3. SAJÁT VIZSGÁLATOK
3.1. ANYAG ÉS MÓDSZER
3.1.4. Kémiai analitikai eljárások
A takarmányok szárazanyag tartalmát 48 órán át tartó, 60°C-on történő szárítást követően határoztuk meg (MSZ ISO 6496:1993). Emellett a takarmányminták nyersfehérje, nyerszsír, nyershamu (EB 152/2009/EK), valamint NDF és ADF tartalmának meghatározását végeztük el (MTK 1990. II. 8.2).
Tejminták nyersfehérje tartalma
A tejminták nitrogén tartalmát Kjeldahl módszer (Helrich, 1990) alapján határoztuk meg, majd a tej nyersfehérje mennyiségét becsültük, mint N (%) x 6.38 Karman és van Boekel leírása szerint (1986).
A kísérleti minták összes zsírtartalma
A tej- és májminták, valamint a bendőinkubálást követően visszamért minták teljes zsírtartalmát Folch és mtsai (1957) által leírt extrakciós eljárással határoztuk meg. A mintákat kloroform-metilalkohol 2:1 arányú elegyével homogenizáltuk. Az elegyhez ezt követően 0,9%-os NaCl-t adtunk. Mindezek után az oldatot 2 órán keresztül állni hagytuk, és az elkülönülő, alsó lipidfázist gömblombikban fogtuk fel. A lombik folyadékfázisát ROTADESZT RV06-ML-típusú vákuumdesztillálóval (IKA
40 WERKE, D) N2 gáz alatt 50ºC-on szárazra pároltuk. A visszamaradó reziduum adta a minta összlipidtartalmát.
A kísérleti minták zsírsavösszetétele
Első lépésben a minták lipidjeinek zsírsavait metil-észterekké alakítottuk Phillipp és mtsai (2007) módszere alapján.
A zsírsav metil-észterek analízisét TRACE-típusú gázkromatográffal (Model 2000; Thermo Finnigen Italia S.P.A., Milan, I) hajtottuk végre, amelyre SSL injektor és lángionizációs detektor volt felszerelve. A mintákban levő zsírsav metil-észterek elválasztásához SP 2560-al nedvesített kapilláris oszlopot (100 m X 0,25 ID) használtunk (Supelco Inc., Bellefonte, PA, USA). Az injektor és a detektor hőmérséklete 240 és 250ºC volt. A csúcsok azonosításához a retenciós időket használtuk az ismert összetételű standardkeverék felhasználásával (Matreya, Inc.
Pine Hall Drive, State College, PA, USA; Catalogue No. 1254-7.)
A vérminták kémiai vizsgálata
A glükóz, NEFA, BHB, összkoleszterin (TCH) és karbamid analízisét enzim reakción alapuló, kereskedelmi forgalomban levő kitek segítségével végeztük (glükóz: kit no. 40841, Diagnosticum Kft., Budapest, HU; NEFA: kit no. FA 115, Randox Laboratories Ltd., Ardmore, UK; BHB: kit no. RB 1007, Randox Laboratories Ltd., Ardmore, UK; TCH: kit no. 47063, Diagnosticum Kft., Budapest, HU; BUN: kit no. 46663, Diagnosticum Kft., Budapest, HU). A felsorolt vérplazma paraméterek koncentrációját spektrofotométer segítségével határoztuk meg (HEYIOS α Spectrophotometer, Copyright© 2000 Unicam Limited, No. 441506;
Mercedes Row, Cambridge CB5, 8HY, UK).
Az inzulin mennyiségi meghatározását szarvasmarha plazma mintákhoz validált 125I-BI-Insulin IRMA kit segítségével végeztük (CIS Bio International Ltd, Cedex, F; Érzékenység: 3.16 pmol/L; intra- és interassay; CV% = 1.3 tól 5.6 és ≤ 8.5).
41 3.1.5. Az adatok feldolgozása során alkalmazott számítások
A becsült bendőlebonthatóság P=a+b(1-b-ct)
Ahol: az a-érték a 0 órás inkubálási értéket (az alapminta CLA tartalma), a b-érték a teljes lebonthatósági értéket, a c-érték a b érték lebomlási sebességét a t-érték pedig az időt jelenti. A stabilitási értékek a termékben lévő eredeti CLA mennyiségek százalékában vannak kifejezve (Ørskov and McDonald (1979).
4%-os zsírtartalomra korrigált tej
FCM 4% (kg/nap): {[tejzsír (%) × 0,15] + 0,4} × napi tejtermelés (kg/nap).
(Gaines, 1928)
3,5%-os zsírtartalomra és az energiára korrigált tej
FCM 3,5% (kg/nap): tej (kg) × 0,4324 + 0,16216 × zsír (kg).
ECM (MJ/nap): (0,0929 × tejzsír % + 0,0563 × tejfehérje % + 0,0395 + 0,1876) × tejtermelés kg. Ahol a laktóz konstans, 4,75%. (NRC, 2001)
Energiamérleg
EBAL (MJ/nap): (DMI) × NEL) – [(0,08 × BW0,75) + (0,0929 × tejzsír % + 0,0563 × tejfehérje % + 0,0395 × tejcukor %) × tejtermelés kg]. Ahol a laktóz konstans, 4,75%. (NRC, 2001)
Vérplazmamutatók élettani határértékei Kóros zsírmobilizáció esetén =
NEFA előkészítés alatt (ellés előtti 3 hét): ≥0,4mmol/l;
NEFA a korai pp. időszaka alatt (ellést követő 3 hét): ≥0,6 mmol/l (Eicher, 2003).
Szubklinikai ketózis esetén =
BHBA az ellést követő időszakban: ≥1,2 mmol/l (LeBlanc és mtsai, 2005).
42 Zsírsavak felszívódásának, szintézisének és deszaturációjának bemutatása érdekében számolt mutatók
A tejelő juhokkal végzett kísérletünkben a tej- és májminták lipidjeiből meghatározott zsírsavak az összes zsírsav 90%-át tették ki, míg a tejelő tehenek ugyanezen mintáiból a zsírsavak 98%-át analizáltuk. A tejmintákból nyert adatokkal számításokat végeztünk annak érdekében, hogy vizsgálni tudjuk, a különböző kezelések hatására miként változott a zsírsavak felszívódása és de novo szintézise.
Ennek érdekében 3 csoportot képeztünk: a 16 C-atomot tartalmazó zsírsavaknál rövidebb szénláncú zsírsavak (<C16), a 16 szénatomot tartalmazó zsírsavak (C16 + C16:1) és az ennél hosszabb C-láncú molekulák (>C16).
Emellett a tej és májmintákból származó zsírsavak deszaturációjának mértékére utalóan deszaturázindexet számítottunk. Ennek során a MUFA mennyiségét elosztottuk az SFA és MUFA mennyiségének összegével (termék/szubsztrát+termék). Számításaink alapjául a Lock és mtsai által publikált (2006 és 2008) közlemények szolgáltak.
3.1.6. Az adatok statisztikai kiértékelése
Első lépésben az adatok normál eloszlását vizsgáltuk Kolmogorov-Smirnov teszt alkalmazásával (SPSS 9.0.). Az adatok kiértékelését az ANOVA ismétléses mintavételezés módszerével (Repeated Measures) végeztük, amelyhez az SPSS 9.0 program GLM modelljét alkalmaztuk. A statisztikai modellben fő hatásként értékeltük a kezelést, valamint az időt, amely esetünkben a laktációs heteket jelentette. Emellett vizsgáltuk a két fő hatás interakcióját. Ha szignifikáns különbséget találtunk, Dunett-teszt alkalmazásával post-hoc összehasonlítást végeztünk, hogy meg tudjuk állapítani páronként, mely kezelési csoportok különböznek egymásttól.
Annak érdekében, hogy feltárhassuk a pontos szignifikáns különbségeket, periódusokat képeztünk, amelyeket külön értékeltünk. Mindezeket aztán ennek megfelelően ábrázoltuk. A vérplazma mutatókat 3 csoportra bontottuk: prepartum időszak (- 3., - 1. hét), korai laktációs periódus (0., 1., 2., 3. hét), késői postpartum (5., 11.). A tejtermelés adatainak időszakai: 0-2. hét, 3-6. hét, 6-11. hét. A tejzsír adatainak feldolgozásakor külön értékeltük a 3. héttől kezdődő időszakot.
43 A NEFA és BHBA esetében a magas értékekkel rendelkező egyedek %-os megoszlását csoporton belül nem paraméteres eljárással, Chi2-próbával végeztük, SPSS 9.0. program segítségével.
44 3.2. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK
3.2.1. I. Kísérlet: az alkalmazott CLA-termék bendőstabilitása
A kísérleteink során alkalmazott Lutrell Pure® CLA termék zsírtartalmának, valamint cis-9, trans-11 és trans-10, cis-12 CLA izomerjeinek bendőbeli stabilitását az inkubációs idő függvényében 6. táblázat szemlélteti. Az adatok 4 ismétlés átlagát mutatják be, feltüntetve az átlagos eltérést is (±SD). A 0 órás inkubációs időponthoz a termék kiindulási zsír- és CLA-tartalma tartozik, saját vizsgálatokra alapozva.
6. táblázat. A CLA-termék zsírtartalmának és CLA-izomerjeinek alakulása a különböző inkubációs idők függvényében (n=4)
1 TL: összlipid (Total Lipid);
2 SD: szórás (Standard Deviation);
3 0 óra: az inkubálás előtti (alap) minta zsír és CLA tartalma.
A CLA termék izomerjeinek stabilitása meglehetősen magas értékeket mutatott a 4.
mintavételig, csupán ezt követően csökkent jelentős mértékben. A cis-9, trans-11 CLA 8 órás bendőinkubációt követően 72,85%-ban volt visszamérhető, és a 16 órás inkubáció után is meghaladta az 50%-os védettséget (65,10%). A trans-10, cis-12 CLA védettsége 8 óra után 76,72%, míg 16 órát követően 69,53% volt. A 12,5 órás inkubációs időhöz tartozó becsült stabilitási értéke a c-9, t-11 CLA-izomernek 70%, a t-10, c-12 CLA izomernek pedig 73,84% volt. A CLA-izomerek bendőben nem lebomló hányadának alakulását a 4. ábra mutatja
45 4. ábra. A CLA-izomerek bendőstabilitása
A CLA izomerek becsült stabilitási értéke 12,5 órás bendőben tartózkodás esetén 70% (c-9, t-11) és 73,84% (t-10, c-12); UD%: nem lebomló hányad (Undegradable)
3.2.2. II. Kísérlet: tejelő juhokkal végzett üzemi kísérlet
Termelési mutatók
A CLA kiegészítésnek az anyajuhok termelési mutatóira kifejtett hatását a 7. táblázat szemlélteti.
Az állatok szárazanyag-felvételében nem mutatkozott jelentős különbség a kísérleti időszak folyamán. Tekintettel a csoportos adatgyűjtésre, és az ebből adódó egyedi különbségek elfedésére, ezt a változót nem értékeltük statisztikailag. A juhok tejtermelése az ellést követően, a laktáció előrehaladtával jelentősen növekedett, amit megfelelően tükröz a biometriai modellben alkalmazott időhatás (P<0,001). A CLA-kiegészítésben részesült egyedek napi tejtermelése átlagosan 10%-kal múlta felül a kontrollcsoportét (P<0,05). Már a kísérleti takarmány adagolását követő első laktációs héten alacsonyabb értékeket mutatott a CLA-csoport tejének zsírtartalma, és ez volt jellemző mindvégig a kísérlet folyamán (P=0,01).
0 20 40 60 80 100 120
0 2 4 8 16 24
c-9, t-11 CLA t-10, c-12 CLA UD %
Inkubációs idő (óra) 73,84%
70,00%
46 7. táblázat. A CLA-kiegészítés hatása az anyajuhok átlagos napi tejtermelésére, szárazanyag-felvételére (kg/nap) és tejösszetételére (%, g/nap) a laktáció első 6 hetében (n=25)
Kezelések
SEM
P-érték
Kontroll CLA K1 I K x I
DMI, kg/n2 2,38 2,45
Tejtermelés, kg/n 1,73 1,89 0,13 0,02 0,001 0,57
FCM (4%), kg/n3 2,71 2,68 0,24 0,74 0,08 0,24
Tejzsír
% 6,27 5,68 0,06 0,01 0,001 0,65
g/n 108,5 107,3 0,20 0,06 0,14 0,57
Tejfehérje
% 4,91 5,09 0,07 0,11 0,27 0,36
g/n 84,9 96,2 0,18 0,01 0,17 0,65
1K: kezeléshatás, I: időhatás (laktáció), K x I: a kettő interakciója. SEM: összevont standard hiba;
2 DMI: szárazanyag-felvétel (Dry Matter Intake);
3 FCM: 4%-os zsírtartalomra korrigált napi tejtermelés (kg): {[tejzsír (%) × 0.15] + 0.4} × napi tejtermelés (kg/nap).
A magasabb tejtermelésnek köszönhetően a CLA csoport átlagos napi tejfehérje termelésben felülmúlta a kontrollt (P=0,01). Nem volt különbség a csoportok között az FCM termelésben, az átlagos napi tejzsírtermelésben és a termelt tej tejfehérje koncentrációjában (P>0,05; 7. táblázat). A tejtermelés és a tejzsír koncentráció alakulását a postpartum hetek függvényében az 5. ábra (a, b) mutatja. A CLA-kezelésben részesült egyedek tejtermelése a kísérlet teljes időszaka alatt felülmúlta a kontrollokét (a; P<0,05). A tej zsírtartalma pedig a kísérlet folyamán mindvégig alacsonyabb volt a CLA-kiegészítés hatására (b; P=0,01)
47 5. ábra. CLA-kiegészítés hatása anyajuhok tejtermelésére (a) és a termelt tej
zsírtartalmára (b) a laktáció első 6 hetében
0
CLA-kiegészítés a posptpartum 2. naptól a pp. 42. napig; a megadott P-értékek a kísérlet teljes időszakára vonatkozó különbségeket jelölik a
csoportok között
48 A máj zsírtartalmának változása
A májminták zsírtartalma mindkét csoport esetében magasabb értékeket mutatott a pp. 3. héten a kísérlet kezdeti és befejező időpontjához képest (P<0,01). A CLA kiegészítésben részesült anyajuhok májának zsírtartalma azonban alacsonyabb volt ekkor a kontrollcsoport egyedeihez viszonyítva (P<0,05; 6. ábra).
6. ábra. A CLA-kiegészítés hatása anyajuhok májának teljes zsírtartalmára
Kontroll: CLA kiegészítés nélkül; CLA: CLA-kiegészítés az ellést követő 2. naptól a postpartum 42. napig. abA különböző betűk az azonos mintavételi időpontokban szignifikáns
különbségeket jelölnek a csoportok között (P<0,05).
A májlipidek zsírsavösszetételének alakulása
A májzsír zsírsavgarnitúrájának változásait a 8. táblázat részletezi. A májlipidekben c-9, t-11 és a t-10, c-12 CLA-izomer egyaránt magasabb értékeket mutatott a pp. 21.
és 42. napon a CLA-kiegészítésnek köszönhetően (P=0,05). A laktációs napok változásával jelentős különbségek mutatkoztak a sztearinsav (C18:0) és az olajsav (C18:1n-9) mennyiségében (P=0,01). A laktáció 3. hetére a sztearinsav aránya jelentős mértékben csökkent a 0. mintavételhez képest, amikor a CLA-csoport egyedeiben magasabb értékek voltak kimutathatóak, mint a kontrollcsoportban (P<0,05). A CLA-kezelés az olajsav májbéli akkumulációját ugyancsak igazolhatóan befolyásolta (P=0,01). A 2. májmintavételi időpontban az olajsav alacsonyabb volt a CLA-s csoportban a kontrollhoz képest (P<0,05).
6.6
49 8. táblázat. CLA kiegészítés hatása anyajuhok májszövetéből származó májlipidek
zsírsavösszetételére (g/100 g zsírsav; n=10)
1K: kezeléshatás, I: időhatás (laktáció), K x I: a kettő interakciója. SEM: kumulált standard hiba
2Zsírsavak a laktáció 2., 21. és 42. napján vett májmintákból, ahol az 1. laktációs hét a kísérlet kezdetének tekinthető; abA különböző betűk azonos sorban szignifikáns különbségeket jelölnek (P<0,05).
50 A tejlipidek zsírsavösszetételének alakulása
9. táblázat. CLA-kiegészítés hatása az anyajuhok tejének zsírsavösszetételére (g/100 g zsírsav; n=25)
Zsírsav2 Kezelések P-érték
Kontroll CLA SEM K1 I K x I
C18:0 0,06 0,12 0,34
2 11,35 11,98 0,56
6 12,02 12,22 0,60
C18:1n-9 0,03 0,02 0,17
2 24,88 24,56 0,96
6 22,53 21,27 0,80
t-11, C18:1 0,14 0,26 0,34
2 0,82 0,86 0,02
6 1,04 1,15 0,03
C18:2n-6 0,08 0,16 0,42
2 3,16 3,08 0,08
6 3,08 2,96 0,05
c-9, t-11 C18:2 0,01 0,03 0,37
2 0,82 0,83 0,05
6 1,32 1,85 0,08
t-10, c-12 C18:2 0,01 0,09 0,16
2 0,01 0,02 0,01
6 0,02 0,13 0,02
C18:3n-3 0,27 0,13 0,46
2 1,85 1,81 0,02
6 1,95 2,19 0,51
1K: kezeléshatás, I: időhatás (laktáció), K x I: a kettő interakciója. SEM: kumulált standard hiba;
2Zsírsavak a laktáció 2. és 6. hetében vett tejmintákból, ahol az 1. laktációs hét a kísérlet kezdetének tekinthető.
A tejzsír hosszú szénláncú zsírsavainak változásait a 9. táblázat mutatja be. Mindkét csoport esetén alacsonyabb volt az olajsav részaránya a tejzsír zsírsavaiban a kísérlet 6. hetén, mint az első laktációs héten (P=0,02). Ebben az időpontban azonban a CLA-csoportban alacsonyabb értékeket mértünk, mint a kontrollban (P=0,03).
51 A c-9, t-11 CLA mennyisége a laktáció előrehaladtával mindkét csoportban emelkedett (időhatás, P=0,03). A CLA kiegészítésben részesült egyedek tejében azonban magasabb értékeket mutatott (P=0,01), mint a kontrollokban. A t-10, c-12 CLA-izomer nem változott a laktációs stádiummal (P=0,09), viszont a CLA-kezelés hatására jelentős mértékben növekedett a mennyisége (P=0,02).
Zsírsavak felszívódásának, szintézisének és deszaturációjának bemutatása érdekében számolt mutatók
10. táblázat. Anyajuhok tej (n=25) és májmintáiból (n=10) meghatározott zsírsavakkal végzett számítások a CLA-kiegészítés tükrében
Kezelés2
C16:1/(C16:0+C16:1) 0,035 0,027 0,002 0,01
C18:1/(C18:0+C18:1) 0,653 0,596 0,002 0,02
c-9, t-11 CLA/(t-11, C18:1+ c-9, t-11 CLA 0,261 0,258 0,002 0,12 Májzsír
Deszaturázindex4
C14:1/(C14:0+C14:1) 0,310 0,282 0,001 0,04
C16:1/(C16:0+C16:1) 0,065 0,058 0,001 0,03
C18:1/(C18:0+C18:1) 0,521 0,523 0,002 0,98
c-9, t-11 CLA/(t-11, C18:1+ c-9, t-11 CLA 0,261 0,263 0,001 0,54
1SEM: kumulált standard hiba;
2CLA-kiegészítés az ellést követő 2. naptól a laktáció 42. napjáig;
3Tej: <C16 a de novo szintézisből származó zsírsavak; >C16:0 a tőgy által felvett, a perifériás keringésből származó zsírsavak; C16 + C16:1 mindkét forrásból származhatnak;
4cis-9 kettős kötések kialakulására utaló index (termék/szubsztrát+termék).
52 A CLA-izomerek zsírsavak felszívódására és szintézisére gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében, valamint a deszaturáz-enzimrendszer megfigyelése miatt számításokat végeztünk, amelynek bemutatására a 10. táblázat szolgál.
A CLA-kezelés hatására csökkent a tejlipidekben a de novo szintézisből származó 16-nál rövidebb szénláncú zsírsavak aránya, és a hosszú C-láncúak felvétele (P<0,05). A CLA-csoportba tartozó állatok tejében magasabb volt a palmitin- (C16:0) és palmitolajsavak (C16:1) összege (P<0,05). A CLA-kiegészítés eredményeként alacsonyabb deszaturációs index tartozott a tejben a mirisztinsavhoz (C14:0), a palmitinsavhoz és a sztearinsavhoz (P<0,05). A májlipidekben a lánchosszúság alapján nem tudtunk különbségeket kimutatni a kezelések között (P>0,05). A máj zsírsavainak deszaturázindexeit tekintve a mirisztinsav és palmitinsav esetében a CLA-s csoportban alacsonyabb értékeket tapasztaltunk, mint a kontrollban (P<0,05).
3.2.3. III. Kísérlet: tejelő tehenekkel végzett nagyüzemi kísérlet Termelési mutatók
A konjugált linolsav kiegészítések eredményeképpen a termelési mutatókban jelentkező különbségeket a 11. táblázat mutatja a kísérleti időszak 11 laktációs hetére vonatkozóan. A csoportos adatgyűjtésre hivatkozva (az előző, II. kísérlettel megegyezően) a szárazanyag-felvételt jellemző adatokat nem értékeltük statisztikailag. Az adatok lefutását vizsgálva viszont elmondható, hogy a kontrollcsoport egyedei mindvégig alulmaradtak a CLA-s csoportokban levő tehenekhez képest (7. ábra, a). A tejtermelésben a 3. és 6. laktációs hét között volt igazolható különbség, amikor a CLA-kiegészítésben részesült csoportok átlagosan 4,5 kg-al felülmúlták a kontrollcsoport egyedeinek napi tejtermelését (P<0,05). A CLA1- és CLA2-csoportok tejtermelése között nem volt különbség (P>0,05; 7. ábra, b). A CLA1-csoportban a tej zsírtartalma átlagosan 14%-kal volt alacsonyabb a kontrollhoz viszonyítva. Mindez a különbség CLA2-csoport esetében 12% volt a kontroll egyedekhez képest (P<0,05). A CLA-csoportokban fellépő MFD az első laktációs héten még nem volt kimutatható (P>0,05).
A CLA1- és CLA2-csoportok között nem tapasztaltunk különbséget a laktáció 11 hete alatt (P>0,05; 7. ábra, c). Nem tapasztaltunk különbséget az átlagos napi FCM- és ECM-termelésben, valamint a tej fehérjetartalmában (P>0,05).
53 11. táblázat. A különböző CLA-kiegészítések hatása a termelési mutatókra a
laktáció első 11 hete alatt, tejelő tehenekben (n=20)
Kezelések1 P-érték
Kontroll CLA2 CLA1 SEM K2 I K x I
DMI, kg/n3 20,14 21,23 22,08
Tejtermelés, kg/n 40,08 43,40 42,45 1,50 0.27 0,01 0,05 Tejzsír
% 3,79a 3,37b 3,30b 0,12 0.01 0,02 0,97
kg/n 1,48 1,45 1,39 0,05 0.48 0,01 0,04
Tejfehérje
% 3,00 3,04 2,92 0,47 0.22 0,01 0,55
kg/n 1,19 1,31 1,23 0,04 0.20 0,01 0,03
FCM (3,5%)4, kg/n 41,31 42,28 40,90 1,50 0.80 0,01 0,49 ECM5 (MJ/n) 118,3 117,4 115,2 1,50 0,09 0,01 0,21
abA különböző betűk azonos sorban szignifikáns különbségeket jelölnek (P<0.05);
1Kontroll: CLA-kiegészítés nélkül; CLA2: CLA-kiegészítés az elléstől számítva, a postpartum 11.
hétig; CLA1: CLA-kiegészítés az ellést megelőző 3. héttől, a postpartum 11. hétig;
2K: kezeléshatás, I: időhatás (laktáció), K x I: a kettő interakciója. SEM: összevont standard hiba;
3DMI: Szárazanyag-felvétel, dry matter intake (kg/nap);
4Zsírra korrigált tej (FCM, Fat Corrected Milk);
5Energiára korrigált tej (ECM, Energy Corrected Milk).
54 7. ábra. Különböző CLA kiegészítések hatása a szárazanyag-felvételre (a), a tejtermelésre (b) és a tej zsírtartalmára (c) tejelő tehenekben, a laktáció első 11 hetében (n=20)
0 5 10 15 20 25 30
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Szárazanyag-felvétel (kg/nap)
Laktációs hetek
CLA1 CLA2 Kontroll a)
0 10 20 30 40 50 60
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Tejtermelés (kg/nap)
Laktációs hetek
CLA1 CLA2 Kontroll
P>0.05 P<0.05 P>0.05
b)
55 Kontroll ▲: CLA-kiegészítés nélkül; CLA2 ■: CLA-kiegészítés az elléstől számítva a postpartum 11. hétig; CLA1 ♦: CLA-kiegészítés az ellést megelőző 3. héttől a postpartum 11.
hétig. } P<0,05: statisztikailag igazolható különbség az adott időszakban végig.
A kondíció és az energiamérleg alakulása, valamint a máj zsírtartalmának változása
A kísérleti tehenek magas kondícióponttal kerültek kísérletbe az ellést megelőző 3.
héten (4,15±0,25). Az ellés hetén végzett kondícióbírálat alkalmával nem volt igazolható különbség a csoportok között (P>0,05). Mind az 5., mind a 11. laktációs héten a kontrollcsoport egyedei alacsonyabb kondíciópontszámmal rendelkeztek, mint a CLA-s csoportok tehenei (P<0,05). A CLA1- és CLA2-csoportok kondícióváltozásában nem volt különbség (P>0,05; 12. táblázat).
0 1 2 3 4 5 6
1 3 5 7 9 11
Tejzsír, %
CLA1 CLA2 Kontroll
Laktációs hetek
P<0,05 P>0.05
c)
56
hétig; CLA1: CLA-kiegészítés az ellést megelőző 3. héttől a postpartum 11. hétig;
2K: kezeléshatás, I: időhatás (laktáció), K x I: a kettő interakciója. SEM: kumulált standard hiba;
3 Kondícióbírálat a laktáció 1., 5. és 11. hetében;
abA különböző betűk azonos sorban szignifikáns különbségeket jelölnek (P<0,05).
8. ábra. Különböző CLA-kiegészítések hatása tejelő tehenek számított energiamérlegére (EBAL; MJ/nap), n=20
Kontroll: CLA-kiegészítés nélkül; CLA2: CLA-kiegészítés az elléstől számítva a postpartum 11.
hétig; CLA1: CLA-kiegészítés az ellést megelőző 3. héttől a postpartum 11. hétig; abA különböző betűk a laktáció azonos hetében szignifikáns különbségeket jelölnek a csoportok között (P<0,05).
-16.158
57 Az ellés hetében sem tapasztaltunk különbséget a kalkulált energiamérlegben a kísérleti csoportok között (P>0,05). A pp. 5. héten a kontrollcsoport energiamérlege még negatív volt, szemben a CLA kiegészítésben részesült tehenekkel (P<0,05).
Ugyanebben az időpontban a CLA1-csoport teheneinek energiamérlegét magasabb értékek jellemezték, mint a CLA2-csoport egyedeit (P<0,05). A laktáció 11. hetére a kontrollcsoport tehenei is pozitív energiamérleget mutattak, de még ekkor is alulmaradtak a kiegészítésben részesült állatokhoz képest (P<0,05). A CLA-csoportok között ekkor már nem volt különbség (P>0,05; 8. ábra).
9. ábra. Különböző CLA kiegészítések hatása tejelő tehenek májának zsírtartalmára (n=10)
Kontroll ▲: CLA-kiegészítés nélkül; CLA2 ■: CLA-kiegészítés az elléstől számítva a postpartum 11.
hétig; CLA1 ♦: CLA-kiegészítés az ellést megelőző 3. héttől a postpartum 11. hétig; abA különböző betűk a laktáció azonos hetében szignifikáns különbségeket jelölnek (P<0,05).
A máj zsírtartalma mindhárom csoport esetében magasabb volt a laktáció 1. hetében, mint a kísérlet kezdetekor (-3; P<0,001). A kezelések között azonban nem volt különbség ebben a vizsgálati időpontban (P>0,05). A pp. 5. héten a CLA1-csoportból származó májmintákban alacsonyabb TL-értékeket mértünk, mint a kontrolltehenek mintáiban (P<0,05). A CLA2-csoport sem a kontrollhoz, sem pedig a CLA1-hez képest nem mutatott különbséget (P>0,05; 9. ábra).
4.08
58 A májlipidek zsírsavösszetételének alakulása
A májlipidek zsírsavainak időbeli, valamint a kezelések hatására bekövetkező változásait a 13. táblázat szemlélteti.
Az ellést követően vett májmintákban magasabb olajsav-értékeket mértünk a szárazonállás időszakából származó mintákhoz képest (P<0,001). Ezekkel szemben az ellést követő időszakban mindhárom kísérleti csoport esetében csökkenést tapasztaltunk a sztearinsav értékeiben (P<0,001). Az olajsav arányát tekintve a CLA1- és CLA2-csoport egyedeinek mája is alacsonyabb értékeket mutatott, mint a kontrollteheneké (P<0,05), viszont a CLA2-kezelés eredményeképpen mért értékek meghaladták a CLA1-kezelését (P<0,05).
Az arachidonsav jelentősen csökkent a laktáció 1. hetére a kiindulási, prepartum 3. héthez képest, emellett a CLA-kezelések hatására ugyancsak kisebbnek mutatkozott az aránya. Mindezt az mutatja, hogy a 2. mintavétel alkalmával a CLA1-csoport egyedeinek májában alacsonyabb mértékeket mértünk, mint a CLA2-ben és a kontrollban (P<0,05). A 3. mintavétel eredményei szerint már mindkét CLA-csoport eredményei alulmaradtak a kontrollhoz képest (P<0,05).
A már ellés előtt CLA-kiegészítésben részesülő tehenek májában mindkét CLA-izomert magasabb mennyisében találtuk a laktáció első hetében, mint a CLA2-ben és a kontrollban (P<0,05). A pp. 5. héten mindkét csoport májának CLA-tartalma felülmúlta a kontrollokét (P<0,05), viszont közöttük nem volt különbség (P>0,05).
59 13. táblázat. A különböző CLA kiegészítések hatása a májlipidek
zsírsavösszetételére tejelő tehenekben (g/100 g zsírsav; n=10)
Zsírsavak3 Kezelések1
hétig; CLA1: CLA kiegészítés az ellést megelőző 3. héttől, a postpartum 11. hétig;
2K: kezeléshatás, I: időhatás (laktáció), K x I: a kettő interakciója. SEM: kumulált standard hiba;
3 Zsírsavak a prepartum 3. (-3) hetén, a laktáció 1. hetében és az 5. hetében vett májmintákból;
abc A különböző betűk azonos sorban szignifikáns különbségeket jelölnek (P<0,05).
60 A tejlipidek zsírsavösszetételének alakulása
A CLA-kezelések között nem tapasztaltunk igazolható különbségeket a tejlipidek zsírsavösszetételében. A kontrollcsoporthoz viszonyítva azonban jelentős eltéréseket okozott a CLA-kiegészítés a zsírsavak változásában (14. táblázat).
A laktációban előrehaladva jelentősen nőtt a 16-nál kevesebb C-atomszámú zsírsavak mennyisége a tejzsírban (laurinsav (C12:0), mirisztinsav (C14:0);
P<0,001). Mindkét zsírsavat alacsonyabb értékek jellemezték a laktáció 5. és 11.
hetében a CLA-csoportokban, mint a kontrollban (P<0,05).
A palmitinsav részaránya a laktációs napok emelkedésével jelentősen növekedett a tejzsírban (P<0,001). A CLA1- és CLA2-csoportokban azonban az elléstől számított 5. és 11. héten egyaránt kisebb mennyiségei mutatkoztak, mint a kontrollban, (P<0,05).
Mindhárom csoport esetében jelentősen csökkent a sztearinsav mennyisége az első mintavételi időponthoz képest (P=0,01), azonban mind az 5., mind pedig a 11. héten magasabb értékeket mértünk a CLA1- és CLA2-csoportokban a kontrollhoz képest (P<0,05). Az olajsav tendenciáját tekintve ugyanezt mutatta, viszont ennél a zsírsavnál a CLA-val kiegészített csoportokban alacsonyabb értékeket állapítottunk meg a két utolsó mintavétel alkalmával (P<0,05; 14. táblázat).
A c-9, t-11 C18:2 CLA-izomer esetében az első mintavétel alkalmával nem tapasztaltunk különbséget a csoportok között (P>0,05). A pp. 5. és 11. héten gyűjtött tejmintákban viszont már mindkét CLA-csoportot tekintve magasabb értékeket mértünk, mint a kontrollban (P<0,05). A t-10, c-12 C18:2 izomert ugyancsak hasonló részarányban találtuk meg a három kísérleti csoportban az ellést követő első héten (P>0,05). Az laktáció 5. és 11. hetében azonban mindkét CLA kezelt csoportban magasabb értékeket mutattunk ki, mint a kontrollban (14. táblázat, P<0,05). A táblázat nem szemlélteti a c-9, t-11 C18:2 CLA metabolizmusához szorosan kapcsolódó vakcénsavat, ugyanis mennyiségében nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. Az viszont egyértelműen kitűnt, hogy a CLA-izomerek akkumulációjával arányosan növekedett a CLA-kezelés hatására.
61 14. táblázat. Különböző CLA-kiegészítések hatása a tejlipidek zsírsavösszetételére
tejelő tehenekben (g/100 g zsírsav, n=20)
Zsírsavak Kezelések1
1Kontroll: CLA kiegészítés nélkül; CLA2: CLA kiegészítés az elléstől számítva, a postpartum 11. hétig; CLA1:
1Kontroll: CLA kiegészítés nélkül; CLA2: CLA kiegészítés az elléstől számítva, a postpartum 11. hétig; CLA1: