a háztartások szerkezete
1.4.3. Gyermekes háztartások
a gyermekes háztartások aránya az új tagállamokban (ciprus, szlovákia, lengyelország, Lettország), Portugáliában és Írországban a legmagasabb (40–45%), jellemzően ott, ahol a többgenerációs háztartásoké is (1.13. ábra). ugyanígy, a legalacsonyabb mutatókat (25–30%) az egyesült Királyságban, a skandináv államokban (dánia, svédország), Finnországban és németország-ban figyelhetjük meg, ahol az egygenerációs háztartások súlya a legnagyobb. magyarországon a háztartások egyharmadában élnek 18 évnél fiatalabb gyermekek.
az 1.13. ábrán kirajzolódik egy u alakhoz hasonló kapcsolat: az átlagos gyermekszám azokban az országokban a legmagasabb, ahol a gyermekes háztartások aránya nagyon alacsony vagy nagyon magas. Ciprus, Írország, Szlovákia és Lengyelország esetében a magas vagy relatíve magas átlagos gyermekszám magas, míg az egyesült Királyságban, dániában, Hollandiában, Belgiumban és svédországban alacsony gyermekes háztartásaránnyal párosul.
a gyermekes háztartások átlagos gyermekszáma 1,5 és 2,0 között van. a legmagasabb átlagos gyermekszám Írországot (1,97 gyermek háztartásonként), Belgiumot (1,89), Hollandiát (1,85), Ciprust (1,86), luxemburgot (1,83) és Finnországot (1,82) jellemzi, a legalacsonyabb pedig portugáliát (1,51), lettországot (1,57) és Görögországot (1,58). az eu-sIlc adatai szerint magyarországon a gyermekes háztartásokban az átlagos gyermekszám 1,68.
az eu tagállamainak háztartás-összetételét típusok szerint vizsgálva (1.1. tábázat) megállapíthat-juk, hogy a gyermekes háztartások egyharmados arányán belül a „két felnőtt egy gyermekkel” és a „két felnőtt két gyermekkel” típusok dominálnak: e két típus összesen a gyermekes háztartások átlagosan 62 százalékát teszi ki, emellett az egyszülős háztartások 13 százalékos súlyt képviselnek, a 3 és többgyermekes családok 10 százalékot, míg a más típusú háztartások eltartott gyermekkel további 15 százalékot.
a gyermekesháztartásokaránya jellemzőenottalegmagasabb, ahol atöbbgeneráCiósháztartásokéis…
…mígazátlagosgyermekszám azokbanazországokban
alegmagasabb, aholagyermekes háztartásokarányanagyon alaCsonyvagynagyonmagas.
1.13. ábra: a gyermekes háztartá-sok aránya (%) és az átlagos gyermekszám az európai unióban országonként
Forrás: saját számítások az EU-SILC (2005) alapján.
a gyermekesháztartásokátlagos gyermekszáma 1,5 és 2,0 között van.
a gyermekesháztartásokonbelüla
„kétfelnőtt 1 gyermekkel” és
„kétfelnőtt 2 gyermekkel” típusok dominálnak: ekéttípusegyüttesen
agyermekesháztartásokátlagosan
62 százalékáttesziki.
ország Egyszülős
aT 11,5 29,3 29,9 11,8 17,5 100,0
Be 17,3 27,2 27,8 17,5 10,2 100,0
cY 6,3 20,2 41,3 12,5 19,6 100,0
Hu 14,4 28,1 26,1 10,7 20,8 100,0
Ie 17,5 19,8 25,7 18,1 18,8 100,0
IT 7,6 31,5 34,3 7,5 19,2 100,0
Összesen 13,3 29,4 32,2 10,3 14,8 100,0
országonként vizsgálva a gyermekes háztartások összetételét, az alábbi megállapításokat tehetjük.
Az egyszülős háztartások aránya 5 százalék és 22 százalék között szóródik. A legmagasabb részarányt az egyesült Királyságban (26%), svédországban (22%), dániában (20%), észtország-ban (19%), Írországésztország-ban (18%) és Belgiumésztország-ban (17%) képviselik. Ezzel szemben arányuk Görögországban és spanyolországban 5 százalék körül alakul, de cipruson, lengyelországban és szlovákiában sem éri el a 7 százalékot.
A „két felnőtt egy gyermekkel” típusú háztartások aránya az átlagnál lényegesen magasabb portugáliában (37%), de ugyancsak az általunk vizsgált 24 tagállam átlaga felett van németországban, litvániában és észtországban (32–32%). ezzel szemben arányuk mindössze 20–22 százalékot tesz ki Írországban, Cipruson és Szlovákiában.
A „két felnőtt két gyermekkel” típusú háztartások az átlagosnál nagyobb arányban képviselte-tik magukat Görögországban (48%), cipruson (41%), csehországban (38%), Franciaország-ban és HollandiáFranciaország-ban (37–37%), valamint dániáFranciaország-ban (36%). az átlagosnál lényegesen kisebb viszont a súlyuk litvániában (20%) és észtországban (22%).
a három- és többgyermekesek részaránya egyetlen országban sem nagyobb az összes háztartás egyötödénél. Írországban, Hollandiában, Belgiumban (18–18%), Finnországban és
•
•
•
• 1.1. táblázat: a gyermekes
háztartások megoszlása háztartás-típusok szerint az európai unióban országonként (%)
Forrás: saját számítások az EU-SILC (2005) alapján.
luxemburgban arányuk megközelíti a 20 százalékot, míg Görögországban a 3 százalékot, portugáliában a 6 százalékot sem éri el.
A gyermekes háztartások népességbeli súlyának és belső megoszlásának vizsgálata mellett egy specifikusabb témával, a legkisebb gyermekekkel is foglalkozunk (1.14. ábra). a vizsgálatba bevont 24 ország összességét tekintve a 0–2 éves korú gyermeket nevelő nők egyharmada legalább felsőfokú végzettségű. Ez az arány 15 százalékkal magasabb, mint a 25–49 éves nők megfelelő mutatója. amennyiben ezt az eltérést használjuk az eu-tagállamok összehasonlításához, arra a megállapításra juthatunk, hogy szlovéniában (69%), csehországban (51%), luxemburgban (29%), olaszországban (24%) és Franciaországban (23%) ez a mutató számottevően meghaladja a 15 százalékot. Ezzel szemben a 0–2 éves gyermeket nevelő nők körében a felsőfokú végzettségűek aránya nem éri el a 25–49 éves nők körében megfigyeltet, vagy azzal megegyezik: Lettországban (a 25–49 éves nőkön belüli arány 84%-a), az Egyesült Királyságban (96%), Észtországban (98%), litvániában, szlovákiában és Finnországban (100–100%).
Megállapíthatjuk továbbá, hogy a 2000-es évek első felében szülő nők jellemzően 28–33 évesek voltak, az összes ország figyelembevétele mellett medián életkoruk 32 év volt. az országok közötti szóródás nem mondható nagyon jelentősnek. A legalacsonyabb medián életkor Lettországot és Litvániát (28–28 év), míg a legmagasabb Németországot, Spanyolországot, Írországot, olaszorszá-got és Hollandiát (33 év) jellemzi.
magyarországon a háztartások egyharmadában élnek 18 évnél fiatalabb gyermekek.
A gyermekes háztartások körében az egyszülős és a „más háztartás eltartott gyermekkel” típusúak aránya magasabb, míg a „két felnőtt 1 vagy 2 gyermekkel” típusúaké alacsonyabb a vizsgált országok átlagánál. a három és többgyermekesek súlya megfelel a 24 ország átlagának. a 0-2 éves gyermeket nevelő anyák körében a felsőfokú végzettségűek aránya 5 százalékkal haladja meg a 25-49 évesek körében mértet. Magyarországon a kisgyermeket nevelő nők medián életkora 30 év.
a vizsgáltországokátlagában
a 0–2 évesgyermeketnevelőanyák körébenadiplomásokaránya kétszeresea 25–49 évesnőkének.
a kisgyermekesanyákéletkorában nemfigyelhetőmegjelentős országokközöttiszóródás.
1.14. ábra: A 0–2 éves gyerme-kek néhány jellemzője az Európai Unióban országonként:
az édesanya iskolai végzettsége (a felsőfokú végzettségű anyák aránya a 24 ország átlagához viszonyítva) és medián életkora Forrás: saját számítások az EU-SILC (2005) alapján.
Megjegyzés: Az oszlopokkal (bal oldali tengely) a 0–2 éves gyermeket nevelő anyák körében a felsőfokú végzettségű-eket ábrázoltuk, az adott ország 25–49 éves női népességének arányában.