A helyzetfeltáráshoz szükséges feltételek és lehetőségek

A közösség által vezérelt és külső közösségfejlesztő szakember(ek) által támogatott fejlesztői folyamat első lépése az adott terület mintegy lefényképezése, a helyzet közös feltárása.

Ezt a fázist hívjuk társadalmi-gazdasági diagnózisnak. Ez a diagnózis négy alapvető pilléren nyugszik:

 a lakosság,

 a természeti környezet,

 a gazdaság

 és a képzési rendszer feltérképezésén, elemzésén.

Amikor a mérleget megvonjuk, az adatok közötti kapcsolatokat is ki kell alakítanunk. A négy pillér adatai együtt adják ki a környék helyzetének képet. Mi most tárgyunk szerint a hangsúlyt az emberekre, az ő megismerésükre helyezzük.

4.3.1 Az emberi erőforrásokról, azaz mi rejlik a lakosságban

Az emberi erőforrások feltérképezése azt jelenti, hogy felderítjük a lakosság szellemi adottságait, szakértelmét, lelki beállítottságát, vagyis konkrét hozzáértését, tehetségét bizonyos dolgokhoz és cselekvési készenlétét, kedvét, vagy éppen kedvetlenségét, beletörődöttségét.

Csoba és szerzőtársai szerint (2007:137) a szervezetek helyzetének értékeléséhez az emberi erőforrásaink szempontjából három tényezőt kell ismernünk: az iskolai/ szakmai végzettséget, a munkatapasztalatokat, és a munkavégzéshez hasznos kompetenciákat. Ezen a három területen történő helyzetfeltárással megismerhetjük, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezünk, illetve hol vannak hiányosságaink. A munkaerő-piaci kompetenciák körének pontos meghatározása - bár az

72

utóbbi időben igen sok figyelmet kapott ez a téma - nem egyszerű feladat. A felnőttképzéssel foglalkozó szakemberek többnyire a munkaerő-piaci szempontból lényeges kompetenciák közé a matematikai logikát, a saját, illetve idegen nyelven történő kommunikációt, az informatikai és kommunikációs technológia alkalmazását, valamint a szociális (vagyis társas) kompetenciákat sorolják.

4.3.1.1 Adatok a lakosságról (Mit mondanak a számok?)

A cselekvés előtt álló közösség egy valóságos társadalmi térben kíván tevékenykedni, s az általuk tervezett beavatkozáshoz − annál is inkább, mivel az majd gazdasági jelleget is ölt − elengedhetetlenül szükséges a település/kistérség jelenlegi állapotának ismerete. A cselekvő csoport ilyen tárgyú információkkal való ellátottsága megerősítheti önbizalmukat, érveket (vagy ellenérveket) találhatnak bennük terveik kidolgozásához.

4.3.1.1.1 Demográfiai mutatók, amelyek a KSH adataiban megtalálhatók

Népességszám, természetes szaporulat, vándorlási egyenleg, korstruktúra, öregedési index, képzettségi szint, munkaerőpiaci helyzet településenként, korcsoportonként, nemek szerint, kiemelve az etnikai mutatókat − ezen adatok nagy részével rendelkeznek az önkormányzatok, de a Munkaügyi Központoktól is beszerezhető.

4.3.1.1.2 Életszínvonal mérőszámai, amelyek a KSH adataiban megtalálhatók

Személyi jövedelemadó mértéke egy lakosra számítva, jövedelmi szerkezet, személygépkocsik száma családonként, vezetékes telefonvonalak száma, civil összefogások száma, aktivitásuk minősége.

A fenti adatok és adatsorok valamilyen formában elérhetők, sőt szakemberek által feldolgozottak. A legtöbb önkormányzat, kistérségi tárulás már külső szakemberekkel elkészített fejlesztési koncepcióval rendelkezik. Ezek nem egyszer valamilyen ágazathoz kapcsolódva készültek (pl. oktatási-humán fejlesztési koncepció, gazdaságfejlesztési, turisztikai koncepció, stb.) Helyzetelemző fejezeteikben általában a fenti statisztikai adatok − gyakran megyei és országos összehasonlításban is − megtalálhatók.

A helyi társadalom szerkezetének felmérése ennél összetettebb feladat, de egy a helyi adottságokkal számoló, helyi igényekre reagáló vállalkozás tervezése során elengedhetetlen feladat.

Nem hagyható figyelmen kívül annak a közegnek az ismerete, amelyben a vállalkozás létezik. Így válik kiemelt jelentőségűvé a tagok kultúrája, közös meghatározottságuk, hagyományaik, életvitelük, termelési- és fogyasztási szokásaik, amelyek meghatározzák a helyi magatartásformákat. A közösség, vállalkozás egész belső életére hatással van a tagok magatartása és környezetük cselekvésre ösztönző, motiváló rendszere. (Mészáros, 1998)

Mindazt, amit az említett adatok nem hordoznak, az emberi erőforrások katalógusa a következő felosztásban ragadja meg (Gyekiczky, 1994) :

1. Maga az ember. Képességei, tudása, szellemi, fizikai állapota, társadalmilag hasznosítható, ill. társadalmi kapcsolatai révén kialakult tulajdonságai.

2. A társadalmi mikrokörnyezet emberi kapcsolatai. A család, ill. a családon belüli emberi viszonyok, a munkahelyen a munkatársakkal kialakított kollektív kapcsolatok (csoportviszonyok), és mikro szintű szerveződések hálózata.

3. A társadalom intézményes viszonyai, amennyiben azok az ember képességeinek, személyiségének kialakulását, fejlődését szolgálják. Az oktatás és képzés rendszere, az egészségügy és a szociális gondoskodás szervezetei, a különböző szocializációs és prevenciós intézmények.

4. A társadalmi kooperációt és konfliktusfel(meg)oldást biztosító, azt szervező társadalmi szervezetek, intézmények, alakzatok és mozgalmak.

5. Az ember alapvető társadalmi viszonyait meghatározó normák, értékek, tudásstruktúrák, információk és motivációk.

73

6. A társadalom makroszintjének intézményei, amennyiben ezek működésükkel az ember társadalmi lehetőségeit bővítik, s a jövőre vonatkozó döntések terét tágítják.

Összefoglalva tehát, az emberi erőforrások nem egy-egy társadalmi (cselekvési) alrendszer hatékonyságát, hanem az ember társadalmi, biológiai, történelmi adottságainak, az emberi viszonyok különböző alakzatainak, struktúráinak össztársadalmi mozgásterét növelik. Rajtuk keresztül, általuk természetesen nőhet az egyes (sajátos) társadalmi szerveződések cselekvési és intézményes rendszereinek (pl. a gazdaság) teljesítménye, bővülhet kapacitása.

4.3.1.2 Hozzáférhető közérdekű adatok (Fülöp, 2005)

A közérdekű adatok fogalmi köre meghatározó jelentőségű az információhoz jutás, a társadalmi részvétel értelme, szükségessége és hasznossága szempontjából. Az Alkotmánybíróság az 57/2000.(XII.19.)AB. határozatában a következőket olvashatjuk:

„A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületnek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat.”

Az információ-monopóliumhoz ragaszkodó hivatalok számtalan módon megakadályozhatják azt, hogy adatkérők hozzáférhessenek az adataikhoz. Az információt keresőnek tulajdonképpen mindegy, hogy azért nem kapja meg az adott információt, mert a szóban forgó információ nem minősül közérdekű adatnak, vagy ő nem minősül arra megfelelő személynek.

Nem tudja használni azokat akkor sem, ha azok számára érthetetlen, vagy feldolgozhatatlan mennyiségű adatot tartalmaz.

A helyi közösségi tervezés során végzett anyaggyűjtés alkalmával az információhoz jutás során az alábbi kérdéseket szükséges megvizsgálnunk:

1. Rendelkezésre áll-e a szükséges (hiteles) információ, vagyis egyáltalán létezik-e az adott témáról elfogadható adat. Pl. van-e kimutatás a településen működő civil szervezetekről, tudjuk-e hányan élnek szociális segélyből, stb.

2. Az általunk keresett adat közérdekűnek minősül-e? Ez a kissé misztikus fogalom alkalmas arra, hogy a helyi lakosokat igen gyakran elzárják a számukra egyébként fontos információktól.

3. Tudnunk kell arról, hogy jogosultak vagyunk-e az adatokhoz való hozzáféréshez. Az állampolgároknak és az állampolgári csoportoknak ez a jogosítványa általánosabb, mint azt a hazai gyakorlat mutatja. Az 1992. évi LXIII. tv. III. fejezete, rendelkezik a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

4. A fenti törvény alapján a közérdekű adatokat írásban kell kérni a megfelelő szerv képviselőjétől, akinek szintén írásban kell nyilatkoznia az engedéllyel kapcsolatos döntéséről.

5. El kell fogadnunk, hogy vannak valóban titkos információk, amelyekhez nem juthatunk hozzá. (A fent nevezett tv. III. fejezetében tájékozódhatunk ezekről)

6. Az adatszolgáltatás felhasználóbarát formája azt jelenti, hogy olyan technikai formában és olyan módon kell hozzájutni mindenkinek, amilyen módon és formában ténylegesen használni tudja.

7. Az adatszolgáltatásnak éppen ezért ki kell egészülnie a megfelelő tájékoztatással. Segítséget az adatok értelmezéséhez a jegyzőtől, vagy a megkeresett hivatal szakemberétől is kérhető.

8. Az adatok szolgáltatásának bizonyos megfizethető költségei is lehetnek.

74

4.3.1.3 Állampolgári ismeretek

Egyetlen fejlesztési iránynál sem kerülhető meg az önkormányzat és képviselőtestület működésének valamelyes ismerete. Fontos tudni, hogyan működik az önkormányzat, mi a dolga, mi a kompetenciája a képviselőtestületnek, mi a közigazgatás és az önkormányzat viszonya, hogyan működik az önkormányzat kapcsolat- és információs rendszere, hogyan és mennyiből gazdálkodik, milyen elvek alapján, milyen helyi adókat vetett ki, milyen szövetségeknek a tagja, vagy éppen milyen fejlesztési tervekkel rendelkezik, mely megrendelése van folyamatban. Nyilvánvaló, hogy számunkra a legfontosabb az önkormányzat településpolitikája és az állampolgárokkal, valamint azok közösségeivel való kapcsolattartás gyakorisága, módjai és tartalma.

Ellenőrző kérdések:

1) Milyen funkciói lehetnek e közösségnek?

2) Melyek a helyzetfeltárás pillérei?

Kompetenciafejlesztő kérdések, feladatok:

1) A közös gondolkodásnak, a hazai emberi erőforrás potenciálnak egy jó példája a Kreatív Magyarország projekt, ahol természetes vagy jogi személyek, a köz- vagy a magánszféra is segítségül hívhatja a társadalom szereplőinek tudását, ötleteit, kreativitását.

FELADAT – Csapatot alkotva a Kreatív Magyarország honlapjáról egy közösen választott felhívásra megoldást találni. http://www.kreativagy.hu/

75