48 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
mely a Fönsuilin hegység nyúlványa és a tengerpart közt a Tajcziho medencébe vezet. Ez pedig az orosz főerő gyülekező helye volt.
Most tehát a legerősebb japán csoport már a hegyvonulat meg
kerülése előtt állott, miért is elvárhatta, hogy az oroszok ezen meg
kerülés kapuját,, a kajcsoui állást szívósan fogják védeni. Hogy az állás megtámadására a készületeket megtegye, a II. hadsereg beszüntette az előnyomulást. A Takusan hadseregcsoport és az I. hadsereg pedig junius 22-én parancsot kapott, hogy az előnyo
mulást kezdje meg és a hegyszorosokat foglalja el.
Junius 22-én tehát az I. hadsereg laktáborozása véget ért.
A JAPÁN II. HADSEREG PARTRASZÁLLÁSA. 49
politikai és katonai megszerzése biztosítva nem volt és amíg az I. hadsereg a koreai határt képező Jalu folyót át nem lépte, addig a II. hadseregnek készen kellett arra állania, hogy az I. hadse
reget támogassa. Ez a körülmény volt az oka annak, hogy a II.
• hadsereg a Ljaotung félszigeten csak hetek múlva hajózott ki. A műveletek eddigi lassúsága akkor, midőn az I. hadsereg az elő
nyomulásban már többé akadályozva nem volt, egyszerre erélyes működésbe ment át és a II. hadsereg május 4-én a koreai par
tokat, ahol már reá többé szükség nem volt, elhagyta és egy új feladat megoldására a Ljautung félszigethez sietett. .
Ezen új feladat pedig Port-Artur elszigetelése és körűl- zárolása volt.
Port-Artur jelentősége már letárgyaltatott. Ha azonban a japánok azt a háború után birtokba venni óhajtották, úgy azt a háború folyamán meg kellett hódítani. Az első követelmény tehát a várnak körűlzárolása és segélyforrásaitól elvágása volt.
Port-Artur azonban csak egyik oka volt annak, hogy a japán haderők egy része a Ljaotung félszigeten szállott partra. A másik ok a következő: A Ljaojan Mukden területére leendő központias előnyomulás érdekében szükségesnek mutatkozott, hogy a japánok a Ljaotung félszigeten néhány jó kikötőt birtokba vegyenek s azokra, mint természetes hadműveleti alapokra támaszkodva a leg
jobb és legrövidebb előnyomulási vonalat választhassák, t. i. a port-artur mukdeni vasutat és az e mellett vezető mandarin-utat.
Ez a hadműveleti alapgondolat vezérelte a japán fővezető
séget, — talán az 1894. évi hadjárat tradíciói folytán is — és ezen eszme megvalósítása a Ljaojan felé való központias előnyo
muláshoz és az orosz főerők természetes átkarolásának előkészíté
séhez vezetett.
Az események későbbi folyamán Port-Artur a III. hadsereg által körűlzároltatott, a II. hadsereg pedig Ljaojan ellen irányíttatott.
Midőn a II. hadsereg előnyomulását észak felé megkezdette, az I. hadsereg volt hivatva várakozó magatartást tanúsítani, mind
addig, míg a tér- és idő-viszonyok mindkét hadseregnek lehetővé tették, hogy a hadműveleti tárgyat vagyis az orosz főerőket egy
idejűleg érhessék el. Ez okból maradt az I. hadsereg junius 23 ig Fönhuancsön környékén és előnyomulását csak akkor kezdette meg, mikor a II. hadsereg a Fönsuilin hegység délnyugati lejtőit már elérte.
A Ljaotung félszigeten partraszállott japán erők az I. hadse
regtől 250 km.-re voltak s így egymást nem támogathatták.
Indo-50 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
költ vala e két erőcsoport közé egy harmadikat is betolni. Ez meg is történt, amennyiben már május 10-én a japán 10. hadosztály Takusánnál parlraszállt és az előnyomulást Sziujan felé megkezdette.
A japán II. hadsereg hadrendje-. Oku báró tábornok.
1. hadosztály, Fusimi herceg tábornok.
1. és 2. dandár á 2 ezr. á 3 zlj., összesen 1. lovasezred
1. tüzérezred, 6 üteg á 6 löveg 1. utász-zlj. a hídvonattal.
3. hadosztály, Osima báró tábornok.
5. és 17. dandár, összesen 3. lovasezred
3. tüzérezred
3. utász-zlj. a hídvonattal.
4. hadosztály, Ogava báró tábornok.
7. és 19. dandár, összesen 4. lovasezred
4. tüzérezred
4. utász-zlj. a hídvonattal.
1. önálió lovas dandár, Akijama tábornok.
13. és 14. ezred á 4 szd., összesen két géppuska-osztag, á 6, összesen 1. önálló tüzérdandár, Ucsijama tábornok.
' 13., 14. és 15. tüzérezred á 6 üteg á 6 löveg, összesen
Önálló tarackezred á 5 üteg á 4 tarack, *)
összesen .
Összesen : 36 zászlóalj, 17 lovasszázad, 41 236 tábori ágyúval), 2 gépfegyverosztag (12 géppuska) műszaki század.
12 zlj.
3 lovasszázad 36 löveg
12 zlj.
3 lovasszázad 36 löveg
12 zlj.
3 lovasszázad 36 löveg
8 lovasszázad 12 géppuska .
108 löveg 20 tarack
üteg (összesen és kilenc
A II. hadsereghez honvéd (kobi) alakulások is be voltak osztva, de azok csak későbben szálltak partra.
A tarackezred a kincsoui csatában még nem vett részt.
Egy hadosztály ütközetállománya 10.000 puska, 450 lovas és 36 löveg volt. Az egész hadsereg létszáma tehát kb. 30.000 puska, 2550 lovas, 236 tábori ágyú, 12 géppuska és 20 tarack volt.
’) Némely forrós szerint : á 6 tarack, tehát összesen 30.
A JAPÁN II. HADSEREG PARTRASZÁLLÁSA. 51
A vonatok stb. hozzászámításával a II. hadsereg teljes állo
mánya 50.000 tőre, 25.000 lóra és 248 lövegre vehető, vagyis oly nagyra, mint egy o. m. hadtest élelmezési állománya. Ily nagy erő tengeri szállítására 184.000 tonna szükséges. A japán II. had
sereg 83 gőzösön szállíttatott.
A kihajózás helyei Piczevónál és a Jentoa öbölben nem voltak kedvezők. A víz sekély ; nagyobb hajók a partot meg nem köze
líthetik. A körülményes partraszállás csónakokon — szampanokon — történi. A szampanok vagy evezősök által hajtattak, vagy csopor- tonkint gőzbárkák vonták azokat. A nagy nyugalmat, pontosságot és a mintaszerű rendet a japán II. hadsereg be- és kihajózásánál általában rendkívül dícsérően említik meg a jelenvoltaki .
Orosz részről a kaicsou—kincsoui vasútvonalon május elején 6 zászlóalj, 1 lovas század és mintegy 14 löveg volt. Ezen csa
patok egy részével Szikov tábornok — a 9. lövész h. o. 2. dan
dárénak parancsnoka — Vafantiennél állott és feladata a délnyu
gati partok megfigyelése volt.
Kaicsou környékén az I. szib. hadtest laktáborozott.
Kincsouban a Kvantun különítményből az 5. lövészezred volt.
A kihajózás után a japán matrózkülönítmény és a gyalog
ság lassankint kitérj eszkedett s kezdetét vette a felderítés. A partra
szállás tengeri biztosítása végett az Elliot szigeteknél levő vízi átjárók lehorgonyzóit akadályokkal elzárattak.
Május 7-én egy gyenge japán különítmény a pulantieni vasúti védőrséggel jelentéktelen ütközetet vívott, mely után Szikov tábor
nok az azonnali visszavonulásra parancsot kapván, észak felé elvo- . núlt. Hozzá csatlakoztak a vasúti védőrségek is. Az ellenséggel
szemben csakis Deniszov ezredes különitménye maradt.
Szikov tábornok elvonulása után a port-arturi (Kvantun) különítmény parancsnoka Stöszel tábornok Nadejin tábornokot 1 dandárral és 1 üteggel Pulantienbe küldötte, hogy ott az I. szib.
hadtest esetleg visszamaradt csapataival érintkezésbe lépjen, a dandár azonban már május 10-én Szansiliputól délre megállni kény
szerűit, mivel jobb oldalában erős japán csapatok mutatkoztak.
Május 10-én már a japán II. hadsereg összes csapatai partra szálltak és a következő alkalmazást nyerték: A 3. h. o. és az Akijama dandára észak felé tolattak, hogy a hadsereg többi részeit az orosz I. szib hadtest ellenében biztosítsák; az 1. h. o. Kincsou
felé irányíttatott, míg a 4. mint tartalék a 3. és 1. közt állott.
4*
52 I. RÉSZ. A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
Május 16-ától kezdve a 4 cirkálóból és 2 ágyunaszádból álló 14. japán torpedó-osztály Togo ellentengernagy alatt a tengerparton Kaicsou felé tüntetett, hogy az I. szib. hadtestet nevezett helység
nél lekösse.
Ugyanezen napon kezdődött meg a Nadejin tábornok elleni előnyomulás. Az 1. h. o. a 4. h. o. 7. dandárával és a 13. ön
álló tüzérezreddel megerősítve Szansiliputól délre Nadejin tábornok dandárát visszavetette. Azután az egész Ljaotun félsziget a Kerr- öböl és Kincsou közt elzáratott s így Port-Artur a külvilággal sem a tengeren, sem a szárazon nem érintkezhetett többé. Mivel azon
ban Oku tábornok a további hadműveletekre a II. hadsereget egyelőre elegendőnek nem tartotta, bevárta, míg az 5. h. o. is kihajózott.
Ennek első lépcsői május 20-án szállván partra, a tovább hadműveletekre a következő tartalmú intézkedés adatott ki 12-én : Az 5. h. o., továbbá az Akijama tábornok lovas dandára, végül a 3. és 4. hadosztályból 6 zászlóalj, 2 lovas század és 3 üteg a II. hadsereg hátát Piczevo-Pulantien vonalában biztosítja.
(18 zászlóalj, 13 lou. század, 9 üteg)
A II. hadsereg főereje és az önálló tüzérdandár (30 zászlóalj, 7 lov. század, 33 üteg — 198 löveggel — ) a kincsoui földszoros elfoglalására küldetett.
A kincsoui öbölbe Togo ellentengernagy Nisijam a kommo
dore alatt egy 4 ágyunaszádból és 4 torpedórombolóból álló flot
tillát küldött, mely a későbbi ütközetben 17 db. 12, 21, 25 és 26 cm.-es ágyúval és 25 kis kaliberű gépágyúval igen tevékeny részt vett.
A kincsoui csata 1904. május 24. és 25-én.
7. a) és b) sz vázlat.
Orosz intézkedések. Mint ismeretes, az oroszok mindent elkö
vettek, hogy Port-Arturt kiváló erőddé és flottatáborrá tegyék, s annak fölszerelése, különösen a háború kitörése után rohamosan haladt előre. Lőszer és hadianyag nagy mennyiségben halmoztatott fel Port-Arturban s a vár bevétele hosszú ideig tartó rendes ostro
mot követelt, habár egyes erődítvények még kiegészítésre szorúltak is. Régebben szó volt arról, hogy az erődítést északon a 45 km.-re fekvő kincsoui földszorosig terjesztik ki, de a várnak oly hatalmas
A KINCSOUI CSATA 1904. MÁJUS 24. ÉS 25-ÉN. 53
kiterjedése miatt annak megfelelő berendezése óriási pénzáldozatot és védőrséget követelt volna, miért is a földszoros az erődövbe már nem vonatott be.
A kincsoui földszoros azonban, mivel az a szárazföld felől meg nem kerülhető, igen fontos hadászati pont, mert Port-Artur közvetett védelme északon természetszerűen ezen földszoroson játszik le. A szoros ezen fontossága következtében Stőszel tábornok elha
tározta, hogy a japán II. hadsereget Kincsounál fogja föltartóztatni.
A földszoros legkeskenyebb része csak 3'3 km. és átvonul rajta a port-artur - mukdeni vasút és a mandarin-út. A támadónak tehát igen csekély fejlődési terve van és a támadást a két tengerpart felől a flotta közreműködése is nagyon veszélyeztetheti.
Védelem szempontjából legfontosabb a Nansan magaslat, amely csaknem háromszögalakban emelkedik ki és ahonnan úgy a gyalogság mint a tüzérség kitűnő kilövéssel bír. A támadó az elő- terepen csak a 9 m. magas falakkal körülvett Kincsou helységben talál fedezetet.
Hátránya a Nansan-állásnak, hogy — előreugró szöget ké
pezvén, átkaroló támadás alá vehető úgy a szárazon, mint a ten
geren. A 102 m. magas kúp oldalai igen szakadozottak s az erők eltolása nehéz. A kincsoui öböl partjai sekélyek ugyan, de kisebb sülyedésü hajók a Nansan-állást különösen dagály idején megkö
zelíthetik. A Hand-öböl partvizei mélyebbek.
Ha a támadó a Nansan hegyet elfoglalta, úgy onnan a vissza
vonuló védőt sikeresen lődözheti.
A japán II. hadsereg támadásakor a Nansan állás erősbített tábori erődítés jellegével bírt 14 művel. Akadályövek minden olda
lon voltak, de a leplek hiányoztak és a művek nagyon kiemel
kedtek. Az állásban s annak közelében összesen 63 ágyú volt, a legnagyobbak 15.2 cm. ürmérettel.
Stőszel tábornok Port-Arturnál 1904. májusban a 4. és 7.
keletszibériai lövészhadosztály és a várcsapatök felett rendelkezett.
(29 zászlóalj, 8 üteg; 28.000 puska, 63 löveg, 4000 fő várcsapat, 8000 fő tengerészcsapat. Port-Artur 27.000 polgári lakossal bírt.)
A kincsoui földszoros védelmére kirendeltettek : a 4. kel.-szib.
lövész h. o. és az 5. kel.-szib. löv. ezred, összesen: 15 zászlóalj, 34 löveg (a m ár említett 63 ágyúval együtt: 97 löveg) és 2 géppuskás század. Nadejin tábornok előretolt dandára már bent- foglaltatik.
54 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
Japán intézkedések. Oku tábornok az oroszok állása és ereje felől körülbelül teljesen tájékozva volt.
Május 24-én d. e. 10 órakor Oku tábornok Nisijama kommo- dorétól azt a — valószínűleg szikratávirati .— jelentést kapta, hogy tiszta idő esetén a flottillával 25-én a kincsoui öbölben a Nansan-
állást lődözni fogja. •
Ezen jelentésre, melynek alapján a szárazföldi és tengeri erők együttműködése lehetségesnek látszott, Oku tábornok d. u. 1 óra
kor az előnyomulásra és Kincsou elfoglalására az intézkedést kiadta.
Ez utóbbi feladatra az 1. h. o., valamint a 4. h. o. tüzérsége rendeltetett ki, de a várost 25-én nem sikerűit bevenni. A tüzérségi tűz reggeli 5 óra 30 perctől d. e.- 9 óráig tartott. Az oroszok- hevesen és indirekt tüzeltek. Nisijama flottillája a viharos idő miatt csak délben jelent meg, de nem volt képes a Nansan-állást lőtávol- ságra megközelíteni, miért is Oku tábornok Kincsou bevételét éjjelre halasztotta. A 26-ára kiadott intézkedés tartalma a követ
kező : A 4. h. o. Kincsout még éjfél előtt beveszi és hajnalban az 1. h. osztályhoz csatlakozva, mely a Nansan északi sarka ellen nyomúl elő, az állás nyugati lejtőjét támadja meg. A 3. h. o.
az előnyomulást reggel 4 óra 30 perckor kezdi meg és az orosz állás keleti arcvonalát támadja. Ucsijama tábornok az 1. tüzér
dandár parancsnoka az összes tüzérség felett átveszi a parancsnok
ságot és a tüzet reggel 4 óra 30 perckor nyitja meg.
Kincsou bevételét éjjel a 4. h. o. 19. dandára és egy utász
szakasz kísérelte meg, de egy heves zivatar közbejötté miatt a vállalat nem sikerűit. Az oroszok a villám fényénél a japánokat észrevették és azokat igen heves tűzzel visszaűzték. Hajnalban a város keleti kapujának felrobbantása nagy áldozatok árán sikerűit, mire az orosz helyőrség, — kelet felől is veszélyeztetve lévén,
— heves tüzeléssel elárasztva a Nansanra vonúlt vissza.
Reggel 5 órakor megkezdődött a tüzérségi tűz. Csakhamar kiderült, hogy az orosz nehéz lövegek a japán tábori ágyuk fölött fölényben vannak, ámde Nisijama flottillája már 6 órakor közbelépvén, az orosz nyugati arcvonal tüzének hevessége már reggel 7 órakor nagyon alábbhagyott, 8 órakor pedig a tűz csak-, nem elhallgatott.
Ekkor a 4. h. o. megkezdte az előnyomulást. A 7. dandár a sík terepen igen nagy veszteséget szenvedett. A dandár részben a tengerben volt kénytelen előnyomulni. A hadosztály az orosz állásokat a 19. dandárral már kb. 600 lépésre közelítette meg, de
A KINCSOUI CSATA 1904. MÁJUS 24. ÉS 25-ÉN. 55
az oroszok golyózáporában tovább előre jutni nem tudott. A had
osztály helyzete azért is veszedelmes volt, mert a flottilla a parttól eltávozott s a Nansan nyugati oldalán levő lövegekkel a tüzelést újra megnyitva azt a 4. h. o. ellen irányította.
Az 1. hadosztály is rendkívüli nehézségekkel küzdött. D. e.
9 óráig egész az akadályövig nyomúlt elő, de azokon áthatolni képtelen volt.
A 3. hadosztály is veszélyes helyzetbe került. Nemcsak arc-' bán, hanem Tafansön és Liudjaten felől oldalba is tüzérségi tüzet kapott. Reggel 8 órakor a Hand-öbölben egy orosz flottilla (a
„Bobr“-ágyunaszád, a „Bojki“ és a „Burni“ rombolók) jelent meg és a 3. h. o. hátba tüzelvén, azt az orosz állásoktól 1000 lépésre megállni kényszerítette. •
Tehát reggel 9 órakor a japán támadás megakadt.
Ekkor Oku tábornok a gyalogság támogatása végett a tüzér
séget még előbbre vonta. A 15. ezred és a 3. h. o. három ütege a Tafansönnél és Liudjatennél levő orosz ütegekre tüzeltek, míg a többi 162 löveg a Nansant árasztotta el tüzével. A távolság néhol csak 2400 lépés volt s az ütegek legnagyobb része a gyalogság fölött volt kénytelen tüzelni. A Nisijama flottillája is visszaérkezett s d.
e. 10 órától 11 óráig a Nansen lövegeit Szudjatennél teljesen leküzdötte.
A japán tüzérség harca egész délután tartott, mialatt a gya
logság veszélyes helyzetében várta a parancsot a támadásra. Az orosz ütegek már d. e. 11 órakor teljesen elhallgattak s a tüzérség attól kezdve a gyalogság födözékei ellen tüzelt.
Délután 4 órakor úgy látszott, mintha az oroszok Tidjaten felől ellentámadást szándékoznának. Tüzelésük mindegyre hevesebb lett s a „Bobr“ ágyunaszád tengerészlegénységet kísérelt meg partra- szállítani. A 3. hadosztály ezt ugyan megakadályozta, de helyzete mégis igen válságos volt, habár az általános tartaléktól 1 zászlóalj erősbítést kapott.
A japánok helyzetét Oku tábornok igy jelentette: „A 3. had
osztály balszárnyának helyzete percről-percre kritikusabb lett és, mivel a tüzérségünk lőszere csaknem elfogyott, ott a harc nem volt sokáig fentartható. Ezért kényszerülve voltam, hogy a gyalog
ságnak, bármibe is kerüljön az, parancsot adjak a tám adásra; a tüzérség egyúttal parancsot kapott, hogy ezen támadást lőszeré
nek összes maradványával támogassa.“
Ezen parapcsok délután 5 órakor adattak ki.
56 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
Az 1. hadosztály halálmegvetéssel tört előre. Önkéntesek részben szétrombolták a sodronyhálózatot. Hanem a gyalogság, dacára annak, hogy a hadseregtartalék még meglevő 2 zászlóalja is kirendeltetett, az oroszok lépcsőzetes tüzében megállni kényszerűit.
A 3. hadosztály támadása is megtört az orosz akadályokon és a gyilkos golyózáporban állásait alig tudta megtartani.
Hanem a döntés a nyugati szárnyon már megtörtént.
A 7. dandár a tengerben nyakig gázolva igen jobbra húzó
dott, miáltal tőle balra hézag származott. Ezen hézagban a 4.
tüzérezred vonóit fel s az orosz állásokat hosszantozó tűz alá vette s azokat a flottilla arcban lődözte. Az orosz aknák használ
hatatlanokká tétettek s aztán a gyalogság szuronyrohamra tört előre.
Erre az oroszok a visszavonulást megkezdették. : Este 7 órakor a Nansan minden erődén a japán zászló lengett.
A tüzérség egy része előrevonatván az oroszokat tűzzel árasz
totta el s az üldözésre már este 8 órakor egy mindhárom fegy
vernemből álló különítmény küldetett. A „Bobr“ Port-Arturba menekült.
Veszteségek : Japánok: 144 tiszt, 4346 legénység. Oroszok:
30 tiszt, 800 ember, 70 löveg, 10 géppuska, sok fegyver és lőszer, 3 fényszóró és sok más hadianyag.
A japánok a kincsoui csatában puskánkint 85, lövegenkint - 172 töltényt lőttek el. A küzdelem 14 óráig tartván, a lőszerfo
gyasztás nem mondható soknak. A döntést nem is annyira a tűz, mint a szurony döntötte el. Az 1. és 4. hadosztály tüzérsége már csaknem az összes tölténykészletét kimerítette, lőszerhiány fenye
getett s így föltehető, hogy a tartaléklőszerintézetek még nem szálltak partra.
Összefoglalás. A kincsoui csata a hadászati helyzet szükség- képeni következményé volt. Port-Artur várát körülzárolni és a japán haderők számára új hadműveleti alapot és vonalat kellett létesíteni. Ezen követelményekből kifolyólag a japán II. hadsereg a Ljaoung félszigeten akkor, mikor az I. hadsereg már Man- zsuriában tért nyert, partraszállott. A partraszállásnak a legapróbb részletekig való gondos előkészítése és annak technikai keresztül
vitele, valamint a II. hadsereg ezutáni magatartása a japán vezetők céltudatos és erélyes működését dicsérik.
Orosz részről el voltak arra készülve, hogy a japánok a Ljaotung félszigeten kihajózni fognak, sőt Kuropatkin még azzal
A KINCSOUI CSATA 1904. MÁJUS 24. ÉS 25-ÉN. 57
az eshetőséggel is számolt, hogy a partraszállás Inkounál is meg
történhetik. A vasút mentén biztosító csapatok voltak és Szikov tábornok a folytonos földerítésre utasíttatott. .
Mikor az első japán csapatok partraszálltak, jelentéktelen összeütközések után Szikov parancsot kapott a sürgős visszavonu
lásra s így a japán II. hadsereg további hadműveleteit semmi sem akadályozta. Szikov tábornok oly korai visszahívása nem indokolt, a visszavonulásra még nem volt szükség.
Alekszejev tengernagy május 6-án Port-Arturból Karbinba utazott s így Stöszel tábornok a vár védőrségével magára hagyatván, önállóan tette meg az intézkedéseket a japánok feltartóztatására.
A Nansan hegy erődítései és felszerelése a támadóknak ha
talmas akadályt képeztek és mégis, a támadó képes volt azt egy nap alatt elfoglalni.
• Stöszel tábornok a rendelkezésre álló 29 zászlóaljból csak 15 zászlóaljat rendelt a kincsoui öböl megszállására, összesen 97 löveggel és 2 gépfegyverszázaddal. Vele szemben a japánok 30 zászlóaljat, 7 lovas századot és 198 löveget irányítottak és őket a Nisijama-flottilla 17 ágyúval támogatta. Ha tehát a „Bobr“ ágyu- naszád 8 lövegét és 4 golyószóróját is számításba vesszük, látható, hogy az orosz ágyuk száma — 105 — a japánok összes löve
geinek csakis felét képviselte. E körülmény a japán gyalogság kétszeres fölényével együtt már kellő biztosíték volt a Nansan állás sikeres megtámadására, habár kétségtelen, hogy annak holt erői hatalmas akadályt képeztek.
. Stöszel tábornoknak tehát nem lehettek biztos kilátásai a ja
pánok visszaverésére nézve. Ezen kilátások még akkor sem lettek volna sokkal kedvezőbbek, ha Stöszel a Nansan állásban az egész Kvantun különítményt alkalmazta volna. Kérdés tehát, miért kel
lett a harcot már a kincsoui szoroson fölvenni ? Hiszen Port-Artur már úgyis el volt zárva a külvilágtól s annak további fölszerelése azon csekély idő által, a mit az oroszok a kincsoui csatával nyer
tek, nem haladhatott előre. Csakis akkor lett volna indokolt a Nan
san‘megszállása, ha ott oly nagy erők jöttek volna alkalmazásba, amelyek a japánokat teljesen leverni, őket a Ljaotun-félszigetről kiszorítani s az észak felől esetleg közeledő orosz erősbitéseknek kezet nyújtani képesek lettek volna.
Kérdés, hogy azon egy napi időnyerés, amit a kincsoui csata hozott, arányban állott-e azon meglehetős súlyos veszteségekkel, amiket az oroszok szenvedtek?
58 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
A japán II. hadsereg azon helyzetet mérlegelve, hogy észak felől könnyen fenyegeti veszély, 18 zászlóaljat, 13 lovasszázadot és 9 üteget földerítésre és biztosításra észak felé tolt előre. Mily öntudatos cselekvés, holott a hadseregparancsnok a kiválóan szer
vezett kémszolgálat és a jól működő felderítés folytán az orosz helyzetről általában tiszta képpel rendelkezett.
A csata Kincsou helység bevételével kezdődött; ezt pedig a város kapujának felrobbantása által lehetett elérni. Az ezen fela
dattal megbízott utászokat a robbanás megölte, de hősi haláluk árán kötelességüket teljesítették.
A csata tárgya japán részről egy kiválóan előkészített állás elfoglalása volt nehéz viszonyok között. A szűk fejlődési tér sem a nagybani átkarolást, sem a széles fejlődéseket nem en
gedte meg.
A 26-iki küzdelemben alkalmazott tüzértömeg kiváló eredmény
nyel működik, az ellenséges ágyukat leküzdi s a gyalogság nehéz munkáját megkönnyíti; hanem az orosz állások ellen kevésbé hat.
U. i. a japán tüzérség lőszerfelszerelésében (a II. hadseregnél) a a shrapnel nyolcszor annyi volt, mint a gránát s az általában jól fedezett orosz lövészeknek a shrapneltűz nem sokat ártott. A had
sereghez beosztott tarackezred mindenesetre jó szolgálatot tett volna, de a hadseregparancsnokság arról is lemondott, hogy a Nansan állást még az észak felől esetleg közelgő orosz erők beérkezése előtt leküzdje.
A gyalogság igen nehéz viszonyok között harcolt, kiváló tűz- fegyelmet és halálmegvetést tanúsított. A 3. hadosztály nemcsak arcban, de oldalba és hátba is lövetett s a golyózáporban mégis kitartott órákon át. Midőn már a japán gyalogság ereje megtörik, a hadseregparancsnok a tüzértömeget előrevonja és a gyalogság fölött lőve az utolsó töltények felhasználásával és az utolsó zászló
aljak bedobásával mindent kockára tesz. Az általános támadás el
rendeltetik, a 4. hadosztály átkaroló mozdulata sikerűi s a hadsereg leveretés helyett győzelmet arat. így érvényesült a japán hadsereg
parancsnok akarata akkor, mikor már minden elveszettnek látszott, így harcolni csakis öntudatosan, törhetlen erélylyel és a csapatba helyezett legnagyobb bizalommal lehet.
A szárazföldi és tengeri erőknek összmuködése is szépen ér
vényesült. Nisijama flottillája Oku tábornokkal állandó
összekötte-A KINCSŐIK CSösszekötte-ATösszekötte-A 1904. MÁJUS 24. ÉS 25-ÉN. 59
tésben állott s így ez képes volt a flottillára is átvinni az akaratát.
Ez csak kiválóan szervezett jelzőszolgálat vagy szikratávíró útján érhető el.
Mivel a japánok fejlődési tere korlátozva volt, azért a kin- csoui csatában egy lépésre átlag-3l/a puska jutott, holott a jalui csatában 2 sem jutott egészen. Valószínűleg a harcoló vonal ezen sűrűsége volt az oka a japánok óriási veszteségének (általában 12'/0 ; csak a gyalogságra vonatkoztatva pedig 17°/0.) A harcoló vonal ezen sűrűsége igazolásul szolgálhat arra, hogy a támadásnál a mélységbe tagozódás az erőkifejtést nem emeli, csak a vesztesé
geket szaporítja.
A kincsoui csata eredménye az volt, hogy az oroszok Port- Arturba véglegesen bezárattak, míg a japánok a Ljaotun félsziget jó kikötőinek birtokába jutván, új hadműveleti alapot és vonalat nyertek a Ljaojan elleni további működéshez,- valamint Port-Arturt körülzárolhatták. A csata kimenetele tehát mindkét félre nézve kiváló jelentőségű volt.
A vafangoui csata 1904. junius 14. és 15-én.
7. a) és 8. sz. vázlat.
Előzmények orosz részről. Miután Alekszejev tengernagy má
jus 6 án Port-Arturból Karbinba utazott, a további hadműveletekre vonatkozólag Kuropatkinnak két lehetőséget ajánlott és pedig:
1. A főerők törjenek Kuroki I. hadserege ellen s azt a Jalu folyón szorítsák vissza. 2. A hegyszorosok erős biztosítása és Hajcsön környékén egy nagyobb tartalék visszahagyása mellett Port-Artur irányába — dél felé — jelentékeny erők küldessenek.
A két ajánlat közti választás Kuropatkinra volt bízva, de Alekszejev inkább óhajtotta volna a japán I. hadsereg elleni elő- törést. Kuropatkin azonban ezt a tervet nem tartotta keresztűlvihe- tőnek, mert a hadsereg a Fönsuilin hegységben leendő hosszú mű
ködésre nem volt megfelelően fölszerelve, és attól is tartott, hogy a támadás elől Kuroki Koreába kitér s akkor az előnyomuló orosz hadsereg háta veszélyeztetve lesz. Ezen okokból az első hadműve
leti terv elej tetett. .