók, és pedig: lengő mozgású, kőr- forgásu és rögzített állásban levő hajtogatószerkezetekre.
1. A lengő mozgást végző hajtogatókés a hajtogatandó ívet két körben- járó henger közt tolja össze.
2. A körbenjáró hajtogatókés egy hengerben van állandósítva és
egy-König és Bauer-féle nyolco ldala9 körforgógép hajtogatÓ3zerkezeHel.
irányú kőrjáratával az ivet a) vagy egy ívfogókkal eHátott henger mélye
dése közé; A) vagy pedig két egymás szomszédságában működő hajtő- henger közé sodorja.
3. Az álló (tölcsér) vagy csúsztató hajtogatás.
Még egy megkülönböztetés említendő, mely a hajtogatás irányától függ.
Ha a hajtogatás a papírmenet irányában történik, akkor hosszirányú hajto
gatásnak, ha pedig a hajtogatás a papírmenet harántirányában történik, akkor ez haránthajtogatásnak neveztetik.
Lengő /)q//ogí7/d (Ttardn/Aq/'/oga/dí). A lengő hajtogató a nyomott íven az első haránthajtogatást végez. (2/6. dAroJ A 216. ábra a körforgógépnek azt a részét mutatja, melynek feladata, hogy a végnélkűli papírszalagból az egyes íveket leválassza és azoknak az első haránthajtogatást meg
adja. Az és R vágóhengerektől elvezetett és már lyukasztott papír a (im és n) hengerek között vezetve
(D és D*) szalagcsoportba kerül, melynek menetsebessége nagyobb, mint az egymásután kővetkező iveké. Innét továbbvezetve (c) ponthoz ér az ív, ahol a szalagcsoporttal találkozik, amely viszont az ivet a hengerre fekteti, amely erősen megfogja s a papírszalagból a perforált helyen egyes ivekké szakítja és továbbítja az első hajtogatókészűlékhez. Az ív még a (c) henger körüli menete alatt a lengő hajtogatókés (7^) által az és ZT*
hengerek közé sodortatik, ahonnét tovább folytatja útját. Mellékes körül
mény az, hogy a felülről működő (m)-től induló (D) szalagcsoport átmenetes, vagy pedig a (2/7. dAra) felső (R) hajtogatóhenger felett egy orsó által meg van szakítva.
Leng# Aa/íogaMs (7)0ssz?rdn</). A dupla lengő hajtogató szerkezetet a (2/<9.
d&ra) mutatja be. Az első hosszirányú hajtogatást fm) hajtogatókés eszközli és pedig a papír menetirányával párhuzamosan, (n) kés pedig a második hajtogatást, az elsőhöz irányítva, derékszögben végzi, azaz keresztirányban.
Minden kés egy-egy tengelyre erősített erős vasemeltyűre van felcsavarva,
melyek könyökök, emeltyűk révén tengő mozgáshoz jutnak. Miközben az (m és n) kések felső állásban vannak, a szalagok f&) által vezetett fo o ) és (p p) ívek hirtelen a és hajtogatóhengerek felett az (m és n) kések alá csúsznak. Nehogy az ív e műveletnél a szalagokon vagy a hajtogató
hengerek mélyedéseibe ütközzön vagy megakadjon, a továbbvezetés elő
segítésére a hajtogatóhengerek fölött elhelyezett pléhek szolgálnak, melyeken a hajtogatandó ív végígsiklík. A fent már (lm) kés által hajto
Afengera/a&u Aq/'/oga/o. A hengeralaku hajtogatószerkezet nagyon kom
plikált. (12/9. d&ra, /. //. ///.) K ét hengerből, és M^-ből áll, melyek helyén megfoghatják és az (IS) szalagcsoporthoz vezethetik. A feltűntetett
2 1 8 . á b r a . H o s s z ir á n y b a n m ű k ö d ő le n g ő h a jto g a tó k é s.