10. A LEADER szerepe és működése
10.1 Irányítási módok és intézkedési típusok
Lukesch (2007) „The LAG-handbook” című kézikönyvében kérdőívekben feltett kérdésekre adott válaszok alapján azonosítja be a Helyi Akciócsoportok irányítási/kormányzási módját, valamint az adott csoportnál alkalmazott intézkedések típusát és vizsgálja a kettő közötti összefüggést. A két részből álló felmérés első kérdéssora (10.1. táblázat) arra keresi a választ, milyen szintű az irányítás egy adott csoportnál.
125
10.1.táblázat: Kérdőív az irányítási szint vizsgálatához egy adott térségben
6. Hogyan érik el a társadalmi és
Demokratikusan megválasztott testületek és kompetens hatóságok döntenek a prioritásokról A helyi vezetők gondoskodnak az emberek érdekeinek megfelelő képviseletéről
Kérem, jelöljön meg maximum hármat a felsorolt válaszok közül!
Tegyen 'X'
Képessé teszik a helyi szereplőket arra, hogy együtt határozzák meg térségük jövőjét
Vállalkozásokon keresztül innovációra serkentenek
A túlélésért küzdenek
Bevonják az embereket egy átfogó stratégiai dialógusba
Az egyéni érdekeiket alárendelik a teljes közösség jólétének
2. Min alapszik a helyi identitás és a térséghez tartozás, kötődés?
Meghatározó személyiségek embereket gyűjtenek maguk köré
Tradicionális összetartozásokon keresztül (családi, vallási, etnikai, szakmai vagy politikai)
Minden lakos tudatos, harmonizált és felelős cselekvésén
Felelős hatóság által történő egyértelmű megjelölésen
Nincs helyi identitás, mindenki magának él
Az egyenlő jogon és a kisebbség érdekeinek a figyelembe vételén
Egy dinamikus rendszerben az egyéni érdekek komplex összefüggésein Azon alapszik, hogy a globális versenyben mit tud felmutatni, mit kínál
3. Hogyan ad hangot a hatalom a térségben?
Az emberek erős, meggyőző személyiségekre bízzák magukat
Az emberek törekvését azok fejezik ki, akik tradicionálisan betöltik/vállalják ezt a szerepet Az embereket bátorítják, képessé teszik arra, hogy maguk oldják meg a problémáikat
Az illetékes hatóságok hozzák a kívánt döntést mindenki nevében
Mindenkinek magáról kell gondoskodnia
Kötelező mechanizmusok vannak az egyenlőség megteremtéséhez pl. pozitív diszkrimináció
Minél tájékozottabbak annál több befolyást igyekeznek gyakorolni
A szereplők gazdasági sikeressége meghatározó a térségük befolyásolásában
4. Hogyan zajlik a helyi fejlesztések szervezése?
Vezető emberek megmondják mit kell csinálni
A térség legsikeresebb szereplőit támogatják, hogy véghezvigyék a pilot projektet Helyi szereplők közösen, önszerveződéssel készítik a programokat, hívják le a támogatásokat
és helyezik el az erőforrásokat
A helyi fejlesztés nem irányított, sodródik
Szereplők széles körének hálózatosodását és kommunikációját biztosítva
A hétköznapi dolgok mellett az emberek ezt is elvégzik
A helyi lakosok széleskörű részvételével biztosított az igazságos területfejlesztés Helyi üzleti tervet készítenek és az illetékes hatóságok kivitelezik
5. A térség verseny-képességét hogyan növelik?
A globális tudáshálók aktív bevonásával
A legsikeresebb szektorok és vállalkozások célzott támogatásán keresztül
A hagyományos értékekre és lehetőségekre támaszkodva
Más régiókkal partnerségben, gazdasági- és politikai kapcsolattartásban
Alapos tervezésen és erős végrehajtáson keresztül
Az alapvető impulzusok kívülről érkeznek
Meghatározó szereplőkön keresztül, akik irányt és motivációt mutatnak Eddig marginális helyzetben lévő lakosok szociális helyzetét javítva
126
területi békességet? Információs és kommunikációs gyakorlatokkal különböző csoportok számára Szerződéses kapcsolatokkal és tisztességes egyezségekkel lokális és globális szinten
Mindenki magáról gondoskodik
A piaci erők és egészséges viszonyok alakítják a társadalmi és területi egyenlőséget
Szociális támogatások megszokott módján
A marginális helyzetben lévő csoportok, kisebbségek kirekesztése ellen történő lépésekkel
7. Hogyan történik a kommunikáció és az együttműködés?
Ígéretes értékláncok szereplői működnek együtt, hogy versenyképes klasztert alakítsanak A helyi szereplők különböző felállásban egymás között osztják meg a helyi fejlesztés
koordinációs feladatait
Az együttműködések és hálózatosodásuk tiszavirág életűek
A helyi környezet, kerekasztal beszélgetések biztosítják az érintettek igazságos részvételét
A szereplők megszokott rendszereken keresztül szerveződnek
Helyi szereplők tudáshálózatokhoz kapcsolódnak és fejlesztik a piaci imázsukat
Erős, összefogó személyeken keresztül
Egy kompetens fejlesztési szervezet felelős a hálózatosodás szervezéséért
8. Az egyéni felelősség hogyan jelenik meg?
Mindenki csak magáért felelős
A helyi emberek problémáikat a szóvivőkkel osztják meg
A helyi fejlesztési stratégiák és intézkedések az érintettek bevonásával, tárgyalás útján
születnek
A helyi szintű, helyi fejlesztések más szintek döntéshozásával együttműködésben születnek A helyi fejlesztéshez történő hozzájárulás azt jelenti, hogy minden kezdeményező igyekszik a
projekteket sikeresen véghezvinni
Tradicionális szervezetek (társadalmi, vallási, politikai) gondoskodnak az ellátásról
A döntéshozás széleskörű és kiegyensúlyozott részvételen alapul
A helyi fejlesztéshez kötődő hatáskörök egyértelmű jogszabályi keretek között zajlanak Forrás: Lukesch, 2007
A HACS az őt körülvevő társadalmi, kulturális tér kicsinyített mása, így visszatükrözi az adott térben jellemző kormányzás, helyi irányítás módját is. A felvázolt modellben 8 különböző komplexitású irányítási módot különít el (10.2. táblázta), az első kérdéssor (10.1. táblázat) ezekhez a szintekhez kapcsolódik. A fejlődés útja az elsőtől tart a nyolcadikig, feltételezve, hogy előre- és visszalépés is bekövetkezhet minden csoport életében.
10.2.táblázat A helyi irányítás szintjei
Szintek Fő téma Irányítás módja Legfontosabb célul vett LEADER tulajdonságok 1. Létezés –
Existence a fennmaradás nem alkalmasak a LEADER-re 2. Identitás –
Achievement a verseny multi-szektorális integráció innováció
127
Forrás: Lukesch (2007:16)
A különböző szintekhez tartozó helyi partnerség jellemző szerepét az alábbi módon írja le (Lukesch, 2007:16)
1. Nincs működő helyi társulás, külső közbenjárók irányítják a megmaradáshoz szükséges intézkedéseket.
2. A helyi társulás elősegíti a helyhez tartozás érzését és visszatartó erőt jelent.
3. A helyi közösség felemeli a hangját. A helyi társulás kifejezi a közösség igényeit és erősíti a helyi öntudat és akarat kifejezésének folyamatát, belső tevékenységeket szervez, és különböző támogatásokért folyamodik.
4. A helyi társulás helyi üzleti tervet készít és támogatja a projektek kezdeményezőit. A rendelkezésre álló saját erőforrásokkal külső támogatásokat szerez. Az adminisztrációnak komoly szerepe van a végrehajtásban, vagy legalább a tevékenységek felügyeletében.
5. A helyi társulás ösztönzi az embereket új ötletek felvetésére. Előmozdítja a vállalkozási kedvet és támogatja az induló vállalkozásokat. Az innovatív projekteket jutalmazzák.
6. A helyi partnerség platformot nyújt az egyeztetésekhez és ajánlásokhoz. Új szereplőket hoz be. A részvételen alapuló fejlesztés módszerét szisztematikusan alkalmazzák, hogy közös jövőképet alakítsanak ki a térségben.
7. A helyi társulás kulcsszereplővé válik az egyéni és csoportos szereplők hálózatában.
Koordinálja a különböző szektorok, a közszféra és a non-profit szervezetek kezdeményezései közötti együttműködést. Egy hosszú távú stratégiát fejlesztenek ki. A támogatási programok és intézkedések összehangolva szolgálják a közös perspektívát.
8. A helyi társulás kulcs szerepet játszik a helyi irányításban, részt vesz a globális hálózati munkában és a vertikális partnerségben a program fejlesztése és végrehajtása során.
Alakítja a szomszédos kapcsolatokat és együttműködik más térségekkel.
Néhány szerző (pl. Böcher, 2008; Nemes, 2005) szerint a LEADER vidékfejlesztési program az egyik legjobb példa a többszintű vidéki kormányzási modellre. Egyrészt, ez egy felülről vezérelt fejlesztési kezdeményezés, hiszen nagyrészt uniós forrásból finanszírozzák, az Európai Bizottság rendelete alapján indul el a program és a tagállamok központi kormányzatai választják ki a nyertes partnerségeket, majd folyamatosan felügyelik a munkájukat a helyi és a központi kormány képviselői. Másrészt viszont, kistérségi ötleten alapuló helyi vidékfejlesztési projekteket támogat, az alulról kezdeményezett összefogást ösztönzi, és elviekben a helyiekre bízza a nyertes projektek kiválasztásáról és finanszírozásáról szóló döntéseket. Így a LEADER program tulajdonképpen „a hierarchikus, top-down irányítás (government) és a bottom-up önigazgatás (governance) kombinációja” (Böcher, 2008, 385.p.). A központi adminisztratív és a lokális heurisztikus kormányzási modellnek együtt kell működnie, ki kell egészíteniük egymást, hogy elérjék az integrált vidékfejlesztési politika céljait (Nemes, 2005).
A második kérdéssor (10.3. táblázat) az akció csoporton belül alkalmazott intézkedések típusát azonosítja be.
10.3. táblázat: Kérdések az alkalmazott intézkedés típusok meghatározásához Az alábbi szempontok közül, melyik
milyen fokon van jelen a Helyi Akciócsoport tervezett céljai, projektjei között? Jelölje x-szel a
megfelelő értéket 1-től 5-ig
nagyon
alacsony alacsony közepes magas nagyon magas
1 2 3 4 5
Cél: hozzáadott értéket teremtő
értéklánc kialakítása, összekapcsolása a
térségben.
128 Cél: új ötleteket szerezni és teret adni
az innovációnak.
Cél: új szervezet létrehozása, amely bevonja és összekapcsolja az
erősségeket.
Cél: szélesíteni a résztvevők körét és
intenzívebben bevonni a szereplőket.
Cél: a tudás építésére és továbbadására
szolgáló modell létrehozása.
Cél: a fenntartható tudás és minőségi
menedzsment megteremtése.
Cél: az integrált marketing tevékenységekhez eszközök és
intézkedések biztosítása.
Cél: új kapcsolatok teremtése a különböző szektorok szereplői,
vállalkozásai és intézményei között.
Cél: egy közös megállapodás megkötése a szabályokról, a
stratégiáról.
Forrás: Lukesch, 2007
A két kérdőív eredménye alapján meghatározható, hogy a HACS által adott pillanatban alkalmazott intézkedések összhangban vannak-e a HACS fejlettségi szintjével. Az intézkedéseket három nagy csoportba sorolja (Lukesch, 2007:20-22):
1. Animációs intézkedések. (Animation action) Cselekvésre ösztönzi és új formába szervezi az embereket. Engedi, hogy változzon a helyi szemlélet, melynek során az akadályok lehetőséggé válnak. Az ilyen típusú intézkedéseknek az a célja, hogy találkozási lehetőséget teremtsenek, szétfeszítsék a befásult szerkezeteket és hiedelmeket. Felszínre hozza az innovatív ötleteket és arra bátorítja az embereket, hogy éljék az álmaikat.
2. Strukturális intézkedések. (Structuring action) Úgy alakítják a térséget, hogy az minél megfelelőbb legyen a hosszútávon fenntartható tevékenységek számára. Ez jelenthet infrastrukturális és üzleti beruházásokat, egy új partnerséget vagy szervezetet, vagy egy új márkát a térségben.
3. Konszolidáló intézkedések. (Consolidating action) Céljuk a gazdasági-társadalmi tevékenységek életképességének és fenntarthatóságának biztosítása. Azáltal erősítik a térség versenyképességét, hogy figyelembe vesznek minden szempontot, melyek hosszútávon hozzájárulnak a versenyképesség fenntartásához. A konszolidáció azt jelenti, hogy az innovációt beágyazzák a térség társadalmi-gazdasági szerkezetébe. Az ilyen típusú intézkedések gyakran kapcsolódnak helyi klaszter, termékpályák kialakításához, területi marketing elképzelésekhez, stb..
Az irányítási módok és az alkalmazott intézkedések között kapcsolat van. A kezdeti, kevésbé komplex, kevésbé diverzifikált, ebből adódóan kevésbé fejlett társadalmi-gazdasági tereknél (10.3. ábra bal oldala) fontosabb szerepet kell, hogy kapjanak az animációs intézkedések.
129
10.3. ábra Az irányítási módok és az intézkedési típusok közötti összefüggések
Forrás: Lukesch, 2007:23 (magyar megfelelők a 10.2 táblázatban)
Ezzel ellentétben a konszolidációs intézkedések azon csoportok stratégiáiban lesznek irányadóak (10.3. ábra jobb oldala), melyek magasabb fejlettségű szinten állnak.
10.2 Magyarországi helyzetkép a Lukesch modell eredményei és a szakirodalom alapján