Azon terület, amelyen a hadjárat ezutáni eseményei leját
szódtak, általában két részre osziható.
A délkeleti rész a Csambosan hegyrendszer által van kitöltve, melynek főrészét a Sziuösan-Fönsuilin (Finziaolin) hegység terü
lete, nyugati határvonalát pedig általában a port-artur-karbini vasút képezi. A fővonulat északkelet-délnyugati irányban vonul, északi részében számos ágra oszlik és mellék ágai a fővonulatban eredő számos folyó közé mélyen benyúlnak.
Az említett vonulattal párhuzamosan és azzal harántágakkal összefüggésben vonulnak még: Ljaojantól keletre a Tajcziho jobb partján a Dalin hegység és ettől északra a Hunho bal partján a Pinlirt hegység.
A terület általában középhegység jellegű; a Ljaojantól dél
keletre levő legmagasabb csúcsok 1.200 méteren felül nem emel
kednek, a fővonulat középmagassága 700—800 méter.
A Kvantun félsziget általában dombvidék.
A hegységet lombos és tűlevelű erdőségek csak az észak
keleti részen és Sziuján környékén borítják; a többi részekben a kopár, meredek hegyoldalak és csúcsok, valamint a mélyen bevágott szakadékok s a rohanó patakok és folyók az egész vidéknek festői, de vad színezetet kölcsönöznek.
• A hegység hosszvonulatában egyetlen út sincs, mivel azonban a fővonulatban számos és eléggé járható szoros van: a haránt irányban sok út vezet.
_ Járhatóság tekintetében az egész terület jgen kedvezőtlen. A közlekedés nagyobbára csak az utakra szorítkozik, az azokról való letérés többnyire csak gyalogságnak lehetséges és a járhatlanságot a hegyi patakok mélyen bevágott völgyei csak hatványozzák.
A hegyvidék területe gyéren lakott. Kicsiny, nyomorúlt köz
ségek vannak és számottevő helységek, mint Sziujan, Fönhuancsön és Szajmaczi, csak a déli szegély környékén fordúlnak elő.
A lakosság legnagyobb részét különféle kínai, mongol és csunguz törzsek képezik, akik juhtenyésztésből, vadászat- és halá
szatból élnek, többnyire fél- vagy egész nomádéletet folytatnak és békés természetűek. A koreai határ közelében mintegy 50.000
kevésbé megbízható koreai él. • .
A hadszíntér másik részét a Ljaoho medencéje képezi..
Ez sík, rendkívül sűrűn lakott s régi kinai módra művelt
A h a d s z í n t é r l e í r á s a. 39
terület. A lakosság némely helyen oly sűrű, mint Észak-Csehország
ban. A lakosság 90— 100%-át kínaiak képezik, akik legnagyobb része bizonyos műveltséggel bír, írni, olvasni tud, de különösen politikai szempontból nem egészen megbízható. »
Ezen területen'kiváló fontosságú a karbin—port-arturi vasút, valamint az egész medence partvidéki központja, a Ljaoho torkola
tánál fekvő Inkou.
Legnagyobb helységek: Mukden és Inkou 80 ezer, Ljaojan 70 ezer lakossal. A nagyobb helységekben modern és szolidan épített házak is vannak, a falvakban azonban többnyire agyagból vagy fából épített szalmafedelű kunyhókat találunk, amelyeknek olaj-papirossal beragasztott ablakai és ajtói az északi szelek miatt délnek vannak fordítva. A lakások piszkosak, egészségtelenek, sötétek és rosszűl alkalmazott légfűtéssel rosszúl vannak fűtve. Istállók és konyhák ritkán vannak a lakóhelyektől elkülönítve. A falvak farmok módjára apró házcsoportokból állanak, melyek mindegyike agyag
fallal, vagy tüskéskeritéssel van körülvéve.
A kinai falvak a csapatok beszállásolására különben alkal
masak ; minden faluban nagyobb majorsági udvarok vannak, ahol egész századokat is el lehet helyezni. Minden épület — fanza — egy előhelyiségből és attól jobbra és balra két-három lakószobából áll. Az előhelyiségben van a konyha és a fűtőberendezés. A lakó
szobák hosszfalának mentén egy körülbelül 1 m. magas és 2 mé
ter széles felfalazás — kán — van építve. A kán szalmafonadékkal van beterítve és nyugvóhelyül, de egyúttal fűtőként is szolgál, mert az előhelyiségből a forró füst a kán alatt végig -vezettetik. Ez a légfűtés nem tökéletes, mert a nyugvó embernek a kánon levő része elviselhetetlen melegben van, a szoba azonban a papiros ablakon át betóduló hideg miatt teljesen kihűl. — Természetes, hogy a kinai lakások a piszok miatt férgekkel vannak tele.
A Ljaoho medencéje igen termékeny. Előszeretettel termesz
tik a köles egy nemét, (kauljang, kaulijang, gaoljan) s minden más mezei növényt, a déli részekben kevés rizst, gyümölcsöt és do
hányt is. . .
A kauljang Európában valószínűleg sehol sem fordúl elő. A növény 6 m. magasra is megnő és a bambuszhoz hasonló szára
•3 cm. vastagságot is elér. Minden törzsön csak egy termés van, mely azonban néha 1 kg. magot is foglal magában. A kauljang minden része felhasználtatik. A magvak az emberek főtáplálékát
40 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
képezik, míg a szárakat apróra vágva takarmán5'úl használják. A szárak azonkívül télen, a gyökerek pedig nyáron tüzelő anyagúi szolgálnak, mivel fa igen kevés van. A kauljang júniusban már csaknem embernagyságu és augusztus végével teljesen kifejlődik.
Szabályos sorokban, kb. 40 cm. térközökkel van vetve, tehát a gyalogosok és még egyes lovasok is mozoghatnak benne. A vetés a kilátást egészen akadályozza, jó leplet képez, de a lövedékek ellen nem fedez. Az aratás szeptember végén kezdődik és pár hét alatt a szárak is teljesen levágatnak.
A Ljaoho medencéje nagyobb csapatok hosszú ideig való élel
mezésére alkalmas ; a mozgást és az áttekintést azonban a terep- födözet általában megnehezíti. Vágómarha van ugyan az egész hadszíntéren, de nem túlsók. Általában nevezetes szerepet játszik a sertéstenyésztés.
Mandzsúriában az állatok közt gyakran lépnek fel járványok.
• Ami a hadszíntér közlekedési viszonyait illeti, kedvezőknek nem mondhatók. Többnyire csak természetes utak vannak, melyek néhol 50 m. szélesek s a nyári esőzések idején úgyszólva teljesen járhatlanok.
Legjobbak a Ljaojan felé Sziujanból és Fönhuancsönből vezető utak, valamint a vasút mellett haladó mandarin-út. A fön- huancsön-ljaojani út „posta-út“ és távíró vezetékkel is el van látva. A mandarin-út természetes talajon vezet s az egyedüli előnye az, hogy igen széles és így a nagyon kijárt részek kikerü
lése lehetséges. — Hidak azonban a mandarin út mentén alig vannak.
A folyók földrajzi akadályt sehol sem képeznek és — magas vízállást kivéve — csaknem mind átgázolhatok. Legjelentékenyebb a Ljaoho, mely Szinmintintől északkeletre 60 m. széles és a Ljao- tuni öbölbe limánszerű torkolattal ömlik. Szinmintintől délre a Ljaohon a forgalom igen élénk, különösen tavaszszal, amikor is a folyó mellett felhalmozott cikkek Inkouban a külföldi hajókra szál
líttatnak. Legnagyobb mellékfolyója a Mukden mellett folyó Hunho, mely ezen városnál 150 m. széles. Az év legnagyobb részében átgázolható.
Közlekedési eszközül a nehéz, kétkerekű taligák — kínai arbák — szolgálnak, melyek 3—6 ló, öszvér, szamár illetve ökör által vonatnak és igen nagy teherbíró képességgel bírnak. A hegy
vidéken ezenkívül mindenféle málhás állat is alkalmaztatik.
A h a d s z í n t é r l e í r á s a 41
A hadszíntér klímáját rendkívüli végletek jellemzik. Port
Arturban, mely város Leszinával van egy szélességben, télen —4 fok, nyáron -j-25 fok, Mukdenben pedig —30 fok hideg, illetve —¡- 30, -j 35 fok meleg van. (Celsius szerint.)
Nyári időben óriási hőség mellett hosszú esőzések vannak, amelyek az utakat tönkre teszik s amelyek a csapatok által már csak azért is viselhetők nehezen el, mivel a rossz ivóvíz s kedve
zőtlen elhelyezési viszonyok következtében ragályos betegségek is felléphetnek. A hadjárat két esztendejében a nyári esős időszak nem volt hosszú ideig tartó.
Katonai szempontból fontos pontok: Inkou, Ljaojan és Muk.
den. Inkou környéke teljesen sík és homokos. A közvetlen véde
lem szempontjából a közelben semmiféle kedvező szakasz nincs.
Az oroszok a Ljaoho torkolatát aknákkal zárták el, a partot pedig megerőditették s azt hat 13.2 cm.-es ágyúval és számos tábori löveggel szerelték fel.
Mukden és Ljaojan magas falakkal vannak körülvéve, melyek a gyalogsági védelem szempontjából igen kedvezők, a támadónak pedig meglehetős akadályt képeznek. Mukden közvetlen védelmét egy délről jövő ellenféllel szemben a Hunho folyó megkönnyíti.