A
kocsi pályája. A gép alváza hossz- és keresztbordákkal van ellátva.
A két hosszborda gördülésre alkalmas sima felületté van képezve, melyen a kocsi kerekeinek sima felülete helyezkedik el, a melléje szerelt fogas
rud pedig a kocsikerék fogas részének befogadására szolgál, mig a sima pálya és a fogasrud közti keskeny, árokszerü nyílásba a kocsikerék kiálló párkányos része illeszkedik.
A nyomóalap pályája. A nyomóalap alja (7/4. a&ra), hasonlóan az alap
vázban foglalt vezetékhez, méreteiben, alakjában, elhelyezésében teljesen azonos vezetéssel, vagyis pályával van ellátva. A kocsi kerekeinek sima felületén (annak felső részén) a nyomóalap sintalpa helyezkedik el és a kocsikerék fogas és párkányos
része is ugyanugy helyezkedik el, mint az alvázban foglalt pályán.
A nyomóalap két oldalához fogasrud van erősítve és pedig az egyik oldalon hosszabb, a másikon rővídebb. A fogas
rudak közti területet a nyo
mandó formát befogadó sima nyomóalap foglalja el. (7/4a a&raj
Az oldalállványok. A gép alapvázához két oldalt az áll
ványok vannak erősítve (7/5.
a&a), melyeken a festékszekrény, a festéket dörzsölő és feladó hengerek, a szalagrudak, a pisz:kolást megóvó bádoglemez, a nyomóhenger, az ívkivezető dob, az ívfogók működését kormányzó rúd, az ívkivezető szalagok rudjai és a kirakószerkezet csapágyai vannak elhelyezve.
A nyomóhenger vastagkáváju, belül üres test, melynek acéltengelyéből erős küllők nyúlnak ki a henger belső falához és azzal egy szétválasztha
tatlan testet képeznek. A nyomóhenger felső színén hosszában két árok
1 !3 . á b r a . K o c s i h a t k e ré k k e l, h a jtó r u d d a l, n y o m ó a í a p p a l a z a la p v á z o n (k e r e s z tm e ts z e tb e n ).
szerű mélyedés van, melyek a henger felszínéi két részre tagolják. A felső rész a nyomófelületet, az alsó rész pedig a holt területet képezi. A felső mélyedésben van a nyomóhenger borításának és az egyengetés megrögzí
tésére szolgáló rúd, az illesztékek rúdja és az ívfogók rúdja szerelve, mig az alsó mélyedésben a borítás lefeszitésére szolgáló rúd van elhelyezve. A nyomó
henger két végére fogaskerekek vannak szerelve, melyeknek fogai az alsó részen vízszintes irányban le vannak vágva. A fogaskerekek egyikén — a baloldalon levőn — kiálló csap van, melynél fogva a nyomóhengert a villa megindítja és megállítja; a nyomóhenger másik végének tengelyén a fogas
kerék alatt van elhelyezve az ívfogó működését szabályozó körhagyó, amely viszont a főtengelyre vagy a nyomóalap fogasrudjára szerelt közvetítő váltó segélyével jön működésbe.
H4a ábra. Nyomóalap fogasrudakkal és az oldatmozgást meggáttó vezetékkel.
A kapcsolószerkezet a nyomóhenger megindítását és megállítását eszközli, azaz létrehozza a kapcsolatot a nyomóhenger fogaskerekei és a nyomóalap fogasrudjai között, ílyképp közvetití a nyomóhenger és a nyomóalap együtt
működését; az együttműködés befejeztével pedig a kikapcsolás tényét hajtja végre. A kapcsolószerkezet alkatrészei a következők: 1. az ikerkörhagyók, 2. a vonórud, 3. a villa. Az ikerkörhagyók a főtengelyre vannak szerelve- A vonórud egyik vége az ikerkörhagyók között van elhelyezve s ellentétes oldalain egy-egy görgő van, mely szorosan a körhagy ók pályáján mozog.
E görgők a vonórud szigorú kényszermozgását biztosítják, mely műkö
dése közben előre és hátra irányuló mozgást tesz. A vonórud másik vége a villa alsó karjával van összeköttetésben. A villa működését tehát az iker- körhagyók kormányozzák a vonórud közvetítésével és ennek eredménye
képpen a villa lengő mozgást tesz, minek folytán a nyomóhengert a kellő időben megindítja (vagyis a nyomóalappal való kapcsolódást létrehozza), megállítja (vagyis a nyomás befejeztével az összeköttetést a nyomóalappal megszakítja) és álló helyzetben megtartja mindaddig, mig a nyomóalappal való egyűttműkődése újból kezdődik. (7/6. d&roj
A festékdörzsölő- és feladószerkezet (110. ábra) hajtását a nyomóalap hosz- szabb fogasrudjától nyeri, mely egy közvetítő fogaskereket hoz működésbe.
A közvetítő fogaskerék fogai a nagy acéldörzshenger fogaiba kapaszkodnak, ily módon a nyomóalap járásának irányát és sebességét követik forgás közben. A dörzshengerek, valamint a feladóhengerek a nagy acélhenger által hajtatnak meg az egymást érintő felületek tapadása folytán. E célból a hengerek elrendezése oly módon van eszközölve, hogy ruganyos anyag
ból és acélból készült hengerek felváltva vannak egymásmellé vagy egy
másfőié helyezve.
A nagy acéldörzshenger tengelyei az oldalállványokban elhelyezett csap
ágyakból hosszabban kinyúlnak. E kinyúló tengelyvégek egyikébe csiga
szerű csavarmenet van vágva, amelyet egy megfelelő, belül szintén csavar
mentes tok fogad magába. Ezen csigaszerkezet a nagy acéldörzshengernek vizszint irányban való ide-oda járását eszközli, mig a másik kiálló tengely
végre szerelt vezérmű a dörzshengereknek a nagy acéldörzshengerrel ellen
tétes irányú vizszintes ide-oda járását eredményezi. A festékdörzsőlő hen
gerek tehát a tökéletes festékelosztás szempontjából a saját tengelyükön való forgáson kivűl ellentétes vizszintes mozgást is végeznek.
A z egyszerű gyorssajtó festékező szerkezete lehet egyszerű asztaldör- zsőlésű, egyszerű vagy összetett hengerrendszerű.
Az ívberakó szerkezet egy vizszintes és egy lejtős sima asztalból, vala
mint a lejtős asztalra és a nyomóhengerre szerelt illesztékekből áll. A viz
szintes asztal a gép oldalállványainak kimagasló részére van szerelve, melynek végén a lejtős rész, félnyithatóan és leereszthetően, csuklópánttal van összefüggésbe hozva, alsó vége pedig a gép állványának mélyebben fekvő részére támaszkodik. A vizszintes asztal a nyomandó ivek elhelye
zésére szolgál, a lejtős asztal pedig az íveknek az illesztékekhez való
csusz-tatására. A berakott ív ilyenképpen alul a nyomóhengerre szerelt illesz- tékekhez támaszkodik, oldalt pedig a lejtős asztalra szerelt mértékhez.
A felső pontszúró pontos soregyen elérésére szolgáló szerkezet. Egy hosz- szabb vasnyulvány, mely felső végével egy vasrúdon mozgathatóan van szerelve, mig másik végével a működést szabályozó karon szabadon nyugszik, mely kar fel- és alálengő mozgást végez. A nyúlványra van szerelve a pontszuró tűt tartó szerkezet, melyet a szükség szerint minden irányban igazítani lehet.
Az ívkivezető szerkezet a nyomóhenger működésével áll szoros össze
függésben, tehát hajtását is innen nyeri. Szerkezeti összetételét a következő alkatrészek képezik: a felső és alsó ivkivezető szalagok, az ívkivezető dob és az alsó ívkivezető henger. Az ívkivezető dob egy fából készült henger, melynek acélcsapjai a két oldalállványba vannak beágyazva. Egyik végére fogaskerék van erősítve, mely a nyomóhengerre e célra szerelt fogaskerék
kel van kapcsolatban. Az ívkivezető dob az alsó
hengerrel egymástól 5— 6 cm. távolságra beosztott zsinórokkal vagy szalagokkal van összeköttetés
ben, amelyek ilyenformán annak forgás köz
vetítőiként szolgálnak és egyszersmind mozgó,
lejtős pályáját képezik a nyomott íveknek, melyeken a kirakóvilla alsó
Az ívkirakó szerkezet hajtását a főtengelyre szerelt körhagyó tói nyeri, melynek mozgását vonórud közvetíti egy kétkarú emeltyűvel, mely ennél
fogva lengő mozgást tesz. Ez emeltyű felső vége ívalakban hajlott fogas
vezetékben végződik és egy acélrudra szerelt kis fogaskerékkel van kap
csolatban. Az acélrudra vannak szerelve a kírakópálcák 5— 6 cm. távolságra beosztva, melyek ilyen összeállításnál fogva villaszerű alakot képeznek.
Az acélrud két tengelye az oldalállványokba van beágyazva és félkörirányu mozgást végez, mely végeredményben az ívkirakó pálcák ívalaku lengésében nyer kifejezést.
Az egyszerű gyorssajtó szerkezeti összműködése. A lendítökerék forgásba-jőttével a tengelyére szereit kis fogaskerék forgásba hozza a nagy fogas
kereket, amely — minthogy a főtengelyre van szerelve — annak másik végén lévő könyőkhajtókart hozza működésbe. Minthogy a könyökhajtókar a nyomóalap hajtórudjával van összeköttetésben, annak forgási irányát követve, a nyomóalap előre- és hátrairányuló utat tesz meg. A kifelé irányuló ut üres menet, mely idő alatt a nyomóhenger mozdulatlan állás
ban marad.
Amidőn a nyomóalap a fordulóponthoz ér, hogy befelé irányuló útját megkezdje, e pillanatban az ívfogók lezáródnak s a berakott ívet meg
fogják. Ekkor működésbe lépnek a főtengelyre szerelt váltók s a vonórud közvetítésével működésbe jön a villa, mely a nyomóhenger csapjával lévén összefüggésben, azt nyugvó helyzetéből kimozdítja és vezeti mindaddig, mig
a nyomóhenger fogaskereke a nyomóalap fogasrudjának fogával nem talál
kozik. Ekkor a vezetést a fogasrudak veszik át és a nyomóhengert a nyomó
alapon átgőrditik, miáltal a nyomás történik.
Mielőtt a nyomóhenger teljes átfordulását befejezné, az ívfogók felnyílnak és a már megnyomott ívet átadják a szalagvezetésnek. Ugyané pillanatban a villa egy lengő mozgással a nyomóhenger csapja felé közeledik, azt ágai közé fogadva, a nyomóhengert teljes átforduláshoz segíti, azután megállítja.
A nyomóhenger megállásával a nyomott ív a nyomóhenger oldalfalához, az ívkivevezető dob és a szalagok közé szorulva, mozdulatlan helyzetben marad, mig az ismét nyomásra induló nyomóalap a nyomóhengert műkö
désbe hozza. Ekkor a szalagok, az ívkivezető dob és annak közvetítésé
vel működő alsó ívkivezető henger forgásba jönnek és a nyomott ívet a lejtős zsinórpályán levezetik a kirakóvilla aljára, mely azt egy lengő mozgással a kírakóasztalra helyezi.
) ) 7 . á b r a . E g y s z e r ű g y o r s s a jtó , k ö n y ő k h a jtó g ö rd ü lő r e n d s z e rű (k e r e s z tm e ts z e tb e n ).
A festékezés): a feladóhengerek látják el a nyomóalapnak előre- és hátrairányuló útja közben. Tehát minden példány nyomásánál kétszer fes- tékeződik a forma.
A gyakorlat szempontjából nagy fontossággal bir a gépmesterre, ha ismeri a gyorssajtót szerkezetének minden részletében, tisztában van azoknak rendelteté
sével és egymásra ható összmükődésével.
E fejezet a „Mődlingi gépgyár" (Kaiser L. és Fiai) gyorssajtóját tárgyalja, részletesen ismertetve nemcsak szerkezeti összetételét, nemcsak azoknak ősszmüködését, hanem egyúttal ábrákban bemutatja a gyorssajtó felszerelését, illetőleg felállítását is, majdnem sorrendi fokozatban.
A géptechníka haladásával kell hogy lépést tartson a gépmester technikai ismerete is, egyrészt azért, hogy a gépen jelentkező kisebb hibákat javítani, esetleg azok bekövetkezésének elejét tudja venni, másrészt pedig, hogy a gépgyárak által folyton felszínre hozott újításokat megítélni és kellőképpen értékelni tudja.
Amint már az előző fejezetekben írva van, az egyszerű gyorssajtók szerkezetűknek lényegében egymáshoz hasonlatosak, csupán a hajtószerke- zetek formája és elrendezése, a festékező szerkezetek elrendezése és formája és a nyomóalap pályájának milyensége és elrendezésében különbözik és igy a jelen leírás mintegy alapjául szolgál az összes egyszerű gyorssajtók megismerésének.
Az alapváz (7.20. a'Ara, 7. rész) igen erős öntöttvaskeret, amely hossz- és keresztbordákkal van ellátva. Az alapváz a gép fundamentumát, talapzatát képezi, minthogy belőle kiindulólag épül fel a gép. R ajta nyer közvetlen elhelyezést a hajtószerkezet csapágyállványa, a főtengely csapágytartói, a középállványok (7.2/. d&ra, 2., 3., 4., 5. rész); az oldalállványok (737. dAra, szilárdan van megrőgzitve. A főtengelyt vízszintes helyzetében két állvány tartja, melyek a csekélyebb kopás és könnyebb járás céljából fémcsapágy- béléssel vannak ellátva. A főtengely másik végére a kis kuposkerék van szerelve, mely fogaival a nagy kuposkereket forgatja. Ez utóbbinak átmérője háromszorta nagyobb, mint az előbbié. A nagy kuposkerék a függélyes
a nagy kuposkerék alatt, a csapágyállvány foglalja magában. (720. d&ro, /3.
réízj Mennél távolabb fekszenek egymástól a függélyes tengely csapágyai, annál jobb befolyással van ez annak erőkifejtésére és ellentállóképességére.
A nagy kuposkeréknek öt 7^ keresztmetszetű és egy L/ keresztmetszetű küllője van. Ez utóbbinak vége laposra van képezve, melyre egy széles és sima felületü fémgyűrű van erősítve. A fémgyűrű közepén kiálló csap van, melynek alsó része kúpos és helyzetében alul egy anyacsavarral rögzittetik meg. E kiálló csapon foglal helyet a perdülő kerék, melynek alsó része szintén sima lapot képez s e lapjával a kuposkerék fémgyűrűjére fekszik, vele egy surlódó felületet képez, tengelyének vége rögzítő gyűrűvel van ellátva. A perdülő kerék peremén van a hajtórud csapja, amely annak
egyik küllőjére szerelt, tömören kovácsolt acéldarabból áll. A fogaskoszoru, mely a 2. és 3. számú középállványok közé van rögzítve, belső fogazattal van ellátva, melybe a perdülő kerék fogai kapaszkodnak.
Ezek után a körjáratu haj tószerkezet működése a kővetkező: a főten
gelyre szerelt kis kuposkerék közvetítésével működésbe jön a függélyes tengelyre szerelt nagy kuposkerék, mely egyszeri teljes fordulattal a gép összes szerveinek működését közvetiti. A nagy kuposkerék peremére szerelt perdülő kerék kerülete éppen félakkora, mint a nagy fogaskoszoru belső kerülete. Tehát a perdülő keréknek kétszer kell saját tengelye körül meg
fordulni, mig kiszabott teljes útját a fogaskoszoru belsejében bevégzi.
A nagy kuposkerék körforgása közben magával viszi a perdülő kereket, amely fogaival a fogaskoszoru fogaiba kapaszkodik és ily módon egyúttal előre és hátra irányuló mozgást is tesz, úgy hogy a rászerelt hajtórud
csapja egyenes irányú vonatat ir le, mely a gép hosszanti középvonalában fekszik.
A 122., )23. ábra 5, 6, 6a, 6&, 6c, 6J, 6e, 6/részei tüntetik fel a körhajtásu hajtó szerkezetet működésének különféle fázisaiban. A külső szaggatott vona
lakból álló kör ()9) a fogaskoszorut jelképezi, a vele érintkezésben levő kisebb szaggatott vonalú kör (18) a perdülő kereket, a 2)-es számmal jelzett részlet a perdülő kerék tengelyét, a 23-as számjegy pedig a nyomóalap hajtó- rudjának csapját jelzi, mig a középső teljes vonalú kör a nagy kuposkereket.
A rajzon a fogaskoszoru négy részre van osztva, mely osztóvonalak a
per-)19. ábra.
A módüngi gépgyár (Kaiser L. éa Fiai) kromó- és autotipia-gyorssajtója kettős festékező szerkezettel.
dűlő kerék négy főállását jelzik. Az osztóvonalak között a 6., 6&, 6J és 6/ részeken feltüntetett helyzetek a perdülő keréknek négy mellékállását, tehát a képzeletben nyolc részre beosztott fogaskoszoru köre, a perdülő keréknek négy fő- és négy mellékállását jelzi. Az 5. részen jelzett első és harmadik főállás egyszersmind azon utat is jelzi, melyet a nyomóalap hajtó- rudjának csapja megtesz. Az 5. részen a hajtórud csapja az első állásban holtponton van, ily állapotban a nyomóalap pályájának hátsó részén, menet
irányának átváltójában van; a hajtórud csapja az osztóvonal hátsó végén látható. A 6. részen az első mellékállásban van a perdülő kerék, midőn kifelé irányuló útját megkezdte. A 6a részen a második főállásban van, ekkor már a nyomólap kifelé irányuló utjának egyik felét megtette, a hajtórud csapja az osztóvonalak keresztezésénél a kör közepén látható. A 6&
rész a második mellékállást tünteti fel, mig a 6c rész a harmadik főállást,
mikor is a nyomóalap egyik, a kifelé irányuló útját teljesen befejezve, a második holtponton van, a hajtórud csapja az osztóvonal másik végén látható. A többi ábrák a perdülő kerék másik útját — a befelé irányúiét — tüntetik fel, mikor is a nyomóalapot befelé vezeti, mely működés méreteiben és minden egyéb részletében a fentebb leírttal azonos.
A nyomóalap pályája. A 2, 3, 4 és 5-ös középállványokon vannak elhelyezve a görgős pályák, melyeken a nyomólap előre és hátra irányuló útját meg
teszi. (/24. a&ra.) A pályatest keresztmetszete /V-alaku, a két szélsőnek küloldala simán megmunkált felületet képez (külső siklóvezeték), melyhez a nyomóalap oldalvezető sinei csúszósán simulnak. A pályatest vályuszerü mélyedésében görgők vannak elhelyezve, melyek a lehető legnagyobb pon
tossággal egyformára vannak csiszolva és a két végűkből kinyúló tenge
lyüknél fogva két vasléc közé foglalva. Minden görgő egyik oldalára egy- egy kis fogaskerék van alkalmazva, mely alul, a gőrgőpálya alján oldalt levő fogasrudban, felül pedig a nyomóalap talpa mellé szerelt fogasrud fogaiba kapcsolódik; igy a görgőknek egyöntetű harmonikus gördűlése biztosítva van. Ezen elrendezés legfőbb értéke a csúszós rendszerrel szemben a nagy erőmegtakaritásban rejlik, mely erőmegtakaritás különösen nehéz nyomást igénylő formáknál 40 százalékig terjed, ami biztositék egyúttal a gép tartósságára, nyugodt, csendes járására is. A gépeknél a gőrgőpályát először az L. Kaiser's Söhne gyorssajtógyár alkalmazta.
A nyomóalap. A nyomóalap (Z.2.5., /26. és /.27. d&ra) öntöttvasból készült, felül sima, alul bordákkal ellátott test. Négy borda alul kiszélesedik és ezek képezik a nyomóalap sintalpát. A nyomóalap talpa (/26. és A27. d&a 3 7 . rész/efe) görgőkön nyugszik, melyeken előre és hátra irányuló útját teszi meg. A nyomóalapnak oly tökéletes megmunkálása, hogy nyomó
felülete egyenletesen sima legyen és e felület a sintalp szintén sima
felűle-tével tökéletes párhuzamot képezzen, rendkívül nehéz. Pedig főként ezek a tényezők feltételezik az egyenletes, a tiszta és piszkitástól mentes nyomást.
A nyomóalap két oldalára vannak szerelve a nyomóhengert vezető fogasrudak és pedig a baloldalon a fő, a jobboldalon a mellékfogasrud.
A mellékfogasrud oldalán van a festékező szerkezetet hajtó fogasrud.
(726. d&ra, 3&, 39. és 40. rész.) A fogasrudak pontos és könnyű beállí
tására vízszintes irányú párkányok vannak alkalmazva, melyek szabályozó csavarokkal vannak ellátva. E szabályozó csavarok segélyével hajszálpon
tossággal lehet a fogasrudat emelni vagy sűlyeszteni, előre vagy hátra igazítani. A szabályozó csavarok szilárd megrögzítésére ellencsavarok szol
gálnak. (727. d&ra, 4/., 42., 43., 45. és 46. részj Ily beállító csavarok a gyakorlatban nagyfontosságuak, mert általuk lehetővé válik, hogy minden
nagyobb időveszteség nélkül az egyes részleteknek pontos helyzetűket megadhassuk, ezért a Kaiser-féle gyorssajtókon mindazon részleteken alkal
mazásban vannak, melyek pontos beállítást igényelnek.
A festékező szerkezetet hajtó fogasrud oldalára van szerelve az ívfogók körhagyóját működésben tartó vezeték (726., /45. és /46. dArdk), melyről a későbbi leírásban lesz szó.
A nyomóalap alján kétoldalt egy-egy merőlegesen lenyúló vastag acélsín van szerelve (727. dira, 30. és 3/. rész), melyek a két szélső görgőpálya külső felületéhez simulnak és szabályozó csavaroknál fogva a célnak megfelelően pontosan beállíthatók. E vezető acélsíneknek célja az, hogy a nyomóalap oldalmozgását, vagy akár a legcsekélyebb oldalrezgését is meg
akadályozza, ami a tiszta, piszkitásmentes nyomás szempontjából igen fontos. A vezetősínek mindegyike két-két rugós kenőszelencével van ellátva (727. d&a, 3/ & rész,), melyek kenőzsírral vannak megtöltve és igy a két surlódó felületet állandóan keni, miáltal a könnyed csúszás lehetővé van téve.
A nyomóalap sintalpaí mellett fogasrudacskák vannak (727. dAro, 35. rész), melyek a görgők fogatba illeszkednek és a gőrgőpályák alján lévő fogas
rudacskákkal egyetemben a görgők egyöntetű vezetésére szolgálnak.
A nyomóalap hátsó csapja, melyet a hajtórud csapágya foglal magába, tartójával együtt egy darabból kovácsolt igen szilárd alkotás. A tartó igazíthatóan van berendezve és a nyomóalap aljához három erős csavarral van megrőgzitve. (727. d&a, 47., rész.)
A nyomóalap hajtórúdja öntött acélból készült H keresztmetszetű, mi
által súlya aránylag kevés, merevsége és ellentállóképessége igen nagy.
A hajtórud fejei szétvehetők; bennük foglalnak helyet az acélbronzból készült csapágycsészék. (727. d&a, 49., 50. rész.) Annak meggátlására, hogy a hajtórud fel vagy alá ne billenjen, a nyomóalap homlokbordájára szerelt hajtórudtartóval van ellátva. (726. ás /27. d&ra, 5/., 52., 53. rész.)
A nyomóalap felső sikfelűlete a nyomandó forma befogadására szolgál.
A zárókeret szilárd megrögzítése és helyes beállítása céljából felül kampó
tartók, alul pedig rögzítő csavarokkal ellátott záróléc van. A felső kampó- tartók egy-egy szabályozó csavarral vannak ellátva, miáltal lehetővé válik a zárókeretnek olyképpeni beállítása, hogy annak középléce pontosan pár
huzambari fedi a nyomóalap felületén levő középosztó vonalat. Ez elrendezés folytán a soregyenigazítás meg van könnyítve.
A zárókeret fényesre csiszolt és pontos derékszögbe haj ütött egy darab acélból van kovácsolva. Kellő közepén a középléc, melynek hosszanti árokszerü mélyedésébe állithatóan van beillesztve a pontszurót tartó hajó.
A zárókeret jobboldali felső részén kiálló nyúlvány van, mely a felső kétágú kampótartó nyilasába illeszkedik. (7.26. d&a, 3 6 ., 5 5 ., 5 6 ., 5 7 ., 56., 5 9 . részj A záróléc feladata, hogy a formazárókeretet a pontosan beállított helyzetében megtartsa. A záróléc alján két csap van, amelyek a nyomóalap siklapjába fúrt lyukba illeszkednek és ily módon szilárd támaszát képezi a zárókeretnek. A záróléc főelőnye az, hogy — mivel hat rögzítő csavarral bir — általuk a keret több helyen nyer megerősítést és így a keret alsó szintjének elhajlása lehetetlenné van téve.
A nyomóalap síkján — annak jobb- és baloldalán — a fogasrudak mellett betümagas acéllécek vannak (726. díra, 6 2 — 62. rész), melyek nyomásközben a nyomóhenger kiemelkedő részével érintkezve, annak egyenletes elgördü- lését biztosítják és a piszkitást (smíccelést) megakadályozzák.
A nyomóhenger. A nyomóhenger (726. dAra) öntött vasból készült henger- alakú üreges test, melynek két homlokoldalán és a közepén egymást keresztező küllői vannak. A küllők a kereszteződésnél agygyá alakulnak, melyeken át a központi tengely halad végig. A nyomóhenger belseje a küllőkön kívül még erős bordákkal is el van látva, melyek hathatósan elősegítik a külső köpeny ellentállóképességét és teljes biztonságot nyújtanak mindennemű behajlás vagy behorpadás ellen. A központi tengely belseje a
A nyomóhenger. A nyomóhenger (726. dAra) öntött vasból készült henger- alakú üreges test, melynek két homlokoldalán és a közepén egymást keresztező küllői vannak. A küllők a kereszteződésnél agygyá alakulnak, melyeken át a központi tengely halad végig. A nyomóhenger belseje a küllőkön kívül még erős bordákkal is el van látva, melyek hathatósan elősegítik a külső köpeny ellentállóképességét és teljes biztonságot nyújtanak mindennemű behajlás vagy behorpadás ellen. A központi tengely belseje a