Gazdaságpolitikai konklúziók

Bár az itt bevezetett integrációs versenyképességre vonatkozóan természetesen nem állnak rendelkezésre adatok, felmérések abban a mélységben, mint a hagyományosan értelmezett makro-versenyképesség esetében, néhány lényeges következtetésre a kutatás során összegyűjtött információk is rávilágítanak. A World Economic Forum és az IMD vizsgálatához hasonló módon sztenderdizált adatgyűjtés ezeket a következtetéseket tovább bővítheti és árnyalhatja.

A tagállamok által vállalataik számára nyújtott támogatásokat az Európai Unió versenyszabályai tiltják a verseny torzulásának elkerülése érdekében. Ez az intézkedés sok esetben lehetetlenné teszi a vállalatok külföldi terjeszkedésének beindításához nyújtandó ösztönzéseket is, így a közös piac egységesedését is akadályozza egy fontos területen. A gazdaságpolitikának és az Európai Unió versenyszabályozásának bizonyos esetekben mérlegelnie kell a pozitív diszkrimináció alkalmazását is, az említett negatív mellékhatás kiküszöbölése végett. A cégek nemzetközi terjeszkedése során a kezdeti nehézségek (helyi információk hiánya, a fiókvállalat irányítása) jelentik rendszerint a leglényegesebb akadályt. A kezdeti nehézségeket leküzdő vállalatok már képesek sikeresen beágyazódni a fogadó gazdaságba. A nemzetköziesedés sikeres támogatása az alábbi tapasztalatokon alapulhat³⁷:

37 Kis- és középvállalatok működésére vonatkozó tapasztalatok a B.C.-M.C. Kft.-vel készített

interjúban találhatók. E tapasztalatok a nemzetköziesedést támogató intézmények munkáját alapozzák

• A kis- és középvállalatok számos szektorban keresik a nemzetközi működés és együttműködés lehetőségeit, de az imént említett nehézségek gyakran eltérítik őket ettől. A kis- és középvállalatok nemzetköziesedésének a hatása továbbgyűrűzik a gazdaságban, elősegítve a globalizálódást más területeken is.

• Ha összehasonlítjuk a nemzetközi kapcsolatok alakulását múltbeli folyamatokkal, akkor az éppen aktuális feltételrendszert is figyelembe kell venni. A tíz-tizenöt évvel ezelőtti motivációk (privatizációk, munkaerő alacsony költsége) mára megszűntek, a vállalatok pedig a hazai lehetőségeknél kedvezőbb alternatívák hiányában nem helyezik át tevékenységüket külföldre. A vonatkozó gazdaságpolitikának meg kell találnia és előtérbe kell helyeznie ezeket a lehetséges ösztönzőket.

• A jelenlegi olasz beruházási tervek alapján Magyarország (a szükséges fejlesztéseket követően) a Közép- és Kelet-Európában működő olasz cégek logisztikai központjává válhat. Az ehhez esetlegesen szükséges ösztönzőket a magyar gazdaságpolitikának kell biztosítania.

• Kiemelt fontossággal bír a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködés.

o Az olasz gazdasági szereplők –hasonlóan más partnerekhez- a közép- és kelet-európai országokat gazdasági stratégiájukban egy térségként kezelik. A nemzeti gazdaságpolitikák együttműködése hatékonyabbá teheti az egyes országok komparatív előnyeinek kihasználását.

o Az együttműködés méretgazdaságossági szempontból is fontos. A nagy transznacionális vállalatok a közép- és kelet-európai térséget egy régióként kezelik. Az érintett országok egységes fellépése javíthatja mindkét fél eredményességét (az országokét és a vállalatokét).

o A térség gazdaságai közötti –néha kíméletlen- verseny miatt a régión kívüli partnerországok realizálják számos esetben az együttműködésből

meg (SIMEST, ITDH). Jelen kutatás nem terjed ki a gazdaságpolitika e dimenziójának (kis- és középvállalatokat érintő konkrét intézkedések) elemzésére.

származó előnyök szinte egészét. Az országok megfelelő együttműködése esetén ezeknek az előnyöknek lényegesen nagyobb része érvényesülne a közép- és kelet-európai országok javára.

o Lényeges aspektusa lehet a regionális együttműködésnek a határon túl élő magyarok hálózata. A kooperáció hozzájárulhat a Közép- és Kelet-Európán belüli bilaterális kapcsolatok fejlődéséhez is.

• A jelenlegi országhatárokon túlmutató egykori történelmi kapcsolatok fejlesztése számos –jelenleg- rejtett előny érvényesülését segítheti. A korábbi együttműködés komplementer struktúrákat hozott létre, amelyek napjainkban hatékonyan működő kapcsolatokat eredményezhetnek. Az akadályok kiküszöbölése után ezek a kapcsolatok nagy valószínűséggel újra kialakulnak.

• A fejlődő országok bővülő szerepe várható a jövőben mind a világkereskedelemben, mind a nemzetközi termelési láncokban. A fejlődő és fejlett gazdaságokat is magukban foglaló multilaterális együttműködési rendszerek, a benne résztvevő gazdaságok számos tekintetben komplementer jellege miatt³⁸, fokozhatják minden érintett gazdálkodásának hatékonyságát.

• A makroszintű döntések során szükséges a mikrogazdasági következmények alapos és körültekintő ismerete. Ezek -a közvetlen mikroökonómiai hatás mellett- közvetett módon rendszerint a makroökonómiai változókban is lecsapódnak. Makroszinten a közép- és kelet-európai gazdaságok többsége már a társulási szerződések („Európai Megállapodások”) révén szorosan integrálódott az Európai Unióba, mikroszinten azonban a csatlakozás előtt álló országok vállalatai nem részesültek a tagállami vállalatokéhoz hasonló elbánásban³⁹. Ez tükröződik a kétoldalú kapcsolatok alakulásában és befolyásolja az érintett országok gazdasági teljesítményét is. A tapasztalatok az euró bevezetésének üteméről szóló vitához is fontos információkat nyújthatnak.

38 Jelentős kereslet olyan termékek iránt amelyek piaca más régiókban már telített; munkaerő rendelkezésre állása viszonylag kedvező áron.

39 Lásd B.C.-M.C. s.r.l. interjú.

• A gazdasági mutatók jelentős részére negatív hatással vannak az Unió által biztosított kapcsolatokat korlátozó derogációk (pl. a munkaerő szabad áramlásának korlátozása). Ezért versenyképességi szempontból ezek – lehetőség szerint gyors- eltörlése javasolt.

• Az egységes pénz egyik legfontosabb előnye a vállalkozások nemzetköziesedését befolyásoló feltételek jelentős javulása. A vállalatok hatékonyabb működése révén az euró pozitívan hat a gazdaság teljesítményére is. A közös pénz bevezetésének bármilyen késleltetése csak olyan konkrét célok mellett megengedett, amelyek kompenzálják a késedelem miatt elszenvedett veszteségeket. A regionális kooperáció kiemelt jelentőséggel bír: a hátrányok megtöbbszöröződnek, ha az euró bevezetése a környező országokban megelőzi a közös pénzhez történő magyar csatlakozást. Az euró bevezetése hatással van mind a nemzetközi kereskedelem, mind a külföldi beruházások irányára. Az egységes valuta e hatás révén képes az európai gazdaságföldrajzi struktúra alakítására, amit az egyes tagállamok nem, vagy csak nagy nehézségek árán képesek befolyásolni.

• Az együttműködések kialakulását elősegítő központi támogatások mellett a gazdaság általános állapota is fontos hatással bír. A befektetésösztönzési céllal nyújtott különböző kedvezmények –lényeges pozitív hatásaik mellett- számos rövidtávú célkitűzésekkel érkező céget vonzanak; a szakmai beruházók számára inkább az általános gazdasági feltételek, a gazdaság struktúrája a meghatározó. Ez is alátámasztja a gazdaságpolitika alakításában résztvevő hatóságok és a vállalatok közötti folyamatos információcsere és együttműködés szükségességét.

• A döntéselőkészítés során fontos szerep jut a statisztikáknak, ami megköveteli az adatok rendelkezésre állását a szükséges részletezettséggel⁴⁰.

40 Pl. a reimport külkereskedelemre gyakorolt többszörös hatásának figyelembe vétele (il traffico di perfezionamento passivo).

• Olaszország esetében különös figyelmet kell szentelni a vállalati tanácsadók működésének. A közvetítőkkel való együttműködés elsődleges fontosságú az olasz cégeknek. A magyar-olasz kapcsolatok vonatkozásában ez az elem az integrációs versenyképesség egyik lényeges meghatározója. Mivel a faktor jelentősége függ az érintett országoktól, általánosságban nem érdemes bevenni az integrációs versenyképesség elemei közé.

• A beruházások vonzásán túl, Magyarországnak a tőkeexportban is növelnie kell aktivitását. Az első lépés ennek során egy hatékony szabályozási keret kidolgozása, amelyhez az olasz modell számos hasznos tapasztalatot nyújthat. A tőkeexport közvetlen pozitív hatásai mellett, a világgazdaságban való szerves résztvétel ösztönzőleg hat a külföldi befektetőkre is.

• Az átláthatóság és az egyszerű adminisztráció a beruházásösztönzés sikerének alapvető feltétele. Az egyablakos rendszer alkalmazása⁴¹ segítheti e feltétel érvényesülését.

• A kamarák és a különböző iparszövetségek támogatása segítheti a hozzájuk kapcsolódó vállalatok nemzetköziesedését is. A cégek nem tudnak minden, a nemzetköziesedéssel együttjáró pótlólagos tevékenységet felvállalni (pl. információgyűjtés, lobby), de ezekkel a szervezetekkel együttműködve élvezhetik az itt elért eredményeket is.

• A nemzetköziesedés során érdemes együttműködni a határmenti régiókkal és számos hatáskört átengedni nekik. Ezek a partner gazdaságok közelsége miatt számos pótlólagos információval rendelkeznek, ami segítheti a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását.

Az itt elemzett tényezők és a bemutatott vélemények természetesen nem vehetnek figyelembe minden, az integrációs versenyképességre ható faktort.

Az esettanulmány célja a téma áttekintésére és elemzésére alkalmas modell

41 Lásd ITD Hungary interjú.

felállítása volt. További kutatások révén a vizsgálat tovább bővíthető úgy a versenyképességi faktorok, mint a következtetések skáláját illetően. A kutatás további menete két szálon folytatódhat:

• A bilaterális kapcsolatokban érintett további szektorok elemzésével, amelyeket jelen esettanulmány terjedelmi okokból csak érintőlegesen tárgyalt: pl. humán tőke és oktatás, környezetvédelmi szabályozások, üzleti szolgáltatások, stb.

• A kétoldalú kapcsolatok egy kiválasztott szektorára koncentrálva, az integrációs versenyképesség elemeinek az itt bemutatottnál részletesebb és alaposabb feltárása és elemzése. Az elemzésnek ez a szála konkrét intézkedések, gazdaságpolitikai direktívák megfogalmazásához vezethet.

Az integrációs versenyképesség azokat a tényezőket kívánja azonosítani és mérni, amelyek akadályozzák a piac effektív méretének a bővülését, vagyis a piaci integrációt. Az integrációs versenyképesség javítása révén lehetővé válik a piacméret nominális bővülése mellett a tényleges (effektív) bővülés is, és ez az integráció által nyújtott előnyök hatékonyabb kihasználásához vezet.