LUKáCS GáBOR—TÓTH ÉVA
4. JOBBáGYI GAZDASáGOK TáMOGATáSA A FESTETICS-BIRTOKON Nagyváthy minden művében hangsúlyozta a jobbágyokkal kapcsolatban az
emberséges bánásmód fontosságát, erre utasította gazdatisztjeit is. Azért, hogy a „Szegénységnek Kenyere legyen azon legyen a’ Kormányzó Gazda, hogy velek a’
dolgot meg=szeretesse”, mutasson nekik „alkalmatosságokat”, amikben „magok-nak valamit Érdelmelhetnek”, ilyen mód lehetett például, ha az „Uraság vetését egész Helységestől (...) részében” learatták.37 „Idegeneknek” ilyen esetben csak azt a területet adhatták ki, amit a helyi „Polgárok fel=nem bírnak takarítani”. A helyi jobbágyok gyakran azért nem vállalták a „részes” aratást, mert „Kenyérnek valója teremvén, a’ mi Részében keresne pénzre nem tudná fordítani”. ezért a jobbágyi gazdaságok kicsépelt terményeit, ha „jó minéműségű, [az uradalom] folyó áron
31 naGyvátHy, 1795. 191.
32 naGyvátHy, 1795. 173.
33 naGyvátHy, 1795. 173—174.
34 naGyvátHy, 1795. 174.
35 naGyvátHy, 1795. 174.
36 naGyvátHy, 1795. 174.
37 naGyvátHy, 1795. 178.
vegye=meg tölök, és fizesse=ki mindgyárt, és azt a’ restanciák le=hagyásában, ha-nem ha önként akarják, el=ne fogja”. Csépléskor is a „Helységbéliek legyenek az elsők, ha jó munkások, és ha ezek kőzül talán kevesek találtatnak, ekkor kelletik idegeneket fogadni”.38
Nagyváthy a jobbágyok gazdálkodásával is foglalkozott, mivel úgy vélte, ha a
„Polgárok serényen, és okossan folytatják Gazdaságokat, az által mind a’ Magok, mind az Uraság hasznát nevelik”. Minden tiszt kötelességének írta elő, hogy a jobbágyokat a „leg=jobb Gazdálkodásbéli módokra meg=tanítsa”. Ilyen lehető-ségek közé tartozott az „Uraság szénájának felében, vagy harmadában való le-vágása, az összeli trágyázás, Hangya zsombékok[na]k el=szórása, tisztogatás, irtás, a Foltok[na]k széna porral való bé=hintése, metszésekk huzása, és tiszto-gatása, s annak idejében való Kaszálás, Szetska vágás, Kolompér, Lóher, és Répa nemek termesztések[ne]k, s’ a’ Kukoricza virágjának s a’ tarlójának télre való meg=szedése”.39 Néhány ágazat fejlesztését a jobbágyi gazdaságokban Nagyváthy nem támogatta, például káros volt, ha néhányan juhot tartottak, a többi jobbágy így rosszul járt: a „Birka a’ Legelöket el=pazarolván Szarvas Marháik tsak kopá-roznak”. Ezt ezért tiltották, és lehetőleg a jobbágyokat arra bírták, hogy „ő magok azon Kártévő Jobbágyok ellen panaszra fakadjanak”. nem támogatta a szőlő-művelés széleskörű elterjesztését sem, mivel az a „szegénységet Korhelységre, és nyomoruságra juttatja, azért is azon kell lenni, hogy Gazdaságok[na]k fő tárgya a’ föld mívelés, és marha tartás legyen”. Ahol korábban nem voltak szőlők, ott „az után se engedtessenek”, ha már voltak, csak a „kopár hegyoldalakat kell fel=adni, a’mellyek semmi Gabona nemet meg=nem teremnek”.40 a rét- és legelőgazdálko-dás fejlesztését támogatta Nagyváthy, nézete szerint téli takarmánnyal azért nem rendelkeztek a jobbágyok, mert a kaszálókat gyakran már májusban is marháik-kal legeltetették. Ennek káros hatását a jobbágyoknak „elméjekre” adták, hogy
„magok által láthassák, melly kevés ott a’ széna, a’ hol a’ marha a’ sáros réteket öszve tapossa, és éppen akkor emészti=le, mikor annak leg=jobban kellene nevel-kedni”. Az elegendő mennyiségű, és jó minőségű téli takarmány megtermesztésé-nek érdekében az „Urbariumban meg=határozott idön kivöl a’ marhák a’ Rétekre ne botsátassanak (…) sarju takarástól fogva tsak 12ik novemberig legeltessék kivel marhájokat”.41
Az allódiumok növelése országszerte megfigyelhető folyamat volt, Nagyváthy ennek ellenére tiltotta, hogy tisztjei a „Lakó-sokat akár Zsellérek, akár helyes Jobbágyok akarnak lenni, magok hejékröl meg=szóríthassák”, indokként az
„Erő, Jobbágyok élelme, és Köz terhek” egyensúlyára hivatkozott, és kiemelte: a
38 naGyvátHy, 1795. 179.
39 naGyvátHy, 1795. 176—177.
40 naGyvátHy, 1795. 177.
41 naGyvátHy, 1795. 177—178.
„Legeltetés és Fajézás meg=ne szorítasson”.42 a gazdaság nagysága, a munkaerő, az úrbéri terhek és szolgáltatások közötti egyensúlyt úgy tartották fent, hogy a jobbágyság életkörülményei lehetőleg ne romoljanak, minden uradalomban a
„Tisztség azon legyen, hogy a’ Szegénység el=ne=pusztuljon”. Nem engedhették meg, hogy a „Jobbágyok Földjeiket el=idegenítsék ökreiket el=adogassák, sőt in-kább több őkrőket szerezzenek, és Szarvas Marha tartást, a’ melly mind az önnön magok, mind az Uraság Gazdaságainak Fundamentoma, minden igyekezettel elöl=segéljék”.43 Ha a jobbágyok nagyobb megművelhető területet szerettek volna, arról a „Fő Kormány széket” értesítették, a tisztnek jelenteni kellett, hogy „mitsoda emberek azok, mit kérnek, hol és mellyik Helységben volna reájok leg=nagyobb Szükség, és alkalmatosabb hely”.44 a jobbágyok és a birtok „hasznára vállik az, ha a’ tiszt bizonyos esztendőkig olly contractus mellett fiatal Őkrőket ád=által” a jó, igyekvő jobbágyoknak, cserébe azok a „haszonvételére bizonyos napokat szol-gáljanak”.45 Az ökrök kiadása mellett „pénzt is lehet pénzé tehető Naturaliak fejé-be, a’ minémő a Bor, Dohány, vagy pedig költsön adni”. A kölcsön feltételei vol-tak, hogy összege „kevés legyen, mentöl hamarább vissza térítsék, általa a’ magok javát (…) elő=mozdítván, velek az Uraságnak securitása legyen”.46 a jobbágyok egyéb ügyeiben, ha „ollyan dolgokat kérnek a’ Tisztségtöl, a’ mellyeket ö el=nem végezhet Instantiájokat vegye=el”, amennyiben egyetértett velük, a „Directionak”
beküldhette, viszont ha a kérések „helytelenségek, és nyughatatlanságok, azokat adja=vissza, (…) az Irókat nyomozza ki”.47
a balesetet szenvedett jobbágyak és akik valami „fatalitás miatt, minémű a Jég-eső, vagy Tűz, Kenyérnek valóiktól meg=fosztatnak” a cséplők fogadásakor elsőbb-séget élveztek, és tiszt bejelentette a Directionál azokat, akik „meg=károsodván könyörületességre szorulnak”.48 a „Fiscalisok” a vármegyétől kérték a közterhek alóli felmentésüket, amíg „valamennyire meg=gyarapodhatnak”.49 a beteg jobbá-gyoknak továbbá, ha kenyeret sem tudtak keresni, az uradalom „két-három köböl Gabonát adjon hitelben napi számért, vagy akarmi más könnyen használható naturaliakért. Illyen a Bor, Dohány, Len”.50 az elesettekről, tartósan betegekről is gondoskodtak, a „Vakok, nehéz nyavalyások, és bolondok, kivel tsak az Épek-nek lévén terhekre, az Uraság az illyesek számára a’ Keszthelyi Ispotályt Fundálta,
42 naGyvátHy, 1795. 180.
43 naGyvátHy, 1795. 178.
44 naGyvátHy, 1795. 180.
45 naGyvátHy, 1795. 184.
46 naGyvátHy, 1795. 185.
47 naGyvátHy, 1795. 192.
48 naGyvátHy, 1795. 183.
49 naGyvátHy, 1795. 183.
50 naGyvátHy, 1795. 180.
és dotálta, a’hová való bé=vétel eránt a’ Tiszt az Uraság Jobbágyit a’ Directionál jelentse=bé”.51 Fertőző betegség esetén, ha valamelyik „Helységben vagy valami ragad nyavallya, vagy Marha dög kezd támadni, a’ Tiszt a’ (…) Birónak a’ Vesze-delmet bé=jelentse, és a’ Directionak is hirül adja, hogy az Ispotálybéli Chirurgus, vagy Vaterinarius ki=küldethessen, a’ nyavalyák meg=előzésésre”.52 A tűzkárt szenvedettek („meg=égettek”) házának mielőbbi helyreállításáért a tiszt a „kárt nem vallott polgárokat hívja együvé, és bírja arra őket, hogy köz erővel nyomorult Polgár társak[na]k lakását állítsák=öszve”. a tiszt ilyen esetben a munkásokat osztotta fel, és az építkezést az „Uraságéból valamivel segítse, s mutassa ki a’ he-lyet, hol vágjanak fát, és hányjanak vályogot”, az ilyen „köz erövel való segéllését általán fogva minden Helységgel bé=kell vétetni”.53 az árván maradt gyermekek vagyonát ugyancsak a tisztek írták össze, gyámot rendeltek ki a „Helységbeliek közül”, és a vagyon védelmében a gyámokat a „Tiszt minden esztendőbéli Szám-adásra” vonta.54
Támogatták tehát a jobbágyokat, Nagyváthy szigorúan tiltotta a sanyargatásu-kat, megalázásusanyargatásu-kat, „kivált pedig az Öreg=Embereket Szidalmazni nem Szabad, mert a’ Szép móddal többre lehet menni, mint a’ Gorombáskodással”. a jobbá-gyokkal az uradalmi tiszteknek úgy kellett bánni, mint „Édes Attya Gyermekeivel szokott. Egyik kezében kaláts, Másikban Vessző legyen, az az Egy Részröl őket Sze-resse, más Részröl pedig Rendetlenségekröl Emberi módon fenitse, magát minde-nekben az Urbariumhoz szabván”.55 Tiszt jobbágyot nem verhetett, még ha arról ítélet is született, hajdúval kellett végrehajtani a végzést. Ha az „Isteni-félelmet” a jobbágyok megvetették, abból Nagyváthy szerint „egyenletlenség” származhatott, a vallás terén a tisztnek és háza népének jó példát kellett mutatnia, ezzel „jámbor-ságra és kegyességre” tanítva.56
A jobbágyok elköltözésekor, ha a „ház helyéről le=mond (…) a’ Törvény Értelme szerint mindenekért eleget tegyen”, és a tiszt az „üressen hagyandó sessiójába (…) más hasonló Polgárt szállítson=bé”.57 a „mag nélkül el=halt” jobbágy földjeit az al-lódium területéhez csatolták, a „ház helyét pedig más jó igyekező embernek” adták ki.58 A jobbágyok megállapodhattak abban, hogy „köz terheiknek, vagy személlyes Kár-vallásaiknak meg=térítésére a’ Közönséges tárban első esztendőben egy né-hány köböl Búzát a’ végre bé=vesznek, hogy a’ meg=szorultak abbol ujj-fejébe egy
51 naGyvátHy, 1795. 191.
52 naGyvátHy, 1795. 191.
53 naGyvátHy, 1795. 183.
54 naGyvátHy, 1795. 181.
55 naGyvátHy, 1795. 171.
56 naGyvátHy, 1795. 170.
57 naGyvátHy, 1795. 180.
58 naGyvátHy, 1795. 180–181.
nyoltzad Részt Interesért Ki=adhassanak”. a tiszt az ilyen „jó szándékot” minden módon „elöl=mozdítsa, és tanátsával vezérelje”, mert az ilyen „Fundus idővel ugy meg=gyarapodik, hogy abból a tűz= vagy marha dög által meg=Károsodattakat fel=segélhetik”.59 A tiszteknek arra is figyelniük kellett, hogy a helységnek „min-denkor valamellyes Cassája légyen, a’ mellybe a’ Kőzőnséges terhek fizetessenek”.60 Nagyváthy arra is felhívta a figyelmet, hogy a „Cassában a’ Pénz ne heverjen, ha-nem azon vagy valami Marha, vagy egyéb ollyas dolog vétessen” ami nyereséget hoz. A tisztnek arra is vigyázni kellett, hogy az „Esküttek a’ Közönséges pénzt fel=ne vendégeskedjék”, ezért az „Esztendő végén szoros Számot kérjen mindenek-ről”.61 A bírák választásakor a tisztek megjelentek, és olyan embereket támogat-tak, akik „jó Lelki esméretüek, munkások, és az Urasághoz hivségesek”.62 a jobbá-gyok állami közterheinek felvételekor a tiszt a „Bíró urat capacitálja, és a’ Dicalis gyűlésen a’ Jobbágyok pártjokat fogja, hogy felettébb meg=ne terhelytessenek”.63
Nagyváthy javaslataiból kitűnik, hogy a jobbágyok sorsának könnyebbé tétele mellett fontos szempont volt a birtok gazdálkodásának javítása is. Egyértelműen állást foglalt a szegénység uradalmi segítése, támogatása mellett, a „Tisztség Ajta-ja a’ szegény ember elött soha bé=Zárva ne legyen, hanem azok[na]k Kéréseit Szép móddal meg=halgassa, (…) őket tanátsolásával segitse, oktassa”.64 Belátható te-hát, hogy a jobbágyok és a birtok kapcsolatában az 1767. évi Urbárium betartá-sára, betartatására helyezte a legfontosabb hangsúlyt, de rendkívüli humánumot sejtető utasításai jóval túl is mutatnak ezen.
5. CSELÉDEK, ALKALMAZOTTAK,