a háztartások szerkezete
2. MUnkAErő-piAci hElyzEtkép
2.2. aktivitás, foglalkoztatottság és munkanélküliség
2.2.2. aktivitási és foglalkoztatottsági esély
a eurostat aggregátumai után áttérünk az eu-sIlc 2005-ös egyéni adataira, és a korábban áttekintett Ilo-definíciókkal összhangban azt vizsgáljuk, hogy a 15–64 éves korosztályban a nem, a kor, az iskolai végzettség és a munkaerő-piaci tapasztalat milyen hatással van az aktivitási és a foglalkoztatottsági esélyekre a különböző országokban, illetve, hogy e tényezők hatása mennyiben különbözik a régi és az új tagállamok esetében.24 Ehhez keresztmetszeti nemlineáris valószínűségi modellt (probitot) építünk, amelyben a függő változó egy 0–1 változó, amely értéke 1, ha az adott egyén aktív (foglalkoztatott) és 0, ha nem. meg kell jegyeznünk, hogy a könnyebb értelmezés végett végig „hatásokról” beszélünk, de valójában a mérési hibák és a kihagyott változók25 okozta endogenitási problémák miatt nem beszélhetünk ok-okozati hatásokról, csak együttmozgásokról.
a 2.5a–e ábrák tanúsága szerint a kiemelt magyarázó változók általában szignifikáns hatással vannak az aktivitási és foglalkoztatottsági valószínűségre. A két eredményváltozóra gyakorolt hatások szinte mindig egyező előjelűek, és a nem és a munkapiaci tapasztalat esetében rendkívül szoros kapcsolat áll fenn köztük (korrelációs együttható: 91,6%, illetve 81,9%).
az eredményeket magyarország példáján keresztül ismertetjük. a többi magyarázó változó változatlansága mellett Magyarországon a nők szignifikánsan körülbelül 4–4 százalékkal kisebb eséllyel aktívak, illetve foglalkoztatottak a férfiaknál. Hasonlóan, a többi magyarázó változó változatlansága mellett egy, az átlagnál (kb. 40 év) egy évvel idősebb magyar egyén körülbelül 1,7, illetve 0,4 százalékkal kisebb eséllyel aktív, illetve foglalkoztatott, mint átlagos (kb. 40 éves) korú, minden másban (iskolai végzettségben, munkapiaci tapasztalatban) hasonló társa. a csaknem 27 éves munkapiaci tapasztalattal rendelkezők mintegy fél százalékkal nagyobb eséllyel aktívak a minden másban hasonló, közel 26 év munkapiaci tapasztalattal rendelkezőknél.26 az iskolai végzettséget tekintve pedig az érettségizettek körülbelül 7 és 35, míg a diplomások 12 és 42 százalékkal nagyobb eséllyel aktívak, illetve foglalkoztatottak, mint minden más magyarázó változóban hasonló társaik.
24 eredményeinknek konzisztensnek kell lenniük a 2.1. alfejezetben bemutatott aggregált eurostat-adatokkal, hiszen az EU-SILC-ből rekonstruált aktivitási, foglalkoztatottsági és munkanélküliségi aggregátumok nagyjából összhangban vannak a eurostatéival. a két adatbázis összehasonlító ábráit lásd Tárki–unicredit, 2008, F2.1.–F2.3. ábrák.
25 olyan, a modellben nem szereplő magyarázó változók, amelyek szintén hatással vannak a magyarázó változókra, de korrelálnak más modellbeli magyarázó változókkal – emiatt a modellben szerepeltetett magyarázó változó hatása tartalmazza a vele korreláló kihagyott változó hatását is. Jelen esetben ilyen kihagyott változó lehet a gyermekek száma (amely a nem hatását torzíthatja, mivel a gyermekes nők kisebb eséllyel aktívak), a lakóhely (amely negatív kapcsolatban állhat mind az iskolázottsággal, mind pedig a munkapiaci státusszal) vagy a modern tudás (amely a korral is összefüggésben lehet).
26 mivel egy egyén sem foglalkoztatott, akire nézve rendelkezésünkre áll a munkapiaci tapasztalat változó, ennek a változónak az együttmozgását nem tudjuk vizsgálni a foglalkoztatottsággal.
azaktivitásiésfoglalkoztatottsági esélybecslésérevalószínűségimodellt építünk.
azeredményeket magyarország példájánmutatjukbe.
2.5. ábra: a nem, a kor, a munkapiaci tapasztalat, az érettségi és a diploma hatása az aktivitás és a foglalkoztatottság esélyére az európai unióban (%) a) nemek közti különbségek
b) a kor hatása
c) a munkapiaci tapasztalat hatása
d) az iskolai végzettség hatása
a nem hatását vizsgálva (2.5a ábra) azt láthatjuk, hogy férfiak és nők között viszonylag kicsik a különbségek mind az aktivitásban, mind a foglalkoztatottságban. Ebben a dimenzióban a nők helyzete a két angolszász országban a leghátrányosabb, továbbá meglepő módon nem különíthető-ek el egyes országcsoportok (pedig azt várnánk, hogy a skandináv országokban kisebb, míg a kontinentális országokban nagyobb különbség mutatkozik).
a kor hatása (2.5b ábra) az angolszász, illetve a skandináv országokban kisebb (még pozitívak is a hatások, bár nem szignifikánsak), míg kirajzolódni látszik az a bérekben sokszor megfigyelt empirikus tény, hogy a volt szocialista országokban a kor hatása (az átlagban, ami 40 év körül alakul) negatív, és abszolút értékben általában nagy nemzetközi összehasonlításban. azaz az átlagnál idősebbek szignifikánsan kisebb eséllyel aktívak vagy foglalkoztatottak, ami azzal lehet összefüggés-ben, hogy nekik nagyobb valószínűséggel számít elavultnak a humán tőkéjük az átmeneti gazdasá-gokban. magyarországon ez a különbség a foglalkoztatottságban az új tagállamokhoz képest kicsi, ám az aktivitásban átlagos – azaz nálunk az átlagéletkorban (az egyéni életpályát tekintve, aggregált idősorban pedig feltehetőleg már) nem érezteti a hatását az elavult humán tőke. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a munkapiaci tapasztalatnak (az átlagban) éppen ezekben a gazdaságokban van nagyobb (pozitív) hozadéka a foglalkoztatottsági esélyek terén (2.5c ábra).
az érettségi, illetve a diploma pozitívan hatása (2.5d és 2.5e ábra) a foglalkoztatottsági esélyre a középiskolai végzettséggel nem rendelkezőkhöz képest Magyarországon27 a legnagyobb.
Jóllehet a középfokú végzettség hozadéka a foglalkoztatottsági valószínűségben meglehetősen
27 Egyedül Szlovákiában magasabb, ahol e valószínűségbeli hozadékok 90 százalék feletti értéket adnak.
ezért a többi ország jobb láthatósága és e szlovák adatok kérdésessége miatt szlovákiát nem szerepel-tetjük az ábrán.
e) A felsőfokú végzettség hatása Forrás: saját számítások az EU-SILC (2005) alapján.
Megjegyzések: Az ábrákon a robosztus sztenderd hibával becsült, súlyozatlan probit modellek eredményei láthatók.
A nem és a kor hatása Dánia esetében, az érettségié pedig Ausztria, Ciprus, Németország, Franciaország, Görögország és az Egyesült Királyság esetében nem szignifikáns. Továbbá az aktivitási esély becslésében nem szignifkáns az érettségi Dániában, Lengyelországban és az új EU-tagállamok összességében.
A munkapiaci tapasztalat Dánia, Finnország, Írország, Svédország és az Egyesült Királyság esetén hiányoznak, Magyarország és a foglalkoztatási esély becslése esetében pedig a munkapiaci tapasztalatra választ adók egyike sem foglalkoztatott. Ezért itt nem becsülhetők a munkapiaci tapasztalat hatásai.
európában magyarországon
alegkisebbekafoglalkoztatottsági valószínűségbenanemekközötti különbségek.
azújtagállamokbanamagasabb életkorlényegesenalaCsonyabb foglalkoztatásieséllyeljár.
magyarországonrendkívülmagas aközépiskola, illetveadiploma hozadékaafoglalkoztatottsági esélyterén, azutóbbiigazazúj tagállamoknagytöbbségéreis.
kicsi az új tagországok átlagában a régiekhez képest (alig nagyobb 0-nál),28 a felsőfokú képzettsé-gé meghaladja a nyugati országokban tapasztalt esélyprémiumot. az oktatás hozadéka különösen magas például Írországban, és tipikusan alacsony az új tagállamok közül Cipruson, valamint néhány régi tagállamban, így az egyesült Királyságban, Franciországban, Görögországban.