Don Toribio Josefa Martina Cayetano Delaura
VIII. Egyéb általános zenei eszközök
III.1. Nagyforma és a jelenetek időarányai 1. Proporcionálás
III.6.2. Az elektronika dramaturgiai szerepe
Az erősítés állandó szerepe annak a hangzásburoknak a létrehozatalában lehet, amit Eötvös a színházi élmény fokozásához elengedhetetlennek tart. Erre utaltunk az első fejezetben az álom-idő zenekari megvalósításának példájával.
De a Love and Other Demons-ban a hangzásburok nem annyira fontos, mint a frontális hatás és a dialógus-effektus. Például az Angels in Americában, de a Lady Sarashinában is úgy helyezték el a hangszórókat, hogy az egész színháztermet besugározták: oldalt és felülről is jött hang. E műveknél Eötvös fokozattan törekedett a dolby-stereo mozihatásra, ellentétben a Love and Other Demons-szal, ahol a hagyományos operai elképzelést és hangzást tartja a legfontosabbnak, így a hangszórókat meghagyja a színpad hátulján.
Az erősítésnek az énekeseknél ebben az operában nincs sok szerepe, az ő hangjuk a maguk természetes hangerejével áténekli a zenekart, mivel annak hangzása, felépítése, elsősorban a két-féltekés sztereó-elhelyezkedés, másodsorban a hangszerelés miatt, áttetszőbb. A vokális szólamok amplifikációja a bel canto-jelleg révén55 sem volt szükséges. Dramaturgiai jelentőséget kapott viszont, hogy a hangszerek közül egyedül a hárfát és a cselesztát erősítették ki a középen elhelyezkedő hangszerek közül. Ezzel a Eötvös a Sierva gyermekkorát és álomvilágát szimbolizáló hangszíneket emelte ki; és valószínűleg az álom-jelenetek kórus-tuttijaihoz is szükséges volt megnövekedett hangzásuk és a térhatás így elért illúziója. Nem is hangerő megnövelése volt a cél tehát, hiszen egy hárfa és egy cseleszta erősítve sem fog nagyon pregnánsan szólni. Általában ez a két hangszer a színpad vagy az zenekari árok bal oldalán helyezkedik el, ám azzal, hogy középre kerültek, a rézfúvósok helyére, akusztikailag is kiemelődtek (a zenekari elhelyezkedést lásd a következő táblázatban). Eötvös Péter így vallott az álmokat felidéző hangok akusztikai képéről, céljáról:
55 AzAngels in Americában ezzel szemben szükséges volt egy kismértékű erősítés az énekhangoknál is.
10.18132/LFZE.2013.17
Megyeri Krisztina: Eötvös Péter Love and Other Demons című operájának dramaturgiája és kifejezőeszközei 176
Az én felfogásom szerint minden, ami hallható, a zene világához tartozik. A beszéd, a hangszerek hangja, az összes zaj és zörej, amely minket körülvesz. A zeneszerző feladata mindezt formába önteni, megszerkeszteni, a hallgató számára „értelmet”
közvetíteni. Az álmok hangzásvilága talán a leghálásabb terület ennek a kifejezésére, mert az álomban olyat látunk és olyan hangokat hallunk, ami „nincs”, amit a fantáziánk produkál. Az álomban a hangok egészen közel vannak hozzánk, közvetlenül a fülünkben.56
A központi helyen épp az a két hangszer- és hangszíncsoport kap helyet, amelyek két ellentétes szereplőmezőt jelképeznek: Sierva legbelsőbb, személyes világát és a vele szembenálló Érsekét, az egyházi agressziót (szaxofon, tuba, harsona).
Végezetül néhány szó az effektusokról. Az élő elektronika egy opera esetében nehézkes megoldás lenne, így előre elkészített hangokkal, cd-tracken adják hozzá a zenekar szólamaihoz az elektroakusztikus stúdióban készült hangeffektusokat.57 A cd-ről lejátszott zajeffektek két csoportra tagolhatók: vannak a hangzást dúsító, mintegy zenekari hangszer-szerű effektek, és vannak olyanok, amelyek szólisztikusan hangfestő vagy hangutánzó jellegűek.
Nézzünk most néhány előzményt a cd-track alkalmazását tekintve, más Eötvös-operákból. A szólisztikusan hangfestő, filmszerűen realisztikus effektek a zenekari darabokban jelentek meg először (Atlantis), majd az operák közt a Le Balconban és az Angels in Americában domináltak. A Le Balconban a háborús szirénahang és egyéb szignálhangok a cselekmény fő vonulatához tartoznak, érzékeltetik kint és bent-szférát, ami egyben az ember külső és belső, intimszférája is. Ezek nélkül a hangok nélkül nem tudnánk, hogy kint is van, s hogy ami bent történik (az opera első része), az részben csak illúzió, érzékcsalódás ‒ tehát, hogy akintnem azonos abent-tel.
Az Angels in Americaegész más, talán sokkal összetettebb módon használja az előre felvett hangeffektusokat: itt az amplifikáció a darab inherens része, az énekhangok is erősítve vannak, a kívánt musicales, Broadway-es zenei hatás elérésének érdekében is. Az azonos típusú szerepet éneklő énekesek, az Angels Rabbija58 (1. jelenet) és a
56 Eötvös Péter,op.cit.
57 A cd-track egy budapesti stúdióban készült, szintetikus módszerekkel; nem Glyndebourne-ben.
58 A rabbi egy temetést celebrál. Külső helyszínen, egy forgalmas út melleti zsidó temetőben kezdődik az opera (I.felv./1.jel.), ahol minduntalan behallatszik a szertartást zavaró közúti közlekedés zaja, CD-ről
10.18132/LFZE.2013.17
Dramaturgia 177 Love...Abrenunciója egészen más zenei aláfestést kapnak; itt sem csupán az esztétikai, hanem a dramaturgiai szempontok dominálnak.
Összegezve: Love and Other Demons-ban kevés elektronikusan létrehozott hang, effektus fordul elő. Ezek kétféle kontextusban szerepelnek: egyházi, kolostori környezetben és a démoni emberi hangot megjelenítésére.
(autók suhanása, hangos fékezése, szirénahang, csörömpölés). Tehát az elsődleges történést (temetés), amely ugyan külső helyszínen történik, de mégis a szereplők belső reflekciói szempontjából is nagy jelentőséget nyer, megzavarja egy még kívülállóbb történéshalmaz, aforgalom és egy baleset zaja. Ehhez a szereplők belső, per se commentárokat és dialógust adnak, egyedül a Rabbi éneke marad intakt, változatlanul koncentrált. Három idő- és jelenlétbeli sík: belső, külső és még annál is külsőbb sík van, amit már csak a cd-trackkel lehet valóságossá tenni, közel hozni.
10.18132/LFZE.2013.17
Megyeri Krisztina: Eötvös Péter Love and Other Demons című operájának dramaturgiája és kifejezőeszközei 178 12. táblázatA zenekar elrendezése – Love and Other Demons
Perc I (left)
Bells (1-2): high, loud jigles, exoctic types
Flute II