járás és Ungvár város. Nem sokkal marad csak le a Huszti, az Ilosvai és a Mun-kácsi járások értéke. Legkevesebb a lakosság Csap, Beregszász és Huszt város-okban, valamint a hegyvidéki régiókban, mint a
Nagybereznai, a Perecsenyi, a
Volóci járásokban.A lakosság 2008-hoz képest nőtt az Ungvári, Ilosvai Munkácsi, Nagyszőlősi, Perecsenyi, Rahói, Szolyvai, Técső
járásokban, és valamennyi járási központban. Ezek a növekedések eredményezik azt, hogy Kárpátalja lakos-ságának, bár kis mértékben, de pozitív a természetes szaporulata.
1. ábra
Születések száma és születési ráta átlaga 2008-2015-ös időszakban (‰)
Forrás: Saját szerkesztés a Megyei Statisztikai Hivatal 2008–2015. évi adatok alapján
Kárpátalja születési rátája az ezredforduló táján mindössze 11‰ volt. A kö-vetkező években kezdődött enyhe emelkedés mára elérte a 14,4‰-t. A fordulat
74
oka több változással is magyarázható. Egyrészt, hogy az ország a gazdasági vál-ságból való kilábalása is abban az időben volt jellemző, másrészt, hogy 2004-ben hatályba lépett az ukrán kormány gyermekvállalást ösztönző „programja”, amely előserkentette a lakosságszám növekedését. (Ukrajnai Állami Statisztikai Hivatal 2015).
Az intézkedések eredményeit azonban csak 2006-os évtől kezdődően lehet érzékelni.
A natalitás alakulását 2008–2015 között, illetve megoszlását térképen ábrá-zoltuk (1. ábra). Kiemelkedik sorból, legmagasabb születési rátájával a Perecse-nyi, a Rahói és a Nagyszőlősi járások. A nagyszőlősi járás azért is érdekes, mi-vel itt él Kárpátalja legnagyobb cigányközössége (Braun – Csernicskó – Molnár, 2010). A Perecsenyi és a Rahói járásokban, azaz a hegyvidéki térségekben bátrab-ban vállalnak családot.
A halálozási ráta, vagy más néven mortalitás már a hetvenes évektől lassan, de emelkedett. Az ezredfordulóra elérte a születési ráta értékét, vagyis a 11‰-t, majd tovább emelkedett 13‰-ig. Ha a 2008 és 2015 közötti átlagot nézzük, akkor átlagosan a megyére nézve 11,9‰ lesz, így nem éri el a születési ráta átlagát. Ez eredményezi a lakosság lassú növekedését (2. ábra).
2. ábra
Halálozások száma és a halálozási ráta átlaga a 2008–2015-ös időszakban (‰)
Forrás: Saját szerkesztés a Megyei Statisztikai Hivatal 2008–2015. évi adatok alapján
beneDeK ViKtória
75
A születések száma és a halálozások száma különbsége a természetes szapo-rulat. A természetes szaporodás ugyan nem eget rengető, de ennek az eredménye, hogy vidékünk népességszáma még nem kezdett el drasztikusan csökkenni. Azt, hogy ez a folyamat meddig marad így, nem tudjuk, azonban, ha a természetes szaporulat át megy negatívba, természetes fogyásba, akkor Kárpátalja lakossága jelentősen megfogyatkozik.
A természetes szaporulat átlaga Kárpátalján 2,5‰, de különböző közigaz-gatási egységekben más-más az érték (3. ábra). Legtöbb járásban pozitív, illetve kimagasló értékek is előfordulnak. Ilyen a Nagyszőlősi, a Técsői vagy az Rahói járás, vagyis magasabb, mint 4‰-es növekedés van. Természetes fogyás mind-össze Beregszászban, illetve a Beregszászi és az Nagybereznai járásokban van.
3. ábra
Természetes szaporulat száma és a természetes szaporulat átlaga a 2008–2015-ös időszakban (‰)
Forrás: Saját szerkesztés a Megyei Statisztikai Hivatal 2008–2015. évi adatok alapján
A népesség alakulását erősen befolyásolja a migráció alakulása is. Kárpátal-ján ez a rendszerváltás óta veszteségesnek bizonyult. Évente átlagosan 2,5 ezer fővel többen távoztak a megyéből, mint érkeztek (Molnár D 2009, 180 p.).
Az általunk vizsgált években az évek éves átlagait vettük figyelembe, ame-lyet a következő diagramon ábrázoltunk (4. ábra):
KáRPáTALjA NÉPESSÉGSZáMáNAK ALAKuLáSA 2008–2015...
76
4. ábra
Migrációs értékek Kárpátalján 2008–2014-es időszakban (‰)
Forrás: Saját szerkesztés a Megyei Statisztikai Hivatal 2008–2015. évi adatok alapján
A külső migrációs értékeket figyelembe véve, a kivándorlás mindig megha-ladja a bevándorlás értékét. 2008-ban a bevándorlók száma 2814 fő volt, míg a kivándorlóké 4194, a migrációs mérleg értéke így -1380. Egész 2011-ig csökken, amikor a migrációs mérleg értéke lecsökken 463-ra. Ugyan a ki- és bevándorlók száma nem csökkent, sőt növekedett, de az arányuk megközelítette egymást, így a különbözetük, azaz a migrációs mérleg értéke csökkent.
Ettől kezdve ismét elindul egy lassú emelkedés, egészen 2013-ig. Itt már drasztikusabb értékek mutatkoznak. Okai, hogy megélénkült egyrészt a jobb pénzkeresési lehetőség külföldön való munkavállalás során, másrészt a katona-köteles férfiak jelentős hányada a behívástól való félelemtől elhagyja az országot.
2417 bevándorlóra 3650 kivándorló jut, így a migrációs mérleg bőven meghaladja a -1000-t. Ez év októberében kezdődtek Ukrajna és Oroszország közötti zavargá-sok, amelyek valószínűsíthetően szintén nagyban hozzájárultak a migráció meg-élénküléséhez. Ez 2014-es év értékeiben meg is mutatkozik. A bevándorlók száma Kárpátalján eléri a 6592 főt, illetve a kivándorlás értéke 7441 fő lett. Magyarázata, hogy megnövekedett a katonai behívások száma, illetve a pontoson ezt való elke-rülés érdekében sokan elhagyták az országot.
A zavargások folytatódása következtében a migráció mértéke is meg-marad, így a 2015-ös évben is magasak az értékek. A migrációs mérleg is ki-magasló negatív eredménnyel elérte az utóbbi évek abszolút maximumát, már októberre meghaladva az 1510 főt. A bevándorlók a nagyobb városokba teleped-nek le, így növelve Ungvár és Munkács, valamint a városkörnyéki kisebb tele-pülések lakkosságszámát, elsősorban a Kelet-Ukrajnai területekről költöznek át
beneDeK ViKtória
77
vidékünkre és 2014-ben megkezdődött a regisztrálásuk is. Az elvándorlás kiváltó oka a munkahely hiány, a nemrég még működő gyárak bezárása, ez által a nehéz megélhetés, okot adva a fiataloknak a külföldön való munkavállalásra.
Összességében elmondható, hogy külső migrációs mérleg negatív tendenciát mutat 2008 és 2015 között. A kitelepülések fő okaként könyvelhetjük el a kedve-zőtlen politikai helyzet, valamint a jelentősen gyengébb életszínvonal elmélyülé-sét mind a környező országokhoz, mind Ukrajna belső területeihez képest.
5. ábra
Migrációs mutatók Kárpátalján 2015-ben
Forrás: Saját szerkesztés a Megyei Statisztikai Hivatal 2008–2015. évi adatok alapján
Érdekességként megvizsgáltuk még külön a 2015-ös migrációs értékeket, a ki és bevándorlás, illetve a migrációs mérleg vonatkozásában (5. ábra). A mig-rációs mérleg csak az Ungvári-, Nagybereznai-, és az Volóci járásokban, illetve Munkácson pozitív. Legkisebb az érték a Beregszászi és Ökörmezői járásokban, valamint Beregszász és Ungvár városokban, ahol a elvándorlók és beérkezők szá-ma közel egyforszá-ma.
Általánosan elfogadott, hogy a Kárpátaljáról főként a szomszédos országok-ba emigrálnak, amelynek oka továbbra is Ukrajna instabil gazdasági és politikai helyzete, Kárpátalján szintén ezek a problémák állnak fent, és nem elhanyagolha-tó az állampolgárok bizalmatlansága az ország felé.
KáRPáTALjA NÉPESSÉGSZáMáNAK ALAKuLáSA 2008–2015...
78
Irodalom
1. Braun L. – Csernicskó I. – Molnár J. 2010: Magyar anyanyelvű cigányok/romák Kárpátalján. PoliPrint Kft., Ungvár
2. Kárpátalja Megyei Statisztikai Hivatal (Головне управління у Закарпатській області) (2014: http://www.uz.ukrstat.gov.ua/img/top_ban.gif
3. Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P. 2006: (szerk) Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban (1989–2002)
4. Molnár D. I. 2009: A Kárpát-medence régiói (szerk. Baranyi Béla), Kárpátalja.
Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest
5. Molnár J. 2009: A Kárpát-medence régiói (szerk. Baranyi Béla), Kárpátalja. Di-alóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest
6. Molnár J. – Molnár D. I. 2005: A Kárpátalja és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász
7. Ukrajnai Állami Statisztikai Hivatal (Державна служба статистики України), 2008–2015: http://www.ukrstat.gov.ua/
beneDeK ViKtória
79
KáRPáTALjA NÉPESSÉGSZáMáNAK ALAKuLáSA 2008-2015...