A minta jellemzői

A mintavételi módszer meghatározásakor célunk egy jelenség (a zene iskolai és iskolán kívüli megítélésének) mélyebb megértése volt, melyet a tanulók, szülők és tanárok szemszögéből kí-vántunk megközelíteni. A minta reprezentativitásának biztosítása érdekében a megyei jogú vá-rosok (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs és Nyíregyháza) körzetének feltérképezésére koncent-ráltunk. A vizsgálat során nem törekedtünk a településtípusok és az érintett megyék közötti kü-lönbségek összehasonlítására. A mintavétel egysége az iskola volt, azon belül az ének-zenei és a többségi általános iskolák és gimnáziumok tanulóinak és szüleinek, valamint tanárainak össze-hasonlítása.

Vizsgálatunkban összesen 6 általános iskola és 5 gimnázium tanulói (N=1550, 1−10. osz-tályig), a megkérdezett tanulók szülei (N=1550), valamint a kiválasztott iskolák ének-zene tan-tárgyat tanító pedagógusai (N=15), azaz 3 nevelőtanár, 6 ének-zene szakos általános iskolai tanár és 6 ének-zene szakos gimnáziumi énektanár vett részt. Ennek megfelelően a teljes minta 3150 főt foglal magába.

Az iskolák kiválasztása során abból indultunk ki, hogy a kiválasztott iskolák az ének-ze-netagozatos és nem zeének-ze-netagozatos osztályok szempontjából arányosan szerepeljenek a mintában.

A kutatás fő kiindulási pontja az volt, hogy megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja a tagozat, az évfolyam, valamint a család a tanulók zenéhez fűződő attitűdjét. Tekintettel az ének-zenei intéz-mények egyre csökkenő számára, kutatásunkat az ének-zenetagozattal rendelkező iskolák felke-resésével kezdtük. A minta egységes eloszlását a nem ének-zenetagozatos osztályokkal rendel-kező iskolák bevonásával egészítettük ki. A kiválasztott iskolák között szerepelnek olyan

intéz-57 mények (összesen 6 iskola), amelyek ének-zene és nem zenetagozatos osztályokkal egyaránt ren-delkeznek, ezzel szemben a többi iskola vagy kizárólagosan zenei orientáltságú vagy ének-zenetagozattal nem rendelkező, többségi iskola volt.

Az osztályok kiválasztásakor további célunk volt a tanulók ének-zenéhez fűződő attitűdjé-nek nyomon követése az iskola elkezdésétől a gimnázium 10. évfolyamáig. Tekintettel arra, hogy nem minden iskolában kötelező a gimnázium végéig az ének-zene tantárgy tanulása, ebből kifo-lyólag a 11−12. évfolyamokba járó tanulók attitűdjének vizsgálatára jelen kutatásban nem töre-kedtünk. A mintában szereplő tanulók eloszlását a 4. táblázatban szemléltetjük.

4. táblázat. A mintában szereplő tanulók eloszlása évfolyam és tagozat szerint

Évfolyam Zenetagozat

N

Nem zenetagozat N

Összesen N

1. 79 81 160

2. 92 88 180

3. 84 84 168

4. 90 102 192

5. 109 69 178

6. 71 66 137

7. 70 71 141

8. 62 80 142

9. 47 78 125

10. 57 70 127

Összesen 761 789 1550

A tanulók zenéhez fűződő viszonyának mélyebb vizsgálatát a szülők megkérdezésével egé-szítettük ki. Tekintettel arra, hogy a kutatásban részt vevő tanulók a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján kiskorúnak számítanak, a tanulók szüleitől beleegyezési nyi-latkozatot kértünk a gyermekük kutatásban való részvételének engedélyezéséhez. A beleegyezési nyilatkozatot aláíró szülőket egy rövid kérdőív segítségével kértük válaszadásra a család zenei környezetének vizsgálata céljából. Ezt követően azok a tanulók, akik rendelkeztek a szülő által hitelesített engedéllyel, énekórán vagy otthon töltötték ki a kérdőívet, és juttatták vissza az isko-lába. Ennek értelmében a kutatás során az ének-zenetagozatos és többségi (nem zenetagozatos) osztályba járó tanulók és szüleik egyenlő arányban vettek részt a vizsgálatban.

A tanárok kiválasztásakor szempontunk volt, hogy valamennyi iskolaszakaszból (az álta-lános iskola alsó és felső tagozatán, valamint a gimnázium 9−10. évfolyamán) arányosan szere-peljenek ének-zene tantárgyat tanító tanárok. Ebből kifolyólag összesen 15 pedagógust (3 neve-lőtanárt, 6 általános és 6 gimnáziumi énektanárt) kérdeztünk meg a zene társadalomban betöltött szerepéről iskolában és iskolán kívül egyéni interjúk segítségével. A mintában szereplő pedagó-gusok között voltak olyan tanárok, akik általános iskolában és gimnáziumban egyaránt tanítottak.

Ezeknek a tanároknak a megkérdezésekor lehetőségünk adódott mindkét iskolaszakasz zeneok-tatásának helyzetéről bővebb, átfogóbb képet szerezni, ugyanakkor a minta eloszlásának össze-állításakor ezeket a tanárokat ahhoz az iskolatípushoz soroltuk, ahol a kutatás történt. A tanárok megkérdezését – többek között – abból kifolyólag tartottuk fontosnak, hogy a tanulás-nevelés fő

58 szervezőiként belső és külső szemlélőként közvetlenül érzékelik a tanulók és a szülők ének-ze-néhez fűződő magatartásukat, hozzáállásukat, ugyanakkor az oktatás aktív szereplőiként nap, mint nap tapasztalják és átlátják az iskolai zeneoktatás kihívásait és hiányosságait, melyek a zenei nevelés eredményes munkáját és sikerességét befolyásolják.

A vizsgálatok során összesen 11 iskola 15 ének-zenét tanító tanárával (köztük 3 nevelőta-nárral, 6 zenetagozaton és 6 zene és/vagy nem zenetagozaton tevékenykedő pedagógussal) ké-szítettünk félig strukturált interjút, akik képzettségüknek megfelelően 1−10. (11−12.) osztályok-ban tanították az ének-zenét. Némely tanár az adott iskoláosztályok-ban zene és nem zenetagozatos osztá-lyokban egyaránt tanított, ebből kifolyólag a zenetagozat helyzetéről általános iskolában 5 peda-gógus, a gimnáziumban 3 ének-zenetanár számolt be. Míg az ének-zene megítélését a nem zene-tagozatos osztályokban alsó tagozaton 3 nevelőtanár, felső tagozaton 5 tanár, a gimnáziumban további 5 pedagógus fejtette ki. A kutatásban részt vevő pedagógusok átlagéletkora 45,86 év.

Nemek tekintetében 9 nő és 6 férfi tanár vett részt a vizsgálatban. A válaszadók közül a pedagó-giai életpályamodell alapján 9 tanár Pedagógus I., míg 6 pedagógus Pedagógus II. fokozattal rendelkezett. A kutatásban részt vevő tanárok eloszlását az 5. táblázatban foglaljuk össze.

5. táblázat. A tanárok eloszlásának jellemzői

Jellemzők

Általános iskola Gimnázium

Összesen Általános iskolai

ének-zenét tanító nevelőtanár

Általános iskolai

ének-zene tanár Gimnáziumi ének-zene tanár

Válaszadó (fő) 3 6 6 15

Pedagógiai

életpályamodell – Ped I. 0 6 3 9

Pedagógiai

életpályamodell – Ped II. 3 0 3 6

Nemek – Nő 3 2 4 9

Nemek − Férfi 0 4 2 6

Átlag életkor 51,6 41,6 47,2 46,8

5.5.2. Az adatfelvétel folyamata

A nagymintás mérésünk kezdetén a felmérés céljáról és menetéről a kiválasztott intézmények vezetőit, valamint a kutatásban részt vevő tanulókat és szülőket tájékoztattuk. A szülőktől be-leegyezési nyilatkozatot kértünk gyermekük kutatásban történő részvételének támogatása érde-kében. A vizsgálat a szülők megkérdezésével kezdődött a beleegyezési nyilatkozat és a szülői kérdőív kitöltésével. A szülők a kérdőívet otthon töltötték ki, majd visszajuttatták az iskolába.

Azok a tanulók, akiknek a szülei engedélyezték a kutatásban történő részvételt egy tanóra ke-retében töltötték ki a számukra kialakított papír-ceruza alapú kérdőívet. A kérdőívek kódolása során a tanulók és a szülő kérdőívét összekapcsoltuk. A kiválasztott iskolák intézményvezetői-nek engedélyezését követően a kutatásban részt vevő tanárokat személyesen és/vagy hivatalos levélben kerestük meg az interjú időpontok egyeztetése végett. A vizsgálati alanyok

anonimi-59 tását az adatvédelmi előírások betartásával azonosító kódok segítségével biztosítottuk. A kuta-tást a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola Etikai Bizottsága hagyta jóvá (etikai engedély száma: 2018/9).