LUKáCS GáBOR—TÓTH ÉVA
3. JOBBáGYI TERHEK BEHAJTáSA A FESTETICS-BIRTOKON
Nagyváthy János már „A’ szorgalmatos mezei-gazda” (1791) című könyvében is foglalkozott a jobbágyokkal való bánásról, itt a „Férfi Tselédnek Igazgatásáról”
13 pontban írt.15 Kihangsúlyozta a jobbágyok képzésének szükségességét, de erre hazai példát nem látott: „kitsoda igyekezett köztünk azon, hogy a’ Mezei Embere-ket a’ Gazdaság folytatására” taníttatná, holott a „Főldes-Uraság gazdag Usorával”
rövid idő alatt visszavenné a költségét a „Jobbágy-Gyermeknek, a’ Mezei-gazda-ságra való meg-taníttatásáért”.16
A fenti szemléletmód jelent meg a Festetics-birtok reformjának alpjául szolgáló
„Közönséges Instructio” (1795) című könyvében is a jobbágyokkal kapcsolatosan adott utasításaiban, a fontosabb pontjai a következők voltak:
♦ a kormányzó tisztek erkölcsi „minéműsége” a jobbágyokra nézve,
♦ az igazságszolgáltatás, ügyes-bajos „állapotjok”,
♦ az adózás helyes és „szorgalmatos bé-szedése”,
♦ az uraság munkáinak a „jobbágyok által való folytatása”,
♦ a jobbágyság „mezei gazdaságok folytatására való oktatások”,
♦ a jobbágyok „belső sorsának jó rendbe hozása, naponként való megjavítása”.17 a munkaerővel takarékosan kellett bánni, az allódium termelésében racioná-lisan használták fel, ha lehetett minden munkát „beneficius és robotos erövel kell meg=tenni, ki=vévén azt ha az el=érés, vagy rossz idő miatt az aratással, vagy
14 szabó, 1976.
15 naGyvátHy, 1791. i. 13.
16 naGyvátHy, 1791. 470—471.
17 naGyvátHy, 1795. 169—170.
takarással sietni kell, a’ mihez a’ pénzes aratók fogadása is meg-engedtetik a’ Ro-botos erőnek pótlására”. A gazdálkodásában meghatározó szerepet játszott a job-bágyság, amely természetbeni juttatásai mellett munkaerejével is szolgált. a bir-tok gazdatisztjeinek minden esztendő elején felmérést készítettek a gyalognapok mennyiségéről, illetve tervet a felhasználásáról. Ezért pontosan tudhatták, hogy a „Fa vágáshoz, Bé=hordáshoz, Tavaszi Szántáshoz, Vetéshez, Szőlő miveléshez, Kaszaláshoz, Aratáshoz, Hordáshoz, Sarju Készitéshez, Szűrethez, trágya hordás-hoz, és egyébb elől=forduló Munkákhoz mennyi erő kivántatik, mennyi van ké-szen, és még ez, vagy amaz szorgos munka idejére nézve hány személyt kellessen előre szerezni”.18 A robot felhasználása során a tiszt felosztását kellett követnie az ispánoknak.19
A jobbágyi gyalognapok legnagyobb részét a növénytermesztés nyári idény-munkáiban használták fel. Nagyváthy elrendelte: úgy osszák fel a robotot, hogy a
„Nyári takarodásra leg=nagyobb maradjon=fel”. a kisebb „aprólékos, és magános munkákat a’ mennyire tsak lehet, a’ Tselédekkel és tehetetlenebb Robotosokkal, és oltsó Pénzesekkel kell el=végeztetni, hogy e-képpen Urbarialis, és iminnen, s amonnan szaporodo nagy erő a’ Nyári Munkának Nagyságához képest annál na-gyobb számmal állhasson=ki egyszerre a’ Mezőre”.20 a munkaerő felosztásakor az
„erössebb Munkákra, a’ mitsodás a Parragolás, és Hordás, az erösebb Jobbágyokat”
osztották be, a „Gyengébb dolgokra a’ Gyengébbeket alkalmaztassa”.21 a kevésbé jelentős, könnyű munkák esetén (Gyomlálás, Kender növés) kár volt a „10=12 Xr-os Robotosokat vesztegetni, 5=6 Xros munkásokat kell fogadni”.22 Nagyváthy kitért arra az esetre is, ha a birtok méretéhez képest kevés volt a munkáskéz, ilyenkor az „apróbb munkákra olcsóbb munkásokat fogadjon pénzen, és ezen be-neficiumokat és az aratók, kaszálok és egyéb elöl=forduló munkások fejében ossza fel, mindenek felett a helységbeliek közt”. Ha így is maradt fent terület, annyit kel-lett allódiumnak kijelölni, „a’mennyinek tisztességesen megfelelhet, a többit pedig adja=ki a szegénységnek kilenczed vagy munka fejében, olly contractus mellett, hogy a polgár az illyen földet meg=is trágyázza”.23 Racionális robotfelhasználást követelt meg tisztjeitől, amivel az egyszerre jelentkező munkacsúcsok kivédése is lehetővé vált, emellett a korban még általában elhanyagolt tápanyag-visszapótlást is megemlítette. A robot felhasználásának során a „jobbágyság annak idejében a’
munkára meg=jelenni kényszerítessen, (…) világossan, és értelmessen meg=kell parantsolni, hogy mikor hányan, hány napra és mitsoda eszközökkel jöjjenek
ro-18 naGyvátHy, 1795. 11—12.
19 naGyvátHy, 1795. 75.
20 naGyvátHy, 1795. 57.
21 naGyvátHy, 1795. 175.
22 naGyvátHy, 1795. 175.
23 naGyvátHy, 1795. 140—141.
botra.”. Hosszúfuvar esetén a jobbágy mellé „Hajdu is adatassék, a’ ki=valamint egy részről marhákat fellettebb meg=nem terheli, ugy más részröl a szekeret üresen járni, és az uton kelletinél tovább atsorogni meg=nem engedi”.24
A jobbágyokkal újévkor számolták el a robotot, ha többet szolgáltak az előírt-nál, akkor „kész pénzel azonnal ki=fizetessenek”, ha kevesebbet, a „Restantiák is a téli 6. hónapok alatt le-szolgáltassanak”.25 a „Conventionatusok” és a tisztek gazdaságában robotot felhasználni csak annyit volt szabad, amennyi a „Status Personalisban ki=van téve”, aki megszegte ezt a szabályt, először „minden napért 30 Xal fog fizetni”, újabb esetben „pedig keménnyebb számadásra vetetik”.26 elő-fordult, hogy az allódiumokon több munkást használtak fel a „kisebb munkára több robotot” vesztegettek, ezért Nagyváthy meghatározta, hogy a „Tapasztalás szerint ¾ holdra egy eke, egy hold rétre egy kaszás, két hold vetésre 8 arato kíván-tatik”, a túlzott robotfelhasználásért felelni kellett a tiszteknek.27
A fenti pontokból következően a robot teljes, ésszerű felhasználását előírta ugyan Nagyváthy, de belátta: az ilyen munkaerő alkalmazásával a gazdálkodás nem tehető kellően hatékonnyá: „Nem kell ugy gondolkozni, mintha a’ Földnek Robottal való mivelése leg=gazdaságosabb volna.”28 a robot megváltását is elfo-gadhatónak tartotta az olyan uradalmakban, ahol a „Föld termékeny, a’ termesz-tések jó áron kelnek=el, vagy a’ Kereskedés a’ Pénz keresésére alkalmatosságot szolgáltat”, mert itt a jobbágy „nem Robottal jobban fel=fogja magát venni, és az Uraság is több jövedelmet vehet=bé belölök”.29
A robot megváltásában rejlő, kölcsönös előnyök kihasználására három lehető-séget is fogalmazott meg:
• a „Polgárok bizonyos Esztendőkre mind Robotjokat, mind a’ földekről járó adó-zásaikat az uraságtól pénzen meg=váltják. A’ melly mód azért rossz, mivel általa egyik vagy másik félnek veszíteni kell”.
• a „Polgárok a’ Földes Uraságaikkal örökös Contractusokra lépvén” minden esztendőben „bizonyos Summát fizetnek, a’ melly a’ legrosszabb mód, mivel itt a’ javítás utja az Uraság Részéröl örökre el=van vesztve”.
• a „Polgárok az Uraságnak semmit sem robotolnak, hanem terméseik[ne]k bi-zonyos (…) Részét in Natura adják=bé Robot, és más (…) váltságául. Melly utolsó mód ámbár leg=jobb, és leg=természetibb, mivel itt a’ javításnak, és szorgalmatosságnak mindörökké hellye van mind két részről”.30 a
robotmeg-24 naGyvátHy, 1795. 174—175.
25 naGyvátHy, 1795. 176.
26 naGyvátHy, 1795. 176.
27 naGyvátHy, 1795. 383—384.
28 naGyvátHy, 1795. 189.
29 naGyvátHy, 1795. 189—190.
30 naGyvátHy, 1795. 190—191.
váltás kérdéséről uradalmi szinten nem dönthettek, ha „mi-illyes Gondolat elöl=adná magát”, azt a „Directio”-nak kellett jelenteni.31
A kilenced és tized begyűjtésének idején a „Felséges Rendelések” szerint kel-lett eljárni, hogy a „Szegénység kárt ne valljon”, a már előre odarendelt szeke-rekkel a raktárakba küldték a terményeket. Dézsmálás előtt senki sem vihetett haza semmit, ha valakinek nem volt kenyérre való gabonája otthon, a tiszt a
„Granariomokból költsön adjon egy-két köblöt (…) addig míg tsépelhetnek”.32 Sok helyütt „Gazdaságosabb a’ Kilentzedet, és Tizedet szemül bé=szedni”, ha a kilenced szalmáját sem tudták az allódium gazdálkodásában felhasználni, a job-bágyokkal megállapodtak a cséplésről, és a próbacséplés szerint amennyi a „pró-ba lett, annyi szemet kívánjon, hogy a polgárok jól meg=tisztítva be=vigyenek a’
Granariumba”.33 A borkilenced és a hegyvám mennyiségét a szüret végén össze-írták, „Szt Márton napkor” pedig a bort „ki=kostolván petsét alatt” beszállították.34 A méhek kilencedelésekor az uraságnak járó mennyiséget össze kellett írni, de ha nem volt „alkalmatos méh háza, a’ polgárnak pedig van, hagyattasson nála jó módjával a’ Kilenczed tavaszig”.35 A kilenced és tized begyűjtésére, ösz-szeírására rendelt „Hajduk, Pintzérek, és Vincellérek ajándékokkal gyakran meg-tántoríttatnak”, ezért úgy osztották fel őket, hogy akik „ebben az esztendőben itt munkálkodtak, más esztendőben más járásba állíttassanak”.36
4. JOBBáGYI GAZDASáGOK TáMOGATáSA A FESTETICS-BIRTOKON