Don Toribio Josefa Martina Cayetano Delaura
II. Nyelvi és zenei-stiláris rétegek elemzése
II.5.1. A Josefa-Ygnacio levéljelenet
A belső hang/külső hang játék úgy is megvalósítható, hogy a külső hangot benső hanggá alakítja a zeneszerző.73A 3c jelenet egyszerre e legmodernebb technika alkalmazása és egy régi operai hagyomány, a színpadi levélolvasás vagy levélírás felelevenítése. Két személy hangjának összekeverése és a két külön tér egymás mellé helyezésének a játéka zeneileg is hálás felada, Eötvös alkotói preferenciáihoz tartozik.
A barokk és bécsi klasszikus operákban is szerepeltek a levélírást megjelenítő részek humoros vagy komoly formában, legtöbbször recitativókban, de Mozartnál áriában is: példa rá a Grófnő és Susanna levélíró duettje Figaro házassága második felvonásából. A romantikus operában és a 20. század első felének operáiban is van rá példa: többek között Csajkovszkijnál74 vagy Sosztakovics Az orr (1928) című operájának levéljeleneténél.
A levél mint színpadi eszköz, abban az esetben, ha recitativóban vagy recitatív jellegű kortárs operai szövetben szerepel, előrelendíti a cselekményt és új adatokat juttat tudomásunkra. Ha azonban ária vagy duett formáját ölti ‒ mint a mozarti példánál ‒ elsősorban játékosan, de néha akár komolyan is a hős érzelmeit vetíti ki általa a zeneszerző.
Mozartnál két ember együttesen készíti a levelet; Eötvösnél viszont szimultán írják és olvassák azt, tehát a tér és idő színpadi egysége itt megbomlik. Josefa egyidejűleg van színpadon Ygnacióval és Abrenuncióval, a színpad tere absztrahálódik , több idő- és térbeli síkra osztódik. Így jobban koncentrálhatunk az egyes énekhangokra is. Tulajdonképpen az alapszituáció lehetetlenségét is jeleníti meg a zeneszerző: a darab által ábrázolta társadalomban mintha elbeszélnének egymás mellett a szereplők, az egyes társadalmi, vallási csoportok megjelenítői. Egyazon színpadon vannak, de külön világban élnek.
A Josefa-Ygnacio levélduettnél a két benső hang hasonlóságán van a hangsúly.
Az időben egymás mellé csúsztatott, egymáshoz képest kissé variált énekszólamok kánonban éneklik-deklamálják ugyanazt a szöveget. A két szólam oly módon folyik
73 A külső hang/belső hang és külső tér/ belső tér egymásba olvasztása Eötvösnél kedvelt célja a zenei kifejezésnek. AzAs I Crossed a Bridge of Dreams(1999) sztereó-verziója erre a zenei játékra épül, de igazából a már említettMeseis.
74 AzAnyeginhíres levéljelenete valójában időnként recitatív jellegű közlésmódot is használó nagyária.
Többet megtudunk belőle Csajkovszkijtól Tatjánáról, mint az egész első felvonásban bárhol; sőt a férfihős, Anyegin zenei anyagának is ez az ária az egyik fő a forrása.
10.18132/LFZE.2013.17
Megyeri Krisztina: Eötvös Péter Love and Other Demons című operájának dramaturgiája és kifejezőeszközei 102 egymás mellett, hogy a második szólam (Ygnacio) a kezdő szólam (Josefa) dallami és szövegmotívumait annak szüneteiben és kitartott hangjai alatt ismétli meg. S így, bár kissé érződik az egyidejű írás és olvasás eltolódott időbeliségének kánon-hatása, mégsem válik egyik szólam sem kivehetetlenné; viszont valódi duetté sem, hiszen soha nem éneklik pontosan egyszerre ugyanazt a szövegrészt. A szerelmi kettős két spanyol nyelvű duettsorát és a 2c jelenet egyik pillanatát75beleértve ez az egyetlen olyan rész az operában, ahol két énekes egyszerre énekel. Valójában párhuzamos beszédről van itt szó. A levél pedig nem latin, hanem angol nyelvű.76
Az író, Josefa és az olvasó, Ygnacio regisztere közel van egymáshoz: a mély női és a lírai tenor-középregiszter közt csak néhány hang a különbség. A két ambitus közeliségét kihasználva tükör-kánont hoz létre a zeneszerző, és a dallamfragmentumok egymásra torlasztásával sűríti az énekszólamok kettősét. Úgy tűnik, mintha a két énekszólam egyetlen sort adna ki, kiegészítve egymást. Az 1‒12. ütemben a desz/e kisterc-tengelyen tükröződik a két szólam. A tükrözés kvintpárhuzamokká hidegül a 13‒19. ütemben, Sierva María nevére. A 21. ütemtől újra tükörkánonban haladnak a szólamok, de most d/disz kisszekund-tengelyről, ritmikilag is pontosan tükrözve ‒ mintha közelednének az író és az olvasó álláspontjai. A 30‒32. ütemekben Ygnaciónál módus- vagy tonalitásváltás történik, félhanglépéssel módosul a tükrözés, de a 30‒37.
ütem újra pontos tükör, nagy hangközökkel, tengelyedisz/e.
Tehát: a levélbeli megszólítás lelépő kvártja Josefánál nagy terccel feljebb szól, mint Ygnaciónál. Ugyanez a tiszta kvárt társul egyébként az operában az egyházi személyek egymás közti megszólításához, kivéve Delaurát, akit saját névjegye megkülönböztet a többiektől. Később Josefa és Ygnacio dallamrész-indulásainak kezdőhangjai közelednek egymáshoz, s végül csak kis szekund különbség lesz köztük, mintha egymást szavát folytatnák, és mintha Ygnacio egyre jobban elfogadná a levél álláspontját. Dallamfragmentumaik egymás tükörképeit alkotják.
A 18. ütemben, amikor mindketten Sierva nevét említik (77.o., partitúra), nem a Sierva-sorból ismerős, megszokott tritónusz/kvárt hangközökön szólal meg a név, hanem szekundonként kvintpárhuzamban lefelé lépegetve, aminek gregoriános hangzása van, s így elővetíti a kolostori hangulatot, a latin réteget is. Talán azt is jelzi a
75 2c, 16‒20. ütem.
76 A levélírás és -olvasás zenei dialógusa aKorrespondenz című vonósnégyesben is megjelenik (1991).
Itt Leopold Mozart és fia, Wolfgang levelezését, hangjukat, kérdéseiket és válaszaikat halljuk egyidejűleg vagy egymás után, egyetlen zenei anyagon belül. Tulajdonképpen egy időben és térben disztanciált, nem egyidejű beszélgetés gesztus-struktúrájának hangszeres zenei átalakítása, a beszéd intonációjából lesznek a dallamok, motívumok.
10.18132/LFZE.2013.17
Nyelvi és zenei-stiláris rétegek elemzése 103 hangközszimbolika e pillanata, hogy sem Ygnacio, sem Josefa nem ismeri igazán Siervát ‒ akinek saját hangsorából a duettben ekkorra már nem sok maradt.
A zenekar az énekszólamok motívumaiban rejlő harmóniákat veszi át, statikusságával nyugodt alapot ad, hangszín szempontjából pedig fluktuáló akkordokat tart ki. A Josefa-szólamhoz kommentárként hozzákapcsolt disszonáns, expresszív brácsa-szólók központozásként viselkednek ‒ minden énekelt sor végén megjelennek.
A brácsa Josefa névjegye. Eötvösnél máshol is alt hangú vagy mély regiszterben éneklő anya- és nőfigurákhoz kötődik, aHárom nővérben, aReplicában és a Korrespondenz-ben pedig a búcsú hangszere. Az Angels-ben például Ethel Rosenberghez társul, aki kísértetként tér vissza Roy Cohn halálos ágyához, aki őt annak idején halálta ítélte;
magányos megjelenéseit az üres hangzástérben tétova brácsa-szóló kíséri.
Ygnacióból a levéljelenetben zeneileg semmi sem marad: látszik, mennyire gyenge, puha karakter, hiszen teljesen azonosul a levél tartalmával és annak írójával.
Bár Eötvös szerint a levélírás pillanatában Josefát is kétkedőnek látjuk,77 mert nem tudja, egyet értsen-e az Érsek szavaival, zeneileg ennek a kifejeződését nem tartom egyértelműnek, talán igazán csak a rendezésben valósítható meg.
77 Hacker-interjú,90.
10.18132/LFZE.2013.17
Megyeri Krisztina: Eötvös Péter Love and Other Demons című operájának dramaturgiája és kifejezőeszközei 104 14.sz. kottapélda
10.18132/LFZE.2013.17
Nyelvi és zenei-stiláris rétegek elemzése 105 II.5.2. A transz rétege: a Josefa-ária
A transz rétege Dominga 1c jelenetbéli fél-transzában, főként azonban Josefa nagyáriájában (8c) valósul meg. Egészen más típusú zenei anyagot generálnak, s mivel Domingát már az afrikanizmusok rétegénél tárgyaltam, most csak Josefára térek ki.
Josefának összesen négy jelenete van, ebből kettő jelentősebb: a levéljelenet (3c) és az ária (8c).
Az apátnő áriája zeneszerzői szempontból kétségkívül igazi trouvaille, hangi effektusaival, játékos-igéző ördög-felsorolásaival intenzív zenei pillanatot hoz létre.
Áriája formailag is nagyon koncentrált, háromrészes ária-formát lehet benne felismerni.
Josefa zenéje hatásos énekszóló: egyszerre misztikus és erotikus, épp ezért különleges transzállapotot tud vele ábrázolni a zeneszerző, a széles ambitusban mozgó mezzo hangi lehetőségeit a végletekig kihasználva. Váratlan, újszerű zenei-drámai pillanatot teremt vele,78 amely igazi jutalomjáték az előadó számára. Az ördögűzés jelenetsorába ágyazva az ária kisebb hullámvölgyet hoz létre a feszültségfolyamatban, amely azonban egyre emelkedő intenzitással torkollik a következő jelenet fortissimo kezdő-tuttijába. A hosszú ária a cselekményben egydajta megszakítást, fennsíkot képez, éppúgy, mint dramaturgiai párja, az Ygnacio-ária. Nem töri meg az ördögűzési jelenetsor feszült csúcsívét, ellenkezőleg: nagyon is illeszkedik oda és erősíti azt.
Pszichológiai nézőpontból viszont Josefa viselkedése kevésbé érthető. Valaki démonjainak átvállalása hősies tett, amelyre nagyon kevés emberi szituáció adhat okot;
Josefa nem ismeri olyan jól Siervát, hogy ezt megtegye, nem az anyja; hirtelen támadt részvéte és hősiessége meglepő. Josefa karakterének ilyen irányú torzítása mint dramaturgiai megoldás tehát számomra kizárólag zenei szempontból indokolt.
78 Hasonlóan szenvedélyes zenét csak Delaura magányos őrlődésekor, a 6. jelenetben hallunk.
10.18132/LFZE.2013.17
Megyeri Krisztina: Eötvös Péter Love and Other Demons című operájának dramaturgiája és kifejezőeszközei 106 II. 6. Hangközhasználat és hangközszimbolika