RÉSZEI.
hosszú a hajtókőnyök. A holtpont megkerülésénél pedig Abizonyos késéssel folytatja további útját. A holtpont alatt mindenkor azon állapot értendő, midőn a nyomóalap a menet átváltásához közeledik, azt végrehajtja és ujabb útirányát megkezdi. E tünet különben mindkét tipusu hajtószerke- zetnél fennáll, csakhogy a körhajtásunál csekélyebb mérvű. Az a látszat, hogy a nyomóalap egyforma gyorsasággal teszi meg útját minden ponton, csupán érzéki csalódás. A valóság az, hogy a nyomóalap menete a holt
ponthoz való közeledésnél finom — de nem egyforma — fokozatokban lassabbodik, a végpontnál egy pillanatra megáll s a menet átváltása után épp oly arányokban hatványozódik a gyorsaság mindaddig, mig a nyomó
alap egyik utjának felét megteszi; azután ismét lassabbodik, mig a másik holtpontot el nem éri. (Lásd /<99a. d&rd?.)
A közismertebb haj tószerkezetek a kővetkezők: egyszerű körhajtásu, planéta-körhajtásu, könyökhajtásu, javított planéta-könyökhajtásu, egyszerű hajtókar, sikló hajtókar, csavarmenetes hajtás és a Miehle-rendszerű hajtás.
A körhajtású szerkezet egy függélyes tengelyre szerelt nagyobb átmérőjű kúpos kerék, mely a hajtóerőt a főtengelyre szerelt kisebb átmérőjű kúpos keréktől nyeri. (9& es 99. d&raj A nagy kúpos kerék felső lapján kiálló csap van, melyen a perdűlő kerék foglal helyet, ennek kiálló csapja pedig a nyomóalap hajtórudjával van összefüggésben. A perdülő kerék fogaival a megrögzitett állapotban levő fogaskoszoru belső fogazatába kapaszkodik.
Midőn a nagy kúpos kerék forgásba jön, a felső lapjának egyik küllőjére szerelt perdülő kereket magával viszi, mely fogaival a koszorú fogaiba kapaszkodva, egyszerre kétféle mozgást végez és pedig egyet a saját ten
gelye körül, egyet pedig a kúpos kerék forgási irányát követve. Amennyiben a hajtórud csapja jól van beállítva a perdülő keréken, annak előre és hátra irányuló útja a nyomóalap közepe irányában egy egyenes vonalat ir le.
A planéta-körhajtású szerkezet. A gép hátsó részén, a kirakóasztal alatt egy az alapvázhoz erősített oszlop van, amelyben egy függőleges, állan
dóan olajban fürösztőtt tengely (középtengely) forgathatóan van elhelyezve.
(V00. d&rcj Ezen tengely felső végén egy tányéralaku nagy kúpos kerék van, mely — a középponttól megfelelő távolságban — a haj tó rúd csapjával felszerelt perdülő kereket (planétakereket) hordja magán. Utóbbi a nagy kúpos kerék áttörése mellett egy ez alatt fekvő és az oszlopra erősített felső fogazatu fogaskerékbe kapaszkodik.
A planéta- (perdülő) kerék a nagy kúpos kerék forgási irányán kivül a saját tengelye körül is tesz egy keringő mozgást és ennek eredménye
képp a rája szerelt hajtórud csapja egy majdnem teljesen egyenes vonalú előre és hátra irányuló utat tesz meg. E mozgás a hajtórud közvetítésével a nyomóalapra vitetik át és ennek meneténél lökésnélküli fordulatot ered
ményez.
Ezen egyszerű haj tószerkezet elrendezése és alakja folytán a gépet sokkal rövidebbre és alacsonyabbra lehet építeni. Könnyű menetüek és
úgy elméletileg, mint gyakorlatilag helyesebb alapozást lehet adni a nyomó
alapnak, mely jelen esetben két-két részre tagolt, tehát négy gőrgőpályán nyer elhelyezést.
A könyökhajtású szerkezet szerkezet egy vízszint fekvő erős acéltengely, melynek egyik végén egy nagy átmérőjű fogaskerék, másik végén a könyökhajtó kar van, melynek csapjával a nyomóalap hajtórú d ja van összefüggésben.
A nagy fogaskerékkel egy kis fogaskerék közvetíti a hajtóerőt, amely a lendítőkerékkel egy közös tengelyre van szerelve. Midőn a nagy fogas
kerék forgásba jön, a tengelyének másik végére szerelt hajtókőnyök is működésbe jön és a vele összefüggésbe hozott hajtórudnál fogva a nyomó
alapot előre és hátra irányuló útjában vezeti (70/. dAra.)
A könyökhajtásu szerkezet leginkább magas átmérőjű gördülő kerekeken járó nyomóalap hajtásánál van alkalmazásban, de javított fajtái használatosak görgőkön vagy csúszó pályákon járó nyomóalap hajtásánál is.
A planéta-gyorssajtó javított könyökhajtású szerkezete. A nyomóalap görgő pályája két részre van tagolva. Ezek közé van szerelve két nagyobb
átmérőjű ikerfogaskerék, melyek fogaikkal alul az alapvázban megerősített fogasrudakba, felül pedig a nyomóalap alján levő fogasrudak fogaiba kapaszkodnak. E két fogaskerék egy közös tengelyre van szerelve, melynek közepe a hajtórud egyik végével van összeköttetésben, a másik vége pedig a hajtókőnyök csapjával van összefüggésben. Midőn a hajtókőnyök műkö
désbe jön, a vele összeköttetésben lévő hajtórud közvetítésével forgásba jön a két fogaskerék is, melyet közős tengelyénél fogva előre és hátra von és ily módon görgőkön járó nyomóalapot is működésbe hozza. (70.2. d&ra.)
Ezen elrendezés által lehetővé válik a nyomóalapnak négy pályán való tökéletes alátámasztása, mely ellentálló képességénél fogva biztosítékot nyújt a legcsekélyebb elhajlás ellen is. További előnye még e hajtószerkezetnek,
hogy a kirakóasztal alatt nyer elhelyezést, miáltal a gép sokkal kisebb térfoglalatura építhető és a nyomóalap a rajta végzendő dolgok véghez
vitelére sokkal hozzáférhetőbb.
Egyszerű hajtókar. A hajtókar egyik végpontja az alapváz alján egy fix ponton megerősített csapon mozog; a másik vége a nyomóalap aljával van összeköttetésben. A hajtókar közepén lévő csapról vízszintes irányban nyúlik ki a vonórud, amelynek másik vége egy fogaskerék kávájából kinyúló csappal van összeköttetésben. E fogaskerék egy kisebb fogaskeréktől nyeri a hajtóerőt, mely a lendítőkerékkel egy tengelyre van szerelve. Midőn a nagy fogaskerék forgásba jön, a kávájával összeköttetésben levő vonórudat működésbe hozza, amely viszont a hajtókarral közvetíti a mozgást. A hajtókar alja egy fix ponton mozog, felső része pedig — amelylyel a nyomóalap van összeköttetésben — előre és hátra irányuló lengésszerű mozgást tesz.
(703. d&aj
A sikló hajtókar. A vonórud mellőzésével a hajtókar közvetlen össze
köttetésben van a nagy fogaskerék káváján levő kiálló csappal, mely a
haj tókar közepében levő hosszú siklónyilásban nyer elhelyezést. Ha a nagy fogaskerék forgásba jön, a káváján tevő csappal összefüggésben levő hajtó- karra erőátvitelt gyakorol és annak működési irányát követi, mely előre és hátra irányutó mozgásban nyer kifejezést és a hajtókarra) összeköttetésben [evő nyomóatapot is Hy irányban vezeti. Egyebekben az egyszerű hajtókar szerkezetével megegyező. (704. a&raj
A hajtókar csúszós vagy görgő pályán járó nyomóalap hajtására s leg
inkább könnyüjárásu, kisebb fajtájú gyorssajtóknál van alkalmazásban.
A Miehle-rendszerű hajtószerkezet. A nyomóalap aljának közepére fogasrud van szerelve, melynek két végpontjáról erős, acélból készült siklópálya nyúlik le függélyesen. A siklópályák alsó végeit az alsó fogasrud köti össze oly módon, hogy e helyzete a felső fogasrudéval nem teljesen átellenes, llyképpen mintegy hosszúkás-négyszögletű függő keretet képeznek, melynek két hosszabb, vízszintes oldalát a két fogasrud, függélyes oldalait pedig a két siklópálya alkotja. E keret belsejébe, egy, a főhajtótengelyre szerelt fogaskerék foglal helyet, mely felváltva, hol az alsó, hol a felső fogasrudba kapaszkodik. A fogaskerék oldalából erős, kiálló csap nyúlik ki (menet
átváltó csap). A fogaskeret két végén egy-egy erős acéllemezből készült
1 0 3 . á b r a . E g y s z e r ű h a jtó k a r. !0 4 . á b r a . S ik ló h a jtó k a r.
csappanttyu van, mely függélyesen áll és működése közben lengésszerü alsó fogasrudba kapaszkodva, a nyomóalapot további útjában kifelé vezeti.
A menet átváltását tehát a fogaskerék csapja a függélyes siklópályával való érintkezése által eszközli, mig a megkezdett útirány továbbfolytatása a csappanttyu által oldalirányban eltolt fogaskeréknek a másik fogasrudba
való helyezkedése által történik. (70.5. d íra j A Miehle-rendszerű haj tószerkezetet az európai gyárosok különféle módosításokkal hozták forgalomba és leginkább egy- és két
turás gépeknél nyert alkalmazást. Különös előnye, hogy a nyomóalapot mindig egy
forma gyorsasággal vezeti, annak lőkésmen- tes fordulatot biztosit, aminek sikeres keresz
tülviteléhez a nyomóalap pályájának két végpontján levő légűtközők is hozzájárulnak.
Azon szerkezet, melyen a nyomóalap útját megteszi, kétféle elv szerint, a csúszás és gördülés elvei szerint, vannak szer
kesztve. Az első esetben vályuszerü sínekben csúszik a nyomóalap talpa, mig a másik esetben apró karikákon vályuszerü sínekben vagy nagyobb átmérőjű 4— 6 keréken lapos síneken gördül ide-oda, vagyis előre és hátra irányuló útjában.
Valamint a hajtószerkezet, úgy a nyomóalap pályája is főfontosságu tényező a gyorssajtó pontos, hibátlan működésénél, egyrészt azért, mert a nyomóalap pályáján összpontosul a nyomás teljessége, tehát nagy ellent- állóképességűnek kell lennie; másrészt pedig szerkezeti összetételében főként azon célnak kell szolgálnia, hogy rajta a nyomóalapnak lehető könnyű és rezgésektől mentes járása legyen.
1 0 6 . á b r a . C s u s z ó a p á ly a .
107. á b ra . F e s té k s z e k r é n y k e re s z tm e ts z e te ru g a n y o s a c é llé n iá v a l é s a f e s té k á te r e s z
-E célok elérésében a fent említett csúszós és gőrdülős rendszerű pályák kelnek egymással versenyre. csúszós pálya (/06. dAro) előnye az, hogy a nyomóalap talpával közvetlen érintkezésben van s a magas aláépitést igénylő pályatest állványain szilárdan megrőgzitve áll, úgy hogy mozgó felületet csak a rajta csúszó nyomóalap képez.
Ezen elrendezés lehetővé teszi a nyomóalapnak nyugodt, rezgésmentes járását, lehetetlenné teszi a pályának helyközőnkénti egyenlőtlen kikopását, ami a tiszta, egyenletes nyomás szempontjából elengedhetetlen kellék.
Hátránya a csúszós pályának az, hogy a gép járását megnehezíti.
Nagyobb alakú, súlyosabb nyomóalapoknál, amelyeknek pontos működése négy pályát feltételez, a csúszós rendszerű éppen azért nem alkalmazható előnynyel, mert a surlódó felületek a hajtószerkezettől aránytalanul nagy
erőkifejtést igényelnének, mely végeredményében veszélyeztetné a gép tartós jóságát, csökkentené szállítóképességét és nagyobb mennyiségű hajtó- energiát emésztene fel.
A gördülős rendszerű nyomóalap pályáján (7/J?. dAra) kerekeken vagy kis átmérőjű görgőkön halad a nyomóalap. Itt tehát a nyomólap mozgó felüle
ten nyer elhelyezést, amely útjában vezeti és igy az oldalrezgéseknek, valamint a pályán való him
bálódzásnak (ami a pályáknak helyközőnkénti kivölgyelődését is eredményezi) sokkal tágabb tér kínálkozik, mint a csúszós rendszerűnél, főként akkor, ha a nyomóalap pályáját magas átmérőjű kerekek képezik. Vannak ugyan az ujabb rendszerű kerekes pályáknál oldalvezetékek is alkalmazva, de ezen vezetékek a nyomóalapot csak az oldalrezgésektől óvják meg, mig a fel- és aláhimbálódzások lehetősége fenmarad.
E bajon segitendő, a modern gyorssajtók nyomóalapjainak pályáját igen kis átmérőjű, nagymennyiségű görgőkkel szerelték fel, melyek négy pályán alkalmazva, biztos támpontot nyújtanak a nyomóalapnak s járását nyugodtá, könnyűvé teszik, llyképp a kerekeken járó gördülő rendszer kőnnyenjáró- ságát a csúszós rendszer nyugodt, rezgésmentes járásával egyesíti magában a görgős rendszerű pálya. (Lásd a /02. d&rd/.)
A gyorssajtó nyomóhengerének működési milyensége ad különböző jelleget.
Az egyszerű gyorssajtók időközönkénti nyugvó állásba térő nyomóhengerén kivűl van lendűlő mozgást végző és folyton forgó nyomóhenger. E működési tulajdonság egyszersmind különböző jelleget ad a gyorssajtó egész szerkezeté
nek is, amennyiben szerkezetűkben és alakjukban a nyomóhenger működési viszonyaihoz képest megfelelő átalakulást szenvednek.
Az egyszerű gyorssajtó nyomóhengere működését a nyomóalap két oldalára szerelt fogasrud eredményezi. Működésének lényege abból áll, hogy a nyomó
alap befelé irányuló útja közben átgördül a nyomandó formán s a nyomás
bevégezte után nyugvó helyzetbe tér és ilyenképpen a nyomóalapnak kifelé irányuló útjában szabad elvonulást enged.
A lendülő nyomóhenger a nyomóalap fogasrudjával folytonos kapcsolatban van és annak ki- és visszamenő mozgási irányát követve, a nyomóalap mindkét útjában nyomást végez.
A folyton forgó nyomóhenger hajtását a nyomóalaptól függetlenül, a nyomó
alapot is hajtó szerkezet főtengelyére szerelt fogaskeréktől nyeri és igy van megadva a lehetőség arra, hogy a nyomóhenger folyton egy forgási irányt követve, minden példány nyomásánál egy vagy két fordulatot tegyen.
A nyomás a nyomóalapnak befelé irányuló útja közben történik. Az üres fordulatnál a nyomóhenger felemelkedik és igy a nyomóalap kifelé irányuló útjában akadálytalanul elvonulhat.
A festékező szerkezet két főrészből, a festéket tartalmazó szekrényből és a festéket közvetítő hengerekből áll.
A festékszekrény egy szabadon forgatható acélhengerből és ennek belső oldalához lejtősen simuló ruganyos acélléniából (707. díva) vagy két-három részre tagolt merev léniából áll, melynek két végén és közepén a szükség szerint ide-oda tolható ólomtömbök vannak.
A festéket közvetítő vagyis eldörzsőlő szerkezetnek három típusa ismere
tes és pedig: 1. asztaldörzsölésü, 2. hengerdörzsölésü, 3. egyesitett asztal*
és hengerdörzsölésü rendszer.
Az asztaldörzsölésű rendszernél a ruganyos anyagból készült nyalóhenger által a festékvályuból egy lapos felületre vitetik a festék és dörzsölőhengerek által egyenletesen széthordatik (70<9. d&ra), honnan azután feladóhengerek táplálják a formát.
A hengerdörzsölésű rendszernél a festéknyaló henger kisebb és nagyobb átmérőjű, acélból és ruganyos hengeranyagból készült dörzshengerek köz
vetítésével egy nagyobb átmérőjű acéldörzshengernek adja át a festéket,
melyről a formát tápláló feladóhengerekre jut. Egyszerű hengerrendszerű festékezés az (709. d&q), mely két feladóhengerrel, egy nagyobb átmérőjű acélhengerrel, megfelelő mennyiségű dörzshengerekkel és egy festéknyaló hengerrel bir.
XeMó's, tV/e?ue íó'&é/e/es&YeM, AengerrenJszerű festékezés az, mely három, esetleg négy feladóhengerrel, három vagy négy nagyobb átmérőjű acél- dörzshengerrel és az ezekhez szükséges ruganyos dörzsőlőhengerekkel, vala
mint egy festéknyalóval van ellátva. (7/0. d&raj
y4z egt/esMeM asz/a/- és /iengerrer?tűszerű festékdörzsölésnél a szekrényből szedett festéket a nyalóhenger sima felületű asztalra adja le, honnan aztán a feladóhengerek által — melyek még külön oldalmozgást végző dörzs- hengerekkel is el vannak látva — a formára jut. (7//. d íra j
!) ) . á b r a . E g y e s í t e t t a s z ta l- é s h e n g e r r e n d s z e rú f e s té k e z ő s z e rk e z e t.
Egyszerű gyorssajtó alatt olyan nyomógépet ér
tünk, mely egy nyomóalappal, egy nyomóhenger
re] és egyszerű festékező szerkezettel van ellátva, illetve, amely a nyomóalapnak előre és hátra irányuló menete közben csak egy nyomást végez s a nyomóhenger minden példány nyomása után nyugvó helyzetbe tér.
A főtengelyt az alapvázból kinyúló, két csapágygyal ellátott kar tartja.
Egyik végére a hajtókar, a másik végére egy olyan nagy átmérőjű
fogas-kerék van szerelve, mely egyszeri átfordulásával az egyszerű gyorssajtó összes szereinek működését eredményezi. A hajtókar a nyomóalap kocsijá
nak hajtórudjával van összeköttetésben; a nagy fogaskerék pedig a lendítő- kerekekkel egy tengelyre szerelt kis fogaskerekekkel, melyektől egyúttal a hajtóerőt is nyeri. A hajtókönyők és a nagy fogaskerék közti tért a gép egyes szerveinek időközi és állandó működését szabályozó körhagyók foglal
ják el, úgymint: a nyomóhenger járását, illetve indítását és állítását eszközlő villa körhagyóí, a kirakószerkezet, a pontszuró, a festékszekrény acélhenge
rét működésben tartó körhagyók. (7/2. dAraJ
A kocsi, melyen a nyomóalap van elhelyezve, 4— 6 kerékből áll (7/3. d&ra), melyek páronként egy-egy külön tengelyre vannak szerelve s e tengelyek külső végeit két oldalt egy-egy erős foglalat tartja össze, melyek által kocsivá vannak képezve. A kerekek talpai síneken való gördűlésre alkalmas lapos felületből, az oldalt való kisiklást meggátló párkányból és a kerekek csúszását megakadályozó fogas felületből állanak.
1! 2 . á b r a . F ő te n g e ly a z ik e r k o r h a g y ó k k a l, h a jtó k ö n y ö k k e l, kis é s n a g y f o g a s k e ré k k e l é s le n d ítő k e ré k k e ).