10. A magyar-olasz bilaterális kapcsolatok versenyképességi elemzése
10.5. Az integrációs versenyképesség elemei
Az olasz gazdaságban a vállalatok különböző kategóriáinak érdekeit képviselő iparszövetségek meghatározó szerepet játszanak, az érintett vállalati kör döntő hányada rendelkezik tagsággal. A szövetségek szerepe különösen jelentős a kis- és középvállalatok esetében, amelyek számára érdekeik képviselete a megfelelő fórumokon e szervezetek nélkül komoly nehézségeket okozna.
Számos fejlett gazdasághoz hasonlóan a kis- és középvállalatok működése úgy Olaszországban, mint Magyarországon erős hatással van a nemzetgazdaság teljesítményére. Tevékenységük nemzetköziesedése az elmúlt tizenöt évben tovább növelte a szövetségek szerepét és jelentőségét. Az általuk képviselt cégek kis méretük miatt nemzetközi színtéren képtelenek minden szükséges feladat (információgyűjtés, kapcsolatépítés, lobby, stb.) ellátására, ezért az együttműködés az érintett szövetségekkel nélkülözhetetlenné vált.
Az iparszövetségek működése hatással van a makro-versenyképességre és az integrációs versenyképességre is. Jelen kutatás az integrációs versenyképességre vonatkozó hatásokra koncentrál. A mennyiségi szempontú vizsgálat nem fedi le teljes körűen a lehetséges hatásokat, a minőségi oldal elemzése is szükséges. E területen a következő faktorokkal írható le az integrációs versenyképesség:
• A részvételi arány –ami egy mennyiségi adat- informatív mutató, de nem tükröz számos lényeges minőségi jellemzőt.
• Az iparszövetségek struktúrája leírható számadatok és az érintettek személyes véleményét tükröző kérdőíves/interjús vizsgálatok („puha”
adatok) kombinációjának segítségével.
o Számadat lehet a szövetségek száma, ami információt nyújt arról, hogy a működő szövetségek képesek-e lefedni a meglévő vállalati kategóriák igényeinek skáláját.
o A vállalatok menedzsereivel készített interjúk tovább pontosíthatják az iparszövetségi szerkezet értékelését. A struktúrának egyidejűleg két kritériumot kell kielégítenie. El kell érniük egy, a hatékony működéshez szükséges méretet (méretgazdaságosság), miközben csak a vállalatok egy jól körülhatárolt körének nyújthatnak szolgáltatásokat.
Az optimális szövetségi struktúra mindkét szempontnak megfelel.
• Az iparszövetségek hatékonysága részletesebben jellemezhető a tagvállalatok véleményének értékelése révén (minőségi adatok).
Az integrációs versenyképesség szempontjából jelentős az iparszövetségek nemzetköziesedése. Egy változó a nemzetközi projektekben való részvétel mértékét fogja mérni, mivel a tapasztalatok alapján ezek jelentősen növelik az együttműködés hatékonyságát30:
1. A nemzetközi együttműködés mennyiségi változója. Számbavételezi a nemzetközi együttműködésben aktív szövetségek számát. A változó kiterjed más érintett intézmények nemzetközi tevékenységére is31.
2. Ez a tétel az együttműködéseket minőségi szempontból értékeli. Az értékelés alapja a partner jelentősége a szövetség által képviselt vállalatok számára és az együttműködés intenzitása.
3. A tényezőcsoport lényeges eleme a nemzetközi projektek száma, amelyekben az adott szövetség részt vesz.
4. Utóbbihoz is bevezetésre kerül egy minőségi mutató, amely a 2.
ponthoz hasonlóan vizsgálja az érintett projekteket.
• Az uniós kereskedelem számos nem vám jellegű korlátozása nagy mértékben befolyásolja az egységes piac működését.32 A fizikai, technikai és fiskális akadályokat eltörlő irányelv hatályba lépését követően a tagállamok újabb eszközöket találtak az uniós kereskedelem akadályozására nemzeti érdekeik védelmében. A tényező a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok minőségét tükrözi. A befolyásoló tényezők meglehetősen széles skálája miatt a versenyképességnek ez a jellemzője minőségi ismérvként lesz definiálva, amely az említett akadályoknak a jelenlétét és a kereskedelemre gyakorolt hatását méri.
• Az integrációs versenyképesség faktorai közül nem hiányozhat a nyelvismeret. A kétoldalú kapcsolatok szemszögéből e tényezőnek tükröznie kell egyrészt a partner gazdaság nyelvének ismeretét, másrészt egy esetleges közvetítő nyelv (általában az angol) ismeretének szintjét33.
30 A közös munka jelenti a további együttműködések számára a legjobb alapokat.
31 Lásd a CONFAPI képviselőjével készített interjút.
32 Lásd a Magyar Köztársaság Római Nagykövetségének képviselőjével készült interjút.
33 Banca Intesa interjú.
Az adott nyelvvel bírók aránya egy alkalmas mennyiségi ismérv e tényezőre vonatkozóan.
Az együttműködést a bankszektorban vizsgálva az integrációs versenyképesség újabb fontos elemei kerülnek előtérbe.
• A két ország valutája közötti árfolyam meghatározó faktor ebben a csoportban. Az integrációs versenyképesség szempontjából az értékelés meglehetősen összetett. Egyértelműen megállapítható azonban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődése szempontjából az árfolyam stabilitása kívánatos34.
o Az árfolyamra vonatkozó kronológikus adatok alapján egy mennyiségi adattal jellemezhetjük az árfolyam stabilitását.
o A tényleges stabilitás mellett fontos az esetleges változások kiszámíthatósága is. A bevezetésre kerülő index az érintettek megkérdezésén, személyes tapasztalataikon alapulhat: azaz „puha”
adatot eredményez.
• A helyi információk kiemelt jelentősége a bankszektorban egy újabb lényeges versenyképességi tényezőre világít rá: a jól kvalifikált bankszakemberek elérhetősége az integrációs versenyképesség lényeges eleme.
o A bankszakemberek aránya a munkaerőkínálatban lehet egy mennyiségi ismérve e mutatónak.
o Szintén informatív az érintettek (a nemzetközi bankok) értékelése az adott piacon elérhető szakemberek felkészültségéről. Mivel ezek a változók kérdőíves/interjús felmérések révén mérhetőek, itt is „puha”
adatokhoz jutunk.
A vállalatok nemzetköziesedésének állami támogatása számos, a kétoldalú kapcsolatokat befolyásoló hatással bír. Az elemzés foglalkozik az állami
34 Az euró bevezetése valósítja majd meg a tökéletes stabilitást.
támogatások számára kialakított feltételrendszerrel (szabályozási keret) és a direkt beavatkozásokkal is.
• Egy minőségi változóval jellemezhető a keretfeltételeket meghatározó jogi helyzet, amely az állami támogatások alakítói számára biztosított lehetőségek szempontjából értékeli a vonatkozó jogszabályokat.
• A következő indexek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jellemezhetik a versenyképességet.
o Mérhető az erre a célre rendelkezésre álló financiális eszközök szintje.
o A különböző támogatási formák lebonyolításában résztvevő szervezetek munkájának elemzése révén mérhető a támogatások sikere.
o A két utóbbi index összevetése informál az állami beavatkozások e formájának hatékonyságáról.
• A bilaterális kapcsolatokhoz kapcsolódó intézményrendszer is meghatározó faktora az együttműködés eredményességének. Ebbe a körbe elsősorban azok a nemzetközi szinten is aktív bankok és tanácsadó cégek tartoznak, amelyek a két- és többoldalú kapcsolatokban résztvevők által igényelt szolgáltatásokra specializálódtak.35 Az index az intézményrendszer által lefedett terület, tevékenységi kör volumenét méri, és kiterjedhet az érintett vállalatok által az intézményrendszerről alkotott értékelésre is.
• A minőségi tanúsítványok elterjedtsége meghatározó faktora a vállalatközi kapcsolatok fejlődésének36. A tanúsítvány a termék minőségét garantáló referencia, ami képes kiküszöbölni a nemzetközi együttműködés egyik legjelentősebb akadályát: az információs deficitet. A minőségi tanúsítványokkal rendelkező vállalatok aránya mennyiségileg mérhető adat.
35 E tényező javítása megtalálható a SIMEST célkitűzései között is (lásd az interjúknál).
36 B.C.-M.C. s.r.l. interjú.
• Mérhető azoknak az európai programoknak, projekteknek a száma, amelyekben mindkét érintett ország vállalatai részt vesznek. A közös munka, a konkrét közös célok bizonyultak a nemzetközi működés és együttműködés leghatékonyabb formájának. A mutató a bilaterális kapcsolatok szemszögéből tükrözi az Európai Uniónak az egységes piac fejlesztése érdekében tett törekvéseinek sikerét. (mennyiségi adat)