A tanulói kérdőív felépítése

Az előmérések elemzését követően készült el a kutatás végleges mérőeszköze. Tekintettel a min-tában szereplő tanulók eltérő életkorára a tanulók körében az 1−3. évfolyamokon és a 4−10. év-folyamokon kétféle kérdőívet alkalmaztunk.

Az 1−3. évfolyamokon tanuló diákok tantárgyakhoz fűződő attitűdjét vizsgáltuk meg, amely során az ének-zenét a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a rajz és a testnevelés tantárgyak kedveltségével hasonlítottuk össze. A kérdőív második felében általánosságban tuda-kozódtunk a tanulók jelenlegi és jövőbeli hangszertanulásáról, az énekléshez és zenehallgatáshoz fűződő attitűdjéről, zenehallgatási szokásairól, valamint az énekórákon általuk legszívesebben végzett tevékenységekről.

A 4−10. osztályokba járó tanulók körében egy részletesebb, mintegy 4 oldal terjedelmű kérdőívet töltöttek ki a tanulók az énekóra keretein belül. A kérdőív első része az iskolai zenei nevelést, a második része az iskolán kívüli zenei nevelés megítélését mérte fel a tanulók körében.

I. A kérdőív első része – az iskolai zeneoktatás megítélése (4−10. évfolyam) (1) Tantárgyi attitűd teszt

A 4−10. évfolyamos tanulók tantárgyakhoz fűződő attitűdjének felmérése folyamán az ének-ze-nét 5 iskolai tantárggyal hasonlítottuk össze 5−fokú Likert skála segítségével McPherson &

O’Neill (2010) tanulmánya alapján. A felmérés annyiban különbözik McPherson és O’Neill (2010) felmérésétől, hogy a természetismereti tantárgyak (Science) helyett az idegen nyelv tanu-lására kérdeztünk rá a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a rajz és a testnevelés tantárgyak mellett. Az adatokat varianciaanalízis, páros t próba, korrelációelemzés és leíró statisztikai elem-zések segítségével elemeztük (Pintér, 2021c).

60 (2) Ének−zene tantárggyal kapcsolatos attitűdöket és nézeteket felmérő teszt

A kérdőív második oldalán a pilot mérések bemutatásánál (az 5.4. fejezetben) már említett Ének-zene tantárggyal kapcsolatos attitűdöket és nézeteket felmérő teszt kapott helyett, amelyet a pilot mérésekből származó tanulói észrevételek és javaslatok alapján állítottunk össze. Az állítások 6 különböző témakört érintenek, melyek a következők: énekléshez fűződő attitűd, önbecsülés, az órák hangulata, a tanár személye és pedagógiai módszerei, a zenei tananyag, valamint a zeneta-nulás fontosságáról és hasznosságáról alkotott nézetek (pl. számonkérés, óraszám kérdése, min-dennapos éneklés, zenei műveltség és zenei nevelés hasznosság a jövőben). A teszt 28 itemet tartalmaz. A tanulóknak 5–fokú Likert skála segítségével kellett választ adniuk, hogy mennyire értenek egyet a kérdőívben szereplő állításokkal (1: egyáltalán nem értek egyet, 2: nem értek egyet, 3: is-is, 4: egyetértek, 5: teljes mértékben egyet értek). Az adatokat varianciaanalízis, páros t próba, korrelációszámítás, regresszióanalízis és leíró statisztikai elemzések segítségével ele-meztük. Cronbach alpha: 0.98 (Pintér & Csíkos, 2019).

(3) Énekórai tevékenységek iránti preferenciákat felmérő teszt

A teszt 24 itemből áll, amely – az ének-zenei tantárgyi attitűd teszthez hasonlóan − szintén az első pilot mérés nyílt kérdéseiből származó tanulói válaszok rendszerezése alapján készült el. Az állítások többek között az éneklést, a zenehallgatást, a hangszerjátékot, a zenei tananyagot, vala-mint egyéb, különböző zenei tevékenységeket érintettek, például zenés film megtekintése. Az eredményeket varianciaanalízis, korrelációszámítás, kereszttábla elemzés (Khí-négyzet próba), t próbák, valamint leíró statisztikai elemzések segítségével elemeztük. Cronbach alpha. 0.97.

(4) Az iskolai zeneoktatás célja és feladata tanulók, szülők és tanárok körében

Az iskolai zeneoktatás három legfőbb céljáról a tanulókat és szüleiket nyílt kérdésben, a tanárokat az interjúk során kérdeztük meg. A tanulók, a szülők és a tanárok válaszait Nagy József személyiségmodellje (2010) alapján rendszereztük. Nagy József (2010) a személyiség négy egzisztenciális (létfunkciós) kompetenciáját különböztette meg: a perszonális (személyes), a szociális, a kognitív és a speciális/szakmai kompetenciákat, amelyek egymással kölcsönhatásban működnek, és különböző funkciókat látnak el. A speciális/szakmai kompetencia funkciói közé tartozik a hivatás, a szakma, a foglalkozás, amely az iskolai közegben a tehetségek kiszűrésével, a szakmára való felkészítéssel, illetve az alkotóképesség fejlesztésével történik. Ezzel szemben a másik három egzisztenciális kompetencia tizenkét kulcskompetencia fejlesztéséhez járul hozzá.

Nagy József személyiségmodelljében meghatározott kognitív kulcskompetenciák között a kognitív kommunikatív kompetenciához kapcsoltuk az általános műveltség megszerzését, a tudásszerző kompetenciához a problémamegoldást és a kreativitást, a kognitív gondolkodási kompetenciához a koncentrációt és a figyelmet, valamint az értelmi intelligenciát érintő válaszokat, míg a kognitív tanulási kompetenciához az emlékezet és memória fejlesztésére és a zene tantárgyközi kapcsolataira irányuló válaszokat illesztettük.

A szociális kompetencia fejlesztésére vonatkozóan a proszociális kompetenciához az empátiára, a szociális kommunikatív kompetenciához az ún. érzelmi intelligenciára, valamint az érzelmek kifejezésére vonatkozó állítások párosultak, míg az együttélési kompetencia fejlesztéséhez a fegyelmet, a közösségformálást, valamint a zenei kultúra megőrzését és ápolását,

61 a zenefogyasztó társadalom felnevelését és a hagyományőrzést érintő válaszokat kapcsoltuk. Az érdekérvényesítő kulcskompetenciához pedig az együttműködéssel kapcsolatos válaszokat rendeltük.

A perszonális kulcskompetenciák között az önvédő kompetencia fejlesztését az önállósulási vágy, valamint a harmonikus életre nevelés tekintetében értelmeztük. Az önellátó kompetenciához kapcsoltuk a zene megszerettetését és a zenei élmények átélését. Az önfejlesztő kompetenciához az önfejlesztési igény növelését, míg az önszabályozó kompetenciához az ambíciók és életcélok, valamint a sikerélmény elérését társítottuk. Végül a speciális/szakmai kulcskompetenciát egyrészt a továbbtanulás előkészítése, másrészt a zenei tehetségek kiszűrése szempontjából különböztettük meg.

Annak érdekében, hogy tanulmányozzuk, hogy a vizsgálatban részt vevő személyek mennyire veszik szigorúan a kodályi alapelveket és a zenei alapismeretek megszerzését, mint például a zenei írás-olvasás kialakítását és/vagy a szolmizálás elsajátítását, a válaszok kategorizálása során a speciális zenei alapismeretekre és tevékenységekre vonatkozó válaszokat külön változóként kezeltük. Ide tartozik az éneklés, a zenei ízlésformálás, a zenei írás-olvasás, a zenehallgatás, a hallásfejlesztés, a zenetörténeti ismeretek, a szolmizálás, valamint a hangszertanulást érintő válaszok.

A tanári interjúk elemzése során a kategóriaalkotás induktív módon történt, míg a kódolást és a kategorizálást manuálisan végeztük el. A kapott válaszokat a megkérdezett tanárok által érintett területek, nézetbeli különbségeik és hasonlóságaik kategorizálása, valamint − a tanulói és szülői válaszokhoz hasonlóan − Nagy József (2010) személyiségmodellje mentén elemeztük (Pintér & Csíkos, 2020).

II. A kérdőív második része – az iskolán kívüli zene megítélése (4−10. évfolyam) (1) Zenei nevelés a mindennapokban

A tanulók iskolán kívüli zenehallgatását az idő, a helyszín, a mód, a zenehallgatási eszközök, a zenei stílusok, a zenehallgatás fontossága, valamint a zenehallgatás célja és szándéka mentén közelítettük meg (Pintér, 2021a, 2021b). A zenehallgatási preferenciák feltérképezését Rentfrow és Gosling (2003), North és munkatársai (2000), valamint Dohány (2013, 2014) tanulmányai alapján vizsgáltuk meg, míg a zenehallgatás helyszínének, módjának és eszközeinek vizsgálata során North és munkatársai (2000, 2004) által végzett kutatásokat vettük alapul.

A zenehallgatás szándékának felméréséhez kapcsolódó teszt összeállításához Lonsdale és North (2011), Roe (1985), Chamorro-Premuzic és Furnharm (2007), valamint Sun és Lull (1986) kutatásait használtuk fel. Az eredményeket varianciaanalízis, faktorelemzés és leíró statisztikai elemzések segítségével elemeztük. A 4−10. évfolyamos tanulók körében alkalmazott kérdőív felépítését, valamint a tesztek összeállításához felhasznált szakirodalmi forrásokat a 6. táblázat-ban összesítjük.

62 6. táblázat. A 4−10. évfolyamokon alkalmazott kérdőív felépítése

Iskolai zenei nevelés Iskolán kívüli zenehallgatás

A vizsgálat terület Forrás Item A vizsgált terület Forrás Item

Tantárgyi attitűd teszt

McPherson &

O’Neill, 2010 6 A zene fontossága,

hangszertanulás North et al., 2000 6 Ének-zene