2 JOGOSULTSÁGOK NYILVÁNTARTÁSA

In document Kor mány ren de le tek (Pldal 156-160)

Kor mány ren de le tek

2 JOGOSULTSÁGOK NYILVÁNTARTÁSA

2.1 Tá mo ga tá si jo go sult ság gal kap cso la tos alap fo gal mak 2.1.1 Tá mo ga tá si jo go sult ság

Az anya juh és anya te hén tar tás tá mo ga tás sal össze füg gõ tá mo ga tá si jo go sult ság (to váb bi ak ban: jo go sult ság) az a va -gyo ni ér té kû jog, amely alap ján a jo go sult ság gal ren del ke zõ ter me lõ (tu laj do nos vagy bér lõ) a jo go sult ság nak meg fe le lõ tá mo ga tást igény be veheti.

1 jo go sult ság az 1 ál lat ra vo nat ko zó tá mo ga tá si összeg meg íté lé sé nek alap fel té te lét teremti meg.

2.1.2 Egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tár

A ter me lõ ren del ke zé sé re álló jo go sult sá gok:

– a ter me lõ tu laj do ná ban lévõ olyan jo go sult sá gok, ame lye ket nem adott bér be, valamint – a ter me lõ ál tal bér be vett jo go sult sá gok.

A ter me lõ ren del ke zé sé re álló, az adott jog cím re vo nat ko zó jo go sult sá gok össze ge adja a ter me lõ egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tá rát. Ebbe a ter me lõ sa ját tu laj do ná ban lévõ jo go sult sá gai mel lett be le tar toz nak azon jo go sult sá gok, ame lye ket bér be vett, ugyan ak kor ha a ter me lõ jo go sult sá got ad bér be, ak kor az egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tá rá ba a bér be adott jo go -sult sá gok nem szá mí ta nak bele.

A ter me lõt meg il le tõ egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tárt az MVH a Tá mo ga tá si ren de let 11. §a szerint ho zott ha tá ro za tá -ban (to váb bi ak -ban Tá mo ga tá si ha tá ro zat) ál la pít ja meg a 2005-ös tá mo ga tá si évi tá mo ga tás so rán tá mo ga tott ál la tok alap ján, il le tõ leg a ké sõb bi ek ben az el fo ga dott igény lé sek, adás vé te lek il let ve bér le tek alap ján.

A 2005-ös tá mo ga tás alap ján ki osz tott jo go sult ság nál csak a tá mo ga tott ál la tok ve he tõk figyelembe.

A tá mo ga tott ál la tok szá mát az MVH az aláb bi ak alap ján sze rint ha tá roz za meg:

– Alap lét szám nak te kin ti a ké re lem ben sze rep lõ, il let ve az el len õr zé sek (ENAR alap ján tör té nõ és hely szí ni el len õr -zés) so rán meg ál la pí tott ál la to kat. Ez ha tá roz za meg a tá mo gat ha tó ál la tok szá mát.

– Az alap lét szá mot a vissza osz tás mér té ké vel csök ken te ni kell. Ez ha tá roz za meg a tá mo ga tott ál la tok szá mát.

Vissza osz tás ra ak kor ke rül sor, ha az or szá gos tá mo ga tá si fel sõ ha tár nak (ld. 2.1.3 pont) or szá gos tar ta lék kal (ld. 2.1.4 pont) csök ken tett ré szé nél több a tá mo gat ha tó ál lat. Eb ben az eset ben az egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tár a túl lé pés mér té ké -vel (vissza osz tás mér té ke) ará nyo san csökken.

2.1.3 Or szá gos tá mo ga tá si fel sõ ha tár

Az Eu ró pai Unió Ta ná csa ál tal a Ma gyar Köz tár sa ság ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zott állatlétszám:

– Anya te hén re: 117.000

– Anya juh ra: 1.146.000

Az or szá gos tá mo ga tá si fel sõ ha tárt, an nak elõ zõ évi ki hasz nált sá gi szint jét és az adott évre vo nat ko zó or szá gos tar ta -lék szint jét az MVH min den év már ci us 15-ig a hon lap ján köz zé te szi.

2.1.4 Or szá gos tar ta lék

Az or szá gos tá mo ga tá si fel sõ ha tár ból or szá gos tar ta lé kot kell ké pez ni, amely kü lön ren de let esetén az ab ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek meg fe le lõ ter me lõk ré szé re fenn tar tott jo go sult sá go kat tar tal maz za. (Az or szá gos tar ta lék ezen ré szét a to váb bi ak ban „fenn tar tott tar ta lék nak” ne vez zük) A „fenn tar tott tar ta lék” nagy sá ga adott tá mo ga tá si év ben vál to -zat lan.

A ki nem hasz ná lás mi att meg vont, a jo go sult ság rész le ges át ru há zá sa mi att le vont, va la mint azon jo go sult sá gok, ame -lyek rõl le mond tak az or szá gos tar ta lék ja vá ra, szin tén az or szá gos tartalék má sik ré szé be ke rül nek (ezt a to váb bi ak ban

„ak tív tar ta lék nak” ne vez zük).

A „fenn tar tott tar ta lék” szint jét a Hús Ter mék pá lya Bi zott ság ja vas la tá ra a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi -nisz ter (to váb bi ak ban: mi -nisz ter) kü lön ren de let ben ha tá roz za meg minden évben. A 2005-ös tá mo ga tá si év ben en nek mér té ke anya te hén-tar tás ese té ben az összes jo go sult ság 1%-a, anya juh tar tás ese té ben pe dig az összes jo go sult ság 3%-a.

2.1.5 A jo go sult ság ki hasz ná lá sa

A jo go sult ság ki hasz ná lá sá nak mi nõ sül, ha egy adott jo go sult ság hoz a tá mo ga tá si kérelmen egy tá mo gat ha tó ál lat tar -to zik.

Pél da:

Ha a ké rel me zõ nek van 10 jo go sult sá ga és a ké rel mén van 10 tá mo gat ha tó ál lat, ak kor jo go sult sá ga it tel je sen ki hasz -nál ta.

2.2 Jo go sult ság nyil ván tar tá sa

A jo go sult ság hasz ná la ti jo gá nak, va la mint az or szá gos tá mo ga tá si fel sõ ha tár ki hasz nált sá gá nak pon tos meg ha tá ro zá sa ér de ké ben nyil ván tar tást kell mû köd tet ni. A nyil ván tar tás mû köd te té sét, illetve a mû köd te tés kap csán fel me rü lõ ha tó -sá gi fel ada to kat az MVH látja el.

A nyil ván tar tás ter me lõn ként tar tal maz za a ter me lõ ren del ke zé sé re álló jo go sult sá gok számát, ami anya juh nál egész szám, anya te hén nél pe dig leg fel jebb egy ti ze des je gyig ter je dõ szám.

A jo go sult ság meg ha tá ro zá sá nak éve a 2005ös tá mo ga tá si év. Az egyé ni tá mo ga tá si felsõhatárt a Tá mo ga tá si ha tá ro -zat tar tal maz za.

1. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 157

– Le mon dás az or szá gos tar ta lék ja vá ra – Igény lés az or szá gos tar ta lék ból – Örök lés

Az egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tár vál to zá sá ról a ter me lõt az MVH ha tá ro zat ban értesíti.

Üte me zés – idõ sza kok

2005-ös tá mo ga tá si év: 2005. ja nu ár 1. – 2005. de cem ber 31.

A jo go sult sá gok ki osz tá sa a 2005-ös tá mo ga tá si évre a Tá mo ga tá si ha tá ro zat ban történik. Az így meg ál la pí tott egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tár ér vé nyes a 2006-os tá mo ga tá si évre, amennyiben nem tör té nik jo go sult sá gok adás vé te le, il let ve bér le te vagy jo go sult ság ról való lemondás.

Adás vé tel re, il let ve bér let re vo nat ko zó ké re lembe adá si idõ szak: a Tá mo ga tá si ha tá ro zat kéz hez vé te lét kö ve tõ 45 na pon be lü li idõ szak. A 45 nap nak az adás vé tel ben, il let ve bér let ben részt vevõ felek kö zül elég sé ges az egyik fél nél tel je -sül nie.

A leg kö ze leb bi, adás vé tel re, il let ve bér let re vo nat ko zó ké re lem be adá si idõ szak ban be je len tett adás vé tel, il let ve bér let a 2006-os tá mo ga tá si évre vo nat ko zó egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tár mó do sí tá sát ered mé nye zi. Bér let ese tén, a bér le ti szer zõ dés ben fog lal tak alap ján vo nat koz hat még 2007-es és 2008-as tá mo ga tá si évek re is.

3.1 Át ru há zás

3.1.1 Át ru há zás tí pu sai

1) Az összes tá mo ga tá si jo go sul tág át ru há zá sa együtt a tel jes ál lat ál lo mánnyal és te hén tej ter me lõk ese té ben az összes tej kvó tá val egy vevõ ré szé re

tel jes ál lat ál lo mány: a ter me lõ gaz da sá gá ban lévõ, a Tá mo ga tá si ren de let 1. § j) pont ja sze rint anya te hén nek minõ sülõ (nõ iva rú, 8 hó nap nál nem fi a ta labb és meg fe le lõ faj tá jú), il let ve k) pont ja sze rint anya juh nak mi nõ sü lõ, va gyis a tá -mo ga tá si fel té te lek nek meg fe le lõ ál la tok összes sé ge

tej kvó ta összes sé ge: a ter me lõ be szál lí tá si és köz vet len ér té ke sí té si kvó tá já nak össze ge

2) Az összes tá mo ga tá si jo go sul tág át ru há zá sa együtt a tel jes ál lat ál lo mánnyal és te hén tej ter me lõk ese té ben az összes tej kvó tá val több vevõ ré szé re.

3) A jo go sult sá gok összes sé gé nek vagy egy ré szé nek át ru há zá sa a tel jes ál lat ál lo mány, il let ve te hén tej ter me lõk ese té -ben az összes tej kvó ta át ru há zá sa nél kül, ide ért ve azt az ese tet is, ha a ter me lõ csak a jo go sult sá gát adja el.

4) A Tá mo ga tá si ren de let 1.§ n) pont já ban meg ha tá ro zott át ru há zás (to váb bi ak ban: bir tok át ru há zás) – azaz a bir to kon tar tá si idõ szak alatt a ké rel men be je len tett ál la tok el adá sa – ese tén az át adó sa ját tu laj do ná ban lévõ jo go sult sá gok összes -sé ge a K0705 Át ru há zá si ké re lem el fo ga dá sá val (K8000 Tá mo ga tá si jo go sult ság át ru há zá si ké re lem be adá sa nél -kül) vég le ge sen az át ve võ tu laj do ná ba ke rül.

Az 1) és 4) pont ban le írt eset so rán az át ru há zott összes jo go sult ság an nak a ter me lõ nek a tu laj do ná ba ke rül, aki a tel jes ál lat ál lo mányt és – ha van – tej kvó tát át ve szi. Ez eset ben az összes jo go sult ság át ve ze tés re ke rül, le vo nás nél kül.

A 2) és 3) pont ban le írt ese tek so rán az adás vé tel tár gyát ké pe zõ jo go sult ság 10%a el len szol gál ta tás nél kül le vo nás -ra ke rül az or szá gos tar ta lék ja vá -ra, az „ak tív tar ta lék ba”.

Ha az or szá gos tar ta lék ba ke rü lõ jo go sult ság ki szá mí tá sa kor az ered mény nem egész szám, ak kor

anya juh tar tás jo go sult ság ese tén egy alat ti szám ese tén az or szá gos tar ta lék ba ke rü lõ jo go sult sá gok szá ma egy, na gyobb szá mok ese tén az MVH egész szám ra ke re kít;

– anya te hén tar tás jo go sult ság ese tén az MVH csak az elsõ ti ze des je gyet ve szi fi gye lem be.

Pél da: Vissza vont jo go sult ság szá ma

Szá mí tás ered mé nye Anya te hén Anya juh

0,33 0,3 1

0,36 0,3 1

1,33 1,3 1

1,36 1,3 1

1,50 1,5 2

1,62 1,6 2

Fi gye lem! Bár át ru há zás kor nincs meg ha tá roz va a mi ni má li san át ru ház ha tó jo go sult ság mennyisége, a fen ti ek bõl azon ban kö vet ke zik, hogy 1 da rab juh jo go sult sá got nem ér de mes ven ni, mert az le vo nás ra ke rül.

3.1.2 A jo go sult ság nyil ván tar tás ban tör té nõ át ve ze té sé nek fel té te lei – Az át ru ház ni kí vánt jo go sult ság az el adó tu laj do ná ban legyen.

– A meg fe le lõ en ki töl tött K8000 Tá mo ga tá si jo go sult ság át ru há zá si ké re lem for ma nyom tat vány be nyúj tá sa a Tá -mo ga tá si ha tá ro zat kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 45 napon be lül meg tör tén jen.

– Az át ru há zás ról szó ló adás vé te li szer zõ dés má so la ta a fen ti ké re lem mel lék le te ként ke rül jön be nyúj tás ra.

– Az el adó az adás vé tel re vo nat ko zó ké re lembe adá si idõ szak ban ne vá sá rol jon jo go sult sá got. (Az adás vé te li szer zõ -dés meg kö té sét kö ve tõ egy éven be lül tá mo ga tá si jo go sult sá got a tá mo ga tá si jo go sult ság ve võ je nem ru ház hat át, nem ad hat bér be, azt maga kö te les ki hasz nál ni.)

– A vevõ is ren del kez zen ügy fél-re giszt rá ci ós szám mal.

Ha a vevõ még nem ren del ke zik ügy félre giszt rá ci ós szám mal, a ki töl tött re giszt rá ci ós ké rel mi la pot (G001) leg ké -sõbb a ké re lem be nyúj tá sá val egy idõ ben nyújt sa be.

– Az adás vé te li szer zõ dés tar tal ma egyez zen meg a ké rel men meg adott át ru há zás jel le gé vel (ál lat ál lo mánnyal, tej kvó -tá val együtt egy vevõ ré szé re: igen/nem).

Fi gye lem! Amennyi ben az át ru há zás tej kvó ta át ru há zás sal együtt tör té nik, ak kor a K8000 Tá mo ga tá si jo go sult ság át ru há zá si ké re lem be adá sá val a tej kvó ta nem ke rül au to ma ti ku san át ve ze tés re a tej kvó ta-nyil ván tar tás ban. A tej kvó ta át ru há zá sát kü lön kell kér vé nyez nie a Tejkvótasza bály zat sze rin ti for ma nyom tat vá nyon, a Kvó ta ren de let sza bá lyai sze -rint kvó ta tí pu son ként különkülön.

Fi gye lem! A ké re lem el bí rá lá sa kor az MVH el len õr zi, hogy az el adó va ló ban kez de mé nyez tee a tej kvó tanyil ván tar -tás ban tör té nõ át írá sát, il let ve ké rel mét az MVH jó vá ha gyó ha tá ro zat ban el fo gad ta-e. Amennyi ben a tej kvó ta-át ru há zás te kin te té ben az el adó vagy a vevõ a Kvó ta ren de let vo nat ko zó kö ve tel mé nye i nek nem fe lel meg, ak kor a tej kvó ta tel jes mennyi sé ge nem ír ha tó át, ami nek kö vet kez té ben az át ru há zás tár gyát ké pe zõ jo go sult ság 10%-a le vo nás ra kerül.

3.2 Bér be adás

A jo go sult sá gok egy ré sze vagy akár az összes is bér be ad ha tó. Az át ru há zás sal el len tét ben bér be adás nál jo go sult ság nem ke rül le vo nás ra.

Bér be adás ra leg fel jebb há rom egy mást kö ve tõ év ben ke rül het sor.

(Az a ter me lõ, aki bér be ad bár mennyi jo go sult sá got mind a 2006., mind a 2007., mind pe dig a 2008. tá mo ga tá si évre, 2009. tá mo ga tá si évre nem ad hat bér be jo go sult sá got.)

A bér be ad ha tó mi ni má lis jo go sult ság:

– anya juh tar tás ese tén 10 jo go sult ság, – anya te hén tar tás ese tén 1 jo go sult ság.

A K8001 Tá mo ga tá si jo go sult ság bér be adá si ké re lem el uta sí tás ra ke rül, ha a bér le ti szerzõdés a mi ni má li san bér be ad ha tó jo go sult ság nál ke ve seb bet tartalmaz.

3.2.1 A jo go sult ság nyil ván tar tás ban tör té nõ át ve ze tés fel té te lei – A bér be adó ren del kez zen a bér be adni kí vánt jo go sult ság gal.

– A meg fe le lõ en ki töl tött K8001 Tá mo ga tá si jo go sult ság bér be adá si ké re lem for ma nyom tat vány be nyúj tá sa a Tá -mo ga tá si ha tá ro zat kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 45 napon be lül meg tör tén jen.

– A bér be adás ról szó ló bér le ti szer zõ dés má so la ta a fen ti ké re lem mel lék le te ként ke rül jön be nyúj tás ra.

– A bér be adó a bér let re vo nat ko zó ké re lem-be adá si idõ szak ban ne vá sá rol jon és ne vegyen bér be jo go sult sá got.

(A bér le ti szer zõ dés meg kö té sét kö ve tõ egy éven be lül a tá mo ga tá si jo go sult ság bér lõ je tá mo ga tá si jo go sult sá got nem ru ház hat át, nem ad hat bér be, azt maga kö te les ki hasz nál ni.)

– A bér lõ is ren del kez zen ügy fél-re giszt rá ci ós szám mal.

1. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 159

A jo go sult ság ról való le mon dás bár mi kor meg te he tõ.

Fi gye lem! A K8003 Jo go sult ság le mon dá sa az or szá gos tar ta lék ja vá ra ké re lem beadása elõtt ve gye fi gye lem be, hogy az át adott jo go sult ság nem ke rül el len té te le zés re és a le mon dá si ké rel met vissza von ni nem le het.

3.4 Örök lés

A jo go sult ság tu laj do no sá nak el ha lá lo zá sa ese tén az el ha lá lo zás té nyét 15 na pon be lül be kell je len te ni az MVH-nak.

A be je len tés hez mel lé kel ni kell a ha lot ti anya köny vi ki vo nat másolatát.

A ha gya ték át adó vég zés jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ 15 na pon be lül a ha gya ték át adó vég zés má so la tát is meg kell kül de ni az MVHnak. A ha gya ték át adó vég zés ben ren del kez ni kell az örök ha gyó ál lat ál lo má nyá ról, tá mo ga tá si jo go -sult sá gá ról és tej kvó tá já ról is.

Az MVH a ha gya ték át adó vég zés ben fog lal tak alap ján a nyil ván tar tás ban át ve ze ti a jo go sult ság tu laj don jo gá ban be -kö vet ke zett vál to zást.

3.5 Igény lés az or szá gos tar ta lék ból 3.5.1 Igény lés a „fenn tar tott tar ta lék ból”

Az igény lés mód já ra és fel té te le i re az FVM kü lön ren de le tet hozhat.

3.5.2 Igény lés az „ak tív tar ta lék ból”

A 2006. tá mo ga tá si év tõl a tá mo ga tá si ké rel men a ké rel me zõ egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tá rát meg ha la dó ké rel me zett ál lat lét szám jo go sult ság ra vo nat ko zó igény nek mi nõ sül, amit az MVH az „ak tív tar ta lék” fi gye lem be vé te lé vel – szük ség

A 2006. tá mo ga tá si év tõl a tá mo ga tá si ké rel men a ké rel me zõ egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tá rát meg ha la dó ké rel me zett ál lat lét szám jo go sult ság ra vo nat ko zó igény nek mi nõ sül, amit az MVH az „ak tív tar ta lék” fi gye lem be vé te lé vel – szük ség

In document Kor mány ren de le tek (Pldal 156-160)