KÜLSÕ NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATOK A) Export vizsgálatok díjai

In document Kor mány ren de le tek (Pldal 83-99)

Kor mány ren de le tek

B) Az iskolatej programban forgalmazható ömlesztett sajt minõségi elõ írásai

II. KÜLSÕ NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATOK A) Export vizsgálatok díjai

Díj té tel

1. Nö vény egész ség ügyi kö ve tel mé nyek tel je sí té sét iga zo ló ok má nyok el len õr zé se

szál lít má nyon ként 1 800 Ft

2. A ter mék szár ma zá sá nak és azo nos sá gá nak meg ál la pí tá sa szál lít má nyon ként

2.1. Da rab árú kül de mény ese tén 900 Ft

2.2. Egy te her au tó, vas úti va gon, il let ve ha son ló mé re tû tar tály mennyi sé gig 1 800 Ft

2.3. A 2.2. pont ban meg ha tá ro zott nál na gyobb mennyi ség ese tén 3 500 Ft

3. Pos ta kül de mé nyek, úti poggyász, da rab áru el len õr zé se la bo ra tó ri u mi vizs gá lat nélkül

3.1. 1000 Ft ér ték ha tá rig díj men tes, nö vény egész ség ügyi bi zo nyít vány ki ál lí tá sa

ese tén azon ban 270 Ft

3.2. 1000–5000 Ft kö zöt ti ér ték nél 1 900 Ft

3.3. 5000 Ft fe let ti ér ték nél, két ton na össz súlyt meg nem ha la dó kül de mény

esetén 2 600 Ft

4. Vas úti ko csi, gép- és egyéb jár mû, re pü lõ gép, il let ve ha jó kül de mé nyek el len õr zé se meg kez dett tíz ton nán ként, la bo ra tó ri u mi vizs gá lat nél kül

4.1. Ve ge ta tív, gu mós, hagy más sza po rí tó anya gok, élõ nö vény, ve tõ mag vak,

vetõburgonya 9 800 Ft

1. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 83

B) Import vizsgálatok díjai

Díj té tel

1. Nö vény egész ség ügyi kö ve tel mé nyek tel je sí té sét iga zo ló ok má nyok el len õr zé se

szál lít má nyon ként 1 800 Ft

2. A ter mék szár ma zá sá nak és azo nos sá gá nak meg ál la pí tá sa szál lít má nyon ként

2.1. Egy te her au tó, vas úti va gon, il let ve ha son ló mé re tû tar tály mennyi sé gig 1 800 Ft

2.2. A 2.1. pont ban meg ha tá ro zott nál na gyobb mennyi ség ese tén 3 500 Ft

3. Nö vény egész ség ügyi el len õr zés

3.1. Dug vá nyok, mag ról ne velt nö vé nyek (ki vé ve er dé sze ti sza po rí tó anya gok), fia tal sza mó ca- és zöld ség nö vé nyek el len õr zé se szál lít má nyon ként

3.1.1. 10 000 da ra big 4 380 Ft

3.1.2. Min den to váb bi 1000 egy ség 180 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft 3.2. Cser jék, fák (ki vé ve ki vá gott fe nyõ fák), fás szá rú fa is ko lai nö vé nyek, er dé

-sze ti sza po rí tó anya gok el len õr zé se szál lít má nyon ként

3.2.1. 1000 da ra big 4 380 Ft

3.2.2. Min den to váb bi 100 egy ség 110 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft 3.3. Ül te tés re szánt hagy mák, gyö ke rek, ri zó mák, gyö kér gu mók el len õr zé se szál

-lít má nyon ként (bur go nya gu mók ki vé te lé vel)

3.3.1. 200 kg tö me gig 4 380 Ft

3.3.2. Min den to váb bi 10 kg 40 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft 3.4. Ve tõ ma gok, szö vet te nyé sze tek el len õr zé se szál lít má nyon ként

3.4.1. 100 kg tö me gig 1 880 Ft

3.4.2. Min den to váb bi 10 g 40 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft 3.5. Egyéb ül te tés re szánt nö vé nyek el len õr zé se szál lít má nyon ként

3.5.1. 5000 da ra big 4 380 Ft

3.5.2. Min den to váb bi 100 egy ség 50 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft

3.6. Vá gott vi rá gok el len õr zé se szál lít má nyon ként

3.6.1. 20 000 da ra big 4 380 Ft

3.6.2. Min den to váb bi 1000 egy ség 40 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft 3.7. Lom bos ágak, tû le ve lû ek ré sze i nek el len õr zé se szál lít má nyon ként (ki vá gott

fe nyõ fák ki vé te lé vel)

3.7.1. 100 kg tö me gig 4 380 Ft

3.7.2. Min den to váb bi 100 kg 440 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft 3.8. Ki vá gott fe nyõ fák el len õr zé se szál lít má nyon ként

3.8.1. 1000 da ra big 4 380 Ft

3.8.2. Min den to váb bi 100 egy ség 440 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft 3.9. Nö vé nyek le ve le i nek el len õr zé se szál lít má nyon ként (pl. gyógy fü vek, fû szer

-nö vé nyek, le ve les zöld sé gek)

3.9.1. 100 kg tö me gig 4 380 Ft

3.9.2. Min den to váb bi 10 kg 440 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft 3.10. Gyü möl csök, zöld ség fé lék el len õr zé se szál lít má nyon ként (le ve les zöld sé

-gek ki vé te lé vel)

3.10.1. 25 000 kg tö me gig 4 380 Ft

3.10.2. Min den to váb bi 1000 kg 180 Ft

3.11. Bur go nya gu mók el len õr zé se té te len ként

3.11.1. 25 000 kg tö me gig 13 130 Ft

3.11.2. Min den to váb bi (meg kez dett) 25 000 kg-ként 13 130 Ft

3.12. Fa anyag el len õr zé se szál lít má nyon ként (fa ké reg ki vé te lé vel)

3.12.1. 100 m3 tér fo ga tig 4 380 Ft

3.12.2. Min den to váb bi m3 40 Ft

3.13. Ta laj és táp ta laj, fa ké reg el len õr zé se szál lít má nyon ként

3.13.1. 25 000 kg tö me gig 4 380 Ft

3.13.2. Min den to váb bi 1000 kg 180 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 35 000 Ft 3.14. Ga bo na, hü ve lyes, ola jos és rost nö vé nyek mag va i nak el len õr zé se szál lít má

-nyon ként

3.14.1. 25 000 kg tö me gig 4 380 Ft

3.14.2. Min den to váb bi 1000 kg 180 Ft,

de a tel jes összeg leg fel jebb 175 000 Ft 3.15. Egyéb nö vé nyek, nö vé nyi ter mé kek (az õr lés sel fel dol go zot tak ki vé te lé vel)

el len õr zé se szál lít má nyon ként 4 380 Ft

1. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 85

4.3. Ide ig le nes nö vény egész ség ügyi szál lí tó le vél lel be lép te tett kül de mé nyek bel

-föl di e sí té se díj men tes

4.4. Bel föl di nö vény egész ség ügyi bi zo nyít vánnyal szál lí tott áruk vizs gá la ta az ex port vizs gá la ti díj 50%-a 4.5. Heti pi he nõ na pon, sza bad na pon vagy mun ka szü ne ti na pon vég zett vizs gá lat

a fo lya ma to san nyit va tar tó hat ár ki ren delt sé gek ki vé te lé vel (amennyi ben az

áru be ra ká sá nak meg kez dé se vagy be fe je zé se ezen a na pon tör té nik) a díj két sze re se 4.6. Meg ha tá ro zott vizs gá la ti idõ pon to kon túli, il let ve en ge dé lye zett éj sza kai

vizs gá lat (a fo lya ma to san nyit va tar tó hat ár ki ren delt sé gek ki vé te lé vel) a díj 50%-kal meg emelt össze ge 4.7. A kül de mény fel adó já nak mu lasz tá sa miatt a be ra kó he lyen meg hi ú sult és

köz vet le nül a ha tár ál lo más ra irá nyí tott szál lít mány nö vény egész ség ügyi vizs

-gá la ta a díj öt szö rö se

4.8. Ha a be je len tett ki vi te li kül de mény vizs gá la ta a meg ren delt idõ pont ban a kérelmezõ ér dek kö ré ben fel me rült bár mely ok ból nem vé gez he tõ el, vagy a be je len tett vizs gá la tot a hely szí nen le mond ják, a vizs gá lat meg ren de lé sé vel

fel me rült ki adá sok fe de zé se 4 720 Ft

4.9. Ha a be je len tett idõ pont tól kezd ve a nö vény vé del mi fel ügye lõ nek leg alább egy órán át vá ra koz nia kell anél kül, hogy a vizs gá la tot meg kezd het te vagy a meg kez dett vizs gá la tot foly tat hat ta vol na (be le ért ve a bi zo nyít vány kiállítá

-sához szük sé ges ok mány hi á nyát is) 4 720 Ft

4.10. Rend kí vü li vizs gá lat (a meg ren de lõ vál la lá si nyi lat ko za ta alap ján) 4 720 Ft 4.11. Nö vény és nö vé nyi ter mék ide ig le nes, hû tött tá ro lá sa

4.11.1. A be tá ro lás és ki szol gál ta tás nap ján 4,3 Ft/kg/nap,

de leg alább 4 720 Ft/nap 4.11.2. A be tá ro lás és ki szol gál ta tás köz ti min den nap tá ri na pon 1,8 Ft/kg/nap, de leg alább 4 720 Ft/nap 4.12. Nö vény és nö vé nyi ter mék ide ig le nes, nem hû tött tá ro lá sa

4.12.1. A be tá ro lás és ki szol gál ta tás nap ján 2,9 Ft/kg/nap,

de leg alább 2 640 Ft/nap 4.12.2. A be tá ro lás és ki szol gál ta tás köz ti min den nap tá ri na pon 0,5 Ft/kg/nap, de leg alább 2 640 Ft/nap

4.13. Nö vény és nö vé nyi ter mék ki- és be ra ko dá sa min ta vé tel hez 1 Ft/kg

4.14. Nem a nö vény egész ség ügyi ha tó ság kez de mé nye zé sé re tör tént nö vény és

nö vé nyi ter mék ha tó sá gi min ta vé te le zé se és pos tá zá sa 13 750 Ft/min ta”

2. Az R. 3. szá mú mel lék le té nek III. fe je ze te a kö vet ke zõ 1.2.7. pont tal egé szül ki:

[Díj té tel (Ft)]

„1.2.7. Zöld ség fé lék, szán tó föl di és dísz nö vé nyek vi ro ló gi ai vizs gá la ta

há zi bio teszt tel 17 070”

3. Az R. 3. szá mú mel lék le té nek III. fe je ze te a kö vet ke zõ 8–9. pont tal egé szül ki:

[Díj té tel (Ft)]

„8. Ká ro sí tók ki mu ta tá sa, azo no sí tá sa re al-ti me PCR mód szer rel 6 500

9. Ká ro sí tók vizs gá la ta, azo no sí tá sa elekt ron-mik ro szkóp pal

9.1. Scan ning elekt ron-mik ro szkó pos vizs gá lat 7 900

9.2. Transz misszi ós elekt ron-mik ro szkó pos vizs gá lat 12 500”

4. számú melléklet a 116/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez

1. Az R. 4. szá mú mel lék le té nek II. fe je ze te he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép, egy ide jû leg a 4. szá mú mel lék let a kö vet ke zõ III. fe je zet tel egé szül ki:

„II. Egyéb helyszíni szemlék és igazolások díjai

Díj té tel

1. Az ag rár és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok el nye ré sé hez szük sé ges nö vény és ta laj -vé del mi iga zo lás, va la mint az ügy fél ál tal egyéb in dok ból igé nyelt iga zo lás

1.1. Hely szí ni szem lét nem igény lõ iga zo lás 3 600 Ft

1.2. Hely szí ni szem lé vel járó iga zo lás 750 Ft/ha,

de leg alább 6 010 Ft

III. Minõség-ellenõrzési vizsgálatok díjai

Díj té tel (Ft)

1. Az Eu ró pai Unió kö zös pi ac sza bá lyo zá sá hoz kap cso ló dó dísz nö vény minõség -ellenõrzési dí jak

1.1. Vi rág hagy mák, sarj hagy mák és gu mók

1.1.1. Ex port és im port szál lít má nyok nál egy té tel ese tén 11 270

1.1.2. To váb bi té te lek ese tén ki egé szí tõ díj/té tel 3 600

1.1.3. Bel föl di ke res ke de lem ben vég zett el len õr zés té te len ként 3 670

1.2. Friss vá gott vi rá gok és lomb dí szek

1.2.1. Ex port és im port szál lít má nyok nál egy té tel ese tén 11 320

1.2.2. To váb bi té te lek ese tén ki egé szí tõ díj/té tel 3 600

1.2.3. Bel föl di ke res ke de lem ben vég zett el len õr zés té te len ként 3 670”

1. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 87

1. §

7. § átváltoztatáshoz nincs szük ség a rang sor ban azo nos vagy hát rább álló zá log jo go sul tak hoz zá já ru lá sá ra.

15. §

d) kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fa ül tet vényt,

lé si ágát más mû ve lé si ágra ala kít ják át, to váb bá az is, ha a

-szek bõl ke let ke zett új szö vet ke ze ti la kás nyil ván tar tás ba

rel mé hez mel lé kel ni kell az ügy vé di ka ma ra 30 nap nál

119/D. § Az in gat la nok ada ta i nak meg vál to zá sát ered

ba. 2007. ja nu ár 1-jé tõl az a be ad vány, amely hez mel lék let nem tar to zik, a 6. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott nyom tat vány al kal ma zá sá val elekt ro ni kus úton is be nyújt -ha tó.

(4) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Vhr. 1. §ából a „szá mí tó gé pes adat hor do zón meg -je le ní tett” szö veg rész, a Vhr. 5. §-ának (5) be kez dé se, a Vhr. 21. §-a (1) be kez dé sé nek utol só mon da ta, a Vhr.

50. §a (1) be kez dé sé bõl a „ha azo kon me zõ vagy er dõ -gaz da sá gi mû ve lést nem foly tat nak” szö veg rész, a Vhr.

50. §-a (3) be kez dé sé nek k) pont ja, a Vhr. 50. §a (5) be -kez dé sé nek e) pont ja, a Vhr. 56. §-ának (1) be kez dé sé bõl a

„vagy a ta gok kö zös” szö veg rész, a Vhr. 68. §a (2) be kez -dé sé bõl a „ha gya té ki lel tár” szö veg rész, a Vhr. 71. §-ából

„kör ze ti föld hi va tal nál ma ra dó” szö veg rész, a Vhr.

72. §-a, a Vhr. 73. §-a (2) be kez dé sé nek f) pont ja, a Vhr.

74. §-a (2) be kez dé sé nek d) pont já ból a „vagy a szö vet ke -ze ti ta gok tu laj do ná ba ke rü lõ” szö veg rész, a Vhr.

78. §ának az „és az in gat lannyil ván tar tá si el já rá si” szö veg rész, a Vhr. 80. §a, a Vhr. 84. §a, a Vhr. 89. §a (2) be -kez dé sé nek „[Ptk. 266. § (3) be -kez dés]” szö veg ré sze, a Vhr. 92. §-ának (1) be kez dé se, a Vhr. 101. §-a, a Vhr.

104. §-ának má so dik for du la ta, a Vhr. 107. §-a, a Vhr.

114. §a, a Vhr. 117. §ából a „ha szon bér le té ben” szö veg -rész, a Díj ren de let 1. §-ából „az in gat lan-nyil ván tar tá si

dély és” szö veg rész, a Díj ren de let 7. §-a (2) be kez dé sé nek utol só mon da ta, a Díj ren de let 7. §-ának (3) be kez dé se, a Díj ren de let 8. §-ának (3) be kez dé se, a Díj ren de let 9. § (6) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ból „és tár gyi” szö veg rész, a Díj ren de let 10. §ának (2) be kez dé sé bõl a „csat la -ko zá si en ge dély és” szö veg rész, az in gat lan-nyil ván tar tás át ala kí tá sá ról szóló 27/1980. (XI. 9.) MÉM ren de let, az ingatlan- nyilvántartás át ala kí tá sá ról szóló 27/1980.

(XI. 9.) MÉM ren de let mó do sí tás áról szóló 26/1994.

(V. 19.) FM ren de let, va la mint az egyes mi nisz té ri u mok ke ze lé sé ben lévõ ál la mi in gat la nok nyil ván tar tá sá ról szóló 24/1976. (MÉM. É. 20.) MÉM uta sí tás.

(5) E ren de let ha tály ba lé pé se nem érin ti azo kat a ko ráb bi ak ban ki adott csat la ko zá si en ge dé lye ket, ame lyek alap -ján e ren de let ha tály ba lé pé sé ig szol gál ta tá si szer zõ dést kötöttek. A ko ráb bi ak ban ki adott csat la ko zá si en ge dély alap ján szol gál ta tá si szer zõ dés köt he tõ e ren de let ha tály be lé pé sét kö ve tõ 90 na pig. Ha ez idõ tar tam alatt a szol gál -ta tá si szer zõ dés nem ke rül meg kö tés re, a csat la ko zá si engedély ér vé nyét vesz ti, és a fel hasz ná ló nak a hozzá -férési jo go sult ság biz to sí tá sát az új sza bá lyok sze rint kell kérel meznie.

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

1. szá mú mel lék let a 117/2005. (XII. 19.) FVM ren de lethez [1. szá mú mel lék let a 109/1999. (XII. 29.) FVM ren de let hez]

Ik ta tó bé lyeg zõ he lye Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

A vé kony vo nal lal be ke re te zett ro va to kat a ké rel me zõ vagy a ne vé ben el já ró kép vi se lõ töl ti ki. A ké re lem ki töl té sé vel kap cso lat ban a ké rel me zõ/kép vi se lõ a kör ze ti föld hi va tal ügy fél szol gá la tán tá jé koz ta tást kér het.

A ké rel me zõ neve/meg ne ve zé se:

A ké rel me zõ lak cí me/szék he lye (te lep he lye):

A ké rel me zõ ér te sí té si címe (elekt ro ni kus is le het), ügy in té zõ -jé nek neve, te le fon szá ma1:

A ké rel me zõ sze mé lyi azo no sí tó ja/sta tisz ti kai azo no sí tó ja:

A ké rel me zõ kép vi se le té ben el já ró kép vi se lõ ada tai

kép vi se lõ neve/meg ne ve zé se:

kép vi se lõ lak cí me/szék he lye (te lep he lye):

A ké re lem hez kap cso ló dó föld hi va ta li ik ta tó szám2: A vál to zás sal érin tett in gat la nok da rab szá ma:

A vál to zás sal érin tett egyes in gat lan(ok) rész le te zé se a kö vet ke zõ ol da lon, ill. pót lap(ok)on

So ron kí vü li ügy in té zést a ké rel me zõ igé nyel-e: Igen Nem Fi ze ten dõ összes ig. szol gál ta tá si díj (az egyes in gat la nok ra is

te kin tet tel): fo rint

Fi ze té si mód: a) kész pénz be fi ze tés

b) kész pénz-át uta lá si meg bí zás c) át uta lá si meg bí zás

Meg jegy zés:

Mel lék le tek:

..., ... év ... hó .... nap (kel te zés)

...

ké rel me zõ/kép vi se lõ A vas tag vo nal lal be ke re te zett ro va to kat a Föld hi va tal töl ti ki.

A fi ze té si mód a) pont ja (kész pénz be fi ze tés) ese tén a föld hi va ta li pénz tá ros nyi lat ko za ta:

pénz tá ros A be ér ke zett in gat lan-nyil ván tar tá si ké re lem vizs gá la ta

Sze mé lyes men tes ség ese tén nyi lat ko zat, mel lék let csa tol va Igen Nem So ron kí vü li ügy in té zés ké rel me zé se miatt dön tést igé nyel Igen Nem Az ig. szolg. díj ra vo nat ko zó rész le te zõ (II.) és össze sí tõ (I.) rov. ki tölt ve Igen Nem Kész pénz be fi ze tés ese tén a pénz tá ros nyi lat ko za ta rend ben Igen Nem

A b) vagy c) pont sze rin ti fi ze té si mód ese tén mel lék let csa tol va Igen Nem

A vizs gá lat a ké rel me zõ je len lé té ben tör tént Igen Nem

A vizs gá la tot el vé gez te:

1 Ki töl té se nem kö te le zõ.

2 Ha az elõz mé nyek bõl már is mert.

1. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 97

mér té ke5 be jegy zé se,

mó do sí tá sa6 jog tör lé se7 ké re lem8 1.

foly ta tás pót la pon: Igen Nem

...

kér el me zõ/kép vi se lõ

3 A ké rel met osz lo pok sze rin ti bon tás ban, a 3–5. szá mú osz lo pok ba kell be ír ni fel tün te tve a jo go sult(ak)at is. Azo nos in gat lan ra vo nat ko zó több ké re lem ese -tén az azo nos in gat lan ra vo nat ko zó ké rel me ket egy sor ban kell fel tün tet ni.

4 Tár gyi men tes ség a ké re lem tar tal má tól füg gõ en a Díjtv. 32/C. § (1) be kez dés a)–l) pont jai alap ján igé nyel he tõ, a meg fe le lõ jog sza bály hely hi vat ko zá sá val.

5 A 3., 4. és 5. osz lo pok ba tett be jegy zé sek alap ján a Díjtv. 32/D. § sze rint csak a leg ma ga sabb igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze ten dõ meg, ha azon ban a 6. osz -lop sze rint a 32/C. § (1) be kez dé se a)–l) pont já nak va la me lyi ke mind egyik ké re lem re fenn áll, az adott in gat lan vo nat ko zá sá ban igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat nem kell fi zet ni.

6 A Díjtv. 32/A. § (2) be kez dé se sze rint az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj alap ja jel zá log jog be jegy zé se, va la mint a be jegy zés mó do sí tá sa ese tén a jel zá log jog gal biz to sí tott kö ve te lés ér té ke, jel zá log jog rész le ges át szál lá sa ese tén pe dig az egyes át szál ló rész jel zá log jo gok ér té ke. 240 ezer fo rintot el érõ vagy meg ha la dó érték ese tén az ig. szolg. díj mér té ke 12 000 Ft.

7 A ro vat ban meg je lö len dõ, ha az in gat lan ra a Díjtv. 32/A. § (3) be kez dése ha tá lya alá esõ ké rel met nyújt be a ké rel me zõ. Az ilyen ké re lem ig. szolg. dí já nak

7 A ro vat ban meg je lö len dõ, ha az in gat lan ra a Díjtv. 32/A. § (3) be kez dése ha tá lya alá esõ ké rel met nyújt be a ké rel me zõ. Az ilyen ké re lem ig. szolg. dí já nak

In document Kor mány ren de le tek (Pldal 83-99)