Együtt (nem) élő generációk

A hagyományos és a modern társadalmak közötti átmenet kísérője az a folyamat, melynek során a nagycsaládot, tehát több generáció együttélését felváltják az egy- vagy kétgenerációs (nukleáris) családok. Ezt a folyamatot az határozza meg, hogy a fiatal felnőttek jellemzően korán –

13 a felmérésben külön válaszkategóriaként szerepelt az „elvált” és a „különvált”. mivel azonban a tagországok egy részében egyetlen válaszadó sem került a „különvált” kategóriába, ezért a két kategóriát összevontuk az elemzésekhez.

azegyedülélőférfiaklegnagyobb részea 25–49 éveskorCsoportba tartozik, éssosemvoltházas, mígaz egyedülélőnőklegnagyobbrésze idős (65 évfeletti) ésözvegy.

1.10. ábra: Az egyszemélyes háztartások családi állapot szerinti összetétele az Európai Unióban országonként (%) Forrás: saját számítások az EU-SILC (2005) alapján.

a hagyományosésamodern társadalmakközöttiátmenet kísérőjeazafolyamat, melynek soránanagyCsaládot, teháttöbb generáCióegyüttélésétfelváltjákaz egy- vagykétgenerációs (nukleáris)

Családok.

akár saját család alapítását megelőzően is – elhagyják a szülői házat. Így önálló háztartást hoznak létre, akár egyedül, akár formális vagy informális együttélési formát választva. ez pedig, amint arra a 1.3.1. pontban már kitértünk, a háztartások számának, ezen belül pedig az egy- és kétszemélyes háztartások arányának növekedésével jár. Hasonlóképpen, az egygenerációs háztartások súlyának növekedéséhez vezet a társadalmak öregedése, az idős és nagyon idős személyek és háztartások arányának növekedése is. az európai országok, ezen belül pedig az eu tagállamai között azonban – helyenként jelentős – különbségeket figyelhetünk meg az együtt élő generációk számában.

az elemzéshez – a háztartás tagjainak apját és anyját azonosító sorszámok segítségével¹⁴ – egy olyan változót alakítottunk ki, amely megmutatja, hogy egy háztartásban egy, két vagy annál több generáció él-e együtt. az 1.11. ábrán látható, hogy az egygenerációs háztartások aránya az általunk vizsgált 24 eu-tagállamban 40 és 70 százalék között alakult 2004-ben. markáns különbség mutatkozik a régi és új tagállamok között: az újak esetében az egygenerációs háztartások aránya nem haladja meg számottevően az 50 százalékot; Szlovéniában és Szlovákiában a legalacsonyabb (40%), csehországban, észtországban (50–50%) és magyarországon (51%) a legmagasabb. az eu-15-ök közül a dél-európai országokban és Írországban marad 50 százalék alatt ezeknek a háztartá-soknak az aránya. 60 százaléknál is jelentősen nagyobb viszont az egygenerációs háztartások részesedése németországban, Finnországban, svédországban és dániában. a háztartások többsége kétgenerációs Szlovéniában, Szlovákiában, Portugáliában, Cipruson, Írországban és görögországban.

a többgenerációs háztartások aránya egyik országban sem nagyobb 10 százaléknál: lettország-ban 10 százalék, lengyelországlettország-ban 9 százalék, szlovéniálettország-ban és szlovákiálettország-ban pedig 6 százalék körül van. e háztartástípus esetében is markáns a különbség a régi és új tagállamok között. Franciaország-ban, BelgiumFranciaország-ban, HollandiáFranciaország-ban, németországban és az északi országokban a három- és többgene-rációs háztartások az összes háztartás 1 százalékát sem teszik ki.

14 a változó alapján egygenerációsnak tekintjük azokat a háztartásokat, ahol annak egyetlen tagja sem él saját szüleivel egy háztartásban. A kétgenerációs háztartásokban hierarchikusan egyetlen szülő vagy szülői pár él, míg a többgenerációsokban legalább kettő.

azegygeneráCiósháztartások aránya 40 ^és 70 ^{százalékközött}…

…ahárom­ éstöbbgeneráCiós háztartásoképedig 10 százalék körülvagyazalattvoltaz eu­

tagállamaiban 2004­ben.

1.11. ábra: a háztartások összetéte-le az együtt élő generációk száma szerint az európai unióban országonként (%)

Forrás: saját számítások az EU-SILC (2005) alapján.

A különböző létszámú generációkból álló háztartásokat eltérő életkorú tagok alkotják. Ezt vizsgál-va megállapíthatjuk, hogy az egygenerációs háztartásokban élők medián életkora 60 év körül alakul, és az értékek nem szóródnak nagyon jelentősen a tagországok között (Tárki–UniCredit, 2008, F1.1.

ábra). a legmagasabb medián életkort Görögországban, portugáliában és szlovéniában becsültük (65 év), a legalacsonyabbat pedig dániában, Finnországban és Hollandiában (57 év). az alacsonyabb medián életkor a fiatal egygenerációs háztartások relatíve nagyobb súlyának következménye ez utóbbi országokban. az értékek nagyobb szóródását figyelhetjük meg viszont a két- és többgenerá-ciós háztartások esetében. a kétgenerátöbbgenerá-ciós háztartásokban a medián életkor 24 (svédország) és 35 év (olaszország, spanyolország és Görögország) között szóródik. a többgenerációs háztartásokban ugyanez a mutató még nagyobb szóródást mutat: dániában 24 év, spanyolországban viszont 43 év.

az 1.12. ábra a szüleikkel együtt élő gyermekek életkori csoportok szerinti megoszlását tartalmazza az eu tagállamaiban.¹⁵ A szüleikkel együtt élő aktív korú, tehát 16 év feletti gyermekek aránya az új tagállamokban, illetve a mediterrán országokban a legmagasabb, meghaladja az összes két- és többgenerációs háztartás felét. ez az arány szlovéniában, szlovákiában, spanyolországban és lettországban a legmagasabb (60–63%), míg dániában és svédországban a legalacsonyabb (24%, illetve 28%).

a háztartások fele magyarországon egygenerációs (51%), további 45 százalék kétgenerációs, és csupán a fennmaradó 4 százalék három- vagy többgenerációs. Hazánkban az egygenerációs háztartásokban élők medián életkora 61 év, a kétgenerációsoké 32 év, a többgenerációsoké pedig 34 év. A szüleikkel együtt élő gyermekek életkor szerinti eloszlása a kelet- és dél-európai mintához hasonlít.

15 A gyermek definíciója ebben az esetben értelemszerűen nem az életkoron, hanem a rokonsági kapcsolaton alapul. ez egyúttal azt is jelenti, hogy elemzésünknek ezen a pontján csak a két- és többgenerációs háztartásokat vizsgáljuk.

azegygeneráCiósháztartásokban élőklényegesenidősebbek, mint

atöbbgenerációsháztartásbanélők.

a szüleikkelegyüttélő, 16 évfeletti gyermekekarányaazújtagálla­

mokban, illetveamediterrán országokbanalegmagasabb.

1.12. ábra: A szüleikkel együtt élő gyermekek megoszlása életkor szerint az európai unióban országonként (%)

Forrás: saját számítások az EU-SILC (2005) alapján.