Kor mány ren de le tek

(1)

LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 19.

T A R T A L O M

S z á m T á r g y O l d a l

Törvények

2005: CXXXVIII. tv. A Nem ze ti Föld alap ról szó ló 2001. évi CXVI. tör vény módosításáról - - - - 3

2005: CLVII. tv. Egyes ag rár ága za ti tör vé nyek módosításáról - - - - 3

2005: CLVIII. tv. A me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i rõl és az ez zel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szó ló 2003. évi LXXIII. tör vény mó do sí tá sá ról - - - - 5

2005: CLIX. tv. Egyes élel mi szer-biz ton ság gal kap cso la tos tör vé nyek módosításáról - - - - 6

2005: CLXXV. tv. A Nem ze ti Föld alap ról szó ló 2001. évi CXVI. tör vény módosításáról - - - - 12

2005: CLXXVI. tv. Az állategészségügyrõl - - - - 15

Kormányrendeletek 274/2005. (XII. 20.) Korm. r. A föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter fel ada ta i ról és ha tás kö ré rõl szó ló 155/1998. (IX. 30.) Korm. ren de let módosításáról - - - - 31

275/2005. (XII. 20.) Korm. r. A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal ról szó ló 81/2003. (VI. 7.) Korm. ren de let módosításáról 32 302/2005. (XII. 25.) Korm. r. A ha tó sá gi élel mi szer-el len õr zés rendjérõl - - - - 32

325/2005. (XII. 28.) Korm. r. A ter mõ föld ál lam ál tal élet já ra dék fi ze té se el le né ben tör té nõ meg szer zé sé rõl szó ló 210/2004. (VII. 9.) Korm. ren de let módosításáról - - - - 35

Mi nisz te ri ren de le tek 114/2005. (XII. 14.) FVM–PM e. r. A me zei õr szol gá lat meg ala kí tá sá hoz, fenn tar tá sá hoz nyúj tan dó 2005. évi ál la mi hoz zá já ru lás igény be - vé te lé nek rend jé rõl és feltételeirõl- - - - 36

115/2005. (XII. 15.) FVM r. A 2006. évi is ko la tej prog ram el sõ fé lé vé nek szabályozásáról - - - - 41

116/2005. (XII. 19.) FVM r. A nö vény vé del mi igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jak ról szó ló 165/2004. (XI. 22.) FVM ren de let módosítá - sáról - - - - 78

117/2005. (XII. 19.) FVM r. Az in gat lan-nyil ván tar tás ról szó ló 1997. évi CXLI. tör vény vég re haj tá sá ról szó ló 109/1999. (XII. 29.) FVM ren de let módosításáról - - - - 88

118/2005. (XII. 19.) FVM r. Az in gat lan-nyil ván tar tá si el já rás igaz ga tá si szol gál ta tá si díjáról - - - - 106

119/2005. (XII. 19.) FVM r. A föld hi va ta lok ról szó ló 62/1999. (VII. 21.) FVM ren de let módosításáról - - - - 108

120/2005. (XII. 22.) FVM r. A szõ lõ fel dol go zás és a bor ké szí tés so rán ke let ke zõ mel lék ter mé kek le pár lá sá ról és ki vo ná sá ról szó ló 75/2004. (V. 4.) FVM ren de let módosításáról - - - - 108

121/2005. (XII. 26.) FVM r. A ve tõ mag vak és sza po rí tó anya gok mi nõ sí té sé nek és vizs gá la tá nak díj té te le i rõl szó ló 107/203. (IX. 16.) FVM ren de let módosításáról - - - - 111

122/2005. (XII. 26.) FVM r. A nö vény faj ták ál la mi el is me ré sé nek és vizs gá la tá nak díj té te le i rõl szó ló 106/2003. (IX. 16.) FVM ren - de let módosításáról- - - - 124

123/2005. (XII. 27.) FVM r. A te nyész tõ szer ve ze ti- és faj ta el is me rés rendjérõl - - - - 126

A tar ta lom jegy zék a 2. ol da lon foly ta tó dik.

(2)

Köz le mé nyek

Mi nisz te ri tá jé koz ta tó Ma gyar or szág er dõ ál lo má nyá nak fõbb ada ta i ról az 1996. évi LIV. tör vény

32. §-ának (4) be kez dé se alapján - - - - 142 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 127/2005. (XII. 5.) MVH köz le mé nye az ál lat lét szám hoz

kö tött tá mo ga tá si jo go sult sá gok nyil ván tar tá sá ról és kezelésérõl - - - - 153 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 128/2005. (XII. 5.) MVH köz le mé nye a Ma gyar Mé hé -

sze ti Nem ze ti Prog ram és a 108/2005. (XI. 24.) FVM ren de let alap ján nyújt ha tó egyes tá mo ga tá sok

igény be vé te lé nek feltételeirõl - - - - 174 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 129/2005. (XII. 6.) MVH köz le mé nye a te rü let ala pú tá -

mo ga tás kap csán fel me rü lõ túl igény lé sek adat egyez te té si el já rás ke re té ben tör té nõ ke ze lé sé rõl – ki -

egé szí tõ blokklista - - - - 180 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 130/2005. (XII. 9.) MVH köz le mé nye a szõ lõ must, szõ -

lõ must-sû rít mény, fi no mí tott szõ lõ must-sû rít mény és asz ta li bor ma gán tá ro lá si tá mo ga tá sá nak fel -

té te le i rõl - - - - 184 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 131/2005. (XII. 9.) MVH köz le mé nye a szõ lõ ül tet vé nyek

ki vá gá si tá mo ga tá sá nak sza bá lyo zá sá ról szó ló 110/2005. (XI. 24.) FVM ren de let sze rin ti nyom tat -

vá nyok ról - - - - 201 Az Ag rár- és Vi dék fej lesz té si Ope ra tív Prog ram Irá nyí tó Ha tó sá gá nak köz le mé nye a Nem ze ti Fej lesz -

té si Terv „A vi dék és a me zõ gaz da ság fej lesz té sé ért” rész prog ram ja ke re té ben meg hir de tett egyes in téz ke dé sek/al in téz ke dé sek 2005. au gusz tus 1-je óta ha tá lyos fel füg gesz té sé nek fel ol dá sá ról és pá -

lyá za ti felhívásokról - - - - 211 A föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter köz le mé nye a szõ lõ ül tet vé nyek ki vá gá si tá mo ga tás -

ban ré sze sít he tõ te rü let nagy sá gá ról a 2005/2006-os bor pi a ci évben - - - - 331 Köz le mény az Eu ró pai Kö zös ség más tag ál la ma ál tal be nyúj tott föld raj zi áru jel zõ be je len tés hez kap -

cso ló dó Össze fog la ló lapok megjelentetésérõl - - - - 331 Köz le mény az Eu ró pai Kö zös ség más tag ál la ma ál tal be nyúj tott ha gyo má nyos kü lön le ges tu laj don ság

ta nú sí tá sá hoz kap cso ló dó Össze fog la ló lap megjelentetésérõl - - - - 347 Az Ag ro bo ta ni kai In té zet (Tá pió sze le) meg szün te tõ ok ira tá nak közzététele - - - - 350 Az Or szá gos Me zõ gaz da sá gi Mi nõ sí tõ In té zet ala pí tó ok ira ta mó do sí tá sá nak közzététele - - - - 351 Az Ál lat te nyész té si és Ta kar má nyo zá si Ku ta tó in té zet (Her ceg ha lom) ala pí tó ok ira ta mó do sí tá sá nak

közzététele - - - - 353 A Kis ál lat te nyész té si és Ta kar má nyo zá si Ku ta tó in té zet (Gö döl lõ) meg szün te tõ ok ira tá nak közzététele 355 Pá lyá za ti fel hí vás a Te le ki Zsig mond Me zõ gaz da sá gi Szak kép zõ Is ko la és Kol lé gi um (Vil lány) gaz da -

sá gi ve ze tõi mun ka kö ré nek betöltésére - - - - 355 Köz le mény a Szak ta nács adói Név jegy zék ben sze rep lõ szak ta nács adók 2005. évi kö te le zõ vizsgájáról 356 Az Or szá gos Me zõ gaz da sá gi Mi nõ sí tõ In té zet köz le mé nye a fül jel zõ teszt so rán el fo ga dott, a ser tés

ENAR-ban igé nyel he tõ fül jel zõk közzétételérõl - - - - 359 Az Or szá gos Me zõ gaz da sá gi Mi nõ sí tõ In té zet köz le mé nye a juh-kecs ke ENAR-ban igé nyel he tõ kis -

mé re tû füljelzõkrõl - - - - 362 Köz le mény ál lat gyó gyá sza ti ké szít mény for ga lom ba ho za ta lá nak meg hosszab bí tá sá ról és módosítá -

sáról - - - - 364 El ve szett bélyegzõ- - - - 364

(3)

Tör vé nyek

2005. évi CXXXVIII.

tör vény

a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról*

1. § A Nem ze ti Föld alap ról szóló 2001. évi CXVI. tör - vény 5. § (2) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

„5. § (2) Az NFA az 55. évet be töl tött, sa ját jogú nyug el - lá tás ban ré sze sü lõ tu laj do nos tól, to váb bá a 62. év fe let ti tu laj do nos tól a ter mõ föl det a kü lön jog sza bály ban meg ha - tá ro zot tak sze rin ti fel té te lek ese té ben élet já ra dék fi ze té se el le né ben meg vá sá rol hat ja.”

2. § Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy az 1. §-ban fog lal - tak nak meg fe le lõ en 30 na pon be lül mó do sít sa a ter mõ föld ál - lam ál tal élet já ra dék fi ze té se el le né ben tör té nõ meg szer zé sé rõl szó ló 210/2004. (VII. 9.) Korm. ren de let 1. § (3) be kez dé sét.

3. § E tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály - ba, az zal a ki té tel lel, hogy ren del ke zé se it a 2006. ja nu ár 1-jét köve tõen meg hir de tett prog ra mok ra kell al kal maz ni.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,

a Köz tár sa ság el nö ke az Or szág gyû lés el nö ke

2005. évi CLVII.

tör vény

egyes agrárágazati tör vények módosításáról**

1. A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. tör vény hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló

1992. évi II. tör vény módosítása

1. § A szö vet ke ze tek rõl szóló 1992. évi I. tör vény ha - tály ba lé pé sé rõl és az át me ne ti sza bá lyok ról szóló 1992.

évi II. tör vény (a továb biak ban: Ámt.) 25/A. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„25/A. § (1) Ha a jog utód nél kül meg szûnt, il let ve fel - szá mo lás, vég el szá mo lás alatt álló szö vet ke zet után ma rad fel nem osz tott ter mõ föld va gyon, a vé dett, il le tõ leg vé de - lem re ter ve zett ter mé sze ti te rü le tek nek nem mi nõ sü lõ ma - rad vány ter mõ föl dek e tör vény ere jé nél fog va a Ma gyar Ál lam tu laj do ná ba és az NFA tu laj do no si jog gya kor lá sa alá ke rül nek.

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. no vem ber 29-i ülés nap ján fo gad ta el.

** A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 19-i ülés nap ján fogadta el.

(2) A szö vet ke zet jog utód nél kü li meg szû né se ese tén akik a szö vet ke zet ben rész arány-tu laj don ra jo go sul tak vol tak, azo kat az ál la mi tu laj don ba ke rült ma rad vány ter - mõ föl dek után – a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott szá mí - tás sze rint – 4000 Ft/AK ér ték ben kár ta la ní tás il le ti meg, mely rõl az FM hi va tal ha tá roz.

(3) A kár ta la ní tás ki szá mí tá sá nak alap já ul szol gá ló összeg (a továb biak ban: kár ta la ní tá si alap) az ál la mi tu laj - don ba ke rült ma rad vány ter mõ föl dek össz-Ak ér té ké nek és a ki adás ra ke rült összes rész arány-tu laj don há nya do sa.

A 4000 Ft/AK ér té kû kár ta la ní tás ki szá mí tá sá nál az AK ér ték (a há nya dos ne ve zõ je) a kár ta la ní tá si alap és rész arány-tu laj do nos tu laj do ni há nya dá nak szor za tá val ka pott AK ér ték.

(4) A kár ta la ní tá si ha tá ro zat meg ho za ta la so rán az FM hi va tal a föld ren de zõ és a föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény 7/A. § (4)–(7) be kez dé sei sze - rint jár el.”

2. A földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. tör vény módosítása

2. § A föld ren de zõ és a föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény (a továb biak ban: Fkbt.) 9/D. §-a he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„9/D. § (1) Ha a rész arány-tu laj don ren de zé sé re el kü lö - ní tett föld ala pok Ak ér té ke, va la mint a szö vet ke zet gaz dál - ko dá si te rü le tén rész arány-föld tu laj don ki adá sá ra fel hasz - nál ha tó egyéb te rü le tek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fe de zik az igé nye ket, a ki adat lan rész arány-tu laj don nal ren del ke zõ sze mé lyek – vá lasz tá suk sze rint – a Nem ze ti Föld alap föld kész le té bõl ter mõ föl det igé nyel het nek vagy kár ta la ní tás ra tart hat nak igényt 4000 Ft/AK ér ték ben. A rész arány-tu laj do nost a ké re lem re in du ló el já rás so rán a vá lasz tás joga egy szer il le ti meg. Ké re lem elõ ter jesz - tésének hi á nya ese tén a rész arány-tu laj do nos ré szé re az FM hi va tal egyik jut ta tás ról sem dönt het hi va tal ból in du ló el já rás ke re té ben.

(2) A ter mõ föld igény lé sé re, il let ve a kár ta la ní tás ra irá - nyu ló ké rel met az FM hi va tal hoz kell be nyúj ta ni. Az FM hi va tal a ké re lem alap ján meg ke re si az ille té kes föld - hi va talt, hogy nyi lat koz zon a ké rel me zõ ki adat lan rész - arány-tu laj do ná ról. Az FM hi va tal en nek is me re té ben meg ke re si a Nem ze ti Föld alap ke ze lõ Szer ve ze tet (a továb - biak ban: NFA), hogy a ké rel me zõ tu laj do ná ban lévõ AK ér ték nek meg fe le lõ ter mõ föld a ké re lem ben meg je lölt te le pü lé sen ren del ke zés re áll-e. Az NFA a meg ke re sés nek leg ké sõbb 30 na pon be lül kö te les ele get ten ni. Az NFA nyi lat ko za ta alap ján az FM hi va tal tá jé koz tat ja a rész - arány-tu laj do nost a ren del ke zés re álló föld rész let rõl, il le - tõ leg an nak hi á nyá ról.

(3) Ter mõ föld igény lés ese tén az FM hi va tal a ké re lem tár gyá ban a kör ze ti föld hi va tal iga zo lá sa, az NFA, va la - mint a ké rel me zõ nyi lat ko za ta alap ján a ter mõ föld-jut ta - tás ról ha tá roz. Az FM hi va tal a jog erõs ha tá ro za tot a rész - arány-tu laj don tör lé se és a ter mõ föld re vo nat ko zó tu laj - don jog be jegy zé se cél já ból meg kül di az ille té kes kör ze ti

1. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 3

(4)

ha tá ro zat alap ján meg ke re si az ille té kes kör ze ti föld hi va - talt a rész arány-tu laj don tör lé se cél já ból, egy ben in téz ke - dik a kár ta la ní tá si összeg nek a ké rel me zõ ré szé re tör té nõ ki fi ze té se iránt.

(5) A (3) és (4) be kez dés ben fog lal tak alap ján ho zott FM hi va ta li, föld hi va ta li ha tá ro za to kat az NFA ré szé re is meg kell kül de ni.”

3. § Az Fkbt. 12. § (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ be kez dés lép:

„(6) Ha to váb bi AK hi ány ki elé gí té sé hez már nem szük - sé ges, az (5) be kez dés ben meg je lölt in gat la nok az Ámt.

25/A. §-ában fog lal tak alap ján a Ma gyar Ál lam tu laj do ná ba és az NFA tu laj do nos jog gya kor lá sa alá ke rül nek, ki vé ve a vé dett, il le tõ leg vé de lem re ter ve zett ter mé sze ti te rü le te ket.”

3. A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. tör vény módosítása

4. § A ter mõ föld rõl szóló 1994. évi LV. tör vény 21. §-a a kö vet ke zõ új (3)–(4) be kez dé sek kel egé szül ki, és az ere - de ti (3)–(4) be kez dé sek szá mo zá sa (5)–(6) be kez dés re vál to zik:

,,(3) Az ál lat tar tó te lep és ha las tó üze mel te tõ jét az in gat - lan-nyil ván tar tás ban szán tó, rét, le ge lõ, va la mint fá sí tott te rü let mû ve lé si ág ban nyil ván tar tott ter mõ föld re – a 21. § (1) be kez dé sé nek a) pont já ban fog lalt sze mé lyek kel azo - nos sor rend ben – elõ ha szon bér le ti jog il le ti meg, fel té ve hogy

a) az ál lat tar tó te lep és ha las tó a 3. § m) pont já nak 1–2. al pont jai sze rin ti te le pü lés va la me lyi kén fek szik, és

b) az ál lat tar tó te le pet és ha las ta vat a ha szon bér let re vo nat ko zó aján lat köz lé sé nek idõ pont já ban, va la mint az azt meg elõ zõ leg alább egy éve fo lya ma to san mû köd te ti.

(4) Az ál lat tar tó te lep és ha las tó mû köd te té sét iga zol ni kell, az iga zo lást az üze mel te tõ ké rel mé re a te lep fek vé se sze rint ille té kes me gyei (fõ vá ro si) ál lat egész ség ügyi és élel mi szer el len õr zõ ál lo más adja ki.”

4. A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. tör vény módosítása

5. § A szõ lõ ter mesz tés rõl és a bor gaz dál ko dás ról szóló 2004. évi XVIII. tör vény (a továb biak ban: Btv.) a kö vet ke - zõ 24/A. §-sal egé szül ki:

„24/A. § (1) Mus tot, bort és egyéb bo rá sza ti ter mé ket köz fo gyasz tás ra for ga lom ba hoz ni, vagy to vább-fel dol go - zás cél já ból kül föld re vin ni csak ak kor le het, ha azt té te - len ként az OBI, vagy kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott

Az OBI a ha tá ro za tot a bor szár ma zá si bi zo nyít vá nyát ki - adó hegy köz ség gel is köz li.

(2) A bor bel föl di for ga lom ba ho za ta li en ge dé lye ki adá - sá nak fel té te le a 8 Ft/l for ga lom ba ho za ta li já ru lék meg fi - ze té se. Ha a for ga lom ba ho za ta li en ge dély ki adá sá ra nem ke rül sor, a já ru lé kot vissza kell té rí te ni. Az Eu ró pai Unió tag ál la má ból vagy har ma dik or szág ból be ho zott, vagy bel - föl di for ga lom ba ho za tal ra nem Ma gyar or szá gon en ge dé - lyez te tett bor után a já ru lé kot a ma gyar or szá gi for gal ma - zó nak kell meg fi zet nie. Az éven te 80 hek to li ter nél nem na gyobb mennyi ség ben bort for gal ma zó ma gyar or szá gi üzem a já ru lé kot ne gyed éves rész le tek ben fi zet he ti meg.

(3) A for gal ma zót, ha nem tud ja iga zol ni a já ru lék meg - fi ze té sét, il let ve azt, aki nem bel föl di for gal ma zás ra ki - adott en ge dély alap ján a bort bel föl dön hoz za for ga lom ba – azon kí vül, hogy a já ru lé kot be hajt ják raj ta –, a já ru lék - kal azo nos, de leg ke ve sebb öt ven ezer fo rint össze gû mi nõ - ség vé del mi bír ság gal kell súj ta ni. Aki nek já ru lék tar to zá sa van, for ga lom ba ho za ta li en ge délyt nem kap hat.

(4) A já ru lék a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi - nisz té ri um fe je ze ten be lül a bor mar ke ting és mi nõ ség-el - len õr zés cél ját szol gá ló elõ irány zat be vé te le. A for ga lom - ba ho za ta li já ru lék adók mód já ra be hajt ha tó köz tar to zás.

(5) A for ga lom ba ho za ta li já ru lék cí mén be fi ze tett összeg 60%-át a bo rok kö zös sé gi mar ke ting prog ram já nak ki dol go zá sá ra és vég re haj tá sá ra (a továb biak ban: bor mar - ke ting) kell for dí ta ni, be le ért ve az Eu ró pai Unió ál tal meg - hir de tett bor-rek lám és -mar ke ting prog ra mok nem ze ti társ fi nan szí ro zá sát is.

(6) A for ga lom ba ho za ta li já ru lék cí mén be fi ze tett összeg 40%-a az OBI-t il le ti meg. Az OBI a já ru lék be vé - telt a szár ma zá si bi zo nyít vá nyok va ló ság tar tal má nak el - len õr zé sé re, az 500 hl fe let ti bor mennyi ség ese té ben a for - ga lom ba ho za ta li en ge dé lye zé si el já rás ban ha tó sá gi min ta - vé tel re, a for ga lom ba ho zott bo rok mi nõ ség-el len õr zé sé re, és terv sze rû cél vizs gá la tok ra kö te les for dí ta ni, ki egé szít ve la bo ra tó ri u mi és ér zék szer vi vizs gá lat tal. Az OBI kö te les a já ru lék be vé tel bõl vég zett el len õr zé sek rõl és a fel hasz nált összeg rõl fél éven te, jú li us 31-ig, il let ve ja nu ár 31-ig je len - tést ké szí te ni a mi nisz ter nek.

(7) A for ga lom ba ho za ta li já ru lék meg fi ze té sé nek, vissza té rí té sé nek, ke ze lé sé nek és fel hasz ná lá sá nak rész le - tes sza bá lya it mi nisz te ri ren de let ha tá roz za meg.”

6. § A Btv. 51. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép:

,,(2) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke – a ki fo gás olt té - tel mennyi sé gé tõl, mi nõ sé gé tõl, a hiba sú lyá tól füg gõ en – leg alább öt ven ezer fo rint, leg fel jebb a bo rá sza ti ter mék li - te ren ként há rom ezer fo rint tal szá mí tott össze ge ere jé ig ter jed het. A mi nõ ség vé del mi bír ság a 48. § (2) be kez dé sé -

(5)

ben, va la mint a 49. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott jog - kö vet kez mé nyek kel együtt is ki szab ha tó. Az OBI a mi nõ - ség vé del mi bír ság ki sza bá sa he lyett az ügyet jö ve dé ki el - já rás le foly ta tá sá ra át te szi az ille té kes vám ha tó ság hoz, ha a vizs gá lat so rán azt ál la pít ja meg, hogy a ter mék nem mi - nõ sül a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma - zá sá nak kü lö nös sza bá lya i ról szóló 2003. évi CXXVII.

tör vény sze rin ti szõ lõ bor nak.”

7. § A Btv. 57. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ q) pont tal egé szül ki:

[Fel ha tal ma zást kap a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz - té si mi nisz ter, hogy ren de let ben meg ál la pít sa]

„q) a for ga lom ba ho za ta li já ru lék meg fi ze té sé nek, vissza té rí té sé nek, ke ze lé sé nek és fel hasz ná lá sá nak sza bá - lya it.”

5. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a tör vény – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel - lel – 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba; az ezt meg elõ zõ en, az Fkbt. 9/D. § (1) be kez dé se alap ján be nyúj tott ké rel me ket a ké re lem be nyúj tá sa kor ha tá lyos ren del ke zé sek sze rint kell el bí rál ni.

(2) A tör vény 5–7. §-ai a ki hir de tést kö ve tõ 45. na pon lép nek ha tály ba.

(3) E tör vény hatályba lépésével egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti:

a) az Fkbt. 7/A. § (3) be kez dé se; az Fkbt. 7/A. § (4) be - kez dé sé bõl „(3) be kez dés sze rin ti” szö veg rész;

b) a föld ren de zõ és a föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2001. évi CXVIII. tör vény 2. § (1) be kez dé se, 7. § (2) be kez dés b)–c) pont jai;

c) a szõ lõ ter mesz tés rõl és bor gaz dál ko dás ról szóló 2004. évi. XVIII. tör vény 25. § (4) be kez dé se.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,

2005. évi CLVIII.

törvény

a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó

eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló

2003. évi LXXIII. törvény módosításáról*

1. § A me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok - hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i rõl és az ez zel össze füg gõ tör vénymódosításokról

szóló 2003. évi LXXIII. tör vény (a továb biak ban:

MVH tv.) 9. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép:

„(1) A tör vény ha tá lya alá tar to zó in téz ke dé sek kel kap - cso la tos el já rá sok ra – ha e tör vény más ként nem ren del ke - zik – a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá - nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb - biak ban: Ket.) ren del ke zé se it kell al kal maz ni.”

2. § Az MVH tv. a kö vet ke zõ 10/A. §-sal egé szül ki:

„10/A. § (1) Az MVH el já rá sa i ban a Ket. 29. § (3) be - kez dé sé nek b) pont ját nem kell al kal maz ni.

(2) A Ket. 29. § (9) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ér te sí - tést az MVH a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 30 na pon be lül, elekt ro ni kus úton be ér ke zett ké re lem ese tén 15 na - pon be lül kül di meg az ügy fél nek.”

3. § Az MVH tv. 11. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

„11. § Ha a ké re lem nem fe lel meg a jog sza bály ban vagy a pá lyá za ti fel hí vás ban elõ írt fel té te lek nek, vagy az más ok ból ki ja ví tás ra, il let ve ki egé szí tés re szo rul, az MVH az ügy fe let a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 8 na - pon, sza ka szolt el já rá sok ese tén pe dig 30 na pon be lül – meg fe le lõ ha tár idõ meg je lö lé sé vel és a mu lasz tás jog - következményeire tör té nõ fi gyel mez te tés sel – a hi á nyok meg je lö lé sé vel a hi bák ki ja ví tá sá ra, il let ve a hi á nyok pót - lá sá ra szó lít ja fel.”

4. § Az MVH tv. 12. §-a a kö vet ke zõ (6)–(7) be kez dé - sek kel egé szül ki:

„(6) Az ügy fél-azo no sí tás hoz szük sé ges ada tok ki vé te - lé vel az ügy fél tõl nem kér he tõ olyan adat iga zo lá sa, ame - lyet az MVH jog sza bállyal rend sze re sí tett nyil ván tar tá sa, vagy a 6. § (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott adat bá zis tar - tal maz.

(7) Az MVH az el len õr zés meg kez dé sé ig kor lá toz hat ja az irat be te kin tést, ha va ló szí nû sít he tõ, hogy az ira tok tar - tal má nak meg is me ré se a ké sõb bi el len õr zést meghiúsí - taná. Az irat be te kin tés kor lá to zá sá ról az MVH vég zés sel dönt.”

5. § Az MVH tv. 20. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

„20. § (1) Ha a hely szí ni szem le és el len õr zés ered mé - nyes le foly ta tá sá hoz az ügy fél vagy más sze mély je len lé te szük sé ges, az MVH leg fel jebb 48 órá val a hely szí ni szem - le vagy az el len õr zés meg kez dé se elõtt az érin tet tet érte - síti.

(2) A tör vény ha tá lya alá tar to zó ügy ben hely szí ni szem lét és el len õr zést az MVH meg bí zó le vél lel, il let ve szol gá la ti iga zol vánnyal ren del ke zõ al kal ma zott ja, va la - mint az MVH el len õr zé sé re jo go sult szer ve zet meg bí zó le - vél lel ren del ke zõ al kal ma zott ja vé gez het.”

(6)

7. § Az MVH tv. 45. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki:

„(4) Fel ha tal ma zást kap a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej - lesz té si mi nisz ter, hogy az MVH ál tal le foly ta tott díj kö te - les el já rá so kat, a dí jak mér té két, va la mint a díj fi ze tés sza - bá lya it a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let ben ál la pít sa meg.”

8. § (1) Ez a tör vény 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.

(2) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyu kat vesz tik az MVH tv. 3. § a)–c), va la mint i), k) pont jai, a 4–5. §-ai, a 14. § (1)–(2) be kez dé se, a 17. § (3)–(4) be kez - dé se, a 18–19. §-ai, a 21–28. §-a, a 30–34. §-a, a 37. §, va - la mint a §-t meg elõ zõ al cím, to váb bá a me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek - hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i rõl és az ez zel össze - füg gõ tör vénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. tör - vény mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi X. tör vény 8–9. §-ai.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,

2005. évi CLIX.

tör vény

egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tör vények módosításáról*

Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. tör vény módosítása

1. § Az élel mi sze rek rõl szóló 2003. évi LXXXII. tör - vény (a továb biak ban: Ét.) 5. §-a a kö vet ke zõ (3) be kez - dés sel egé szül ki:

„(3) A gyárt mány lap ve ze té se alól kü lön jog sza bály fel - men tést ad hat, il let ve a gyárt mány lap tar tal mát a (2) be - kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en ál la pít hat ja meg.”

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 19-i ülés nap ján fogadta el.

ség meg szün te té sét, ter mék szer ke zet vagy tech no ló gia vál tást – a te vé keny sé gé nek meg vál to zá sa nap já val,

c) szü ne tel te té sét a szü ne te lés kez dõ nap já val, il let ve d) meg szû né sét a meg szû nés nap já val

egy ide jû leg írás ban be kell je len te nie az ille té kes me gyei (fõ vá ro si) ál lat egész ség ügyi és élel mi szer-el len õr zõ ál lo - más nak (a továb biak ban: ál lo más).”

3. § Az Ét. 7. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az e tör vény ben meg ha tá ro zott tech ni kai jel le gû elõ írásoknak nem kell meg fe lel ni ük azon ter mé kek nek, ame lye ket az Eu ró pai Unió va la mely tag ál la má ban vagy Tö rök or szág ban ál lí tot tak elõ, il let ve hoz tak for ga lom ba, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás - ban ré szes va la mely EF TA-ál lam ban ál lí tot tak elõ, az ott irány adó elõ írásoknak meg fele lõen, fel té ve, hogy az irány adó elõ írások az em be ri egész ség és a fo gyasz tók vé - del me vo nat ko zá sá ban az e tör vény ben meg ha tá ro zot tal egyen ér té kû vé del met nyúj ta nak.”

4. § Az Ét. 8. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A ké re lem el sõd le ges ér té ke lé sét az Or szá gos Élelmiszerbiztonsági és Táp lál ko zás tu do má nyi In té zet (a továb biak ban: OÉTI) szak vé le mé nye alap ján a Ma gyar Élel mi szer-biz ton sá gi Hi va tal vég zi.”

5. § Az Ét. a „Cso ma go lás, a fo gyasz tók tá jé koz ta tá sa”

al cí met meg elõ zõ en a kö vet ke zõ 8/A. §-sal egé szül ki:

„8/A. § Az Eu ró pai Uni ó ban nem en ge dé lye zett ada lék - anyag for gal ma zá sá nak és fel hasz ná lá sá nak ha tá ro zott idõ tar tam ra szóló en ge dé lyét az OÉTI adja ki.”

6. § Az Ét. 11. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A ha tó sá gi élel mi szer-el len õr zés szak te rü le tek sze rint meg osz tott, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott felada - tait]

„a) az Or szá gos Élel mi szer vizs gá ló In té zet és az ál lo - má sok,”

[lát ják el.]

7. § Az Ét. 13. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki:

[Az élel mi szer-el len õr zõ ha tó ság a jog sza bá lyi elõ - írások meg sze gé se ese tén]

„d) a föld raj zi áru jel zõ ol ta lom ban ré sze sült me zõ gaz - da sá gi ter mék és élel mi szer föld raj zi áru jel zõ jé nek hasz -

(7)

ná la tát kü lön jog sza bály alap ján meg tilt hat ja vagy fel té tel - hez köt he ti.”

8. § Az Ét. 14. §-ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(3) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke:

a) a fo gyasz tó egész sé gét ve szé lyez te tõ élel mi szer-biz - ton sá gi hiba ese tén a ki fo gás olt té tel ér té ké nek há rom szo - ro sa,

b) a fo gyasz tó ér de ke it ve szé lyez te tõ össze té te li, mi nõ - sé gi hiba ese tén a ki fo gás olt té tel ér té ké nek két sze re se,

c) a fo gyasz tó va ló ság hû tá jé koz ta tá sát ve szé lyez te tõ je lö lé si hiba ese tén a ki fo gás olt té tel ér té ké nek másfél - szerese,

de leg alább öt ven ezer fo rint.

(4) A té tel ér té ke az adott élel mi szer-elõ ál lí tó, il let ve -for gal ma zó he lyen a min ta vé tel idõ pont já ban al kal ma zott egy ség ár és az el len õr zött egy ség ben ta lál ha tó ki fo gás olt té tel mennyi sé gé nek szor za ta.”

9. § Az Ét. 19. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„19. § A föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter a Ma gyar Élel mi szer könyv Bi zott ság ja vas la ta alap ján a Ma gyar Élel mi szer könyv

a) I. kö te te elõ írásainak és III. kö te té nek az Eu ró pai Kö zös ség irány el ve i nek át vé te lé vel ké szült elõ írásainak sor szá mát, je lét, cí mét, a kö te le zõ al kal ma zás idõ pont ját, és amennyi ben kö zös sé gi irány el vet vesz át, an nak szá mát – a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter, az egész ség ügyi mi nisz ter, va la mint az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter egyet ér té sé vel – ren de let tel ki - ad ja, és az egyes elõ írásokat a Ma gyar Köz löny ben köz zé - te szi,

b) II. kö te te és III. kö te té nek nem az Eu ró pai Kö zös ség irány el ve i nek át vé te lé vel ké szült irány el ve it a Föld mû ve - lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um hi va ta los lap já - ban meg je len te ti.”

10. § (1) Az Ét. 20. §-a (3) be kez dé sé nek be ve ze tõ szö - ve ge és a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Fel ha tal ma zást kap a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej - lesz té si mi nisz ter, hogy az egész ség ügyi mi nisz ter rel, va - la mint az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé - gi mi nisz ter rel együt tes ren de let ben sza bá lyoz za

a) az élel mi sze rek je lö lé sét a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel egyet ér tés ben,”

(2) Az Ét. 20. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) Fel ha tal ma zást kap a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej - lesz té si mi nisz ter, hogy az egész ség ügyi mi nisz ter rel együt - tes ren de let ben, a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel, va - la mint az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter rel egyet ér tés ben sza bá lyoz za az élel mi szer-elõ ál lí - tás és for ga lom ba ho za tal élel mi szer-hi gi é ni ai fel té te le it.”

„(6) Fel ha tal ma zást kap a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej - lesz té si mi nisz ter, hogy az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let - ben sza bá lyoz za a ha gyo má nyos kü lön le ges tu laj don sá gú me zõ gaz da sá gi ter mé kek és élel mi sze rek ta nú sí tá sá nak és el len õr zé sé nek rend jét.”

„(9) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyi mi nisz ter, hogy a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel, a föld mû ve - lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter rel, va la mint az ifjú - sági, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter - rel egyet ér tés ben sza bá lyoz za a ven dég lá tás hi gi é ni ai felté teleit.”

(5) Az Ét. 20. §-a (11) be kez dé sé nek be ve ze tõ szö ve ge he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyi mi nisz ter, hogy a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter rel egyet ér - tés ben ren de let ben sza bá lyoz za”

(6) Az Ét. 20. §-ának (12) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép:

„(12) Fel ha tal ma zást kap a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter, hogy az egész ség ügyi mi nisz ter rel, a föld mû ve - lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter rel, va la mint az if jú sá - gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter rel együt tes ren de let ben sza bá lyoz za az élel mi sze rek for ga - lom ba ho za ta lá nak és a ven dég lá tó ter mé kek elõ ál lí tá sá - nak fel té te le it.”

(7) Az Ét. 20. §-a a kö vet ke zõ (14) be kez dés sel egé - szül ki:

„(14) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyi mi nisz ter, hogy a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter rel, va la mint a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel együt tes ren de let ben sza bá lyoz za az élel mi sze rek kel érint ke zés be ke rü lõ anya gok fel hasz ná lá sá nak sza bá lya it.”

11. § Az Ét. a kö vet ke zõ 21. §-sal egé szül ki:

„21. § (1) Ez a tör vény a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le - tek vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg:

a) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 852/2004/EK ren - de le te (2004. áp ri lis 29.) az élel mi szer-hi gi é ni á ról, 6. cikk, b) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 1935/2004/EK ren de le te (2004. ok tó ber 27.) az élel mi sze rek kel ren del te - tés sze rû en érint ke zés be ke rü lõ anya gok ról és tár gyak ról, va la mint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irány elv ha tá - lyon kí vül he lye zé sé rõl, 6. cikk.

(2) Ez a tör vény az em be ri fo gyasz tás ra szánt élel mi sze - rek ben fel hasz ná lás ra en ge dé lye zett élel mi szer-ada lék - anya gok ra vo nat ko zó tag ál la mi jog sza bá lyok kö ze lí té sé - rõl szóló, 1988. de cem ber 21-i 89/107/EGK ta ná csi irány - elv 5. cik ké nek való meg fe le lést szol gál ja.”

(8)

dési mi nisz ter rel” szö veg rész he lyé be „az if jú sá gi, csa lád - ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter rel” szö veg - rész,

d) 20. §-a (5) be kez dé sé ben a „gaz da sá gi és köz le ke dé - si mi nisz ter” szö veg rész he lyé be „az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter” szö veg rész lép.

A véd je gyek és a föld raj zi áru jel zõk ol tal má ról szóló 1997. évi XI. tör vény mó do sí tá sa

13. § A véd je gyek és a föld raj zi áru jel zõk ol tal má ról szóló 1997. évi XI. tör vény 121. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy]

„b) a me zõ gaz da sá gi ter mé kek és az élel mi sze rek föld - raj zi áru jel zõ i nek ol tal má ra és a ter mé kek el len õr zé sé re vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat ren de let tel meg ál la pít sa.”

A takarmányok elõállításáról,

forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. tör vény módosítása

14. § (1) A ta kar má nyok elõ ál lí tá sá ról, for ga lom ba ho - za ta lá ról és fel hasz ná lá sá ról szóló 2001. évi CXIX. tör - vény (a továb biak ban: Tt.) 2. §-ának 1. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[E tör vény al kal ma zá sá ban:]

„1. Ta kar mány: az élel mi szer jog ál ta lá nos el ve i rõl és kö ve tel mé nye i rõl, az Eu ró pai Élel mi szer-biz ton sá gi Ha tó - ság lét re ho zá sá ról és az élel mi szer-biz ton ság ra vo nat ko zó el já rá sok meg ál la pí tá sá ról szóló, 2002. ja nu ár 28-i 178/2002/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let (a továb biak ban: 178/2002/EK ren de let) sze rint ta kar - mány nak mi nõ sü lõ anyag vagy ter mék.”

(2) A Tt. 2. §-ának 3. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép:

„3. Ta kar mány-ada lék anyag: a ta kar má nyo zá si cél ra fel hasz nált ada lék anya gok ról szóló, 2003. szep tem ber 22-i 1831/2003/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let (a továb biak ban: 1831/2003/EK ren de let) sze rint ta kar - mány-ada lék anyag nak mi nõ sü lõ anyag, mik ro or ga niz mus vagy ké szít mény.”

„14. Új ta kar mány: sem ha tá ro zott, sem ha tá ro zat lan idõ tar tam ra szóló en ge déllyel nem ren del ke zõ, kü lön jog - sza bály sze rint en ge dély kö te les ta kar mány.”

(5) A Tt. 2. §-ának 20–24. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek, egy ide jû leg a Tt. 2. §-a a kö vet ke zõ 25. és 26. pont tal egé szül ki:

„20. For ga lom ba ho za tal: a 178/2002/EK ren de let sze - rin ti te vé keny ség.

21. Lé te sít mény: a ta kar mány hi gi é nia kö ve tel mé nye i - nek meg ha tá ro zá sá ról szóló, 2005. ja nu ár 12-i 183/2005/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let sze - rin ti vál lal ko zá si egy ség.

22. Ta kar mány-elõ ál lí tó üzem: ta kar mány-alap anya got, -ada lék anya got, gyógy sze res ta kar mányt, elõ ke ve ré ket, ta kar mány ke ve ré ket, tel jes ér té kû ta kar mányt, ki egé szí tõ ta kar mányt, ás vá nyi ta kar mányt, tej pót ló ta kar mányt, kü - lön le ges táp lá lá si igé nye ket ki elé gí tõ ta kar mányt és öko ló - gi ai ta kar mányt elõ ál lí tó lé te sít mény.

23. Ta kar mány-for gal ma zó hely: a ta kar mány for ga - lom ba ho za ta lát vég zõ lé te sít mény.

24. Ta kar mány-tá ro ló hely: az a lé te sít mény, ahol a ta - kar má nyo kat elõ ál lí tá suk, for ga lom ba ho za ta luk, il let ve fel hasz ná lá suk elõtt tart ják.

25. Ta kar mány-el len õr zés: a lé te sít mény, il let ve a ta - kar mány elõ ál lí tá sá nak, tá ro lá sá nak, for ga lom ba ho za ta lá - nak, fel hasz ná lá sá nak, ta kar má nyo zá si szem pont ból szál - lí tá sá nak, ex port já nak, im port já nak, or szá gon való át szál - lí tá sá nak, össze té te lé nek, elõ ze tesen meg ha tá ro zott tu laj - don sá ga i nak, biz ton sá gá nak, hi gi é ni á já nak, mikrobioló - giai ál la po tá nak, cso ma go lá sá nak, je lö lé sé nek, nyo mon - kö vet he tõ sé gé nek, til tott anya gok tól való men tes sé gé nek és a nem kí vá na tos anya gok mennyi sé gé nek el len õr zé se.

26. Ta kar mány vizs gá ló la bo ra tó ri um: e tör vény sze rint mû kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ, a ta kar mány táp lá ló- és ká ros anyag tar tal mát, va la mint til tott kom po nen se it fi zi - kai, ké mi ai, bio ké mi ai és mik ro bi o ló gi ai mód szer rel vizs - gá ló la bo ra tó ri um.”

15. § A Tt. 5. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„5. § (1) A lé te sít mény mû kö dé sé nek fel té te le a kü lön jog sza bály ban fog lalt en ge dé lye zé si, il let ve nyil ván tar tás - ba vé te li fel té te lek, va la mint a ta kar mány-biz ton sá gi és -mi nõ sé gi elõ írások be tar tá sa.

(2) A ta kar mány elõ ál lí tá sá hoz en ge dé lye zett ta kar - mány-ada lék anyag és ál la tok fe hér je el lá tá sá nak ja ví tá sá ra hasz nál ha tó ter mék, va la mint a kü lön jog sza bály ban fog -

(9)

lal tak nak meg fe le lõ ta kar mány-alap anyag hasz nál ha tó fel.

A ta kar mány elõ ál lí tá sá nak meg kez dé se elõtt a ta kar - mány ról gyárt mány la pot kell ké szí te ni.”

16. § A Tt. a kö vet ke zõ 7. §-sal egé szül ki:

„7. § Gyógy sze res ta kar mány a kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rint ál lít ha tó elõ.”

17. § A Tt. a 8. §-t meg elõ zõ en a kö vet ke zõ al cím mel egé szül ki, egy ide jû leg a 8. § he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép:

„Új takarmány eseti engedélyezése

8. § Új ta kar mányt ese ti jel leg gel elõ ál lí ta ni, fel hasz nál - ni és be hoz ni ki zá ró lag az OMMI en ge dé lyé vel, az ab ban meg ha tá ro zott fel té te lek kel le het. Gyógy sze res ta kar mány ese ti en ge dé lye zé sé hez az ÁOGYTI szak ha tó sá gi ál lás - fog la lást ad.”

18. § (1) A Tt. 9. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A ta kar má nyok cso ma go ló esz kö zén, cím ké jén, il - let ve öm leszt ve vagy tar tály ban való szál lí tás ese tén a kí - sé rõ ok má nyon jól lát ha tó an, ol vas ha tó an és el tá vo lít ha - tat la nul – a Ma gyar or szá gon for ga lom ba ho za tal ra ke rü lõ ta kar má nyok ese tén ma gyar nyel ven – fel kell tün tet ni a kü lön jog sza bály ban fog lalt ada to kat.”

(2) A Tt. 9. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(5) Ta kar mányt for ga lom ba hoz ni, il let ve fel hasz nál ni ki zá ró lag az (1)–(3) be kez dé sek ben fog lalt elõ írások be - tar tá sá val sza bad.”

„10. § (1) A Kó dex a ta kar má nyok ra, a ta kar má nyok elõ ál lí tá sá ra, for ga lom ba ho za ta lá ra, szál lí tá sá ra, vizs gá la - tá ra, a lé te sít mé nyek re, va la mint az ál la tok táp lá ló anyag szük ség le te i re vo nat ko zó kö te le zõ elõ írások és aján lott szak mai irány el vek gyûj te mé nye.

(2) A Kó dex

a) I. kö te te az Eu ró pai Unió jogi ak tu sai alap ján a Ma - gyar or szá gon elõ ál lí tott vagy for ga lom ba ho zott ta kar má - nyok ra, a ta kar mány elõ ál lí tás ra, for ga lom ba ho za tal ra, szál lí tás ra, va la mint a lé te sít mé nyek re vo nat ko zó kö te le zõ elõ írásokat,

b) II. kö te te a ta kar má nyok ké mi ai le írá sá nak, fel hasz - ná lá sá nak, va la mint az ál la tok táp lá ló anyag szük ség le té - nek aján lott szak mai irány el ve it,

c) III. kö te te az aján lott ta kar mány-vizs gá la ti mód - szereket

tar tal maz za.

(3) A föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter (a továb biak ban: mi nisz ter) a kö te le zõ elõ írásokat ren de - let tel ki ad ja, az aján lott szak mai irány el vek és ta kar - mány-vizs gá la ti mód sze rek jegy zé két a mi nisz té ri um hi - va ta los lap já ban köz zé te szi, az aján lott szak mai irány el ve -

ket és ta kar mány vizs gá la ti mód sze re ket pe dig ki ad vány - ban meg je len te ti.”

20. § A Tt. a 10. §-t köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 10/A. §-sal egé szül ki:

„A Magyar Takarmánykódex Bizottság

10/A. § (1) A Ma gyar Ta kar mány kó dex Bi zott ság (a továb biak ban: Bi zott ság)

a) ja vas la tot tesz a Kó dex I. kö te té nek szak mai ter ve ze - té re, il let ve ki dol goz za a Kó dex II. és III. kö te tét,

b) vé le ményt nyil vá nít hat az Eu ró pai Unió jogi aktusai - nak át vé te lé rõl, il let ve al kal ma zá si fel té te le i nek meg te rem té - sé rõl,

c) ja vas la tot te het az Eu ró pai Unió nem kor lá to zott hoz zá fé ré sû jogi ak tu sa ter ve ze té nek az Eu ró pai Unió in - téz mé nye i ben való tár gya lá sa so rán kép vi se len dõ ma gyar ál lás pont ra.

(2) A Bi zott ság ti zen két tag ból áll, aki ket a tu do mány, a gaz da ság, az el já ró en ge dé lye zõ, il let ve el len õr zõ ha tó sá - gok, a mi nisz té ri um, va la mint a Kör nye zet vé del mi és Víz - ügyi Mi nisz té ri um kép vi se lõ i bõl a mi nisz ter öt évre nevez ki.

(3) A Bi zott ság el nö két és an nak he lyet te sét a Bi zott ság tag jai kö zül vá laszt ja, tit ká rát – aki egy ben a Bi zott ság tag - ja is – a mi nisz té ri um sza bá lyo zá sért fe le lõs rész le gé bõl a mi nisz ter ne ve zi ki.

(4) A Bi zott ság ál tal el ké szí tett, mû kö dé sé re vo nat ko zó ügy ren det a mi nisz ter hagy ja jóvá.

(5) A Bi zott ság fel ada ta i nak el lá tá sá hoz szak ér tõ ket vehet igény be.

(6) A Bi zott ság mû kö dé sé hez szük sé ges pénz ügyi, tár - gyi és ügy vi te li fel té te le ket a Bi zott ság ál tal jó vá ha gyott éves mun ka- és pénz ügyi terv re fi gye lem mel a miniszté - rium biz to sít ja.”

21. § (1) A Tt. 11. §-ának (1)–(4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„11. § (1) A mi nisz té ri um

a) irá nyít ja és fel ügye li a ta kar má nyok kal és a lé te sít - mé nyek kel kap cso la tos en ge dé lye zé si, nyil ván tar tá si, el - len õr zé si és vizs gá la ti fel ada tok vég re haj tá sát,

b) ki ala kít ja a ta kar má nyo zás ra vo nat ko zó sza bá lyo - zást,

c) elõ se gí ti az új ta kar mány-vizs gá la ti mód sze rek ho - no sí tá sát és ha zai el ter jesz té sét,

d) ki ala kít ja a ta kar má nyo zás te rü le tén a ha tó sá gi takarmány-ellenõrzés éves ta pasz ta la ta i ról szóló je len tés el ké szí té sé nek szem pont ja it,

e) ki je lö li a ha tó sá gi el len õr zé sek so rán vett ta kar - mány min ták vizs gá la ta it vég zõ la bo ra tó ri u mo kat, ame - lyek jegy zé két a mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban közzé - teszi,

f) gon dos ko dik az en ge dé lye zé si, el len õr zé si és ta kar - mány-vizs gá la ti stra té gia fo lya ma tos fej lesz té sé rõl,

g) ki ne ve zi

(10)

a) mi nõ sí ti, en ge dé lye zi, nyil ván tart ja, va la mint el len - õr zi az or szág ban mû kö dõ ta kar mány vizs gá ló la bo ra tó ri u - mo kat, va la mint azok vizs gá la ta it,

b) ese ti jel leg gel en ge dé lye zi az új ta kar má nyok elõ ál - lí tá sát, fel hasz ná lá sát és be ho za ta lát,

c) részt vesz a ta kar mány-vizs gá la ti mód sze rek ki ala kí - tá sá ban és fej lesz té sé ben,

d) mû köd te ti a ta kar mány vizs gá la tok nem ze ti re fe ren - cia la bo ra tó ri u mát és el lát ja an nak kü lön jog sza bály ban fog lalt fel ada ta it,

e) vé le mé nye zi a la bo ra tó ri u mi vizs gá la tok nem zet kö - zi szab vá nya it, ér vé nye sí ti a vizs gá la ti mód sze re ket, gon - dos ko dik az át vett vizs gá la ti mód sze rek ha zai el ter jesz té - sé rõl.

(3) Az ÁOGYTI

a) vizs gá la to kat vé gez és – 75 na pon be lül – szak ha tó - sá gi ál lás fog la lást ad a ta kar mány-elõ ál lí tó üze mek mû kö - dé sé nek en ge dé lye zé sé hez és nyil ván tar tás ba vé te lé hez,

b) nyil ván tart ja az or szág ban mû kö dõ lé te sít mé nye ket, va la mint az Eu ró pai Unió tag ál la ma in kí vü li or szág ban mû kö dõ, az Eu ró pai Uni ó ba ta kar mányt im por tá ló ta kar - mány-elõ ál lí tó üze mek Ma gyar or szá gon be jegy zett kép vi - se lõ it,

c) szak ha tó sá gi ál lás fog la lást ad a gyógy sze res ta kar - mányt vizs gá ló la bo ra tó ri u mok mû kö dé sé nek en ge dé lye - zé sé hez, az ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nyek vo nat ko zá sá - ban,

d) el len õr zi a gyógy sze res ta kar mányt vizs gá ló la bo ra - tó ri u mo kat, az ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nyek vizs gá la ta vo nat ko zá sá ban,

e) ha tó sá gi iga zol vánnyal ren del ke zõ mun ka tár sa be - lép het a lé te sít mé nyek te rü le té re, a ta kar má nyok ra vo nat - ko zó nyil ván tar tá so kat, do ku men tá ci ót meg te kint he ti, és azok ról – az üze mi, il let ve üz le ti ti tok vé del mé re vo nat ko - zó sza bá lyok be tar tá sá val – má so la tot ké szít het,

f) vég zi az el len õr zé sek so rán vett min ták vizs gá la ti ered mé nye i nek or szá gos ér té ke lé sét a ta kar mány-biz ton - ság és -mi nõ ség vo nat ko zá sá ban,

g) el lát ja az Ál lo má sok (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott fel ada ta i nak szak mai irá nyí tá sát és ko or di ná lá sát,

h) el ké szí ti és a mi nisz té ri um nak meg kül di a ha tó sá gi ta kar mány-el len õr zés éves ta pasz ta la ta i ról szóló je len tést,

i) a ha tó sá gi ta kar mány-el len õr zés ta pasz ta la ta i ról és hely ze té rõl a mi nisz té ri u mot fo lya ma to san tá jé koz tat ja,

j) gon dos ko dik a ha tó sá gi szak em be rek kép zé sé rõl, k) az Eu ró pai Unió élel mi sze rek re és ta kar má nyok ra vo nat ko zó gyors-vész jel zõ rend sze rén ke resz tül Ma gyar - or szág ra ér ke zõ be je len tés alap ján, to váb bá a Ma gyar or -

biz ton sá gát, össze té te lét, ga ran tált bel tar tal mát, mik ro bi o - ló gi ai ál la po tát, til tott anya gok tól való men tes sé gét, nem - kí vá na tos anyag tar tal má nak mér té két, cso ma go lá sát, je lö - lé sét és az ezek re vo nat ko zó nyil ván tar tá so kat, do ku men - tá ci ó kat, va la mint a ta kar má nyok ex port ját, ille té kességi te rü le tén való át szál lí tá sát és im port ját a vámelõ írások figye lembe véte lével,

b) el len õr zi a for ga lom ba ho zott és im por tált szá las- és tö meg ta kar má nyok til tott anya gok tól való men tes sé gét, va la mint a nem kí vá na tos anyag tar tal má nak mér té két,

c) el len õr zi a ta kar mány-elõ ál lí tó üze mek ben be ve ze - tett HACCP rend sze re ket,

d) en ge dé lye zi a ta kar mány-elõ ál lí tó üze me ket, egyéb lé te sít mé nyek en ge dé lye zé sé hez szak ha tó sá gi ál lás fog la - lást ad,

e) nyil ván tar tást ve zet a mû kö dé si en ge déllyel ren del - ke zõ lé te sít mé nyek rõl és nyil ván tar tás ba ve szi a nem en - ge dély kö te les lé te sít mé nye ket.”

(2) A Tt. 11. §-a (5) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A ta kar mány fel ügye lõ]

„a) a hely szí nen el len õr zi a (4) be kez dés a)–c) pont já - ban fog lal ta kat,”

22. § A Tt. 14. §-ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(1) Az OMMI

a) a kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rint a laborató - riumok mû kö dé si en ge dé lyét fel té tel hez köti, mó do sít ja, fel füg gesz ti, kor lá toz za, il let ve vissza von ja,

b) a kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rint az új ta kar - mány ese ti en ge dé lyét fel füg gesz ti, újabb fel té tel hez köti, mó do sít ja, il let ve vissza von ja,

c) sza bály sér té si el já rást kez de mé nyez het.

(2) Az ÁOGYTI

a) a gyógy sze res ta kar mányt vizs gá ló la bo ra tó ri um el - len õr zé se kor ta pasz talt nem meg fe le lõ ered mény ese tén ja va sol hat ja az OM MI-nek az ál lat gyó gyá sza ti ké szít - mény vizs gá la tá ra vo nat ko zó en ge dély fel té tel hez kö té sét, mó do sí tá sát, fel füg gesz té sét, il let ve vissza vo ná sát,

b) kez de mé nyez he ti az Ál lo más nál a ta kar mány-elõ ál - lí tó üze mek mû kö dé sé nek fel füg gesz té sét, fel té tel hez kö - té sét, va la mint mû kö dé si en ge dé lyé nek mó do sí tá sát, vissza vo ná sát.”

23. § A Tt. 16. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép:

„(1) Ha a vizs gá lat so rán az Ál lo más meg ál la pít ja, hogy az elõ ál lí tott, il let ve for ga lom ba ho zott ta kar mány gyárt -

(11)

mány lap pal nem ren del ke zik, bel tar tal mi ér té ke a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott nál na gyobb mér ték ben tér el a gyárt mány lap ban, il let ve a je lö lé sen vagy a kí sé rõ ok má - nyon fel tün te tett ga ran tált bel tar tal mi ér ték tõl, a ta kar - mány más mó don mi nõ sé gé ben ká ro sult, az elõ írt mennyi - ség tõl el té rõ mér ték ben vagy mó don, il let ve meg nem en - ge dett ál lat gyó gyá sza ti ké szít ményt, ta kar mány-ada lék - anya got vagy az elõ írt leg ma ga sabb ér té ket meg ha la dó mennyi sé gû nem kí vá na tos anya got, mik ro or ga niz must, til tott anya got, nem en ge dé lye zett ál la ti fe hér jét tar tal maz, vagy a je lö lé si elõ írásoknak nem fe lel meg, mi nõ ség vé del - mi bír sá got szab ki.”

24. § A Tt. 18. §-a a kö vet ke zõ q) pont tal egé szül ki:

[Fel ha tal ma zást kap a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz - té si mi nisz ter, hogy ren de let ben sza bá lyoz za]

„q) az au di tá lás sze mé lyi, tár gyi fel té te le it és rend jét.”

„20. § (1) Ez a tör vény a kö vet ke zõ irány el vek nek való meg fe le lést szol gál ja:

a) a Ta nács 79/373/EGK irány el ve (1979. áp ri lis 2.) a ta kar mány ke ve ré kek ér té ke sí té sé rõl, va la mint az azt mó - do sí tó, a Ta nács 86/354/EGK, 90/44/EGK, 96/24/EK irány el ve, és az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2000/16/EK irány el ve,

b) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2002/32/EK irány - el ve (2002. má jus 7.) a ta kar mány ban elõ for du ló nem kí vá - na tos anya gok ról.

(2) Ez a tör vény a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég - re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg:

a) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 882/2004/EK ren - de le te (2004. áp ri lis 29.) a ta kar mány- és élel mi szer jog, va la mint az ál lat-egész ség ügyi és az ál la tok kí mé le té re vo - nat ko zó sza bá lyok kö ve tel mé nye i nek tör té nõ meg fe le lés el len õr zé sé nek biz to sí tá sa cél já ból vég re haj tott ha tó sá gi el len õr zé sek rõl,

b) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 183/2005/EK (2005. ja nu ár 12.) ren de le te a ta kar mány hi gi é nia kö ve tel - mé nye i nek meg ha tá ro zá sá ról.”

A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. tör vény módosítása

26. § A nö vény vé de lem rõl szóló 2000. évi XXXV. tör - vény (a továb biak ban: Nvt.) 4. §-ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(3) Az en ge dé lye zett en ge dély kö te les ter mék kel ke zelt nö vényt, nö vé nyi ter mé ket élel me zé si és ta kar má nyo zá si cél ra csak az elõ írt élel me zés-egész ség ügyi vá ra ko zá si idõt köve tõen sza bad for ga lom ba hoz ni és fel hasz nál ni, ki - vé ve, ha az ille té kes me gyei (fõ vá ro si) nö vény- és ta laj vé - del mi szol gá lat (a továb biak ban: Szol gá lat) ál tal vég zett vizs gá lat iga zol ta, hogy a nö vény, il let ve nö vé nyi ter mék meg fe lel a for ga lom ba ho za tal kö ve tel mé nye i nek. Har ma -

dik or szág ba a vizs gá lat kö te les sze mes ter mé nyek az élel - me zés-egész ség ügyi vá ra ko zá si idõ le tel te elõtt ki vi tel cél - já ból fel ad ha tók, amennyi ben az im por tá ló or szág nö vény - egész ség ügyi elõ írásai azt le he tõ vé te szik.

(4) A Szol gá lat az ál ta la el len õr zött nö vény vagy nö vé - nyi ter mék nö vény vé dõ szer-ma ra dék, il let ve ter més nö ve - lõ anyag ból szár ma zó to xi kus ve gyi anyag tar tal má nak la - bo ra tó ri u mi vizs gá la ti ered mé nye it meg en ge dett ha tár ér - té ket meg ha la dó tar ta lom ese tén – a ter me lõ, il let ve az el - len õr zött sze mély ne vé vel és lak cí mé vel vagy szék he lyé - vel együtt – kü lön jog sza bály ren del ke zé sei sze rint köz zé - te szi.”

27. § Az Nvt. 8. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben a nö vé nye ket, nö vé nyi ter mé ke ket nö vény út le vél lel kell szál lí ta ni. Bel föl di nö vény egész ség ügyi bi zo nyít vánnyal kell szál lí ta ni egyik me gyé bõl a má sik me gyé be

a) gyûj tõ hely re a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben, ki vi te li cél lal a cél or szág elõ írásai sze rint nö - vény egész ség ügyi el len õr zés re kö te le zett kül de mé nye ket,

b) ha jó kül de mény ként tör té nõ fel adás hoz a sze mes ter - mé nye ket.”

28. § Az Nvt. „Az en ge dély mó do sí tá sa és vissza vo ná sa”

al cí met meg elõ zõ en a kö vet ke zõ 15/A. §-sal egé szül ki:

„15/A. § (1) Az en ge dé lye zõ ha tó ság a kü lön jog sza bály ren del ke zé sei sze rint en ge dé lye zi nö vény vé dõ sze rek pár - hu za mos be ho za ta lát.

(2) Az en ge dé lye zõ ha tó ság az en ge dély meg adá sá ról a ké re lem el bí rá lá sá hoz szük sé ges ada tok, ter mék min ták hiánytalan be nyúj tá sát kö ve tõ 60 na pon be lül dönt.”

29. § (1) Az Nvt. 38. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az en ge dély meg adá sá ról a do ku men tá ci ók hi ány - ta lan be nyúj tá sá tól szá mí tott 6 hó na pon be lül kell dön te ni.

A 37. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti szak ha tó sá gi ál lás fog la lás meg adá sá nak ha tár ide je 3 hó nap.”

(2) Az Nvt. 38. §-a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé szül ki:

„(7) A kü lön jog sza bály sze rin ti vé de lem-egyen ér té kû - ség vizs gá la ta so rán a szak ha tó sá gi ál lás fog la lás ha tár ide je 2 hó nap.”

30. § Az Nvt. 59/A. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a (2) be kez dés meg je lö lé se (3) be - kez dés re mó do sul:

„(2) Az EK-mû trá gya hi va tal ból vég zett vizs gá la tá nak költ sé gei – a mû trá gyák ról szóló, 2003. ok tó ber 13-i 2003/2003/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let (a továb biak ban: 2003/2003/EK ren de let) 29. cik ké nek meg fele lõen – az EK-mû trá gya gyár tó ját, Ma gyar or szá -

(12)

aki]

„c) az 5. § (1) be kez dé sé nek a) és c) pont já ban, va la mint (3) be kez dé sé ben elõ írt vé de ke zé si kö te le zett sé gét el mu - laszt ja;”

(2) Az Nvt. 60. §-a (1) be kez dé sé nek i) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Nö vény vé del mi bír sá got kell ki szab ni az zal szem ben, aki]

„i) a 2003/2003/EK ren de let je lö lés re, cso ma go lás ra, a Kö zös sé gen be lü li le te le pe dés re, nyil ván tar tás ra, táp - anyag tar ta lom ra, va la mint az egyes mû trá gya tí pu sok ra vo nat ko zó elõ írásait meg sér ti.”

32. § Az Nvt. 65. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy]

„a) a köz ér de kû vé de ke zés költ sé gei meg ál la pí tá sá nak és a költ ség ve té si tör vény ben meg ha tá ro zott elõ irány zat - ból való igény lé sé nek rész le tes sza bá lya it,”

[ren de let ben ál la pít sa meg.]

33. § (1) Ez a tör vény – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé - tel lel – 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.

(2) E tör vény

a) 8. §-a, 23. §-a és 30. §-a a tör vény ki hir de té sét kö ve - tõ 45. na pon,

b) 18. §-a és 22. §-a 2006. feb ru ár 1-jén lép ha tály ba.

(3) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) az Ét. 20. §-a (7) be kez dé sé nek b) pont ja,

b) a Tt. 7. §-át meg elõ zõ al cím és a Tt. 15. §-ának (2) be kez dé se

ha tá lyát vesz ti.

(4) 2006. feb ru ár 1-jén a Tt. 9. §-ának (4) be kez dé se ha - tá lyát vesz ti.

(5) E tör vény 8. §-át a ha tály ba lé pést köve tõen el kö ve - tett jog sér té sek miatt in dí tott el já rá sok ban kell al kal maz ni.

34. § (1) Ez a tör vény a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg:

a) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2003/2003/EK ren de le te (2003. ok tó ber 13.) a mû trá gyák ról, 29. cikk,

b) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 852/2004/EK ren - de le te (2004. áp ri lis 29.) az élel mi szer-hi gi é ni á ról, 6. cikk, c) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 882/2004/EK ren - de le te (2004. áp ri lis 29.) a ta kar mány- és élel mi szer jog, va la mint az ál lat-egész ség ügyi és az ál la tok kí mé le té re vo -

lyon kí vül he lye zé sé rõl, 6. cikk,

e) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 183/2005/EK (2005. ja nu ár 12.) ren de le te a ta kar mány hi gi é nia kö ve tel - mé nye i nek meg ha tá ro zá sá ról.

(2) Ez a tör vény az em be ri fo gyasz tás ra szánt élel mi sze - rek ben fel hasz ná lás ra en ge dé lye zett élel mi szer-ada lék - anya gok ra vo nat ko zó tag ál la mi jog sza bá lyok kö ze lí té sé - rõl szóló, 1988. de cem ber 21-i 89/107/EGK ta ná csi irány - elv 5. cik ké nek való meg fe le lést szol gál ja.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,

2005. évi CLXXV.

tör vény

a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tör vény módosításáról*

1. § (1) A Nem ze ti Föld alap ról szóló 2001. évi CXVI.

tör vény (a továb biak ban: Nfatv.) 1. § (1) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A Nem ze ti Föld alap mint a kincs tá ri va gyon ré sze az ál lam tu laj do ná ban lévõ, fo lya ma to san vál to zó mennyi - sé gû és el he lyez ke dé sû ter mõ föl dek, va la mint – ki vé te le - sen – a me zõ gaz da sá gi ter me lést szol gá ló vagy ah hoz szük sé ges mû ve lés alól ki vett föl dek összes sé ge. Az ál lam eze ket a föl de ket me zõ gaz da sá gi és er dõ gaz dál ko dá si cél - lal rész ben va gyon ke ze lés út ján, rész ben más jog cí men tör té nõ hasz ná lat ba adás sal hasz no sít ja, il let ve a föld bir - tok-po li ti kai irány el vek nek meg fele lõen, vagy va la mely köz cél ér vé nye sí té se ér de ké ben el ad ja.”

(2) Az Nfatv. 1. § (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) A Kor mány a mi nisz ter út ján éven te be szá mol az Or szág gyû lés nek a föld bir tok-po li ti kai irány el vek ér vé - nye sü lé sé rõl, a Nem ze ti Föld alap hely ze té rõl és a Nem ze ti Föld alap ke ze lõ Szer ve zet te vé keny sé gé rõl. A be szá mo ló - hoz csa tol ni kell a Nem ze ti Föld alap El len õr zõ Bi zott ság ész re vé te le it.”

2. § Az Nfatv. 2. § (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 19-i ülés nap ján fo gad ta el.