a jövedelmek eloszlását mutatja az egyes európai tagországokban a 3.4. ábra. az ábrán az országok jövedelemeloszlását az egyes jövedelmi tizedek átlagjövedelmével ábrázoljuk. a jövedelem-értékeket euróban, vásárlóerő-paritáson számítottuk, tehát országok közötti árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe vevő, összehasonlítható értékeket jelentenek. Az országok sorrendje az átlagjövedelem szerinti sorrendet mutatja.
a 3.4. ábra is mutatja, hogy az EU-tagországok között jelentős jövedelmi különbségek vannak, és az uniós polgárok közötti jövedelmi egyenlőtlenségek számottevő része az országok közötti jövedelmi különbségekből származik. Az EU tagországai közül Litvániában legalacsonyabb az életszínvonal, itt 5304 euró az ekvivalens jövedelem átlaga, míg a legmagasabb átlagos jövedelem-szintet, 29 153 eurót, luxemburgban mérték. a volt szocialista országok alkotják a legalacsonyabb átlagjövedelmű országok csoportját, 10 ezer euró alatti átlagjövedelemmel. Amint látható, a volt szocialista országok jövedelemeloszlásának legfelső tizede él átlagosan azon az életszínvonalon, amely a fejlett nyugat-európai országok (Franciaország, németország) esetében a középosztályt jellemzi. Három dél-európai országban, portugáliában, Görögországban és spanyolországban esik 10 és 15 ezer euró közé az átlagjövedelem, valamint egyedüli volt szocialista országként szlovénia tartozik ebbe a csoportba. az európai országok „derékhada” 15–20 ezer euró közötti átlaggal rendelkezik, 20 ezer euró feletti átlagot pedig az előbb említett Luxemburgon kívül csak az Egyesült Királyságban találunk. Az ábrából az egyes országok jövedelmi egyenlőtlenségeinek nagyságáról is képet kaphatunk. A nagyobb egyenlőtlenséggel jellemezhető országok esetében a kilencedik, tizedik decilis átlaga lényegesen meghaladja az alacsonyabb jövedelmeket. Így például Portugália esetében a legfelső tized átlagjövedelme több mint kétszerese a kilencedik tized átlagának, és több mint háromszor nagyobb, mint az átlagos jövedelem.
3.1. táblázat: Gazdasági növekedés, foglalkoztatás és az egyenlőtlenségek változása az Európai Unióban (%)
Megjegyzések: A narancsszínû betűvel jelzett országokban a Gini-index a megjelölt időszakban több mint 10%-kal nőtt. A zöld betűvel jelzett országokban a Gini-index 3–10%
közötti ütemben nőtt.
A dőlt betűvel jelzett országokban a Gini-index 3%-nál nagyobb mértékben csökkent. A normál betűvel jelzett országokban nem történt szignifikáns változás az index értékében (a változás mértéke ± 3%).
A GDP-növekedés és a foglalkoztatás adatai a NewCronos-adatbázisból származnak.
az eu tagországaiközül litvániá
banésavoltszoCialistaországok
banalegalaCsonyabbazéletszínvo
nal, mígalegmagasabbátlagos jövedelemszintet luxemburgban mérték.
a háztartások jövedelmei többféle forrásból származnak. a háztartások tagjai rendelkezhetnek munkajövedelmekkel, tőkejavak bérbeadásából származó tőkejövedelmekkel, szerezhetnek jövedelmet önfoglalkoztatóként, és kaphatnak transzfereket az államtól, civil szervezetektől vagy magánszemélyektől. A háztartások jövedelmeikből adót is fizetnek, és transzfereket is nyújtanak.
Az EU-SILC-vizsgálatban rögzített jövedelemtípusokat a következő csoportokba soroltuk: keresetek, tőkejövedelmek, önfoglalkoztatói jövedelmek, állami transzferek és közvetlen adóbefizetések.
a 3.2. táblázat mutatja az átlagos háztartás jövedelemszerkezetét. Hollandia, dánia, svédország és az egyesült Királyság azok az országok, ahol legmagasabb a háztartási jövedelmeken belül a keresetek aránya. ezekben az országokban a bruttó keresetek a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének több mint 100 százalékát adják. a másik végletet ciprus, csehország, magyarország és Írország képviseli, ahol a bruttó keresetek csak mintegy háromnegyedét teszik ki a háztartások jövedelmeinek. A tőkejövedelmek aránya Finnországban a legmagasabb, itt a háztartások jövedelme-inek 11 százaléka származik ebből a forrásból, míg Észtországban, Szlovéniában és Szlovákiában egy százalék vagy annál is alacsonyabb a tőkejövedelmek aránya. Az önfoglalkoztatóként szerzett jövedelmek 20 százalékos aránya Csehországban és Írországban a legmagasabb arányt jelentik, ezzel szemben észtországban csak 2 százalék az ilyen típusú jövedelmek aránya. az állami transzferek aránya egyharmad vagy annál magasabb svédországban, lengyelországban, Hollandiában, magyarországon, ausztriában, németországban, Franciaországban és dániában. azok az országok, amelyekben viszonylag alacsony az állami transzferek aránya a háztartások jövedelmeiben: ciprus, a balti államok és az angolszász országok. a közvetlen adóbefizetések Hollandiában, dániában, svédországban, az egyesült Királyságban és Belgiumban jelentik a legnagyobb elvonást a bruttó háztartási jövedelmekből, ezekben az országokban legalább 40 százalékponttal csökkentik az adók 3.4. ábra: a jövedelmek eloszlása
az európai unióban országonként (euró, ppp)
Forrás: EU-SILC (2005).
Megjegyzés: Az oszlopok alsó vége az első tized, az oszlopok felső vége a tizedik tized, a köztes jelölések pedig az egyes tizedek átlagjövedelmét jelentik.
hollandia, dánia, svédországés
az egyesült királyságazokaz országok, ahollegmagasabb
aháztartásijövedelmekenbelüla keresetekaránya. a másikvégletet
Ciprus, Csehország, magyarország és írországképviseli.
a háztartások jövedelmeit. ezzel szemben cipruson, szlovákiában, csehországban, észtországban, Litvániában és Írországban csak 20 százalékpont körüli az elvont jövedelem aránya.
ország Keresetből
a szegénység jellemzésére a relatív szegénység fogalmát alkalmazzuk, és az eurostat laekeni indikátorrendszerének megfelelően szegényeknek azokat tekintjük, akik az ekvivalens jövedelem mediánjának 60 százalékánál alacsonyabb jövedelemből élnek. A szegénység megítélésére a legegyszerűbb mutatószámot, a szegénységi rátát használjuk, amely egyszerűen a szegénységi küszöb alatti jövedelméből élők arányát mutatja az adott országban. A 3.5. ábrán láthatók a szegénységi ráta értékei az eu országaiban.
a legmagasabb szegénységi rátájú országok az eu-ban a kelet- és a dél-európai országok.
egyötöd a szegények aránya két új tagországban, lengyelországban és litvániában, valamint két mediterrán országban, Spanyolországban és Portugáliában, továbbá Írországban. A szegénységi ráta más kelet-európai és dél-európai országokban is magas: lettországban, Görögországban és olaszországban 19 százalék, észtországban 18 százalék a szegények aránya. a rangsor másik végén az észak-európai országok találhatók 10 százalék körüli szegénységi rátával: svédországban 9 százalék, dániában 11 százalék a szegénységi ráta. a relatíve alacsony szegénységi rátájú országok közé tartozik még a kelet-európai országok közül Csehország, valamint Hollandia, mindkettőben
3.2. táblázat: a háztartások jövedelemszerkezete az európai unióban országonként (%) Forrás: EU-SILC (2005).
Megjegyzés: Spanyolország, Görögor -szág, Portugália, Olaszország és Lettország esetében nettó jövedelmek felvételére került sor, a közvetlen adókról ezeknek az országoknak az esetében nincsen adat, így ebben a táblázatban nem tudtuk őket szerepeltetni.
a szegénységirátaakelet ésadél
európaiországokbanalegnagyobb,
mígalegalaCsonyabbazészak
európaiországokban.
egytized a szegények aránya. a többi európai ország, közöttük a nyugat-európai kontinentális országok zöme, a közepes szegénységi rátával jellemezhető országok közé sorolható a 12 és 16 százalék közötti szegénységi rátával.
Az országok szegénységi ráta szerinti rangsora hasonlít a gini-index alapján képzett egyenlőtlen-ségi rangsorhoz, de néhány eltérés azért felfedezhető. Az alacsony egyenlőtlenséggel jellemezhető országokban általában a szegénységi ráta is alacsony, és az egyenlőtlenebb jövedelemeloszlást mutató országokban a szegénységi ráta is magasabb, a két csoporton belül azonban az országok sorrendje eltérő (Tárki–UniCredit, 2008, F3.8. ábra). Az egyenlőtlenségi és szegénységi sorrendben elfoglalt hely közötti legnagyobb eltérést spanyolország esetében figyelhetjük meg: itt a harmadik legmagasabb a szegénységi ráta a vizsgált országok között, míg az egyenlőtlenség szerinti rang-sorban a 10. helyet foglalja el. Szlovákia, Szlovénia és az Egyesült Királyság szintén előrébb található a szegénységi ráta, mint az egyenlőtlenség szerinti rangsorban, míg Észtország, Lettország és Franciaország az egyenlőtlenségi rangsorban található előrébb.
2000 és 2004 között az egyes országok szegénységi rátájában és a szegénységi ráta szerinti rangsorban elfoglalt helyük tekintetében is történtek változások, bár a változásokra vonatkozó eredményeket – az adatforrások említett megváltozása miatt – óvatosan kell kezelni. a szegénységi ráták ezekben az években az EU-tagországok többségében növekedtek. A legnagyobb mértékű növekedést lengyelországban (16%-ról 20%-ra), németországban (10%-ról 14%-ra) és lettország-ban (16%-ról 19%-ra) figyeltük meg. A szegénység növekedésének trendje alól a legszembeötlőbb kivétel Franciaország, ahol 16-ról 13 százalékra csökkent a szegények aránya, és az egyesült Királyság, ahol a ráta 19-ről 16 százalékra mérséklődött. 2000-ben a legmagasabb Portugáliában volt a szegények aránya (21%), és a szegénységi ráta Írországban (20%), görögországban (20%) és az egyesült Királyságban (19%) is magas volt. az országok szegénységi ráta szerinti 2004-es rangsorá-nak alján található országok 2000-ben nagyon hasonló képet mutattak, azzal a kiegészítéssel, hogy akkor németország is ehhez a csoporthoz tartozott.
3.5. ábra: A szegénységi ráta az Európai Unióban országonként, 2000 és 2004 (%) )
Forrás: ECHP (2000) és EU-SILC (2005) (referenciaév: 2004).
Megjegyzés: Az országok sorrendje a 2004-es referenciaév rangsorát követi.
Szlovákia és Ciprus esetében nem állt rendelkezésre összehasonlító adat.
azországokrelatívszegénységi
rátaszerintirangsorahasonlít
a giniindexalapjánképzett egyenlőtlenségirangsorhoz.
a szegénységiráták 2000 és 2004
közöttaz eutagországok többségébennövekedtek.
3.3.3. Összeurópai jövedelemeloszlás
Az EU-n belüli jövedelmi egyenlőtlenségről és szegénységről beszélhetünk úgy is, hogy egy társadalomnak tekintjük a tagországokat, és az így kapott összeurópai
jövedelemeloszlásban vizsgáljuk az egyes országok háztartásainak helyzetét. A 3.6. ábra azt mutatja meg, hogy az összeurópai jövedelemeloszlás mediánjához képest milyen az egyes országokban élők jövedelmi helyzete.
az európai népesség egyötöde él az összeurópai mediánjövedelem felénél kevesebb jövedelem-ből. Azok aránya, akik a mediánjövedelem 50–80 százaléka közötti jövedelemmel rendelkeznek, 18 százalék, míg 23 százalék a medián körüli jövedelemmel rendelkezők aránya. Az európai népesség 28 százalékának jövedelme 20–100 százalékkal meghaladja az összeurópai jövedelemeloszlás mediánját, míg 12 százaléknak van legkevesebb kétszerannyi jövedelme
szlovénia és csehország kivételével a volt szocialista országok lakóinak többsége az összeurópai jövedelemeloszlás alsó ötödéhez tartozik. a balti országok lakóinak mintegy 70 százaléka az összeurópai mediánjövedelem felénél kevesebb jövedelemből él, de például Magyarország háztartásainak is 56 százalékára jellemző ez a helyzet. Luxemburgban és Dániában viszont 2 százalék alatti azok aránya, akik az összeurópai jövedelemeloszlás mediánjának felénél is kevesebb jövedelem-mel rendelkeznek. ezzel szemben luxemburg lakóinak többsége az összeurópai jövedelejövedelem-meloszlás mediánjának kétszeresénél is több jövedelemmel bír, és az egyesült Királyság lakóinak egyharmada ebbe a csoportba tartozik.
megvizsgáltuk a szegények arányát az egyes országokban úgy is, hogy egységes szegénységi küszöböt alkalmaztunk a szegénység relatív koncepciója jegyében, mégpedig az összeurópai jövedelemeloszlás mediánjának 60 százalékát tekintettük szegénységi küszöbnek. az egyes országok eltérő árszínvonalának hatását úgy próbáltuk meg kiküszöbölni, hogy az Eurostat által javasolt vásárlóerő-paritáson hasonlítottuk össze a különböző országokban szerzett jövedelmeket.
3.6. ábra: a népesség megoszlása az összeurópai jövedelemeloszlás különböző csoportjaiban országonként (%) Forrás: EU-SILC (2005).
azeurópainépességegyötödeélaz összeurópaimediánjövedelemfelénél kevesebbjövedelemből.
a kapott országrangsort a 3.7. ábra mutatja. az abszolút jövedelemszintek eltérését mutatja, hogy toronymagasan az eu-hoz újonnan csatlakozott volt szocialista tagországok esetében legmagasabb az egységes küszöb alapján számított szegénységi ráta. litvániában legmagasabb a ráta értéke 82 százalékkal, de még öt másik ország (lettország, szlovákia, lengyelország, magyar-ország és észtmagyar-ország) is hasonlóan magas rátával „büszkélkedhet”. csehmagyar-ország 48 százalékos rátája már közel van portugáliáéhoz, ahol a „régi” eu-15 országok között a legmagasabb
a szegénységi ráta értéke. a legalacsonyabb rátát luxemburgban mérték, itt 3 százalék alatti az egységes európai küszöb alapján a szegények aránya. ausztria és dánia szegénységi rátája 4–5 százalék, Finnországé, svédországé és Hollandiáé 6 százalék körüli.