GAZdASáGI ÉS FEjLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK
1SzáSz Jenő
Nemzetstratégiai Kutatóintézet titkarsag@nski.gov.hu
Abstract
CARPATHIAN BASIN AS A TARGET AREA OF DEVELOPMENT POLICIES Jenő, Szász
Carpathian Basin as an action area of development policies has an emerging impor-tance both in international context and in Hungary. UN proposed a regional agreement to protect heritages and foster sustainable development in the Carpathian region (the Carpathian Convention) and some of the EU transnational cooperation programs also cover this area (eg. the Danube Transnational Programme 2014-20). Hungarians living in all countries of the Carpathian Basin can be an engine of these development actions.
Development policies can also serve the prosperity of societies of Hungarian minorities living outside Hungary in the Carpathian Basin in a mutually beneficial way: support-ing Hungarian minorities and Hungary as well as supportsupport-ing the neighborsupport-ing nations and countries. To determine this kind of national strategic dimension of development policy the Research Institute for National Strategy prepared the Carpathian-homeland Development System, which identifies the key development goals and areas of interven-tion in the Carpathian region.
Keywords: Carpathian Basin, development policy, Carpathian-homeland Development System, regional development
A Kárpát-medence kulturális és természeti szempontból egy sajátos és egy-séges tér Európa közepén. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási küldetéséből adódóan, a következőkben elsősorban a magyarság szempontjából vizsgáljuk meg a Kárpát-medencét, mint fejlesztéspolitikai téregységet. A Kárpát-medence a ma-gyarok számára valóság, és később részletezett gondolatok mentén az is feltéte-lezhető, hogy a Kárpát-haza is egyre jobban megélt fogalommá válik a magyarság körében.
Mivel azonban napjainkban ez a területegység határokon túlnyúló nemzetkö-zi dimennemzetkö-zióval is rendelkenemzetkö-zik, ezért a magyar nemzetstratégiai logikák vázolását megelőzően érdemes rövid kitekintést tenni a Kárpát-medence külhoni és nemzet-közi megközelítéseire is. A magyarokkal együtt élő népek, valamint a Magyaror-szágot határoló országok kulturális, tudományos és politikai megfontolásai között is megjelenik a medence térsége. Igaz ugyan, hogy e körben a Kárpát-medence fogalmának tudományos és kulturális alapjai eltérőek, és e térkategória népszerűsége és elfogadottsága is változó (Hajdú 2015), mégis kijelenthető, hogy
1A tanulmány a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tudományos közléseire támaszkodik.
51
KáRPáT-MEdENCEI SZINTű ÉS NEMZETSTRATÉGIAI...
létezik e térségnek nemzethatárokon is átívelő objektív jelentése, és ez napjaink-ban ráadásul felértékelődik.
Mindezt jól illusztrálja, hogy még az ENSZ is célirányosan foglalkozik e térséggel a Kárpátok Egyezmény keretében (Convention 2003). Az Európai Unió lassan az egész térséget lefedő bővítése is újabb lendületet adott a Kárpát-meden-ce pragmatikus értelmezésére. Még akkor is így van ez, ha az uniós kezdeménye-zések ritkán citálják magát a Kárpát-medence kifejezést, és elvétve irányulnak kimondottan a medence területére. Az EU által szorgalmazott nemzetállamok kö-zötti, úgynevezett transznacionális együttműködések közül például több is teljesen lefedi, vagy akár a központjába helyezi ezt a térséget (Délkelet-európai Transzna-cionális Együttműködési Program 2007–13 programterülete; Duna Transznacio-nális Program 2014–20 programterülete). A lassan egységesülő gazdasági térben és munkaerőpiacon kinyíltak a lehetőségek a medencében fekvő országok vállal-kozásai közötti együttműködések előtt. A térségi gazdasági együttműködések bő-vüléséhez kitűnő terepet kínál, hogy a terület természeti viszonyai és erőforrásai hasonlóak, illetve egymásra utaltak (pl. vízkincs, energia, termőföldek, erdők).
Továbbá a globális befektetői aktivitás szempontjából is nagyjából homogén öve-zetet alkotnak az érintett államok.
A nemzetközi kontextust követően érdemes megvizsgálni kifejezetten a ma-gyarság fejlesztési kapcsolatait és lehetőségeit is a Kárpát-medencében. Minden-nek fontos hátterét jelenti a 2010 óta jelentősen megújult magyar nemzetpolitika.
Ez a megújulás egyrészt a nemzetstratégiai diskurzusban már jelen levő gondola-tokra támaszkodott. Duray Miklós nyomán tudjuk, hogy 1990 körül egyszer már újjáélesztett nemzetstratégiai gondolkodásunk középpontjába a szülőföldön való megmaradás doktrínája került (Duray 2014). Majd megjelent a nemzeti re-integ-ráció gondolata is, elsőként szintén Duray Miklós említésében 1996-ban (Duray 1996). 2010-től ez utóbbi megfontolás a nemzetstratégia meghatározó elvi alap-jává válhatott. Az atlanti és az európai integrációt követően tehát eljött a magyar nemzeti integráció ideje is.
A Kárpát-medencei magyar együttmunkálkodásnak számos országgyűlési döntés ad teret 2010 óta. A legfontosabb Magyarország Alaptörvénye, és fontos mérföldkő még a Nemzeti Összetartozás Melletti Tanúságtételről szóló törvény, a Magyar Állampolgárságról szóló törvény, az Országgyűlési Képviselők Válasz-tásáról szóló törvény és a Magyar Értékekről és Hungarikumokról szóló törvény.
A nemzeti integráció azonban a jogi lépéseken túl értelmezető az anyaországi közpolitikákban is. Nincs is olyan szakpolitika, amelyik ne kapcsolódhatna ehhez az ügyhöz. Persze még inkább magától értetődő ez a törekvés az anyaországi és külhoni magyar társadalomban, a közösségeik és társadalmi szervezeteik szándé-kaiban, szerveződési mintáiban. E nemzeti integrációs dimenziók szakmai és ér-tékrendi megragadását és elterjesztését szolgálja a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) által bevezetett Kárpát-haza fogalom (NSKI 2015).
52
SzáSz Jenő Napjainkban a jövőformálás legfontosabb szakpolitikája a fejlesztéspolitika.A fejlesztéspolitika hatékonyan járulhat hozzá a külhoni magyarság szülőföldön való megmaradásához, segíti e magyar népesség helyben boldogulását. A Nem-zetstratégiai Kutatóintézet által kidolgozott Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer a fejlesztéspolitika nemzetstratégiai dimenzióinak meghatározására született meg.
Az NSKI elkészítette e rendszert megalapozó tervdokumentumokat is, a Kár-pát-haza Fejlesztési Koncepciót (NSKI 2015) és a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programját (Molnár et al. 2015). A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer társadalmi-gazdasági tényeken nyugvó térségfejlesztési szakmai logikák mentén építkezik.
Hiszen a Kárpát-haza mintegy 13 milliónyi magyarja nagyobb gazdasági po-tenciált, munkaerő kínálatot és tudást képvisel, mint a kevesebb mint 10 milliós Magyarország. Fejlesztési és beruházási műveleteinket sem érdemes kizárólag az anyaország gazdasági szereplőire irányítani, a Kárpát-haza magyar (ill. nem csak magyar) vállalkozásai nagyobb gazdasági erőt, üzleti és hálózatépítési lehetőséget kínálnak. A megújulásunk letéteményesei, a kutatási, felsőoktatási és köznevelési műhelyek sem csak Magyarország határain belül helyezkednek el. A külhoni ma-gyarság intézményein és vállalakozásain keresztül ráadásul könnyebben elérhető a szomszédos országok többségi nemzeteinek mintegy százmilliós piaca.
A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer Magyarország egyes magas szintű és legitim tervdokumentumainak nemzetstratégiai és nemzetegyesítési üzeneteire is támaszkodhat. Ezek sorában külön említését érdemel az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2030 (Salamin et al. 2014). A Kárpát-medencei gazdasági és társadalmi tér kialakítása és megerősítése a kormány gazdaságpoliti-kájának is kiemelt része. A kormány 2010–2014 között – a Kárpát-medencei gaz-dasági nyitás szakpolitikai megalapozására – elfogadta a Wekerle Tervet (NGM 2012). A felismerés tehát már megtörtént. A fejlesztéspolitika és ezen belül a gaz-daságfejlesztés is lehet olyan szakpolitika, amely a nemzetet egységben kezeli, a nemzeti integrációt szolgálja. A fejlesztéspolitika is sokat tehet a magyarság meg-maradásáért, ráadásul a külhoni magyarság és az anyaország számára egyaránt előnyös módon. Továbbá e megközelítés a szomszédjainkkal való együttműkö-dést is szolgálja, hiszen támogatja a szomszédos országok fejlődését.
Szakmai tevékenysége során az NSKI számos javaslatot dolgozott ki az uniós tagállami és nemzetközi források külhoni-anyaországi együttműködéseken ala-puló és nemzetstratégiai szemléletű felhasználására (Molnár et al. 2015). Remé-nyeink szerint az e küldetés jegyében fogant első úgynevezett kiemelt projektek már 2016. évben elindulhatnak. E lehetőségek ellenére az uniós források nemzet-stratégiai felhasználásának erős korlátjai is vannak, hiszen ezeket multinacioná-lis európai vagy más nemzetállami fejlesztési logikák és elvárások is mozgatják.
Ezért továbbra is fontos szerepet kell, hogy élvezzenek a külhoni magyar fej-lesztéspolitikában a nemzeti költségvetési és szabályozási eszközök, vagy akár az üzleti szereplők befektetései. Ennek kapcsán látni kell, hogy a külhoni magyarság
53
KáRPáT-MEdENCEI SZINTű ÉS NEMZETSTRATÉGIAI...
bizony jól körülhatárolható térségekben tudott fennmaradni (Péti – Szabó 2016a).
Érdemes tehát a nemzetpolitika, és különösen a külhoni támogatáspolitika területi szemléletét és fókuszait erősíteni.
A Kárpát-medencei külhoni magyarság által többségében lakott térségek föld-rajza és társadalmi-gazdasági pozícióik meghatározzák a legfontosabb fejlesztési irányokat. E térségekben a városodás alacsonyfokú, az agrárágazat jelentősége átlagon felüli. Makrogazdasági mutatóik értéke (pl. GDP, foglalkoztatottság, munkanélküliség), humánerőforrásuk képzettsége és fejlődésük üteme elmarad az adott országok átlagától, ugyanakkor csak kivételes esetekben beszélhetünk szél-sőséges elmaradottságukról. Mindez úgy is értelmezhető, hogy e térségek általá-ban a Közép-európai vidékies térségek tipikus jegyeit hordozzák magukon (Péti – Szabó 2016b). Nem elhanyagolható tehát a vidéki karakter magyarságot megtartó ereje, ami kevésbé jellemző a Kárpát-haza intenzíven urbanizálódott térségeire.
E térségekben tehát különösen relevánsak lehetnek a vidékfejlesztési szemléletű fejlesztéspolitikai lehetőségek (Péti – Szabó 2016a). Ennek megfelelően indokolt tehát az agrárágazat modernizációja, a gazdaság diverzifikációja, a térségi gazda-sági rendszerek és piacok kialakítása, a funkcionális városi központok megerő-sítése, mindezek ezáltal a belső erőforrásokra épülő helyi gazdaságfejlesztésen keresztül a térségek saját gazdasági rendszereinek a megerősítése.
Látni kell azt is, hogy a külhoni magyarság által többségében lakott térségek földrajzi pozíciói is eltérő lehetőségeket kínálnak (Péti – Szabó 2016a). A Székely-föld tömbje különleges helyzetben van. E térség anyaországtól távoli elhelyezke-dése, jelentős kiterjeelhelyezke-dése, egységes gazdasági rendszere és erős identitásmintái révén egészen sajátos önálló térségfejlesztési megközelítések alkalmazására nyújt lehetőséget. A Székelyföld az egész világmagyarság számára szolgáltató kvázi második anyaországi funkciókat jeleníthet meg (Nagy et al. 2015).
A többi magyar tömb alapvetően határ menti helyzetű. E térségekben a köz-szolgáltatások, a gazdasági és közlekedési kapcsolatok szorosabb hálózatba szer-vezhetők az anyaországi struktúrákkal. Persze fontos e térségek szerves illesz-kedése a szomszédos ország struktúráihoz is, különösen a gazdasági rendszerek tekintetében, hiszen így a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek valóban előnyös híd szerepbe kerülhetnek, amelyből persze profitálhatnak az anyaország és a szomszédos ország gazdasági szereplői is. Utóbbi pedig ismét csak a békés együttélést, az együttműködést erősíti.
E határ menti térségek közül napjainkban a magyarok által lakott kárpátaljai térségek küzdenek a legnagyobb gazdasági kihívásokkal (Péti – Szabó 2015b).
Ugyanakkor pont e térség tehet szert egyedülálló, prosperitást hozó szerepkörökre is, tekintve hogy különös fontosságú geopolitikai fókuszpontban helyezkedik el.
Érdemes azért tenni, hogy ezt az izgalmas pozíciót valóban fejlődésre váltsuk, és hogy az így meginduló fejlődés az itt élő magyarság szülőföldön való megmara-dásával, akár gyarapodásával járjon együtt.
54
Irodalom
1. Duray M. 1996: Szemléletváltás a magyarságpolitikában. in: Pro Minoritate, 1996. nyár.
2. Duray M. 2004: Állampolgárság és nemzetpolgárság (A kettős vagy a többes állampolgárságról). in: Hitel, 2004. december
3. NSKI 2015: Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030. Nemzetstratégiai Kuta-tóintézet, Budapest
4. Molnár Gy. – Nádasi L. – Ginter G. – Molnár Sz. – Szász J. (szerk.) 2015: A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020, Nemzetstratégiai Kutatóin-tézet, Budapest
5. Nagy B. – Molnár M. B. – Péti M. – Sütő A. – Szabó B. – Szász J. (szerk.) 2015:
Székelyföld fejlesztésének és fenntarthatósági tényezőinek vizsgálata. NSKI, Budapest, p. 6.
6. NGM 2012: Wekerle Terv – A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növe-kedési stratégiája. Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest 2012
7. Péti M. – Szabó B. 2015a: A Kárpát-medence külhoni magyarságának társa-dalmi, gazdasági és geopolitikai pozíciói. in: Duray, M. et al. (2016) (szerk.):
Együttgondolkodás a nemzetstratégiáról és nemzetpolitikáról. NSKI, Kárpát-Haza Szemle 10, in print
8. Péti M. – Szabó B. 2015b: A Kárpát-medence külhoni magyarságának gazdasá-gi pozíciói. in: Otthon a Kárpát-medencében Területfejlesztési Szabadegyetem 2011-2015. Nyugat Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 2015, p. 319.
9. Salamin G. – Kígyóssy G. – Borbély M. – Tafferner B. – Szabó B. – Tipold F. – Péti M. 2014: A fejlesztéspolitika és területfejlesztés új koncepciójáról. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció és a 2005-ös országos te-rületfejlesztési koncepció érvényesítésének tapasztalatai. in: Falu Város Régió, XX/1, pp. 7–24.
SzáSz Jenő
55
KáRPáT-MEdENCEI SZINTű ÉS NEMZETSTRATÉGIAI...