• Nem Talált Eredményt

KÖRFORGÓGÉP (ROTÁCIÓS)

In document EGYETEMES KÉZIKÖNYV A (Pldal 183-200)

A papírvezetést illetőleg két alfajra oszlik a körforgógép, úgymint szalagvezetésü és szalagvezetés nélküli gépekre. A szalagvezetéssel ellá­

tott gép a nyomtatott papírt rögtön a nyomás után vagy legalább az első hajtogatás előtt egyes ívekre vágja, mig ellenben a szalagnélküli gép a az első haránthajtás után is mint végnélküli papírt vezeti és csak azután, a többnyire több rétegből álló papírból vágja le az egyszer már hajtoga­

tott példányokat.

Körforgógépek különféle nagyságban és kivitelben készülnek hírlapok számára: 4 és 8 oldalas egytekercsü szalagvezetéses gép; 8, 16, 24 és 32

oldalszámok gyakran változnak. Például egy 32 oldalas ikerkörforgógép, 26 és 30 oldal nyomásának kivételével, 2— 2 oldalnyi változatban, minden oldalszámot előállít.

A szalagnélkülí körforgógép pedig ott, hol nagy példányszám, csekély oldalszám változattal fordul elő, feltétlenül helyén való.

A papír és annak vezetése. A körforgógép papírtekercsének tömören és tökéletesen gömbölyűén gombolyitottnak kell lenni és két oldalának pár­

huzamos egyenes síkot kell képezni. A papírtekercs átmérője, a gép papír- állványainak térviszonyaitól van függővé téve, de átlagosan 80— 100 cm.

átmérőben helyezhetők el. A papírtekercs tömör gombolyitásáról úgy győződ­

hetünk meg, ha valamely kemény tárgygyal a felületét megkopogtatjuk. Az éles hang mindig a tömör gombolyitás jele, a laza gombolyag tompa hangot ad. A lazán gombolyított papírtekercs könnyen eltolódik és már a papír- vezető tengelyre való megerősítésénél nehézségeket okoz. Az ilyképpen deformálódott papírtekercs oldalai nem képeznek párhuzamos vonalt, hanem inkább homorú vagy domború alakot nyernek, minek következtében a papír egyenletes irányban nem vezethető, ami viszont a margó egyenetlen

!9 6 . á b r a . A p a p írte k e rc s b a lirá n y u m o z g a s s a l.

megosztását vonja maga után. Az ily módon jelentkező margókülönbőzetek ugyan könnyen helyreigazíthatok, mert a papírtekercs tengelye oldalirányú beállításra van berendezve, mely által a gép működése alatt is könnyen szabályozható a tekercs állása oldalirányban.

A papírtekercs egy fékkoronggal ellátott tengelyen nyer megerősítést, melynek két végén kúpos rögzítő csavarjai vannak. A tengely a tekercs is eléggé biztos állásban maradhasson.

A papírtekercs kellő állásban nyerjen elhelyezést a tengelyen, hogy a legombolyító csiga vonala mindig egy meghatározott irányt kövessen, például: vagy jobb­

oldali (796. d&rű) vagy pedig baloldali forgást végezzen (796a dAra). A papírtekercsnek helyes mozgási iránya a fékezés szempontjából nagyon lényeges, azért a féke­

zésnél szem előtt tartandó a papírtekercs forgatási sebessége, valamint tömör gombolyitása. Minél na­

gyobb a papírtekercs átmérője s továbbá minél gyor­

sabb a hajtógép vagy transzmisszió járása, valamint azoknak gyorsasági differenciái, annál erősebb fékezés szükséges, mert a nagy átmérőjű papírtekercset már maga a súlya is lendületre készteti és igy kelletténél gyorsabb forgást kap; ennek folytán egy bizonyos lökésszerű mozgás támad a papírtekercsen, mely nem­

csak szakadást, hanem az áztatásnál, nyomásnál, vágás­

nál és hajtogatásnál is bajokat okozhat. Minél kisebb rendes, feszes helyzetbe állítani elfelejtettük. Nehogy a papírfék, melynek munkája elég nagy, a folytonos súrlódás által szenvedjen, a szorgalmas olajozást vagy zsirrral való ellátást mellőzni nem szabad.

pap/r dzía/dsa. Majdnem minden körforgógép papíráztató készülékkel van ellátva, melynek használatát csak nagyon puha papírnál, amely a fes­

téket amúgy is könnyen és jól felveszi vagy simított papírnál lehet mellőzni.

A papíráztató készüléket általában nem igen működtetik a gyakorlatban,

) 9 7 . á b ra . H u m m e l-f é le p a p írá z ta tó k é sz ü lé k .

mert szerkezetük kezelése nagy időveszteséggel jár. A gyakorlatnak inkább megfelelő áztatókészüléket a König és Bauer-gyár alkalmazza körforgógépein, amely minden forgóhenger vagy más gondos kezelést igénylő részek nélkül van szerkesztve. (79.7. á&raj

Az ilyen áztatókészülék, melyet inkább gőzszekrénynek lehetne nevezni, főbb részeiben egy mindig egyenletes gőzzel telt vasszekrényből áll (a a), mely alul és felül egy kis nyílással bir, melyen keresztül a hosszirányban futó papír útját megteszi. Hogy a papír könnyen bevezethető legyen, a szekrény elülső oldalfala, az ábrában megjelölt pontozott irányban fel­

nyitható (^), további célja még az, hogy kinyitásával, a gép hirtelen meg­

állításánál, a felesleges gőzt ki lehet bocsátani. A gépszekrény hosszirányá­

ban négy gőzvezető cső van elhelyezve, melyek a gőz egyenletes elosztása és kieresztése céljából lyukakkal és a végein igazító szelepekkel van ellátva.

Oly nyomdában, ahol külön gőzfejlesztőt nem rendelnek, de a légszesz rendelkezésre áll, csak egy viztartálylyal ellátott gőzszekrényt kell alkal­

mazni. Alsó részében a víztartály foglal helyet, melynek tartalmát egy sor légszeszégő gőzzé fejleszti.

Ha puha, felszivóképességü papír, valamint szapora festék áll rendel­

kezésre, akkor áztatlan papírral is szép eredményt lehet elérni. A papír- áztatással a lemezek kímélve lesznek, ami nagyobb példányszámnál jelentős körülmény. (79#. és /99. d&ra.)

!9 8 . á b r a . B r a g a r d -f é le á z t a t ó k é sz ü lé k .

v4 nf/omd/tenger. Minden közönséges körforgógépnél, melynél a papír vágása annak nyomása után történik, a papírtekercsről legombolyitódó papírszalag először az első nyomást végző nyomóhenger felé szalad és onnét megy a szomszédságban levő második nyomást adó nyomóhengerre. E nyomó­

hengerek szerkezetileg egyszerűbbek, mint a rendes gyorssajtóké, mert ezeken ivfogok, illetőleg punkturák stb. nincsenek. A közönséges körforgógép nyomóhengere többnyire csak két rudat foglal magába, amelyek a nemez­

vagy vászonboritás megerősítésére szolgálnak, továbbá két, rögzítő kerekekkel ellátott feszitőorsót, melyekkel a felhuzatok kifeszitését végezzük. Mind a négy rúd egy keskeny hosszirányú hasítékban a nyomóhengerben van elhelyezve.

Minél keskenyebb a hasiték, annál nagyobb a kihasználható nyomófelület s eszerint annál keskenyebb lehet a fej- vagy harántbeosztás, azaz annál közelebb juthat a nyomás a vágóvonal felé.

A változó alakú körforgógépeknél a nyomóhengerek sokkal kompli­

káltabbak (lásd változó alakú körforgógép), mert a papírnak nyomás előtti vágása folytán, annak elvesztésére alkalmas berendezéssel kell hogy bírjon,

mint például tűk, szívó­

gerei átmérőben aránylagosan kisebbek, mint a rendes gyorssajtó nyomó­

hengere, mert a borítás azokon leginkább erős és eléggé sűrű nemezből folytán a papír, vágóhenger és a második nyomást végző nyomóhenger között nem eléggé feszesen szalad és nem eléggé vágja el. Oly körforgógépeken, amelyen a nyomóhengerek nagyon szorosan egymás mellett vannak elren­

dezve, a tulvastag borítás következtében a nyomóhengerek egymást érintik, mely körülmény az első nyomás lehuzódását vonná maga után.

Ha vékonyabb a borítás, akkor a fentemlitett nyomásbeli tüneteken kivűl a nyomóhenger és vágóhenger között vezetett papírszalagon nagyobb feszültség áll be, úgy hogy a papír engedni kénytelen és beszakad. A második nyomást végző nyomóhengeren — ott, ahol a lehuzódást meggátló papírtekercs nélkül dolgoznak — (lásd lehuzódást meggátló papírtekercs) természetszerűleg sok festék lerakódik, úgy hogy azáltal az elsőnek nyomott oldalak lehuzódnak.

E lehuzódás meggátlására vagy redukálására némely gyáros a második nyomást végző nyomóhengert még egyszer oly nagy átmérőjűnek alkalmazza,

13

mint az első nyomást végző nyomóhenger átmérője, hogy ezáltal csak minden második nyomás érintse a borítás egy és ugyanazon helyét. Az ilyen nyomóhengerrel ellátott gépnél, magától érthető, hogy egyengetést igénylő formáknál az egyengetés kétszer végzendő, mert a nagy átmérőjű nyomó­

lemezzárókészűlékbe illeszkednek, amelyekkel a lemezek a henger felüle­

tére felfeszitve megrögzittetnek. (2 0 0 . dAraJ

A lemezek pontosan egyensoru elhelyezésére a nyomandó lemeznél alacsonyabb két léc szolgál, melyek a henger közepén hosszirányban vannak megrőgzitve és a megerősitendő lemezek támaszát képezik. Az esetleg nem eléggé erősen megrögzitett lemez a gép járata alatt recsegésével, piszki- tásával, az oldalszélek kopásával elárulja helytelen mivoltát, ugyanígy a lemezhenger kerületéhez nem tökéletesen hozzáilleszkedő lemez is.

.<4 /es/é&sszerkezet. A körforgógépnél — hasonlóan a rendes gyorssajtóhoz — a festékszerkezet feladata az, hogy az önműködőleg leadott festéket szét­

dörzsölje és a feladóhengerek közvetítésével a formának átadja. Általában a kővetkező főalkatrészekből áll: ]. a /csíc&sze&rcnt/, mely tulajdonképpen

festéktartály, melyet a festék fogyasztásához mérten időközönként vagy kézzel vagy pedig szivattyúval friss festékkel kell ellátni; 2. o yes/é&yze&rént/

/tengere, mely a mögötte lévő festékszekrénynek egyik oldalfalát képezi, köz­

vetlen érintkezésben van a festékkel, amely ilyen formán a henger kör­

forgását követve, egyenlő festégréteggel vonódik be ; 3. a nyc/o/tenger, mely a festékszekrény hengerétől, a dörzshengerek felületére a szükség szerinti mennyiségű festéket átviszi és 4. ű ^örzs- és 7^/^°/'^^''^- f20/., 2 0 2 ,, 2 0 3 ., 2 0 4 . és 2 0 5 . d & aj

A festékszekrény hengere a körforgógépeknél is egy kézzel forgatható kapcsoló szerkezettel van ellátva, melylyel szükség szerint a hengert meg­

állítani vagy megindítani lehet, miáltal a festékezés hirtelenében megváltoz­

tatható, anélkül, hogy a festékléniát állásában megbolygatni kellene. Ezen elrendezés azért is hasznos, mert sok körforgógépnél lehetetlen a festék- szekrény hengerének működését a gép járása alatt megváltoztatni. Különösen

a munka kezdeténél megkönnyíti a festékadást, ami idő- és selejtmegtakaritást eredményez. Az ily elrendezésnél a festékszekrény szabadon fekszik, miáltal az ólomtömbök elrendezése, valamint a festékszekrény tisztítása meg van könnyítve.

Miután a körforgógépek egy adott időben tízszer annyit produkálnak, mint az egyszerű gyorssajtók, ennek következtében annyival több festéket is használnak fel. Már az első körforgógép építésénél arra gondoltak, hogy a festék pótlását legcélszerűbben és minden veszedelem nélkül erre alkalmas szivattyúval lehetne eszközölni. Az ilyfajta szivattyú a festéket egy a géphez csatolt és alkalmas helyen a padlón elhelyezett vastartályból fel­

szívja és önműkődőleg felnyomja a gép magasabb helyén fekvő festék­

szekrénybe mindaddig, mig a gépmester meg nem állapítja, hogy a szekrények festékkel telve vannak és a szivattyút elállitja. Ha ezt figyelmen kivűl hagyná, akkor a festék a szekrényből kifolyik és a gépet bepisz­

kítja. A festékszerkezetről még megemlítendő, hogy az összes dörzs- és feladóhengerek csapágyai olyképpen vannak szerkesztve, hogy a gép működése közben, minden veszély nélkül, utánaállithatók.

Ha a gép működésében nagyobb szünet áll be, akkor az összes ruganyos hengerek elállitandók, nehogy a vashengerekkel való érintkezés folytán lapos sáv képződjön rajtuk. Mivel a ruganyos hengerek úgy átmérőben, mint az orsók vastagságában egyenlők, azért felcserélhetők egymással. Célszerű oldala a dolognak az, hogy a már inkább elhasznált, vagy hiányos^hengereket dörzshengernek, a még jó állapotban lévőt pedig feladó hengernek lehet által megkeményedett anyag, a feladóhengerekhez pedig ruganyosabb, tapadó képességűbb anyag használandó.

A festékezés mindig csak mérsékelten végezendő, mert ellenkező esetben tisztátlan nyomást, valamint a vezetőszalagok időellőti piszkitását idézik elő.

udgo- és per/ord/dJ?éázúVéÁ:. A körforgógépeken működő

perforáló-készülékek, tulajdonképpen vágóperforáló-készülékek, melyek úgy vannak beállítva, papír mozgó irányával, a második esetben pedig harántirányban nyer elhelye­

zést a vágókés.

A vágás irányának sorrendje nem minden körforgógépnél egy és ugyanaz;

állandó alakokra berendezett gépeknél hol a hosszirányú, hol a harántvágás történik előbb, csak változó alakokra berendezett körforgógépeknél előzi meg

a harántvágás a hossz­ fekszik, melyek párhuzamos szegecskékkel olyképpen vannak & A lécekkel összekötve, hogy — amennyiben a második henger ezt meg nem

helyezzük el a henger felülete felett. Ujabb időben a ruganyos léceket teljesen megfeszitik, minek következtében a megperforált helyen elszakad. Az ívek tehát csak akkor szakadnak el egy­

mástól, ha az első vége a szakító- hengerek közé ér. (2 0 7 . d&raj A vágó­

hengerek által megperforált papír összetartásának nem szabad oly gyen­

gének lenni, hogy az ív biztos veze­ tűk még a gép változó gyorsasága mellett is mindig pontosan beilleszkedjenek keskeny üregükbe, szükséges, hogy mindkét henger kapcsolókerekeinek foga­

zatai között ne túlsók hézag legyen, illetve a fogak egymásba való kapasz­

kodása minden felesleges mozgási tér nélkül történjék. A kerekek fogai között idővel beálló kopások kiigazítása céljából a vágóhenger fogaskorongja két lapjával összetett darabból áll, melyek a szükség szerint eltolhatok. Ily módon a fogak kiszélesednek és a perforálókés helyes működése, pontos találkozása az orrokkal biztosítva van.

A perforálókés helyes beállítása a gép működésére nagy fontossággal bír, ami a gép működése alatt, többek között a vágás pillanatában hallható csattanásról is megítélhető. Kézzel való keresztűlhajtásnál pedig a lyukak

mélysége vagy szakítópróba által lehet meggyőződni a vágás helyességéről és aszerint, amint a lyukasztás erős vagy gyenge, kell a kést beállítani.

Arra különösen figyelni kell, hogy a kés az ívet egész hosszában egyen­

letesen lyukaszsza, mert máskülönben a szakítóhengerek képtelenek az íveket egyenletesen tovább vezetni, azok ferde állásba kerülnek, megakadnak és eltőmődést okoznak. f2 0 & ű&ra. ^fú7on/e/e /t/u&aszM&ése&J

A hosszirányban vágó kés azonos a közönséges gyorssajtókon alkal­

v4z f'ue/osz/d. Az ívelosztót többnyire gyorsjáratú körforgógépeken hasz­

nálják, hogy a nyomott és vágott ívek a több helyen működő hajtogató és kirakó készülékekhez juthassanak. Mialatt az egyenletes körforgást végző nyomó­

hengerek — még a legnagyobb gyorsaság mellett is — minden megerőltetés nélkül működhetnek, addig a mindig ingó hajtogatónak és kirakónak lehe­

tetlen a nyomóhenger gyorsaságával lépést tartani. Ezért vált szükségessé a körforgógépeket több hajtogató- és kirakószerkezettel ellátni és a nyomó­

2 0 8 . á b r a . K ü lö n fé le fo rm á jú ly u k a s z tó k é s e k . 2 0 7 . á b ra . V á g ó h e n g e r é 3 s z a k ító h e n g e r e k a s z a k ító s z a la g o k k a l.

hengertől szállított nyomott íveket köztük egyenlő arányban elosztani. Az ívelosztónak — mely vagy lendűlőhenger vagy lendülőék alakjában készül — célja az egyes íveket a főszalagvezetékből két vagy több egymástól független szalagvezetékbe vezetni. Az ívelosztó hengerek Aíarmont által találtattak fel, azért Marinoni-elosztónak is neveztetnek. Az ilyfajta ívelosztó egy szalag­

csoportból áll, melynek mindkét kivezető hengere két, az előzőtől független és nyitott szalaghengerpár előtt úgy mozog fel és alá, hogy az egymásután kővetkező ívek felváltva hol az egyik, hol a másik szalagcsoportba kerül­

hetnek. (2/0. d&ra.)

A feltüntetett ábrában a szalaghengertől (c) vezetett és (a és A) hengerek közt útját végző ív jobboldal felé mozog. Ha most a kivezető hengerek (a és A) felső állásban vannak, akkor az odavezetett ív a felső ( J és e) szalagvezetékbe kerül. De alig hogy a felső szalagvezetékbe került ív a (a és A) hengereket elhagyja, a szalagcsoport (7)) körhagyó által alsó állásba jut, úgy hogy az f/g) a szalagcsoporttal szemközt állva, a kővetkező ív felvételét az alsó szalag­

vezetékben lehetővé teszi. A z ilyen, máskülönben egész megbízhatóan működő ívelosztónak az a hátránya, hogy nagy helyet és sok szalagot igényel, az utóbbinak pedig elasztikus tulajdonsággal kell bírnia, hogy a henger mozgó útját követni tudja, azaz a szükség szerint hol tágulni, hol összébb- huzódni képes legyen. E folytonos mozgás következtében a Marinoni- ívelosztó nem működhet oly gyorsan, mint az amerikai eredetű /enJű/ó' c&a/a&u /ue/osz/d. (2//. a&a.)

Ezen típusnál az egymást követő ívek a (A és c) hengerektől az 1. és H.

szalagvezetésbe kerülnek. A vágókés és a gyorsforgásu szalagcsopott fa) által egymástól elválasztott ívek bizonyos távolságban egymástól a szalag- hengereken (A és c) keresztülvezettetnek. Az ékalaku ívelosztó a

2 0 9 . á b r a . H o s s z ir á n y b a n v á g ó k ö r k é s .

2)0 . á b r a . ív e lo s z tó s z a la g o rs ó k k a í.

2)). ábrában feltüntetett állásban az ív útját lefelé irányítja, mely igy az és n) vezetőpléhek közt a (7) és szalaghengerek által alkotott (H) szalagcsoportban a nyíllal jelzett útját folytatja. Ha pedig az ék ftf), mely fe) tengelyen mozgathatóan van elhelyezve, alsó állásba kerül, úgy hogy az a (c) hengert érinti, akkor a következő ív (g és hengerek által az előbbihez hasonló módon útját a (1) szalagvezetékbe veszi. Az ily módon szerkesztett ívelosztó leginkább oly gépeken talál alkalmazást, ahol a

hajtogató szerkezetek szalagvezetése (1 és 1!) más gyorsasággal műkődnek, mint a fa) szalagcsoport, melynek gyorsasága egyenlő a nyomóhenger gyorsaságával. Ha ez a tény nem áll fenn, akkor a 212. ábrában feltűn­

tetett ívelosztó szerkezetet alkalmazzák, ahol a vezetőpléhek vezetőszalagok által vannak helyettesítve. Az elosztásra szánt ívek (a) irányból és c) hengereken keresztül futnak, mely hengerek megfelelő helyein több csatorna­

szerű mélyedéssel vannak ellátva. A fc) pontnál mozgathatóan elhelyezett elosztó ék hol a felső, hol az alsó csatornákba mélyed és eszerint hol és g) között az !., hol (7) és közt a H. szalagcsoporthoz tereli az ívet,

amelyek aztán a megfelelő hajtogató- és kirakószerkezetekhez vezetik.

(2/2. és 2/3. dAra.)

y4z /ügt/ü/^ó'szer^eze^. Ivgyüj tőszerkezet alatt azon mechanizmus értendő, mely két vagy több egymásután következő hajtogatott vagy hajtogatatlan ívből egy szabályos kis csomagot alkot, amelyet közvetlenül a kirakóknak, vagy ujabbi hajtogatás céljából a hajtogatószerkezethez juttat. Az ivgyüjtő célja az is, hogy a kirakószerkezet munkáját csökkentse, a többi különálló íveket sorrendben összegyűjtse és teljes ujságpéldánynyá képezze. Az ivgyüjtő amerikai találmány és azon elven alapul, hogy a hozzá alkalmazott henger vagy dob kerülete éppen olyan nagy, vagy inkább valamivel nagyobb, mint a gyűjtendő ívnek hossza legyen. Gyűjtődobnak oly mélyedésekkel ellátott hen­

gert vagy dobot neve­ a gyüjtődobról a kirakó- vagy hajtogatószerkezethez vezető szalagvezetésbe irányítja. A 214. ábrában feltűntetett (c és c) leszakítóhengerek a vágókéstől

az összegyűjtőn ivcsomagot hol közvetlen, hol pedig a* hajtogatókésen keresztül a kirakóhoz vezetik.

Hogy a nyelvek zavar nélkül helyezkedhessenek el, szükséges, hogy a vezetődob kerülete legalább 10 centiméterrel nagyobb legyen a kivezetendő iv hosszánál, hogy igy a nyelvek elhelyezkedése, a csomag irányítása szinte nélkülözhetetlen, minthogy általa a lap expediálása egyszerűsítve van. A hajtogatószerkezetek különfélék és a hajtogatókés mozgási mód­

jához képest három főcsoportba oszthatók, és pedig: lengő mozgású, kőr- forgásu és rögzített állásban levő hajtogatószerkezetekre.

1. A lengő mozgást végző hajtogatókés a hajtogatandó ívet két körben- járó henger közt tolja össze.

2. A körbenjáró hajtogatókés egy hengerben van állandósítva és

egy-König és Bauer-féle nyolco ldala9 körforgógép hajtogatÓ3zerkezeHel.

irányú kőrjáratával az ivet a) vagy egy ívfogókkal eHátott henger mélye­

dése közé; A) vagy pedig két egymás szomszédságában működő hajtő- henger közé sodorja.

3. Az álló (tölcsér) vagy csúsztató hajtogatás.

Még egy megkülönböztetés említendő, mely a hajtogatás irányától függ.

Ha a hajtogatás a papírmenet irányában történik, akkor hosszirányú hajto­

gatásnak, ha pedig a hajtogatás a papírmenet harántirányában történik, akkor ez haránthajtogatásnak neveztetik.

Lengő /)q//ogí7/d (Ttardn/Aq/'/oga/dí). A lengő hajtogató a nyomott íven az első haránthajtogatást végez. (2/6. dAroJ A 216. ábra a körforgógépnek azt a részét mutatja, melynek feladata, hogy a végnélkűli papírszalagból az egyes íveket leválassza és azoknak az első haránthajtogatást meg­

adja. Az és R vágóhengerektől elvezetett és már lyukasztott papír a (im és n) hengerek között vezetve

(D és D*) szalagcsoportba kerül, melynek menetsebessége nagyobb, mint az egymásután kővetkező iveké. Innét továbbvezetve (c) ponthoz ér az ív, ahol a szalagcsoporttal találkozik, amely viszont az ivet a hengerre fekteti, amely erősen megfogja s a papírszalagból a perforált helyen egyes ivekké szakítja és továbbítja az első hajtogatókészűlékhez. Az ív még a (c) henger körüli menete alatt a lengő hajtogatókés (7^) által az és ZT*

hengerek közé sodortatik, ahonnét tovább folytatja útját. Mellékes körül­

mény az, hogy a felülről működő (m)-től induló (D) szalagcsoport átmenetes, vagy pedig a (2/7. dAra) felső (R) hajtogatóhenger felett egy orsó által meg van szakítva.

Leng# Aa/íogaMs (7)0ssz?rdn</). A dupla lengő hajtogató szerkezetet a (2/<9.

d&ra) mutatja be. Az első hosszirányú hajtogatást fm) hajtogatókés eszközli és pedig a papír menetirányával párhuzamosan, (n) kés pedig a második hajtogatást, az elsőhöz irányítva, derékszögben végzi, azaz keresztirányban.

Minden kés egy-egy tengelyre erősített erős vasemeltyűre van felcsavarva,

melyek könyökök, emeltyűk révén tengő mozgáshoz jutnak. Miközben az (m és n) kések felső állásban vannak, a szalagok f&) által vezetett fo o ) és (p p) ívek hirtelen a és hajtogatóhengerek felett az (m és n) kések alá csúsznak. Nehogy az ív e műveletnél a szalagokon vagy a hajtogató­

hengerek mélyedéseibe ütközzön vagy megakadjon, a továbbvezetés elő­

segítésére a hajtogatóhengerek fölött elhelyezett pléhek szolgálnak, melyeken a hajtogatandó ív végígsiklík. A fent már (lm) kés által hajto­

Afengera/a&u Aq/'/oga/o. A hengeralaku hajtogatószerkezet nagyon kom­

plikált. (12/9. d&ra, /. //. ///.) K ét hengerből, és M^-ből áll, melyek helyén megfoghatják és az (IS) szalagcsoporthoz vezethetik. A feltűntetett

2 1 8 . á b r a . H o s s z ir á n y b a n m ű k ö d ő le n g ő h a jto g a tó k é s.

In document EGYETEMES KÉZIKÖNYV A (Pldal 183-200)