5. A lisszaboni stratégia
5.3. A versenyképesség javítását célul kitűző stratégia
A versenyképesség javításának kulcsát az informatika által nyújtott lehetőségek kiaknázására építő gazdaság és társadalom kialakításában határozták meg. A cél prioritását egy tagállam sem kérdőjelezte meg. Az informatika lehetőséget teremt a gazdaság szereplői számára rendelkezésre álló információk jelentős mértékű bővítésére. Az informáltsági szint és a piac hatékonysága közötti egyenes arányossági viszony teszi ezt a területet a versenyképesség szempontjából döntő jelentőségűvé. A lisszaboni stratégia alapvető célja, hogy az Európai Unió a világ leginkább versenyképes és dinamikus tudásalapú gazdaságává váljon, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes, bővülő és javuló munkalehetőségek valamint nagyobb társadalmi kohézió mellett. A következő fejezet az Európai Tanács vonatkozó tervét tekinti át. (European Council[2000])
Gazdasági reformok
Alapvető és demonstratív célként fogalmazódott meg, hogy az információs világhálózatokhoz való hozzáférést biztosítsák mindenki számára. A fő gazdasági célhoz egyéb közvetett és közvetlen célok is kapcsolódnak. A közvetlenül kapcsolódó célokhoz tartozik az információs-kommunikációs eszközök felhasználási ismereteinek terjesztése mindenki számára, továbbá a technikai feltételek biztosítása (pl. megfelelő gyorsaságú adatátvitel), a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése (pl. elektronikus kereskedelem, elektronikus aláírás). Az információs-kommunikációs szolgáltatások amellett, hogy a gazdálkodás keretfeltételei, önmaguk is a gazdaság egy szektorát képezik. Ennek következtében a szektor működésének hatékonysága –és így az információs-kommunikációs szolgáltatások minősége- függ a vonatkozó piaci viszonyoktól. A lisszaboni stratégia ezért kiemelten kezeli a távközlési piac liberalizálását és integrálását az Unióban a hatékonyság fokozása
érdekében. Az állami, közösségi adatbázisok internetes elérhetőségének biztosítása az érintett közintézmények feladata.
Az informatikai fejlődés valóban lényeges és demonstratív célkitűzés, önmagában azonban nem oldja meg az európai gazdaság meglehetősen komplex problémáit. Az informatikai szektorban tapasztalható állapot nem csak oka a versenyképességi problémáknak, hanem következménye is.
További kiemelt területei a lisszaboni stratégiának a következők:
• Európai Kutatási és Fejlesztési Tér létrehozása,
• Vállalkozásbarát gazdasági környezet kialakítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra,
• Integráltan működő egységes piac kialakításához szükséges gazdasági reformok végrehajtása,
• Hatékony és integrált európai pénzügyi piacok,
• Makrogazdasági politikák koordinálása: költségvetési konszolidáció, minőségi javulás és fenntarthatóság érdekében.
A felvázolt gazdasági hatékonyságot fokozó lépések megtétele mindenki érdeke, szükségességük nem jelenti vita tárgyát. Konflikust a finanszírozás kérdései váltottak ki.
Társadalmi kohézió
Európa hagyományosan jelentős nagyságrendű forrásokat fordít szociális kiadásokra. A versenyképesség javulásához szükséges hatékony gazdaságpolitika megköveteli a szociális kiadások újraértékelését. A szociálpolitika közösségi jellegének erősödésében fontos szerepet játszott az együttműködés elmélyülése egyéb területeken. Az integráció komplexebbé válása maga után vonja a szociálpolitikai koordináció szükségességét. A közösségi célok a tagállamok forrásainak felhasználására növekvő mértékben
gyakorolnak hatást, ami behatárolja a szociálpolitika lehetőségeit.10 A hatékony szociálpolitika kialakítása a versenyképesség javítását megcélzó lisszaboni stratégia fő eleme. A stratégia a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika közös, összehangolt alakításában látja a megoldást, ami összhangban van a versenyképesség javítása érdekében megkövetelt hatékonysági kritériumokkal. A közös álláspont kialakítását nehezítik a tagállamok által követett gazdaságpolitikai modellek közötti különbségek. A legnagyobb viták ezen területen alakultak ki, ezért szokás a lisszaboni csúcstalálkozót foglalkoztatáspolitikai csúcsnak is nevezni.
A társadalmi kohézió megvalósítása során az alábbi célokat követik:
• Oktatáspolitika a tudásalapú társadalom irányába való elmozdulás érdekében,
• Foglalkoztatáspolitika a munkahelyek mennyiségének és minőségének javítására,
• A szociálpolitika céljainak, eszköztárának modernizálása,
• Esélyteremtés mindenki számára.
Értékelés
Ami a lisszaboni csúcs fő témakörében történt, az szinte teljes mértékben megfelel annak a gondolatnak, amit Gerhard Schröder német kancellár és Tony Blair brit kormányfő 1999. június 8.-án a harmadik utas gazdaságpolitikáról tett nyilatkozata megfogalmaz11. Felismeri és elismeri a piacközpontú angolszász modell erényeit, megpróbálja abból a lényegi vonásokat kiemelni, és a lehetőségek szerint ötvözni azt a tradicionális európai értékekkel. A stratégia kialakítására az említett tagállamok mellett Franciaország gyakorolt jelentős hatást. A fő célkitűzésekkel ők is egyetértettek, de mindvégig ragaszkodtak ahhoz, hogy a társadalom jólétét
10 Working together. The Economist, March 18th 2000: 34-35. o.
11 Der Weg nach vorne für Europas Sozialdemokraten. www.blaetter.de/kommenta/dok30799.htm.
közvetlenül érintő változtatások nem sokkszerűen, sokkal inkább fokozatosan menjenek végbe. A stabilitás hangsúlyozásának oka, hogy a francia társadalom az, amelyik valószínűleg a legérzékenyebben reagálna a felvázolt változásokra. A végeredményben tükröződnek a tagállami álláspontok, a stratégia kompromisszumok eredménye. Megszülettek a kötelezettségvállalások az elkerülhetetlen változtatásokra, sőt számos konkrét lépést is meghatározott a Tanács. A határidők vonatkozásában végül sikerült kompromisszumot kötni Franciaországgal is. Néhány kritikus piac esetében a liberalizációra adott határidőt kitolták.
A probléma komplexitását mutatja, hogy miközben a liberalizálással leginkább a franciák helyezkedtek szembe, addig az egységesítéssel kapcsolatban -ami a másik fő motorja a gazdasági reformnak- legerősebben a britek fogalmazták meg ellenvéleményüket. A fiskális harmonizáció érdekében azt a javaslatot tette az Európai Bizottság, hogy a közös piaccal kapcsolatos adóztatási és társadalombiztosítási kérdésekben a nagyobb hatékonyság érdekében az egyhangú szavazási mechanizmust a többségi szavazás váltsa fel. Nagy-Britannia, aki folyamatosan hangsúlyozza -egyebek mellett- a piac szerepének megítélésében is a kontinens álláspontjától való eltérő nézeteit, úgy vélte, hogy ez a lépés könnyen vezethet a liberalizációs tendenciák visszafogásához új adók kivetése révén. A hatékonyság növeléséhez feltétlenül szükséges egységességet ez esetben tehát éppen a másik fontos területen, a liberalizációban vezető szerepet játszó brit kormány akadályozta meg. Az ésszerű kompromisszumok mindazonáltal természetes velejárói ezen alkufolyamatoknak. Úgy vélem ez esetben a tendenciák fontosabbak és jelentősebbek, mint a remélhetőleg csak ideig-óráig fennálló vagy áthidalható kivételek.
A lisszaboni Tanács által felvázolt jövőkép egy gazdaságilag hatékony és prosperáló, társadalmi értékeit modern eszköztárral védelmező Európát körvonalaz. Ezek a célok nem nélkülözhetik a hosszútávú gondolkodást.
Európa dicséretére legyen mondva, hogy Lisszabonban sikerült mindenkinek felülemelkednie pillanatnyi érdekein, belátni a változtatás szükségességét, és elfogadták ezt a valóban impozáns tervet. Amennyiben a mai világban elkerülhetetlenül szükséges alkalmazkodóképesség a továbbiakban is jellemezni fogja az Európai Unió gondolkodását, úgy a tradicionális európai értékek, amiket Európa természetesen a továbbiakban is őrizni kíván, elősegíthetik a kontinens egyébként nem rossz világgazdasági pozícióinak megtartását, sőt javítását.