Költségvetés készítés

A megvalósíthatósági tanulmány pénzforgalmi szemléletű, ami azt jelenti, hogy a be- és kifolyó pénzt szeretnénk meghatározni, tehát azt a pénzt, amit a boltban elkölthetünk, nem pedig követelés (kiszámlázott bevétel), illetve kötelezettség (beérkezett számlák) szintjén jelenik meg.

A pénzforgalmi szemlélet a cash flow kimutatás jellemzője, a megvalósíthatósági tanulmány pedig egy direkt cash flow elkészítése.

A megvalósíthatósági tanulmány során készített költségvetés első lépése a vállalkozás beindításhoz szükséges beruházás sorra vétele.

A következő lépés az operatív működés megtervezése. Az értékesítési tervhez nagyvonalakban megadjuk, mekkora bevételre számíthatunk az üzlet beindításával, milyen növekedést feltételezünk az értékesítésben, de bizonyos esetekben érdemes érzékenység vizsgálatot is készíteni.

Kidolgozáskor adjunk lehetőséget arra, hogy egyes input adatok változtatásával az árbevétel változása látható legyen. Például az ár és a mennyiség, továbbá ezek növekedési tendenciája változtatható legyen, és ezek hatása automatikusan jelentkezzen az árbevételben. Az alábbi példában a sárgával jelölt mezőket lehet változtatni, melynek hatására az árbevétel automatikusan változik.

A következő lépés a termelési terv kidolgozása, vagy szolgáltatással foglalkozó vállalatok esetén a főfeladatok tervezése. Amennyiben megvan, hogy mennyit értékesítünk adott időszakon belül, akkor a hozzá tartozó termelési költséget is meg tudjuk határozni. A költségtervezést az alábbiakban egy egyszerű előállítási költséggel számoljuk, azonban az előállítási költség számításához rendkívül részletes költségszámítást is lehet készíteni. A megvalósíthatósági tanulmányban törekedni kell az egyszerűségre, mérlegelni, hogy valóban pontosabb előrejelzést tudunk-e készíttudunk-eni tudunk-egy részltudunk-ettudunk-es táblázattal, mint tudunk-egy átlagos tudunk-előállítási költséggel?

Az üzleti modell átgondolásával képet kapunk arról, hogy körülbelül milyen tudású, végzettségű munkaerőre van szükségünk, milyen munkaeszközökre. Ezek alapján meghatározzuk a közvetett költségeket, ami magába foglalja a munkatársak fizetését, rezsiköltségeket, bérleti díjat, irodaszerek, adminisztráció, járműpark, stb. költségeit. Az adófizetési kötelezettségről sem szabad megfeledkezni, mert valós pénzkifizetés a nyereségből. Az alábbi táblázatban szándékosan Bevétel – Kiadás, és nem Üzemi (üzleti) eredmény jelenik meg, mivel itt direkt CF számítást végzünk.

Az alábbi táblázatban a közvetett költségek előrejelzése látszik, majd a korábbi táblázatokból az árbevétel és előállítási költségekkel kalkulálva a nyereségadó meghatározása és végül a Működési CF.

Értékesítési terv Növekedési tendencia

db 100 5%

ár 20 1%

0. 1 2 3 4 1. év 2. év 3.év

Árbevétel 500,0 500,0 500,0 500,0 2000,0 2121,0 2249,3

negyedévek

Költségterv

Előállítási költség 10 ft/db

0 1 2 3 4 1. év 2. év 3.év

Előállítási költség -250,0 -250,0 -250,0 -250,0 -1000,0 -1060,5 -1124,7 negyedévek

A finanszírozási lehetőségeket külön tervezzük, nehogy megzavarjon minket a hitelfelvétel miatti készpénzmozgás, úgymint a hitelfolyósítása miatt megnőtt készpénzállomány, vagy később a kamatfizetés, tőketörlesztés.

Mint láttuk 1.200 eFt kell az üzlet beindításához. Tegyük fel, hogy ezt az összeget banki hitelből teremtjük elő.

A hitelfelvételhez kapcsolódó adóságszolgálat a következőképpen néz ki 10 %-os kamatozás és 3 éves törlesztés mellett, negyedéves fizetéssel.

Ebben az esetben is a változtatható értékeket ki kell emelni, itt sárga színnel van jelölve!

A fenti számításokat a CF táblázat összegzi. A beruházási igény (Beruházási CF), és az operatív működésből származó bevétel és kiadások (Működési CF) adják a szabad CF-t, amit a vállalat működése során kitermel. Amennyiben negatív, akkor finanszírozásáról gondoskodni kell. A finanszírozási CF-val együtt megkapjuk a teljes CF értékét, ami az adott időszakban mutatja a pénzeszköz változást, tehát azt a pénzt, amit a vállalkozás az adott időszakban kitermelt vagy éppen

Irodaszerek -20 -20 -20 -20 -80 -86,4 -93,3

Járműpark -32 -32 -32 -32 -128 -138,2 -149,3

Bérkifizetés -30 -30 -30 -30 -120 -129,6 -140,0

Összesen -107 -107 -107 -107 -428 -462,2 -499,2

Bev.-kiad. 143,0 143,0 143,0 143,0 572,0 598,3 625,4

Nyereségadó -22,9 -22,9 -22,9 -22,9 -91,5 -95,7 -100,1

Működési CF 120,1 120,1 120,1 120,1 480,5 502,5 525,4

negyedévek

végén 1200 1100 1000 900 800 800 400 0

Tőketörlesztés -100 -100 -100 -100 -400 -400 -400

Kamat -30 -27,5 -25 -22,5 -105 -80 -40

Adóság szolg. -130 -127,5 -125 -122,5 -505 -480 -440

negyedévek

A teljese CF alapján már látható, hogy az első évben nem tudja a vállalkozás kitermelni az adósságszolgálatot, kumulált szinten csak a 3.

évben lesz pozitív a pénzeszköz állomány. Ebben az esetben a vállalt nem indítható be, végig kell gondolni, hogyan tudjuk a vállalati pénzügyi helyzetét pozitív értékre hozni. Az alábbiakat kell adott esetben mérlegelni:

1. Tudja-e a vállalat a hitel mértékét csökkenteni, és azt saját forrásból pótolni? A szabad CF még pozitív, azaz finanszírozási hatások miatt negatív a teljes CF értéke.

2. Tud-e a bankkal hosszabb futamidőt, alacsonyabb kamatot kialkudni?

3. Lehet-e a kezdeti beruházást csökkenteni?

4. Tudjuk-e az árat növelni?

5. Tudjuk-e az egységköltséget csökkenteni?

6. Tudjuk-e az operatív költségeket csökkenteni?

A fenti kérdésekre adott választ befolyásolja, hogy milyen a vállalat alkupozíciója a vevők, illetve a szállítók felé, továbbá a finanszírozóval szemben. A fenti kérdések megválaszolásában segítséget nyújt Porter öttényezős modellje (Porter, 2008).

A fenti táblázatokban a sárga cellák változtatásával, az excelben azonnal láthatjuk az egyes lehetőségek hatását a vállalkozás pénzügyi helyzetére!

A pénzügyi tervek általában optimisták, mivel a pozitív lehetőségeket túlértékeljük, úgy mint árbevétel, piaci kereslet nagysága. Ellenben a negatív események bekövetkezési valószínűségét⁴ alulértékeljük, mint

0 1 2 3 4 1. év 2. év 3.év

Működési CF 120,12 120,12 120,12 120,12 480,48 502,54 525,37

Beruházási CF -1200,00 Szabad CF

(Működési + Beruházási)

-1200,00 120,12 120,12 120,12 120,12 480,48 502,54 525,37

Hitelfolyósítás 1200,00

Adóság szolg. -130,00 -127,50 -125,00 -122,50 -505,00 -480,00 -440,00 Finanszírozási CF 1200,00 -130,00 -127,50 -125,00 -122,50 -505,00 -480,00 -440,00 Teljes CF (Szabad +

Fin.) 0,00 -9,88 -7,38 -4,88 -2,38 -24,52 22,54 85,37

Pénzeszk. áll. (Teljes

CF kum.) 0,00 -9,88 -17,26 -22,14 -24,52 -49,04 -26,50 58,87 negyedévek

például a konkurencia válaszlépéseit, vagy új versenytárs megjelenését.

Számos költségelemmel elfelejtünk számolni a beruházások kapcsán, tévedünk az időbeni ütemezés tekintetében, ami a bevételek elmaradásával, és a költségek növekedésével jár. Mindezek tudatában érdemes hasonló vállalkozások pénzügyi mutatóval összevetni a tervezett vállalkozás mutatóit, és ahol túl jók a tervértékek, ott korrigálni az adatokat (Jáki, 2008).

Amennyiben a megvalósíthatósági tanulmány alapján a vállalkozás megvalósításáról döntünk, akkor szükséges – főleg, ha külső forrásbevonással is számolunk – üzleti tervet készíteni.